Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 22. TOT,WA WFGY15T NEPÜJSÄ« 3 Ülésezett a megyei és a Bonyhádi Járási Tanács VB v Árnyaltabban állapítsák meg a felelősséget A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága - dr. Vígh De­zső vó-elnökhelyettes elnökleté­vel ülést tartott, amelyen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei Bizottságának titkára. Első napirendi pontjában, ame­lyet Egyed Mihály, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának tit­kára terjesztett elő, a bizottság a megyei tanács irányítása alá tartozó üzemek dolgozóinak üzemegészségügyi és munkavé­delmi helyzetével foglalkozott. A megyei tanács végrehajtó bizottságának irányítása alá tar­tozó üzemekben jelenleg közel háromezren dolgoznak. A távlati fejlesztési tervek szerint sor ke­rül az üzemek korszerűsítésére és bővítésére, s ezekkel egyidejű­leg a munkafeltételek javítására is. Jelenleg azonban a tanácsi irányítás alá tartozó üzemek munkakörülményei erősen kifo­gásolhatók. Az üzemi balesetek okainak statisztikai elemzése azt mutat­ja, hogy a balesetek 45—50 szá­zaléka vigyázatlanság, helytelen munkaszervezés, 20—25 százalé­ka munkaszervezetlenség, zsú­foltság, munkahelyi rendetlenség, 20 százaléka anyagmozgatás, szál­lítás, 10 százaléka pedig egyéb különféle okok miatt történik. Ezek a számadatok arra enged­nek következtetni, hogy az üze­mekben nem tettek meg minden szükséges intézkedést a munka- fegyelem biztosítására. A balesetek körülményeinek kivizsgálásánál egyre inkább el­terjedt a dolgozók egyoldalú el­marasztalása. ritkán keresik meg a balesetet előidéző hibák ere­detét és vonják le az ezekből adódó következtetéseket. Több helyen tapasztalták, hogy nem megfelelő a munkavédelmi ok­tatás, s olyan munkavédelmi rendeleteket sem hajtanak végre, amelyek betartása semmiféle anyagi befektetést nem igényel a vállalattól. A , jelentés készítése alkalmából megtartott helyi el­lenőrzések során az SZMT körül­belül 50—60 veszélyes körül­ményre, munkahelyre hívta fél a vezetők figyelmét. A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa által előterjesztett tájékoztatóhoz a megyei tanács ipari, kereskedelmi állandó bi­zottsága adott részletes kiegészí­tőt. Az anyagot élénk vita kö­vette. A vb. köszönetét mondott az állandó bizottságoknak az üggyel kapcsolatos munkájukért és a beszámolót, a vitákban el­hangzó takkal kiegészítve, elfo­gadta. Ezután, dr. Szilcz Ákos megyei főügyész előterjesztésében a tar­tási, életjáradéki és öröklési szerződések felülvizsgálatáról tár­gyalt a vb. A következő napirendi pont megvitatásán részt vett Szász Endre, az Állami Biztosító Főigazgatóságának főosztályveze­tője is. A végrehajtó bizottság előtt Lux Sándor, az Állami Biztosító megyei igazgatója szá­molt be a hivatal múlt évi ered­ményeiről. Amikor a végrehajtó bizottság megtárgyalta az április 5-én sor­ra kerülő megyei tanácsülés elé terjesztendő anyagot, az ülésen részt vett Aradi Lajos, a Tanácsi Közlekedési Főosztály vezető­helyettese, Tamás Gusztáv, a Közlekedéspolitikai Főosztály csoportvezető főmérnöke és Nicz- ky Lajos, a Tanácsi Közlekedési Főosztály főmérnöke. A meghí­vottak a közlekedéspolitika so­ron következő megyei feladatai­nak megvitatásában vettek részt, Ismeretterjesztő előadások közel 20 ezer hallgató előtt Tegnap, a délelőtti órákban a bonyhádi járási tanács végrehajtó bizottsága is ülésezett. Megvitat­ta a téli kulturális program vég­rehajtásáról készült beszámolót, amelynek előterjesztője Békés Ferenc osztályvezető-helyettes volt Többek között megállapítot­ták. hogy a járásban elsődleges­nek tekinti a népművelés az is­meretterjesztő munkát. Az elmúlt év folyamán megtartott 406 is­meretterjesztő előadást közel 20 ezren hallgatták meg. A múlt évben a járásban 42 szakkör mű­ködött és 26 községben indítot­tak szülők iskoláját- Közkedvel­tek voltak az új formában meg­rendezett kulturális vetélkedők. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek érdekeit szolgálják... A népi ellenőrzés megvizsgálta a tsz építőipari vállalkozások helyzetét Negyven népi ellenőr száz- harminckillenc napja... Ezzel a két számmal lehetne jellemezni azt a vizsgálatot, amelyet a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott, annak megállapításá­ra, hogy a megyében működő teirnelószövetkezeti. önálló közös építőipari vállal k ozások hogyan felelnek meg rendeltetésüknek. A vizsgálat megállapította, hozatalát Gondot okozott az is, hogy a franciák figyelmen kivüi hagyták a magyar népgazdaság fejlődési irányát és strukturális átalakulását. Ne feledjük, hogy ma már a teljes magyar kivitel­nek mintegy 45 százaléka gépipa­ri, finom mechanikai termék, — nem pedig mezőgazdasági áru... A már említett francia „libe­ralizálás” 1966. elejen a francia vám tarifa-jegyzéknek mintegy 700 fő tételére terjedt ki, általá­ban megszüntette a bevitel' mennyiségi korlátozásokat. Most már bútorokat, szerszámgépeket, vegyipari és gyógyszeripari ter­mékeket, rádiókat, rádiócsöveket, háztartási üvegárut, textilipari gyártmányokat, villamosipari ké­szülékeket, precíziós- és mérő­műszereket szállítunk Franciaor­szágba. A hosszú lejáratú megállapodás alapján megnyílt az út a koope­ráció előtt, amely még ígérete­sebb fejlődésre ad lehetőséget, mint az árucsere fokozása. (Ez utóbbit egyébként nehezítik a Közös Piac diszkriminációs elő­írásai.) A tudományos kutatóin­tézetek éppúgy együttműködnek, mint az iparvállalatok. A koope­rációban előállított termékek a magyar, vagy a francia gazda­ság igényeinek kielégítését szol­gálhatják, de — ami talán még fontosabb, — más, úgynevezett hogy a közös vállalkozások — Dombóvárott, Pakson, Szekszár- don, Tamásiban — szükség­szerűen jöttek létre, miután az építőipari vállalatok, kisipari szövetkezetek csak korlátozott mértékben tudták kielégíteni a termelőszövetkezetek építési igé­nyeit. A szekszárdi és a paksi vállal­kozás 1966 januárjában, a dom­harmadik országba is expor­tálhatok. (Jó példa az együttmű­ködésre a francia Régié Renault és a Ganz-MÁVAG kooperációja Diesel-motorok gyártására.) A gazdasági, technikai-tudo­mányos és kulturális kapcsola­tokon túl igen fontos a politikai közeledés Magyarország és Fran­ciaország között. A párizsi dip­lomácia nem egy nemzetközi kér­désben mienkéhez hasonló, ah­hoz közeli álláspontot foglal el: a vietnami problémától a Kö­zel-Keletig többször megmutatko­zott ez. A politikai közeledés mértékét e sorok írója is érzékel­ni tudta, amikor 1966. júliusá­ban az a megtiszteltetés érte, hogy tolmácsként a francia kül­ügyminiszter oldalára üljön a Gellért Szállóban megtartott saj­tókonferencián. Nem volt ne­héz tolmácsi feladata. Couve de Murville a diplomáciai zsargon bonyolult kifejezéseit félretéve, egyszerűen és világosan fogalma­zott. A két ország viszonyának javításáról őszintén nyilatkozott, hangsúlyozva a kapcsolatait bő­vítésének mind francia—magyar, mind európai viszonylatban meg­mutatkozó jelentőségét. A két ország viszonyának bíz­tató alakulása példaként szolgál­hat a békés egymás mellett élés elvének megvalósulására. bóvári márciusban, a tamási de­cemberben kezdte meg mű­ködését. A tamásiban