Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1968. március 22. Izraeli agresszió Jordánia ellen (Folytatás az 1. oldalról) dániai , .szabotázs támaszpontok'’ felszámolása. Tel Aviv-i jelenté­sek csupán annyit árultak el, hogy a támadások egyik célpont­ja a Karame menekülttábor, amely öt kilométerre keletre fek­szik a Jordán-folyótól, illetve a jelenlegi tűzszüneti vonaltól, to­vábbá más helységek. A járdán iái hadsereg szóvivő­jének első közleménye szerint a jordániai haderő összecsapott a behatoló izraeli csapatokkal és különböző helyeken megállította az agresszorokiat. A második köz­lemény szerint elkeseredett har­cokra került sor, de a jordániai erők urai a helyzetnek. Az eddigi harcok során több izraeli harc­kocsit és hemyótalpas szállító- kocsit semmisítettek meg, több helyen visszaszorították az izraeli csapatokat, amelyeket átcsoporto­sítanak a jordániai ellentáma­dások következtében. Az ellen­ség Karame környékére helikop­terekkel szállított katonaságot, ezeket az egységeket azonban kö- . riilzárták és tüzérségi tűz alá fogták, súlyos veszteségeket okoz­va nekik. 110 kilométeres freat Hét órával azután, hogy az iz­raeli csapatok átlépték a Jor- dán-fo&yón a tűzszüneti vonalat és összecsaptak a jordániai had­erőkkel, a harcok még mindig folynak. Amman! jelentések sze­rint a firont hossza 110 kilométer — a Tiberias-tó fölötti Jordán- völgytől a Holt-tengerig. Karame körzetében elkeseredett közel­harc alakult ki a jordániai védő és az izraeli támadó csapatok között. Izraeli jelentések szerint a harcok csupán egyes pontokon folynak a Jordán-folyótól kelet­re, ahol járdán csapatok ellen­állást fejtenek ki. Az izraeli ka­tonai szóvivő kijelentette, hogy csapataik visszatérnek a tűz- szünetd vonal mögé, miután „küldetésüket befejezték”, más­szóval az általuk feltételezett Izrael-ellenes arab ellenállók tá­maszpontjait megsemmisítették. Az AFP jeüenitése szerint az arab országokban a lakosság fe­szült figyelemmel hallgatja a jordániai jelentéseket. A Reuter jelentése szerint Szíriában be­jelentették, hogy a hadsereget készenléti állapotba helyezték és részleges mozgósítást rendeltek el. Mint a Mena közli, Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter csütörtökön reggel az arab ál­lamok kairói nagyköveteivel tár­gyalt az izraeli agresszióról, va­lamint az új helyzetről. Jarring, az ENSZ főtitkárának személyes megbízottja, csütörtö­kön délután Nicosiából Jeruzsá­lembe repült, ahol Abba Eban külügyminiszterrel tárgyal. Az A1 Moharrer című libanoni lap csütörtökön reggel közölte Húszéin király nyilatkozatát, aki az arab országok csúcsértekezle­tét sürgette, azzal az indokolás­sal, hogy „még sohasem volt ily nagy szükség az arab nemzetek erőinek a mozgósítására, egy újabb katasztrófa elkerülése ér­dekében”. Mind Jordániában, mind Izrael­ben a hatóságok biztonsági intéz­kedéseket foganatosítottak, többek között bezárták a jordániai isko­lákat, Tel-Aviv-ban már az éjjel elsötítést rendeltek el. Az izraeli agresszió következté­ben Husszein király elnökletével sürgős tanácskozásra ültek össze a kormány tagjai, és számos po­litikai személyiség. A jordániai miniszterelnöki és külügyminiszter még az éjszaka folyamán — a tá­madást megelőzőleg — tanácsko­zott az EAK Szíria, Irak, Liba­non, az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Anglia és a Szovjet­unió