Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

1968. március 16. TOT,NA 1VTRGYFT NílPÜJSAG 3 Fokozatosan áttérni a készpénzfizetésre Szerződéseken alapul a termelés — Szellemi beruházás Rövidesen elkészül az idei év feladatait egészében átfogó gazdasági terv a kisdorogi Március 15. Termelőszövetkezetben. Amint a közgyűlés elfogadta, ez szabja meg vezetők dolgozó tagok egész évi munkáját, kötelességét azzal, hogy ezt csak túl lehet teljesíteni. Ez a terv néhány részletében lényegesen eltér az elmúlt évitől. Ezekről az eltérésekről beszélgetünk Jakab Al­berttal, a szövetkezet elnökével. — Tervünk termelési része már készen van, a pénzügyi még nincs, mert csak most kaptuk meg a szükséges nyomtatványo­kat. Az csupán az elképzelésünk­ben vian meg, és vár még rögzí­tésre. — Az előző évek terveihez képest nagyobb összegből akarunk biztonsági tartalékot képezni, hogy a munkaegységről foko­zatosan áttérhessünk a kész- pénzfizetésre. Az elmúlt évben ezt a mód­szert alkalmaztuk a cukorrépa- t"T*melésben. és úgy láttuk — a tagság is így ítélte meg —, hogy kedvezően hatott a termésered­mények alakulására. Ennek lé­nyege az volt. hogy minden má­zsa cukorrépáért tíz forintot fi­zettünk, és tizenötöt a terven fe­lüli mázsákért. Az idén — to­vábbi serkentésként — 11, illetve 16,50 forintra emeltük. — Egyébként célunk az, hogy minden munkaterületen fokozzuk a személyi érdekeltséget, és ezzel együtt a személyi felelősséget is. A tehenészetben például a megtermelt tejmennyiség, a zsírfok és a tisztaság a kere­set alapja, miután a szövetkezetre is ilyen kötelezettség hárul — és anyagi érdek is fűződik — a tejértékesí­téshez. — Termény- és termékértéke­sítésünk továbbra is szerződésen alapul miután helyzeti adott­ságaink miatt nem tartjuk célra­vezetőnek a szabadpiaci értéke­sítést, vagy feldolgozó tevékeny­ség vállalását. A tejipari válla­lattal 137 000 liter tej és 2966 kiló tejszín szállítására kötöttünk szerződést, azonkívül magunkra vállaltuk a község tejellátását is. — Az állatforgalmi vállalattal 500 sertés és nyolcvan hízó marha szállítására szerződtünk. Hízó marhából a tavalyinál huszonöttel többet szállítunk. A gabonafelvásárlóval 30 va­gon búzára kötöttünk, meg­állapodást. Az idén először 25 holdon anyarozsot terme­lünk. Ami gyümölcsünk terem, azt a te véli felvásárló ég értékesítő szövetkezetnek adjuk át. A cukor­gyárnak ötven holdon termelünk cukorrépát. A megállapodásnak megfelelően a hidasi állomásra szállítjuk, mázsánként mintegy öt forint hatvanért. A szerződés- kötéseknél egyik céggel sem volt említésre méltó vitánk. De min is vitatkoztunk volna, hisz évek óta vagyunk partnerek ... — Tulajdonképpen a szorosan vett gazdasági célokhoz lehet so­rolni, és a tervhez kapcsolni a szakmai képzést is. Két tagunk tanul jelenleg növényvédelmi tanfolyamon, két fiatal szerelőnk a zirci iskolán. Szerződtettünk még egy kovács tanulót az ősz­szel beiskoláztunk egy bognár tanulót. Az állattenyésztést felső, fokú, a növénytermelést közép­fokú technikusi képesítésű szak­ember irányítja. Ez a szellemi beruházás ok­vetlenül kihat az anyagiakra is; jól képzett, hozzáértő irányítás nélkül nem valósíthatnánk meg céljainkat. BI. Vb-ülés a paksi, a dombóvári és a Szekszárdi Járási Tanácsnál Kétszázharminchat társadalmi esküvé A Paksi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága pénteki ülésén a