Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

ttSnftBB & S0LWÄ MEGTEi NEPŰJSAO Tavasáéi gondok A viszonylag enyhe, csapa­dékszegény tél után az utóbbi napok korai kitavaszodást ígé­rő napsütéses időjárása úgy vél­jük nem egy agronómusban kelt aggodalommal vegyes érzé­seket. A minap hallottuk a rá­dióban, hogy az elmúlt hét vé­ge sok évtizedes meteorológiai feljegyzések alapján az április elejei időjárásnak felelt meg. És válóban, aki kint jár a határ­ban, azt az üde zöld vetések naptárt meghazudtoló képe fo­gadja. Most azonban nem is annyira az egyébként ismert ve­szélyeket magában rejtő, kissé túl korán bekövetkező tavaszi as időjárás késztetett bennünket az írásra, hanem az az aggodalom, mely mándamnyiuníkat eltölt a tálán nem is annyira érzékelhe­tő, de mind tovább és tovább húzódó viszonylagos szárazság miatt. Intézetünk meteorológiai állo­mása rendszeresen regisztrálja az időjárási adatokat és így termé­szetesen a csapadékmennyiségeket és gyakoriságát is. Ezen adatok birtokában ha összehasonlítjuk az utóbbi 10 év októberitől február végéig lehullott csapadék átlagos mennyiségét, a legutóbbi hasonló időszak mennyiségével, kitűnik, hogy tavaly októbertől ez év februárjáig mindössze 146 mm csapadék hullott, alig 2/3-a tíz éves átlag 223 mm-ének. Ha emellett még figyelembe vesszük a csapadék gyakoriságát, az eny­he, sokszor napsütéses, szeles idő­járást, érthető, hogy a gyakorlati gazda megérzi, hogy itt valami nincs egészein rendben. Ezért az utóbbi napokban több helyen és különböző elővetemények után szántásban, őszi vetésekben, tar­lókon, réteken és legelőkön talaj­vizsgálatokat végeztünk, amelyek Az Iregszemcsei intézet kutatói neutronszóródásos nedvességmérővel vizsgálják a talajok vízkészletét sajnos eléggé igazolták aggodal­munkat. A táblázatban néhány talajnedvesség tartalom vizsgála­tunk eredményeit mutatjuk be. Mint az adatokból kitűnik, még a jó minőségű szántások és a kitű­nően előkészített talajokba vétett jól beállt búzavetések vízkészle­te is legjobb esetben csak sze­rénynek mondható, mivel a tol­nai vályogtalajokon a jelenleg mért talajnedvességnek csak alig több mint a felét tudják a növé­nyek hasznosítani. Kedvezőtlen a helyzet az évelő pillangósok talajainak vízkészle­ténél is, mivel a mélyebb réte­gekben még kevesebb a növé­nyek által hasznosítható víz mennyisége és annak feltöltésére most már alig gondolhatunk. Igen tanulságos .a táblázat utol­Szántóföldi kultúra A víztartalom százalék 0—100 cm mélység A növények által felvehető jelenlegi víz- mennyiség mm/m3 20 M 60 80 100 őszi búra: borsó után 18.8 18,6 18,8 20,2 20,0 18,6 17,6 178 kukorica után MA ISA 102. 162 őszi szántás; búza után 17.6 18,4 19,2 18,4 17,2 156 kukorica után XT,2 18,4 18,0 17.6 18,8 15,6 140 napraforgó után 18.8 18,4 20,0 18 »8 19,6 17,6 170 szója után 18.4 ISA 18,4 158 Lucerna: n. éves 17A 18,8 20,0 19,2 1M 18,0 14,0 167 IV. éves MA MA 1M 115 Vörös here; H. éves WA MA »A ISA ISA ISO Legelő: üde lapon 19A 19.2 20,8 22.4 23.6 13.6 213 száraz dombon 22,4 «M 18A X2A 1ST magukra kerül a sor, adunk. .1 Hogy ez mikor lesz? Biztos idő­pontot nem mondhatok. Akiknek még sokat kell várni — Maguk mit szólnák ehhez? Hallgatás a válasz. A fiatal pár — Csirzó Antal és felesége — a múlt év szeptemberében adták be lakáskérvényüket. — Számtalan kérvényt tudok mutatni, amelyeket négy-öt évvel ezelőtt adtak be. ök is fiatal há­zasok. Úgy hogy maguktól még sok-sok türelmet kell kémem a bizottság nevében. Megérthetik, az 1300 igénylő között nagyon sok időben régebbi és helyzetében súlyosabb akad, bár én azt is el­ismerem, hogy mindenkinek a maga gondja a legnagyobb, mivel azt kell elviselnie. „Maga elöl van!” — Tóth néni drága, magához nem megyünk már ki, hiszen tudjuk, hogy milyen nehéz körül­mények között élnek. Maga elöl van már a listánkon, rövidesen magára kerül a sra. •— Tudja, már 12 éve lakom negyedmagammal egy háromszor négy méteres szobában ... — Most már csak kis időt kell kibírnia *.. — De mennyi az a kis idő? Csak nem kell még vagy decem­berig vámom? Tudja, visszaköl­tözött hozzám a lányom a kis­un okúmmal. Hát tönkremegy a kisunokám abban a vizes, szűk kis szobában. e Sokan állnak a folyosón, a fa­lat támasztva várnak arra. hogy bejussanak a lakásügyi állandó bizottság tagja elé. Panaszna­pot tart a szekszárdi városi ta­nácson Frei László és Nyárs Sán­dor. Akik a panaszokat hallgat­ják, szinte kivétel nélkül min­denkit ismernek, mindenkinek is­merik az ügyét, a körülményeit. Nem hitegetnek senkit, nem ígér­getnek felelőtlenül. Úgy érzik, felületes megnyugtatás helyett többet ér az őszinte szó. Hiszen csupán annyi lakást oszthatnak el, amennyi — miután a válla­latok, üzemek, intézmények, hi­vatalok megkapták a maguk ré­szét — a rendelkezésükre áll. Ezeket a lakásokat pedig mindig a legnagyobb körültekintéssel ad­ják oda a legrászorultabbaknak. só rovata, amely a talajban most jelenleg lévő víznek a növények által felvehető mennyiségét jel­zi. Mint tudjuk pl. a búza és a kukorica 1 kg szárazanyag elő­állítására átlag 300 kg vizet hasz­nál fel. Az évelő pillangósok át­lag 600 kg-ot. Ezeknek a számok­nak, illetve összefüggéseknek az ismeretében bizony eléggé el­gondolkoztató a helyzet. A fentiek alapján a szükségles tennivalók az alábbiakban fog­lalhatók össze: 1. A még szántatlan területe­ket, mihelyt a táblákra rá lehet menni, haladéktalanul szántsuk fel és mielőbb zárjuk le. 2. Az őszi szántásakat mihelyt azok teteje pirkad haladéktala­nul simítózzuk el. Kerüljük a fe­lesleges tárcsázást, kultivátoro­Zást. (S.ip 3. A vetés előkészítéséinél is minél kevesebbet mozgassuk a talajt. A gondos vetést kövesse szükség szierint magtakaró, hen­ger, seprű borona. 4. Törekedjünk a harmonikus tápanyagellátásra. A tápanyaggal jól ellátott növények sokszor fe­le annyi víz felhasználásával ál­lítják elő az egységnyi száraz anyagot, mint a rosszul ellátot­tak. Ugyanakkor azonban tud­nunk kell, hogy az egyoldalú, főként N-trágya esetenként fo­kozhatja a növények vízigényét. 5. A gyomok mint ismeretes a legnagyobb vízfogyasztók, ezért a vegyszeres gyomirtásra igen nagy gondot fordítsunk. Ott pe­dig, ahol gépi vagy kézi növény­ápolásra vagyunk utalva, időben és jó minőségben végezzük el. 6. Azokban az üzemekben, ahol az öntözés lehetősége adva van, műszakilag is készüljünk fel, hogy öntözőberendezéseinket — ha keil maximális mértékben — kihasználhassuk. 7. Különös gonddal kísérjük fi­gyelemmel nagy vízigényű és a talaj mélyebb rétegének vízkész­letét igénybe vevő szántóföldi kultúráinkat. Elsősorban az évelő pillangósokat, a másodvetésű ta­karmánykeverékeket és a kuko- ricavetéseinket, főként ott, ahol a kukorica kukoricát kövét. Még csak március elején va­gyunk, sok minden történhet: jö­het hó, bőven hullhat eső. Erre egyébként az utóbbi évek bőven szolgáltak példával. Úgy véljük azonban, nem árt tudni azt, hogy az elmúlt ősz és a lassan ki­menő tél bizony mostohán bánt talajaink vízkészletével, és a kö­zelgő tavaszi munkák során még sok mindent megtehetünk, hogy takarékosan bánjunk azzal a ke­vés nedvességgel, amelyet e kis­sé renitens tél ránkhagyott. Prof. dr. KURNIK E. j FARKAS J. ZELLES J. Délke.let-Dunántúli Mezőg"zdasági Kísérleti Intézet, Regszemcse Mi történt utána ? Versenyfutás ax üxletért — A kötélhúxás még tart Tnhh nIxnn írás n*® 32 utóbbi idő­XUUU uiyun U Uó ^ a TQlna kép­újságban, amelynek a folytatása is érdeklődésre tarthat szá­mot. A közelmúltban arról írtunk; a Hogy eszi Állami Gaz­daságban erős kötélhúzás folyik, s egyelőre nem enged a maga igazából sem a szakszervezet, sem a gazdaságvezetés. Nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy mennyi legyen a pihenőnapokon igénybevett dolgozók bére. A szak- szervezetnek az az álláspontja, hogy a gazdaság a pihenő­napokon végzett munkáért a munkanapokon megszerezhető bér dupláját fizesse. A gazdaság vezetői ezt a követelést nem tartják elfogadhatónak. Mi történt azóta? Semmi. Itt a március, de a gazdaság szakvezetői és a szakszervezet még mindig nem tudtak egy ességre jutni. Két héttel ezelőtt volt agy szakszervezeti tanácsülés Hogy észen, ezen Szüllő Béla, a gazdaság igazga­tója is megjelent és felszólalt Okos, hatásos és higgadt érvekkel bizonyította be a szakszervezet követelésének az irrealitását Érvei meggyőzőek voltak ugyan, mégis hatás­talanok maradtak. A szakszervezeti tanácsülés résztvevői változatlanul nem engednek a kétszáz százalékból. Néhányan ugyan már bizonyos engedményt hajlandók volnának tenni, a vélemények ilyen szempontból megoszlottak, de amint Danka Vilmos, a szakszervezet titkára közölte: a szak- szervezet követelése változatlanul fennáll. Amennyire újszerűnek, pozitívnak és hasznosnak lát­szott heteikkel ezelőtt a kért különvélemény, s az ebből szár­mazó vita, annyira komikusnak hat most. hetekkel később. A helyzet úgy áll, hogy a MEDOSZ arra az álláspontra helyezkedett; nincs joga sem a szakszervezetre, sem a gaz­daságvezetésre nyomást gyakorolni, így vagy úgy a kötél­húzásba beavatkozni. A közvélemény viszont erősen fájlal­hatja, hogy egy újszerű, kezdetben elvszerű érdekvédelem­nek látszó kiállás végül is nevetségbe fullad. Most már ebben a helyzetben egyáltalán az is kérdéses, hogy való­jában érdekvédelemről van-e szó egyáltalán? I A _ 02 ellenérvek fölsorakoztatása be­sxa d tstrn, Qg a vitapartnerok számára egy bizonyos idő eltelte után az elvszerűség már kötelezően írja elő, hogy az a fél kerüljön ki győztesen a vitából, aki­nek a józan ész jogán leginkább igaza van, S ennyi idő alatt azt már mégis csak ed kellett volna dönteni, hogy kinek van igaza, kinek kell engednie. Ha egy ügyből presz­tízskérdést csinálnak, akkor annak nincs jó vége. Ebben az esetben már kivédhetetlenül az a gyanú érheti a hőgyészi szakszervezeti bizottságot, hogy makacsul csupán néhány dolgozó érdekért védi, a döntő többség érdekeivel szemben. S ez nem más, mint látszat érdekvédelem. Az új gazdasági mechanizmus javára írhatjuk egy má­sik írásunk nem várt folytatását. Február 24-én jelent meg a Tolna megyei Népújságban a dunaiöldvári Virágzó Tsz ajánlata. A közös gazdaság hajlandó házi készítményű füs­tölt hússal ellátni Szekszárdort. Ez volt a cikk lényege. Szombaton jelent meg az írás és a Népbolt Vállalat még aznap táviratot adott fed a Virágzó tsz címére azzal, hogy az üzlet érdekli és a közös gazdasággal tárgyalni akar. Február 26-án, hétfőn már megjelent a Népbolt Válla­lat két vezető beosztásban levő dolgozója Dunaf öld váron és a termelőszövetkezettel némi tárgyalás után megkötötték a megyeszékhely lakóit is kőzetről érintő üzletet. A Népbolt és a termelőszövetkezet között létrejött megállapodás értel­mében a termelőszövetkezet házi készítményű füstölt hússal látja ed Szekszárdon az 50., Bonyhádon a 2., Tolnán a 11. és Pakson az 1-es számú Népből töt. Az üzletekbe jövő héten pénteken érkezik meg a gazdaságból az első szállítmány. Kuriózumként említjük meg, hogy a Népbolt húsvétra 23 mázsa füstölt és főtt sonkát kér és kap a gazdaságtól. A dolognak még az az érdekessége, hogy a Tolna megyei MÉK is egyre nagyobb tervszerűséggel figyeli és elemzi a Tolna megyei Népújság információs közleményeit. A MÉK vezetői tehát szintén felfigyeltek a Virágzó tsz ajánlatára. Üzletet láttak benne, de ebben az esetben sajnos elkéstek. Megbízottjuk egy nappal később kereste fed a Virágzó tsz központi irodáját, de akkor már nem volt miről tárgyalnia, mert a Népbalt megelőzte a MÉK-et, A gyors reagálás hét a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatójának a gesztusa. Prof. dr. Kumik Ernő túlzás nélkül a megye legelfoglaltabb emberei közé tartozik. Mégis nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy folyamatosan tájékozód­jon á megye eseményeiről, s ehhez megfelelő eszköz szá­mára a Tolna megyei Népújság. Február 8-án Pécsett volt munkája. Késő este ért haza Iregszemcsére, de nem mu­lasztotta el az egész napos fárasztó elfoglaltság után sem, kézbevenni és átolvasni a megyei lapot Felkeltette érdeklő­dését. az 5. oldalon közölt cikk, a Tolna megyei Állami Vetőmag-felügyelőség munkájáról. Ebből a cikkből arról értesült, hogy a vetőmag-felügyelőség műszerhiánnyal küsz­ködik. Prof. dr. Kumik Ernő másnap értesítette a vetőmag­felügyelőséget, hogy miután az irányítása alatt álló intézet műszerállománya folyamatosan felújításra kerül, esetleg se­gíteni tudnak a vetőmag-felügyelőség gondjain. Mindössze három információs jellegű cikk, s mégis az események sokaságát jegyezhettük fél arról, ami a meg­jelenésük után történt

Next

/
Thumbnails
Contents