pél­dául 18 termelőszövetkezet tár­sult. Az alapítási költségekhez való hozzájárulás viszont min­denütt más elvek szerint tör­tért. A végzett munka — egy-két kivételtől eltekintve — meg­felelt a minőségi követelmények­nek. A nagyobb létesítményeket jegyzőkönyvben is rögzítve ad­ták át, feltüntetve az esetleges hiányokat, magánosok részére végzett építkezésekről viszont nem készült jegyzőkönyv. Az anyagellátásban 1967-ben komoly nehézségek voltak. Hiányosságként kellett meg­állapítani, hogy ezidelg nem volt kidolgozva a vállalkozások szám­viteli rendszere. Az idei évben már ezen a területen is változás lesz, a termelőszövetkezetek és a vállalkozások számlakereté­nek és rendjének kidolgozásával, amely egységesíti a számviteli rendszert — ez egyben nagyobb lehetőséget ad a gazdaságossági számításokra. A vizsgálat meg­állapította azt is, hogy a szám­viteli rendszer hiányosságai el­lenére sem történt a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos vissza­élés. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság csütörtökön délután ülést tartott, amelyen részletesen fog­lalkozott a vizsgálat anyagával, megállapításaival. Ezt követően olyan határozatot hozott, hogy a vizsgálat anyagát, és az ülésen elhangzott észrevételeket tájé­koztatásul megküldi az alapító termelőszövetkezeteknek, a Tö- VÁLL-okrak, a termelőszövetke­zetek területi szövetségeinek, azonkívül a megyei pártbizott­ságnak és a megyei tanácsnak is. BI. , Köszöntjük a népfront megyei tanácskozását Megyénk politikai életének jelentős állomásához érkeztünk- A Hazafias Népfront IV. kongresszusára készülődés befejező részeként ma választják meg népfrontmozgalmunk megyei ve­zérkarát. Falusi és városi nyilvános népgyűléseken ezrek és ez­rek részvételével választották meg azt a kétszáz küldöttet, akik most a meghívottakkal együtt arról tanácskoznak, hogyan to­vább. ■ ) Az előkészítő munka alapját a párt IX. kongresszusának ha­tározatai. oz országos elnökség tavaly júniusi határozatai, vala­mint a III . népfrontkongresszus óta eltelt négy esztendő munká­jának eredményei é$ tapasztalatai képezték. S a küldöttek jóleső érzéssel számolhatnak be, hogy a párt- és tömegszervezetek nagyfokú segítségét élvező népfrontpolitika és -munka mindenütt meghatározó, éltető eleme volt a haladás szolgálatának. Különösen fontos volt ez most, amikor szocializmust építő társadalmunk fontos mérföldkőhöz érkezett. Az új gazdasági mechanizmusra váló áttérés és kibontakoztatása területén nél­külözhetetlen szerepet töltött be megyénkben is a népfront. Kü­lönböző előadások, ismertetések, viták szervezésével azt igyekez­tek elérni, hogy mindenki megértse, az új gazdaságirányítási módszer önmagában nem elég. Ezzel párhuzamosan kell változ­ni a társadalom közgondolkodásának is. Jó alkalmul szolgáltak az előkészületek arra is, hogy egy- egy község és a város fejlesztéséért munkálkodók táborát nö­veljék. Lelkes, új erők kapcsolódtak be ennek során a közös­ségért végzendő önkéntes társadalmi munkába. Beszámolhatnak a küldöttek arról is, hogy milyen tevőlege­sen járultak hozzá munkájukkal a népek közötti barátság elmé­lyítéséhez\ amelynek éltető eleme a magyar—szovjet barátság ápolása volt. Felvilágosító, meggyőző szavuk mélyítette a rokon- szenvet az agresszió sújtotta hős vietnami nép iránt, s kiváltotta az aktív elítélést az amerikai imperialisták bűncselekményei iránt. Végeredményben sokáig lehetne sorolni a népfront aktivistái­nak tevékenységét, amelyet a köz érdekében végeznek- Ott vannak az élet, a munka minden területén, ahol önzetlenül tenni kell. Amikor most köszöntjük a jövő feladatait is meghatározó tanács­kozásukat, egyúttal elismeréssel mondjuk: fáradozásukért tiszte­letet és megbecsülést érdemelnek. Továbbfejleszteni a felvásárlást, értékesítést Küldöttgyűlés a MÉK-nél Negyvennél több tagszövetkezet képviselőjének részvételével csü­törtökön délelőtt megtartotta küldöttgyűlését a MÉK, amelyen részt vett György József, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője, a SZÖVOSZ képviseleté­ben dr. Zimonyi Béla és Kálmán Gyula, a MÉSZÖV igazgatóságá­nak elnöke. Nika Károly igazgató beszámo­lója részletesen ismertette az el­múlt évben végzett felvásárlási és értékesítési tevékenységet, amelynek fő irányát a SZÖVOSZ VI. kongresszusa, a MÉSZÖV és a MÉK küldöttgyűlései határoz­ták meg. Az 19G6-ban bevezetett kísérlet jól szolgálta az elmúlt évben az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülést. A területhatá­rok adta kötöttségek feloldása a MÉK-nek is. és az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkeze­teknek is lehetővé tette, hogy árut az ország bármely területén vásárolhatnak, illetve adhatnak eL Ennek az intézkedésnek a ha­tására javult a lakosság ellátása, lényegesen több áru került for­galomba. Az egy főre jutó felvásárlási forgalom az elmúlt évben kétszerese volt az országos átlagnak. A MÉK árukapcsolata bővült, amely kifejezésre jutott abban, hogy 641 vagon árura kötött ter­melési szerződést, további 986 vagon árut vásárolt fel, 289 va­gonnal többel, mint az előző év­ben. A zöldségféléken kívül mint­egy kétmillió forint értékű ve­gyes cikket vásárolt fel, amely a lakosság ellátásának javítását szolgálta. A következetesen al­kalmazott árpolitika eredménye volt az árindex 97 százalékos ala­kulása, amely több. mint 120 000 forintos megtakarítást jelentett a lakosságnak. A zöldscgellátast szolgálja az a segítség, amelyet a MÉK a ter­melőszövetkezeteknek nyújt; nyolc termelőszövetkezetnek fóliaalagút létesítéséhez kö­zel egymillió forintot előle­gez. 950 fóliaalagút közel húsz vagon primőrárut termel. Az idei év gazdaságossági ered­ményeit javítja a Mözsön tavaly elkészült hűtőház további bőví­tése, amelyre már készülnek a. komplex tervek. Még az első fél­évben elkészül a ládagyártó üzem. A MAVAD-dal kötött ko­rábbi megállapodásnak megfele­lően a 15 vagónós mélyhűtőegy­ség még egy újabbal bővül, és vadhús-feldolgozóval. A későbbi terv jéggyár, tartósító üzem é' szeszfőzde létesítésével számol. A hűtő-tároló gazdaságos működése, az állandó munkáslétszám kiala­kítása érdekében. Az idén példá­ul a telepnek kell — a MAVAD- dál kötött megállapodás alapján — exportra előkészíteni 150 tonna csigát, a Hűtőipari Vállalat részé­re 85 vagon főzőtököt, a Hunga- rofnict részére 15 vagon prita- minpaprika szeletelését, és a szük­séghez mérten exportra előkészí­tett uborka előhűtését. A kiskereskedelmi hálózatot az idén továbbfejleszti a MÉK. úgyhogy képes legyen 10—12 millió forintos forga­lom lebonyolítására. Ezt szolgálja a mintabolt meg­nyitása. és újabb két,' utcai el­árusító pavilon elhelyezése. Az idei feladatok között szere­pel mintegy 2500—3000 vagon burgonya, zűldség és gyümölcs felvásárlása, szerződéses alapon, azonkívül mintegv 900 vagon burgonya, 1300 vagon zöldség és 200 vagon gyümölcs felvásárlása, közvetlenül a termelőüzemektől. A beszámolót, a felügyelőbizott­ság jelentését követő felszólalá­sok után a küldöttgyűlés elfogad­ta az 1967. évi mérleg- és ered­ménykimutatásról, valamint az 1968, évi feladatokról szóló hatá­rozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents