Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 ©68. március IT -*■--M ire jó a monopolheiyzet ? Tizennyolc kisipari szövetkezet még a múlt év őszén létrehozott egy társulást vasanyag-beszerzés- re és elosztásra. A társulás az új gazdasági mechanizmus szellemében született, már léte ís a termékforgalmazás új rendszerére épül. Ezek szerint a termelőeszközök forgalma többcsatornás, a felhasználók a számukra legelőnyösebb megoldást választhatják. A megye szövetkezetei mintegy háromezer tonna különféle vasanyagot használnak fel egy évben. Nyilvánvaló, hogy a nagybani beszerzés előnyösebb lehet, így a közös iroda jobban és gazdaságosabban tudja intézni a beszerzést, elosztást, mintha mindegyik szövetkezet önállóan gondoskodna vasanyagellátásáróL Az anyagbeszerző és -elosztó iroda Dombóváron, a vasipari ktsz keretében működik mával a legnagyobb vasfogyasztó a tizennyolc közül ez a szövetkezet. Sokat vártak az új társulástól, mégis, ma vannak, akik szinte visszasírják a régi állapotokat, amikor is keretgazdálkodás folyt, központi elosztással lehetett anyaghoz jutni. Akkor legalább biztosak voltak benne, hogy az anyagokat — már a kiutalt anyagokat — megkapják, tudtak előre kalkulálni, mivel ismerték az árakat. Most viszont nagy a bizonytalanság, és ennek elsősorban nem maga az új mechanizmus az oka, hanem az. hogy ezen a vonalon nem sikerült megszüntetni a monopolhelyzetet. Hz első akadályok már az év végén jelentkeztek. A szövetkezet — illetve az iroda — élni akart a lehetőséggel és egyes, vagontétedben felhasznált anyagokat megpróbált a gyártó műveknél beszerezni. Gondolták, hogy így olcsóbb lesz, kevesebb a fuvar is. Egymás utón kapták a válaszokat, mélyek szerint kapacitás már nincs, csak azokat a vevőiket tudják kiszolgálni, amelyek eddig is náluk vásároltak. így hát nem volt más megoldás, mint az igények túlnyomó többségével az illetékes TEK-vál- laiathoz, a Ferroglobus Vas- és Acéltermelési Eszközkereskedelmi Vállalathoz fordulni. Tételesen benyújtották az ez évi, első negyedévi igényeket Már az is sérelmes volt. hogy a vállalat az 1966. második félévi, illetve az 1967. első félévi tényleges vásárlást tekintette bázisnak és ennél nagyobb megrendelés lehetőségét eleve kizártnak tekintette. Nyilvánvaló, hogy a vállalatok, szövetkezetek termelése változik, mennyiségileg is, választékilag is. Szekszárdi Építőipari Ktsz. Szekszárd, Rákóczi u. 15. felvételre keres szekszárdi munkahellyel kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat Vidéki munkahelyre villanyszerelő szakmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. Vállalunk cserépkályhaépítést május 31-ig érkező megrendelésnél 5 százalékos árengedménnyel, egyéves garanciával. Megrendeléseivel keresse fel a fenti címet: levélben, vagy személyesen. (250) flz igazi meglepetés azonban az év végén, ez év elején jött Sorra kapták a visszaigazolásokat, amikor csaknem valamennyi tételből „lefaragtak” a Ferroglobusnál. Bár nehezen érthető, hogy miért teljesítik a rendeléseknek csak felét a harmadát, hiszen a kohászat nem csökkenti az idén termelését, és az igények sem nőnek országosan a tavalyinak kétszeresóre-három- szorosám. De tegyük fel, hogy ténylegesen nem áll rendelkezésre annyi vasamyag, amennyire igény van. Az iroda megkeresi az egyéb beszerzési forrásokat is akár innen, akár onnan, de ha kell, a föld alól is előteremti a szövetkezetek zavartalan termeléséhez szükséges anyagokat. A Ferroglobus visszaigazolásainál azonban furcsa törvényszerűségre jöttek rá: Miért igazodnak vissza egy 15 mázsás rendelésből is és a mellette levő 10 mázsásból is nyolc mázsát? Miért nem teljesítenék egyetlen ötmázsás rendelést sem. miért faragják le valamennyit négy, vagy három, esetleg három és fél mázsára? Csak egyetlen magyarázat lehetséges: A TEIC-vállalat nagyon is vállalati, anyagi érdekeket tart szem előtt, amikor meghatározza, miből mennyit szállít A vállalat ugyanis nem egyforma áron számlázhat. Minő kisebb egy tétel, annál magasabb az egységár. Pontosabban: A kiindulás a hatóságilag megállapított — maximált — termelői ár. Ehhez jön az átlagos fuvarköltség (gyártó műtői a Ferroglobus raktárába), — ezt pedig a vállalat megtetézi a mennyiségi felárral. A mennyiségi felár annál magasabb, minél kisebb a tétel. Például: Finomsoiri áruknál 5 mázsa alatt 1500 forint tonnánként 5 és 9 mázsa között 1000, 10—24 mázsa közt 550, 25-tól 49 mázsáig 350 forint. 50 és 74 mázsa közt 200, 75 felett 100 forint Nomármost, ha valamiből négy mázsát szállít, akkor minden mázsának az árát 150 forinttal növelheti. De ha a tétel öt és kilenc mázsa közé esik, akkor csak 100 forint a mázsánkénti felár. Százhúsz—száznegyven tételt rendelt az iroda és kapta meg róluk a visszaigazolást. Kiragadtuk a „legnépesebbet”, a 3. fed- árcsoportba tartozókat, a finomsori termékeket. Ebben ötvenöt tétel van, ennyiféle vasanyag. Egy kétszázkilós és három há- romszázkidós tétel kiesik az elemzésből, ezeknél az eredeti rendelésnek megfelelő mennyiséget igazolta vissza a TEK-vállalait. Valamennyi többit csökkentette. Kétmázsás visszaigazolás egy van, hárommázsás három. Háromszáz- ötvenkilót két esetben igazodtak vissza (ötszázas igénylésből), négy mázsát pedig tizenegy tételt (!). öttmázsás visszaigazolás egyetlenegy sincs, hatmázsás sem. Hétmázsás három, nyolcmázsás viszont már hét, sőt, van egy teilen cmázs ás is. (A kategóriahatár 9 mázsa. Ezt még. 1000 forint felárral számlázhatják, de ha egy tonnát szállítanának, akkor csak 550 Ft a tonnánkénti felár.) Nincs is egytomnás tótéi és a következő „fokozatok” is üresek, egészen 1,4 tonnáig egyetlen vasanyagfajta sem, amiből pontosan tíz mázsa jutott volna a megrendelőnek? Nehéz lenne elhinni, hogy itt a vállalat önző anyagi érdekein kívül más is érvényesült. Az ötvenöt tétel közt egyetlen egy sincs, ahol az alacsonyabb felárkategória alsó határához közeli mennyiséget igazolt volna vissza a Ferroglobus. Magasak is ezek a felárak Indokolatlanul drágítják a termelést. Egyetlen példa: A már leszállított 20x5 mm-es laposvas (800 kilót kapott meg kéttonnás igénylésre a szövetkezet) mázsánként« ér# 533 ^ MM, tehát a mennyiségi felárral együtt 633 forint Budapesten, vagonba rakva. Ehhez jön még a vasúti fuvarköltség, ami már a felhasználót terheli. A szövetkezetnek tehát e vasanyag kilója körülbelül 6,50 Ft-ba kerül. Ennyit kalkulál és számláz fel — tegyük hozzá, jogosan amikor felhasználja, illetve a "belőle készült terméket értékesíti. Ezzel szemben, ha bemegy a dombóvári vasboltha és kér egy szál ilyen vasat, kilónként 6,20-órt kapja. A mázsánkénti 100 forint volumenfelár — ami a TEK-válladat költségeit fedezi és nyereségét növelni — tehát egymagában több, mint a kiskereskedelmi forgalomba kerülő anyagnál az egész kereskedelmi árrés. Márpedig nyilvánvaló, hogy a nagyfogyasztóknak nagybani anyagbeszerzése népgazdasági érdek, csak így valósítható meg a gazdaságos termékforgalmazás. Nem a keresikedő, hanem a monopolhelyzet pozíciójából diktálhatja a szállítási feltételeket is a vállalat Idézet a rendelésigazolás előre sokszorosított szövegéből: „Kocsirakománykénit történő feladás esetén nem vállaljuk a vasúti kocsiknak terhelési határig történő megradeását, vagyis a különböző rendelések anyagait nem gyűjtjük komplett kocsirakományként való feladás végett Az ebből adódó fuvardíjkülönbözetet nem térítjük”. Ebben a rideg, utasításszerű szövegben nincs benne, de következik belőle: vevő, ha tetszik, ha nem, ezt kénytelen vagy elfogadni. Ha nem, mehetsz a sóhivatalba. A gyakorlat: Nemrég húsztannás vagonban kapott ötvennégy mázsa vasanyagot a szövetkezet. Fizetett érte 1700 forint vasúti fuvart. A MÁV ugyanis — jogosan nem azt nézi, hogy mennyit szállítottak, hanem hogy húsz tonna rakható a vagonba. Egyébként a népgazdaság érdeke is azt követelné, hogy terhelési határig, vagy legalább is megközelítően addig rakják meg a vasúti kocsikat. A szövetkezet — illetve a társulás — igyekszik ahogy lehet, javítani a helyzeten, megkeresni más beszerzési forrásokat is. Érdekes. hogy az Építőipari Termelési Eszközkeres kedelmi Vállalat egészen más feltételekkel szállít. Ezzel a vállalattal korábban is voltak kapcsolataik, fő profilja az ÉVM-vállalatok ellátása, azonban biztosított vasanyagot eddig is azoknaik a szövetkezeteknek, amelyek ÉVM-vállalatok- nak dolgoznak alvállalkozóként Korábbi „vevőinek” bizonyos mennyiségben most is ad el vasanyagot Nem számít fel mennyiségi felárait, hanem egységesen — a megrendelt mennyiségtől függetlenül — 6,5 százalékkal növeli meg a termelői árat. Ez sokkal előnyösebb a társulásnak, illetve a szövetkezeteknek. Ám. ha szükség van a mennyiségi felárra, legyein. Indokolt, hogy aki kevesebbet vásárod, magasabb egységárat fizessen. így térül meg a kisebb mennyiség kezelésével, csomagolásával járó többletköltség, és ez ösztönzi- a felhasználókat a nagybani beszerzésre is. Most azonban azt a körülményt fizettetik meg a felhasználókkal, hogy nincs elegendő anyag. A vevő két tonnát kér, mert ennyire van szüksége. Kap nyolc mázsát és ezért, mert ilyen keveset visz, „büntetik” azzal, hogy drágábban adják az anyagot. Mennyivel logikusabb lenne, ha az egységárait — benne a mennyiségi felárat — a megrendelt mennyiség után számolnák. És a kereskedő kéme elnézést azért, mert nem tudja teljesíteni maradéktalanul a megrendelést. Ehhez azonban — úgy látszik — még egy kis idő kell. A monopolhelyzettel való visszaélésnek azonban már most is gátat lehetne vetni. JANTNERJÁNOS Ledöntötték a megyehatárt | Kapoli Imrének az a véleménye, hogy „lélekre köll találni az emberekkel”, akkor megy jól a tsz. Ebben tökéletesen igaza van, de az & esetükben kiegészítésre szorul a bölcs megállapítás: lélekre és földre kell találni. Nekik, mármint az igariak- ndk kevés volt a földjük. A szomszéd községben, Simon- tornyán éppen fordított a helyzet, sok a föld, kevés a tsz-tag. Egészen pontosan: a munkaképes tag. összesen huszonhárom. Az igariak, nagyon okosan, egyesültek a simontomyaiak- kal és megművelik ezt a földet is. Ehhez azonban át kellene lépni, sőt tiporni a megyehatáron, mert Igor Fejér megyében van, Simontornya meg Tolnában. Csöppet sem könnyű az efféle igyekezet. A megyehatár egészen mostanáig sérthetetlen volt, talán még szent is. A szövetkezetek már tavaly januárban egyesültek, de a megyehatár-vita 196S. februárig elhúzódott A döntés célszerűen intézkedik: Simontornya község marad továbbra is Tolnáé, a földje viszont Fejér megyéhez fog tartozni, átkerül az igari Lenin Tsz-be. Kapoli Imre jó humorérzékkel megáldott ember. Azt mondja: — Nem az imperialistákhoz került. Szerinte a Fejér megyei Tanács elnöke legalább annyira örül ennek a rendezésnek, mint ők, ugyanis eképpen fejezte ki elégedettségét Kapoli Imrének: „Aranyöcsém, végre egy ember, aki le meri dönteni azt az átkozott megyehatárt!". 'Az igazság persze az, hogy a két megye tanácsa döntött, nem Kapoli. De mindegy. Gazdálkodhatnak az igariak azzal a huszonhárom simontomyai taggal együtt. Gazdálkodnak is. I Simontornyán Mn,toföld, ide vetik a borsót. Aztán ide fogják vetni a többi pillangóst is, hogy javuljon a talaj tápereje. Különben is jobban szeret itt a lucerna, mint „náluk?, ezt már kitapasztalták. Tudni kell ehhez, hogy az igari emberek nemcsak az egyesülés óta, tehát 1967-től járnak át dolgozni a simontomyai határba, hanem mór öt éve. Az elnökük elvállalta a simontomyai közös gazdaság vezetését 1963-ban, másodállásként, de mivel rájött, hogy „Simontornyán nincs is simontomyai”, hát jöttek segíteni az ő emberei. Elszámolták őket az itteni munkaegységgel. A készülődés tehát elég hosszan tartott a megyehatár ledöntéséhez. Kicsit óvatosak is voltak az igariak, hátha nem sikerül. De most már aztán itthon érzik magukat a birtokba vett földön. Jó adag -műtrágyát adnak az idén a simontomyai részre. A mély fekvésű, vizenyős területeket, összesen 700 holdon, beültetik nyárfával. — Akkor megyek nyugdíjba, amikor kezdődik a tuskó- szedés — jegyzi meg az elnök, vagyis: tizenöt év múlva éppen lehet vágni az elsőnek ültetett fákat. Számolgatja, milyen jó pénz lesz ez a 700 hold papírfa. Természetesen nem erre alapozzák a jövőt. Az igar— simontomyai Lenin Tsz-ben 7800 hold az összterület, ennek jelentős részén takarmányt akarnak termeszteni, állattenyésztésre specializálják a gazdaságot. „Nem kell nekünk melléktevékenységgel vacakolni, mondjuk repülőgép-alkatrészt gyártani, megélünk a földből I A tagok amúgy is------------2-------- jó munkakedvét kitűnő szociális juttatásokkal erősíti a szövetkezet Valamennyi dolgozó tag, aki teljesíti a kőtelező munkaegységei, kap munkaruhát: a nők köpenyt és kendőt, a férfiak munkásnadrágot, kabátot és sapkát. Ezenkívül mindenkinek jár gumicsizma. Ruha minden évben, gumicsizma kétévenként V ett a szövetkezet Siófokon egy villát Ez a tagok állandó üdülője. De mennek pihewrá, gyógyulni Harkányba és Budapestre is. Augusztus 20-án ausztriai körutazásra indulnak autóbusszal, 126-au. Amikor ott jártam a Lenin Tsz-ben, már ISO holdat beültettek nyárfával. Nagyon mozgolódnak a traktorosok is. „ötven erőgép, olyan, mint egy hadsereg”. Kapoli Imre, úgy látszik, nyolcezer holdon is lélekre talál. GEMENCZl JÓZSEF A törvényesség helyzetéről tárgyalt a Tamási Járási Tanács VB Szombaton délelőtt ülést tartott a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett az ülésen dr. Szilcz Ákos megyei főügyész is. Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke elöljáróban ismertette a legutóbbi ülés óta végzett munkát, majd dr. Orovicz József járási ügyész tartott tájékoztatót a törvényesség helyzetéről. — Az elrríúlt évben — ismerteti a tájékoztató — a tamási járásban az előző évekhez viszonyítva a törvényesség helyzetében további szilárdulás mutatható ki. Elsődleges feladat az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos rendelkezések megismerése és a meg ismertetés megszervezése. A járási ügyészség célja — hangzott el befejezésül, — minden felügyeleti ágban a munka további finomítása, együttműködve a járás politikai, államhatalmi és gazdasági szerveivel, a törvényesség további szilárdítása érdekében Ezután a járási művelődési osztály beszámolóját terjesztette elő Koszter József né osztályvezető* a napközi otthonokban folyó tevékenységről. E tárgykörben határozatot is fogadott el a vb, a nevelőmunka továbbjavítása érdekében. Befejezésül a bejelentések te mertetésére került sor.