nagyköveteivel. Legújabb jelentések Legújabb jordániai jelentések szerint az eddigi harcok során 200 izraeli katonát öltek meg, illetve sebesítettek meg, ezen­kívül lelőttek három izraeli repülőgépet és megsemmisítettek 25 harckocsit. A harcok tovább folynak. Tel-Aviv-ban katonai szóvivő bejelentette, hogy az izraeli erők elfoglalták Karame helységet, amely izraeli állítás szerint az El Fatah arab ellenállási szerve­zet egyik központja. Az izraeli je­lentés egyelőre nem tért ki a jor­dániai területen folyó harcok más pontjaira. Megemlíti azonban, hogy az izraeli csapatok további teret nyertek a Holt-tengertől délre elterülő körzetben, ahol re­pülőgépek támogatják a gyalog­ságot. Az izraeliek szerint a had­műveletek a tervnek megfelelően folynak. Összeült a Biztonsági Tanács New York (MTI) Csütörtökön, magyar idő szerint IS.28 órakor összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Jordánia ellen vég­rehajtott újaBb izraeli agresszió nyomán, kialakult helyzetet. Az ülésen Jordánia, Izrael, az Egye­sült " Államok és Nagy-Britannia képviselője jelentkezett szólásra. A Biztonsági Tanács sürgős összehívását elsőnek Jordánia, később Izrael is sürgette. ÁLLAMI GAZDASAGOK. TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK! Alomszalma helyett jól be­vált a fűrészpor használata. Fenyő- és nyár-fűrészport MÁZSÁNKÉNT 5,— Ft-os áron szállítunk. Megrendeléseket kérjük: Dél­magyarországi Fűrészek, Barcs, címre küldeni. (236) Ülést tartott a csehszlovák kormány A csehszlovák kormány szer­dai ülésén a decemberi és a ja* nuári piénumhatározat tükré­ben megvitatta munkájának, va­lamint a kormányszervek tevé­kenységének elvi tökéletesítéséi. Áz irányelvek; abból indulnak ki, hogy a kormány, a központi pártszervek és a nemzetgyűlés között új kapcsolat alakult ki, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kormány, mint legfelső államhatalmi végrehajtó szerv, örváSHóan teljesítse funk­cióit. Az ülésen megvitatták a cseh­szlovák kormány és a szlovák nemzeti tanács végrehajtó szer­ves. közötti kapcsolatok rendezé­sének elvi kérdését is. A nem­zetgyűlés elnökségi ülésének ha­tározataiból kiindulva, a legfőbb ügyészség és a legfelső bíróság jelentései alapján a kormány be hatóan foglalkozott az elmúlt évek törvénysértései következté­ben előállt hibák kiküszöbölésé­vel. Végezetül meghallgatta és megvitatta a tájékoztatást, a re­habilitációs törvény előkészületi munkáiról. PANORÁMA Az Agence France Presse fran­cia hírügynökség csütörtökön Fock Jenő magyar miniszterelnök kö­zelgő franciaországi látogatásával kapcsolatban kommentárt szentel a két ország közötti kapcsolatok alakulásának. A magyar minisz­terelnök hétfőn kezdődő hatnapos franciaországi látogatása — írja a hírügynökség — a megfigyelők szerint dj szakaszt nyit majd a francia—magyar kapcsolatok fej­lődésében. • A Némert Szociáldemokrata Párt nürnbergi kongresszusa csütörtökön, a kongresszus utol­só napján megválasztotta az új vezetőséget. Elnökké ismét Wil­ly Brandrot választották. » Bécsben csütörtökön tárgyalá­sok kezdődtek magyar—osztrák műszaki-tudományos együttműkö­dési egyezmény megkötéséről. * • A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége csak akkor töltheti be szerepét, ha jól megszervezett munkájával, egységével, követke­zetességével és tekintélyével szó** ros kapcsolatot biztosít a mun­kásosztállyal. A JKSZ-ben erő­sebb befolyásra kell szert tennicűfl a munkásoknak, — hangoztatta a JKSZ 20. zágrábi értekezletén Jo* szip Broz Tito, a JKSZ elnöke. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága tárirat­ban üdvözölte a Norvég Kommu­nista Párt Oslóban megnyíló 12. kongresszusát. Négy nappal eltűnése után megkerült Casariego, guatemalai érsek, akit szombaton raboltaJe cl ismeretlen személyek, amikor éppen visszatért egy mexikói út­ról. A katolikus főpap a közép­amerikai fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő Quezaltenango városban tűnt fel sofőrjével, akit vele együtt elraboltak. Az érsek megkerülésével az elrablás rejtélye nem oldódott meg. ugyanis Casaregiego atya nem közölte, kik és miért rabolták el. Újabb amerikai csapatokat küldenek Dél-Vietnamba A Fehér Ház jóváhagyta a Pentagonnak azokat a terveit, hogy újabb 35—40 000 amerikai katonát irányít Dél-Vietnamba írja Jim Lucas, a Scripps— Howard amerikai lapegyesülés katonai szemleírója. Ezzel a Dél- Vietnamban állomási. zó ame­rikai expedíaiós hadtest létszáma a kongresszus által engedélyezett 525 000-es plafonlétszám helyett már júniusban el fogja érni az 560—656 000-es létszámot Az újabb amerikai csapa (erő­sítések kiküldése Vietnamba — írja az AFP washingtoni tudó­sítója —, Súlyos problémákat vet fel a Johnson-kormányzat szá­mára. Az AP kongresszusi kö­rökből úgy értesült, hogy a kor­mány további 3,3 milliárd dollár póthitelt készül kérni a vietnami háború költségeinek fedezésére. Az AFP megjegyzi, hogy való­színűleg tartalékosok újabb be­hívására kerül sor. David M. Shoup tábornok, az amerikai tengerészgyalogság volt parancsnoka a szenátus külügyi bizottságának kihallgatásán ér­telmetlennek minősítette újabb amerikai katonák bevetését Viet­namban. Clark szenátornak, a külügyi bizottság egyik tagjának arra a kérdésére válaszolva, hogy „a holdújévi hadjáratot az Egye­sült Államok szempontjából nagy katonai győzelemnek lehet-e te­kinteni”, a tábornak így vála­szolt: „Ez a meghatározás a Szent Erzsébet kórházból (az ot­tani Lipót-mező) származik?”. Clark válasza: „Nehezemre esik kimondanom, de a Fehér Házból, jön”. Az amerikai csapaterősítési tervek kiszivárgásával egyidő- ben Thieu, a dél-vietnami báb- rendszer elnöke — nyilván nyo­másgyakorlás céljából —, csü­törtökön televíziós beszédben je­lentette be, hogy a dél-vietnami hadsereget 135 000 fővel gyara­pítják, s ezzel a dél-vietnami kormány rendelkezésre álló ka­tonai és félkatonai alakulatok létszáma eléri a 909 000 főt. Tix. vábbi korosztályokat mozgósíta­nak: a sorkötélesség kiterjed a 18—19 éves fiatalokra és újra be­hívják a 33 éven aluli had visel­teket Pálfy József cikksorozata: Párizs és Budapest Éjjeliőröket KERESÜNK napi 10 és napi 5 órás elfoglaltsággal. Jelentkezés: Kerámia üzem, Szekszárd-Csatár. (317) A magyar—francia államközi kapcsolatok a hatvanas évek ele­jétől kezdve állandó javulást mutatnák. Ez a tény annál fi­gyelemreméltóbb, mivel ff két or­szág viszonya nemcsak a hideg­háború éveiben, hanem — más történelmi okok miatt — már az első világháború előtt, majd a két világháború között sem volt barátságos. A huszas, harmincas években az akkori Harmadik Köztársaság sok baloldali ma­gyarnak, munkásnak és értelmi­séginek nyújtott menedéket, akik a fehérterror elől menekültek Párizsba. A budai várban a né­met orientációval akarták ellen­súlyozni azt, hogy a francia kor­mányok a kis-antant országaival léptek szövetségre. A hivatalos kapcsolatok hiányát pótolta, hogy a magyar nép őszinte rokon- szenvvel viseltetett a francia nép iránt, elismerte és igényelte ? francia kultúra évszázados ered­ményeit. A második világháború után a francia—magyar kulturális kapcsolatok már hivatalos támo­gatással lendültek fel, s még a hidegháboni esztendeiben sem szakadtak meg. (Franc a részről nagyra értékelik, hogy Budapesten mindvégig működhetett Francia Intézet, a párizsi Magyar Intézet tevékenysége ugyancsak viszony­lag zavartalan volt azokbarí a nehéz időkben.) A legutóbbi idő­szakban a kölcsönös művészeti kiállítások, (elég csak a párizs5 Petit Palaisban megrendezett át­fogó magyar művészeti kiállítás óriási sikerére utalni), professzor- és diákcserék, a francia tudomá­nyos kutatóközpont, a CNRS és a Magyar Tudományos Akadémia bővülő kapcsolatai, a hidrológu- sok, archeológusok, borászok, sportedzők és számos terület szakembereinek rendszeres 'ta­pasztalatcseréi jelzik, milyen élő tartalommal lehet megtölteni a francia—magyar kulturális egyez­mény kereteit. Egyébként is egyezmények je1- zik a két ország viszonyának nor­malizálódását és javulását: hosz- szú lejáratú kereskedelmi egyez­mény, konzuli egyezmény, tudo­mányos-műszaki együttműködési egyezmény. Ezek az államközi megállapodások már a két ország között 1965. januárjában, Péter János külügyminiszter párizsi látogatása idején elkezdődött közeledési folyamatnak a kézzel­fogható eredményei. (Magyar külügyminiszter azelőtt csak bé­keszerződések aláírására utazott a francia fővárosba. Couve de Murville-nek 1966. nyarán Buda­pesten tett látogatása pedig egyáltalán precedens nélkül: volt...) A Magyar Népköztársaság kor­mánya nagy jelentőséget tulajdo­nít a magyar—francia kapcsola­tok fejlődésének: tudatában van annak, hogy Franciaország az európai biztonság tekintetében milyen fontos szerepet tölthet be kontinensünkön. Érdemes külön kitérni a rpa- gyar—francia gazdasági kapcso­latokra. 1966. februárjában Buda­pesten kötötték meg a két ország történetében az első hosszú lejá­ratú megállapodást. A francia vendéglők asztalá­ra a „burgundi csiga” nem egy­szer magyarországi exportból ke­rül. Kivitelünknek több mint a háromnegyedét még 1965-ben is mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tették ki. Az árucsere volumene mindaddig viszonylag i alacsony szinten mozgott és a két ország külkereskedelmében nem biztosított fontosabb helyet. Ez jórészt annak a következ­ménye volt. hogy Párizsban a legutóbbi időkig kevéssé töreked­tek a szocialista országokkal va­ló kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésére. (A Közös Piac orszá­gaival például a franciák sok­szorosan nagyobb árucsere-forgal­mat bonyolítanak le: 1967-ben is még tizennégyszer több árut im­portáltak onnan, mint a szocia­lista országokból, nyolcszor több árut szállítottak oda. mint a szo­cialista országokba.) Magyaror­szág vonatkozásában pedig az árucsere fejlődését sokáig gá­tolta a kereskedelmi forgalom ki­egyensúlyozatlansága. Az egyen­leg évről évre számottevő defi­citet mutátott a magyar külke­reskedelem szempontjából. 1966. tavaszáig még bizonyos francia- országi hatósági előírások is meg­nehezítették a magyar áruk be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents