Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

1968. március 20. VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egy rendelet, amely zavarba hozta a traktorosokat Közöljük lapunk félhivatalos értesülését A közelmúltban riadalmat keltett a mezőgazdasági üze­mekben a vezetők és a trak­torosok körében az a rendel­kezés, amely a gé-pek vizs­gáztatása mellett előírja, hogy a traktorosok mint vontató- vezetők, körúti forgalomban csak akkor vehetnek részt, ha megszerzik a gépkocsi- vezetői jogosítványt. Sokan mondják ezzel kapcsolatban, hogy ez a rendelkezés való­sággal meg fogja bénítani a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban a szál­lítási munkákat, mert a von­tatóvezetők döntő többsége csupán traktorvezetői jogosít­vánnyal rendelkezik. Ebben az ügyben heves és indulatos felszólalások hangzottak el a közelmúltban a traktoros­tanfolyamokon, ' továbbá a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ülésén, és aggódó han­gok hallatszanak a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. ügy hírlik, a termelő­szövetkezetek érdekvédelmi szervezete, a két területi tsz- szövetség ebben az ügyben dr. Dimény Imre miniszter közbenjárását kérte. Mindehhez annyit tehetünk hozzá, hogy jelenleg techni­kailag nehezen képzelhető el a probléma megoldása. A ren­delet előírta jogosítvány meg­szerzéséhez ugyanis legalább ötven gépkocsivezetői tan- folyamot kellene szervezni, helyiségeket, előadókat, stb. biztosítani. Bárhogyan néz­zük. ez megoldhatatlan. Nagy­jából háromezer embert érint a megyében a szóban forgó rendelet, t tulajdonképpen ennyi embernek a kenyeréről van szó. Az egész ügy pilla­natnyilag zsákutcának látszik, a traktorosok egy része attól tort, hogy korára és más egyebekre való tekintettel, a gépkocsivezetői jogosítványt már megszerezni nem tudja, emiatt állás nélkül marad. A mezőgazdasági üzemek veze­tőit viszont az izgatja, hogy­ha eljön a gabonabetakarítás ideje, akkor vagy a szállítás­ról kell lemondaniuk — ami elképzelhetetlen —, vagy pe­dig vállalniuk kell a rendelet megszegése miatt a büntetést. (A mezőgazdasági, gépjármű­vek vizsgáztatásának a határ­idejét módosították, kitolták, de ez most más természetű kérdés, erről lapunk vasár­nap számolt be olvasóinak). Mit tegyenek tehát az érintett traktorosok? Ponto­sabban mit tehetnek? Hirte­len robbant ki az egész, szin­te a huszonnegyedik órában. Ha a közlekedési baleseti sta­tisztikát nézzük, akkor le­szögezhetjük, hogy végered­ményben a rendelkezés trak­torosokra vonatkozó cikkelye jónak látszik, Ha azonban a traktorosok oldaláról közelít­jük meg a kérdést, akkor a szóban forgó rendelkezés egyik-másik pontjának lét- jogosultsága vitatható. Pilla­natnyilag az a helyzet a Tolna megyei Népújság fél- hivatalos értesülése szerint, hogy ebben a kérdésben Bu­dapesten is vitatkoznak az il­letékesek. Úgy tudjuk, a te­rületi tsz-szövetségek érvei nyomán, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek is kedvező irányban sikerült in­tézkednie, Más forrásból kö­zölték lapunk munkatársával, hogy határozottan számítani lehet arra, hogy e rendelke­zést a közeljövőben megvál­toztatják. Egyelőre azonban még érvényben van. Minden­esetre a félhivatalos értesü­lések alapján bízni lehet ab­ban, hogy traktoroslcörok ben • kedélyek megnyugszanak. Az ár nem megy az áruval Nem használják ki a lehetőséget Versenytárgyalás új létesítményekre A megyei tanács osztályvezetője nyilatkozik Tolna megye kereskedelméről Befejeződött a kereskedelmi dolgozók nagy erőpróbája. A leltározás, az átárazás, az árurendelés, a kereskedelmi munka fo­lyamatosságának biztosítása az év eddigi heteiben arról tanús­kodik, hogy a szakma dolgozói felkészültek az új mechanizmus­ra. Az ellátás kielégítő, a hiánycikkek száma a szokásosnál nem több. A Tolna megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjé­vel, Korsós Istvánnal folytattunk beszélgetést a szalcma időszerű kérdéseiről. Gaulle tábornok az amerikaiak „trójai falovát'’ véli felfedezni. Azért sem hajlandó bebocsátani az angolokat a Közös Piacra, ne­hogy általuk az Egyesült Álla­mok tőkései vessék meg a lá­bukat a hat ország vámfalai ál­tal védett piacon. Az angol csatlakozási kérelem elutasítása bizonyos feszültséget teremtett Párizs és az öt másik, „kis-európai” főváros között, de a Közös Piac történetében nem ez az első eset arra, hogy De Gaulle kormánya és az „ötök” vitája a viszály méreteit öltötte. A végén még Bonn is belenyugo­dott abba, hogy nem tudja a franciákat rávenni az angol igény kielégítésére- A Kiesinger-kor- mány amúgy is valamelyest fel akarta melegíteni az Erhard- korszaikban teljesen elhidegült francia—nyugatnémet viszonyt, amelynek szerződéses keretei 1963 óta a két ország kapcsola­tainak gyors fejlődését tették volna lehetővé. A mai Párizsban nem zárkóznak él a francia— nyugatnémet együttműködés bi­zonyos fejlesztése elől, de ennek európai jelleget kívánnak adni, s a bonni amerikai befolyás el­lensúlyozására akarják felhasz­nálni. A De Gaulle-i külpolitika so­kat emlegetett, de részleteiben kevéssé tisztázott koncepciója az „európai Európa" elve. Annyiban amennyiben ez az ?iképzelés va­lóban az amerikai imperialista törekvések visszaszorítását és va­lamennyi európai állam békés egymás mellett élését, együttmű­ködését szolgálná, az „európai Európa” elvével egyetérthetünk. Természetesen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak is ott kell lennie ebben az „európai Európában”! (Itt kell megjegyeznünk, hogy a francia külpolitika bizonyos ön­ellentmondásokba kerül, amikor az Odera—Neisse határt végér­vényesnek ismeri el. ugyanakkor mindeddig tartózkodott a diplo­máciai kapcsolatok felvételétől a Német Demokratikus Köztársa­sággal.) A De Gaulle-i diplomácia szá­mos igen pozitív lépését (a viet­nami agresszió következetes el­ítélését), a közel-keleti imperia­lista manőverekkel szembeni fel­lépést) megfelelően kell értékel­nünk. Ezek sorába illőnek tart­hatjuk a kapcsolatok megjavítá­sának szándékát a szocialis­ta országokkal, közöttük ha­zánkkal. Éppen európai szem­pontból lehet nagy jelentőségű, ha a Magyar Népköztársaság és a kapitalista Franciaország pél­dát mutat a békés egymás mel­lett élésre, a kölcsönösen elő­nyös, gyümölcsöző együttműkö­dési - az élet számos területén. (Folytatjuk) — Mindenek előtt szeretnénk az osztályvezető elvtárs értékelését hallani, mi jellemzi az eddig eltelt időt? — A kezdeti lépések biztatóak. A vártnál nem volt több akadá­lyozó tényező. Sajnos ßz új me­chanizmusban a dokumentáció lebonyolítása lassú. Az áru át­vétele, kezelése, árazása sok időt vesz el. A számlával nem érke­zik együtt az ár. Először a köz­pontok kapják meg az árértesí­tést, ott, ha szükséges, korrigál­ják, és csak azután értesítik a boltot, és csak ekkor lehet forga­lomba hozni az árut E miatt elő­fordul, hogy egy hétig is kell várni az áru megérkezésétől az értékesítés megkezdéséig. Megnőtt a nagykereskedelmi vállalatoknál is az adminisztrációs munka, en­nek ellenére azt tapasztaljuk, hogy partnereikkel, a kiskereske­delmi vállalatokkal, jó a kapcso­latuk; segítik az adminisztráció megkönnyítését a fogyasztói árak lóozlésével, tehát nem kell a bol­tokban, vágy a központokban az árazással időt tölteni. — A boltok nincsenek százszá­zalékosan feltöltve áruval, bár a kereskedelmi forgalom tíz száza­lékkal nagyobb mint a múlt év hasonló időszakában. — Megváltozott a kereskedettül osztály szerepe, milyen új Hatósági feladatokat lát el? — Az osztály közvetlenül a megyei tanács vb-nek felelős az ügyrendiben lefektetett miunkáért Ágazati felügyeletet gyakorol az osztály, elvégzi az ágazati irányí­tásit és gyakorolja hatásági fel­ügyeleti jogkörét. Felelős a taná­csi kiskereskedelem munkájáért, a miegyében kereskedelmi tevé­kenységet folytató egységet ellen­őrzi, elvi irányítást ad. Áruelosz­tással már nem foglalkozunk. Az­előtt hozzánk tartozott az olaj­kályhától a szifonig egész sor áru elosztása. Most a boltok rendel­nek, ők tudják mennyi az igény. És a nagykereskedelem e rende­lés alapján látja el a megyét. Az áruforgalmi csoport az osztá­lyon beiül éppen ezért meg is szűnt, létrehoztuk helyette a ke­reskedelempolitikai és hálózatfej­lesztési csoportot. A csoport el­nevezéséből következik fő tevé­kenységi köre is. — Az új mechanizmus megszün­tette a monopol helyzetet. Egy kéz­ségben több kiskereskedelem is „megtelepülhet”. Hogyan használják ki e lehetőséget? — Minden szövetkezeti, állami kiskereskedelmi szervnek lehető­séget adunk, hogy üzletet, boltot nyisson, egy kikötésünk van: ezek az új üzletek a szokásos lé­tesítményekre előírt paraméte­reknek megfeleljenek. Nincs pro­filkötöttség, tehát egy üzlet szinte minden cikket forgalmazhat, pél­dául vegyesbolt is forgalmazhat hű­tőszekrényt, Pannónia motorke­rékpárt stb. Versenytárgyalások­ra számítunk több helység ellá­tásával kapcsolatban. — Milyen a kapcsolat a nagyke­reskedelem és kiskereskedelem kö­zött? — Az eddigi jó módszert — te­hát az ipar van kapcsolatban a nagykereskedelemmel, — nem le­het felrúgni. Ezután is a kiske­reskedelem fő áruellátója a nagy­kereskedelem lesz. Egymásra­utaltság, közös érdek, hogy a fo­gyasztót a lehető legjobban lás­sák el. Éppen ezért a kapcsolat­nak is jónak kell lennie. Előfor­dul vita, de minden alkalommal megegyeznek, az osztálynak nem kell békítő bíróként fellépni. Egyébként is helyesnek tartjuk ezt a vitázó, egészséges kapcsola­tot — Sokat beszélünk arról, hogy a megye üzleteiben a választék nem kielégítik.. — A nagyobb szaküzletekben megfelelő a választék. Nem rosz- szabb az országos átlagnál. Tekin­tetbe kell venni, hogy január 20- ig minden nagykereskedelmi vál­lalat leltározott, ezután feldol­gozták az egy hónap alatt érke­zett árut majd várni kellett egész sor fogyasztói árra, és csak ezután lehetett a boltokat feltölteni. Az áruellátás a mostani szinten mo­zog egész évben. Néhány ipar­cikkből, mint a hűtőgép, jelentős választékbővülés várható. “ A vállalkozói kedv, az üzleti szellem megélénkülése tapasztalható a megyében, hogyan értékeli ezt Korsós elvtárs? — Tulajdonképpen ez a feltá­madás még nem elég bátor. Élén­külés figyelhető a boltokban — árurendelés, kapcsolat más me­gyékkel stb., — de a későbbiek­ben, a hitelpolitika hatása miátt lassul ez. Lehetősége van a boltok vezetőinek, hogy magánosoktól is vásároljanak primőr, más kurrens árut. Néhány cikknél az árrésen belül szabad kezet kapnak a bol­tok vezetői. Az a tapasztalat, hogy a nagykereskedelem is fogja már a boltosokat, utazóik, személyes kapcsolataik révén a legjobb árut akarják eladni. — Korsós elvtárs a múltban nem igen volt arra péKla, hogy a megye ipara által termelt árukat itt Tol­nában meg is lehetne vásárolni. — Valószínű néhány hónap múltán már változás lesz e te­kintetben is. A kisipari termelő­szövetkezetek már keresik a kap­csolatokat, ajánlatokat tesznek, úgyhogy lesz helyi termelésű áru is a boltokban. Sajnos a tanácsi helyi iparral nem tudnak a kis­kereskedelmi szervek úgy meg­egyezni, mint azt szeretnénk. Né­hány cikk már meg is jelent az üzletekben: vízpárologtató, mos­dókagyló-tartóvas, vállfa, putto­nyok, fürösztő bádogteknők stb. A Paksi Konzervgyár termékeiből is több jut a megye fogyasztói­hoz. .. szóval várható itt még je­lentős változás. — Szekszárd kereskedelmi hálóza­ta — enyhén szólva is — kifogá- solhaló, korszerűtlen, milyen vál­tozások várhatók a közeljövőben? — A bizományi áruház a má­sodik félévben megnyílik. Itt a vegyes cikkeket veszik át, érté­kesítik. A különleges árukat, — festményt, antik, s tü-bútorokat stb. — innen elküldik a BÁV szaküzléteibe elbírálásra, tehát van lehetőség ilyen cikkek for­galmazására is. Az Otthon Áru ház építése áprilisban talán befe­jeződik. A harmadik negyedév­ben a berendezés, áruellátás stb. Után lehet az áruházat megnyit­ni. Az üzletsor — korzó — mind­addig állni fog, amíg mögötte nem készül el 1970-ben az áru­ház. Még az idén megnyílik az állami gazdaságok mintaboltja a MÉK kezelésében, elkészül az új Kispipa vendéglő, talán kitelepí­tik a benzinkútakat, és akkor a városnak majd már lesz egy szép központja, korszerű üzletekkel. — Várják a fogyasztók, hogy al­kalmi árusok, pecsenyesütők stb. használják majd ki az új kereske­delmi gyakorlat lehetőségeit... — Sajnos e tekintetben nem igen tudunk előrelépni. Négy ter­melőszövetkezet kért és kapott en­gedélyt, de egyik sem állította fel még lacikonyháját, pavilonját. Pedig lehetőséget adunk a Csör- ge-tónál, Domboriban kereskedel­mi egységek, borozók stb. felállí­tására. Egy követelmény van itt is: a berendezés, az árú olyan le­gyen, amit az idevonatkozó ren­deletek előírnak. — Megyeszert© épülnek az új la­kótelepek. Úgy véljük ezek keres­kedelmi egységekkel való ellátása nem kiel égi tó. . —- Bonyhádon két új belep ka­pott kereskedelmi egységet. Pak­son most hirdettek versenytár­gyalást, aki a legkedvezőbb aján­latot teszi, az létesíthet ott az új telepen üzletet, vendéglőt. Szek­szárdim az ABC-áruház megoldot­ta az áruellátást. A szekszárdi Előhegyen és az északi kertváros­ban most van építés alatt, illet­ve előkészítése egy-egy boltnak, presszónak. — Az az osztály véleménye, hogy a kezdeti fellendülést támo­gatnunk kell, segíteni az új ki­bontakozását. Uj eljárásokra, mód­szerekre biztatjuk a kiskereske­delmi szerveket. És abban bízunk^ a megye lakossága rövidesem érez­ni fogja a keredkedetmd munka változásait: jobb áruellátásban, udvarias, figyelmes kiszolgálásban — és korszerű, modem üzletek­kel.- Pj ­AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK kőműves, ács, fűtésszerelő, festő-mázoló, vízszigetelő, tetőfedő, lakatos, hegesztő, kövező szakmunkásokat kubikosokat, férfi segéd­munkásokat Bérezés: teljesítménybér, na­pi háromszori étkezés, mo­dern munkássziálló, térítés ellenében biztosítva. Jelentkezés kizárólag DUNAÚJVÁROS, KENYÉR­GYÁR U. 1. 26. SZ. ÉPÍTŐ­IPARI VÁLLALAT. (228)

Next

/
Thumbnails
Contents