pénzügyi osztály jelentésével fog­lalkozott, amelyben beszámoltak a költségvetési gazdálkodás vizs­gálatainak tapasztalatairól. Ez­után került sor a fő napirendi pont megtárgyalására. Kürtös Kálmán, a járási tanács művelő­désügyi — és dr. Csiszár Káz- mér, az igazgatási osztály vezető­je adott számot a járás területen a családi események társadalmi megünneplésével kapcsolatban végzett munkáról. A beszámoló szerint évről évre emelkedik a névadók, társadalmi esküvők és polgári temetések száma a pak­si járásban. A rendszeres felvilá­gosító munka, a társadalmi ren­dezvények színvonalának javulása eredményezte, hogy jelentősen emelkedett a társadalmi esküvők száma. Az elmúlt évben 236 volt a járás területén. Foglalkozott a községi tanácsok mellett működő albizottságok munkájával, s a mű­főnöke. Nagyon elégedett az asz- szonyok munkájával, csak di­csérni tudja őket. — Országjáró emberek is megállnak néha a kertészetünk mellett, itt a 6-os úton. Jönnek sokszor szakemberek, és mond­ják. hogy hagyományos kerté­szetben ilyen szépet még nem láttak. Minden asszony elvégez­te a betanított szakmunkás - tanfolyamot, átlagosan jó ered­ménnyel. Nálunk kifogástalan munkákat -lehet látni. Nem úgy van már, mint hatvanegy-hat­vankettőben, hogy három lé­pést kapál a tag, aztán öt lé­pésig csak viszi a kapát. Tavaly 31 százalékkal több lett a kerté­szet bevétele, mint amennyit tervezett a szövetkezeit. Majdnem minden nap tartok nekik egy kis beszélgetést. Igénylik a poli­tikai oktatást. Csak a legjobba­kat tudom elmondani arról is, hogy a betegeknek ajándékot visznek. Senkit nem hagynak ki, véletlenül sem. A szövetkezet elnöke, Jendro- lovics Ferenc azt emeli ki, hogy nyolc év óta egyetlen baleset sem történt a kertészetben, pe­dig üvegfelületekkel, vegyszerek­kel dolgoznak az asszonyok. A harminc asszony közül so­kan már nyolc év óta itt dol­goznak, összeszoktak, megismer­ték egymást. A szocialista brigá­dot három éve alakítottál:, és azóta még nagyobb az egyetértés. Talán a sok közös kirándulás hozta őket ennyire közel lélek­ben is. Jártak Balatons zabadi- ban, a sasadi kertészeti szövet­kezetben, Harkányban, Dombó­váron és az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. Amikor út­nak indulnak, szegfűvel feldíszí­tik az autóbuszt, s elkezdenek énekelni. Ezeket a közös utakat végigdalolják. Nagy a kedv má­jus elsején is mindig, a közös ebédek után, az üvegházban, a fóliával terített asztalok mellett. Nehéz is otthagyni a társaságot egy-egy órahosszára, amíg meg­etetik otthon a jószágot. A fér­fiak nem hajlandók hazamenni, annyira jód érzik magukat. A keresetük nem túlságosan sok, ezt sérelmezik is. Mondják akik már növénytermesztési- tag­ként dolgoztak a szövetkezetben korábban, hogy akkor könnyebb munkával többet kerestek. Örö­kös téma ez, bár nem jellemző a brigádra a panaszkodás. Nem anyagiasak, csak szeretnének az egész évi szorgalmas munka után többet kapni. Kell a pénz, hiszen most is csaknem vala­mennyien megrendeltek egy könyvsorozatot, ami 400 forint­nál drágább. Mosolyogva emlí­tik, hogy az ügynök nekik adta el az összes könyvet, a cipész ktsz-nek már nem is jutott. G. J. velődési otthon igazgatók, isko­lák, úttörőszervezetek és az anya­könyvvezetők együttműködésével. B pénzügyi ellenérzés tapasztalatairól A Dombóvári Járási Tanács Végrehajó Bizottságának ülésén, amelyen Gyuricza István, a vb elnöke elnökölt, Gondi Lajos pénzügyi osztályvezető előterjesz­tésében először a múlt évi költ­ségvetés teljesítéséről és az I960, évi költségvetésről tárgyaltak. Majd a pénzügyi ellenőrzési ta­pasztalatokról számolt be Gondi Lajos. A járási tanács pénzügyi osztálya 10 községi tanácsnál és öt járási intézménynél végzett el­lenőrzést a múlt évben. A beszá­moló megállapítása szerint álta­lában eredményesen oldották meg feladatukat a vizsgált intézmé­nyek. Döbröközön. Nakon és Ko- csolán különösen színvonalas munkát tapasztaltak az ellenőrök. Dombóváron azonban a községi tanács munkájában talált 'hibák jó szervezéssel elkerülhetők let­tek volna. Tübb mint négyezer sportoló A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésén a testnevelés és a sportmozgalom helyzetéről számolt be Méhes Já­nos, a járási TST elnöke. A szek­szárdi járásban összesen 22 sport­körben 4145-en sportolnak. Hat­vannyolc szakosztályban 15 ké­pesített és 37 gyakorló edző fog­lalkozik a sportolók szakmai fel­készítésével. A szekszárdi járás­ban 55 sportlétesítmény van, eb­ből 21 labdarúgópálya, összesen 118 — atlétikában 71, kézilabdá­ban 17, sakkban 27 — minősített sportoló van a járásban. Megál­lapították, hogy kevés kivétellel, a sportköri vezetőségek csak a versenysport munkával törődtek. Ennek következménye, hogy év­ről évre csökken azoknak a szá­ma, akik részt vesznek a falusi spartakiádokon, a helyi, üzemi, községi alapfokú bajnokságokban. Meddő volt-e a vita? Egy hónap óta Ä “t“ ban a vita. Megyénkben ez az egyetlen olyan állami gaz­daság, ahol — megegyezés híján — még nem írták alá a kollektív szerződést. A vita a szakszervezet és az igazgató között arról folyik, hogy a kollektív szerződés, mint üzemi alaptörvény, száz, vagy ötven százalékos bérpótlékot írjon elő a vasárnapi túlmunkát végző dolgozók dotálására. Ilyen esetben igénylik, várják a pártszervezet egyen­súlyozó segítését. Idén új feladatot jelent az új gazdasági mechanizmus idején keletkező, helyi ellentmondások fel­oldása érdekében végzendő pártszervezeti tevékenység. A szokatlan szituációban az üzem kommunistáinak választott pártvezetősége kell megkeresse a nézetek, ellentétes véle­mények egyeztetésének útját. — Mi is sokat meditáltunk, egészen az utóbbi napokig. Álláspontunk kialakítása előtt gondosan mérlegelni kellett a várható gazdasági és politikai kihatásokat. Ezt tettük. Eközben az is szóba került, hogy a vasárnapi túlórázásban részt vevő mintegy ötven főnyi gárda érdekeinek képvise­letében a többiek, az 1250 dolgozó ember zsebéből vennék ki a pénzt — mondja Fodor Sándor, a gazdaság csúcsve- zetőségének titkára. — Mennyiben reális e veszély? — Később visszatérek a realitásra. A béralap túllépé­se befolyásolja, mégpedig csökkenti a nyereségrészesedési alapot. Jogos igény, hogy fizesse meg a gazdaság a köz ér­dekében vasárnap végzett munkát, de nem foszthatjuk meg a többséget esetlegesen több napi bérüknek megfe­lelő nyereségrészesedésüktől — feleli, majd elébem tesz egy kimutatást, nézzem át. „Kimutatás az 1967-es évben munkaszüneti napokon végzett munkák után kifizetett munkabérről és pótlékairól.” Ez a felirat a félíves papíron. TTi tiplv7AÍhp7 vezetett az állami gazdaság UCÍJíCIUCí párttitkárának térésére né­hány napja készült -kimutatás. — Megkértem, gyűjtsék ki nekünk ezeket az összege­ket. Tudnunk kellett pontosan, mert százezreket is emle­gettek. Alapos meglepetéssel szolgált ez a kimutatás, illetve az összesítés. Mutatja a növénytermesztési rubrika össze­sítésének 7083 forintos összegét, ötven százalékos bérpótlé­kot alapulvéve, az összes üzemágak és kerületek figyelem- bevételével 22156 forintot mutattak ki. A gazdaság idén 29 milliós béralappal gazdálkodik, — Ha ez korábban ismertté válik a vitázó felek előtt, másként alakulhatott volna. Ugyanis ez az összeg megle­hetősen elenyésző a béralaphoz viszonyítva, nem veszélyez­teti az alapokat — magyarázza Fodor elvtárs. — Meddő lett volna a viaskodás? Van-e haszna a vitá­nak? — El lehetett volna■ kerülni, ha időben kiderül. Még­sem volt meddő. Elítélni a vitatkozás miatt egyik felet sem szabad. Pezsdített, haszonnal járt. Mire utalok? Több­féle politikai haszna is van az összecsapásoknak. Jelzi, hogy nálunk komolyan veszik az üzemi demokráciát, lehetővé vált és él a jogaival a szakszervezeti tanács. De harci ta­pasztalatokat is hozott, meg aztán bővültek is az ismere­tek. A következő években már többre megyünk, mint az idén. — Aíi a párttitkár álláspontja, mit javasolnak? — Véleményünket magunknak kellett kialakítanunk, mégpedig önállóan, különösebb felsőbb segítség nélkül. Úgy vélem, hogy megtaláltuk a megoldás módját, ezeknek az adatoknak a birtokában. Hetvenszázalékos túlórapótlékot javaslunk az egyezkedőknek, vagyis az szb-nek és az igaz­gatónak. Indokolunk azzal, méltányolni kell az értéket mentő vasárnapi muntét,, dotálni kell, de gondolnunk kell az esetleges gyengébb esztendőre és termésre is. Ezért ajánljuk mi a megyében eddig legmagasabb, 70 százalék­nyi bérpótlékot, az ötven. vagy a száz százalék helyett — fejezi be válaszát a Hőgyészi Állami Gazdaság párttitkára. Indítványoz a pártvezetőség. Javaslatuk al­kalmas arra, hogy együttes aka­rattal megnyugtató, közös nevezőt találjanak. SOMI BENJAMINNÉ Kiállítás nyílik Czencz 3ános festőművész hagyatékából Szekszárdon Czencz János festőművész csa­ládi hagyatékából képzőművésze­ti kiállítás nyílik vasárnap dél­előtt 11 órakor a szekszárdi mú­zeum emeleti nagytermében. A emléktárlat ritka alkalmat nyújt a kiváló művész legszebb alkotásainak a megtekintésére, s lehetőség nyílik több képének megvételére is. A festményeket úgy válogatták ki ebből az alka­lomból, hogy azok tükrözzék a mester egész életének művészi munkásságát. Láthatók lesznek azok a festményei is, köztük szép séges női aktjai, amelyeket kül­földön: Párizsban és Velencében is megcsodáltak. A „Fürdőzők” című képe például a húszas évek­ben Olaszországban a közönség szavazatát nyerte el. Ott lesz Tü­kör előtt című, az első nagy si­kert arató festménye. A művész életében semmi pénzért ser., volt hajlandó legkedvesebb kéjeitől megválni, így például évekig rejtegette Vágy című alkotását, amelyet most Cigányleány cím­mel mutatnak be a kiállításon. Látható utolsó festménye, a Kri- zanténumok, csodálatos szimbó­lumként. Czencz János Bátán élő özvegye féltő gonddal készítette elő ezt a kiállítást, amelynek élő szereplője, hiszen nemcsak jóban- rosszban élettársa, hanem múzsá­ja is volt a művésznek. A csa­ládnak a háború vége óta van az otthona Bátán. amelyet előzőleg pihenésül, nyári alkotóműhelyül választottak ki. s a fővárosi mű­vész Tolna megyében dolgozott élete alkonyáig, 1960-ban bekövet­kezett haláláig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents