Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

TÖLRA MEGYEIm vb.hc moT.rrSBTM, RssTseunat i Baráti vacsora NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYÉI BIZOTTSÁGA.ÉS A MEGYEI TANÁCS LaPJÄV XVIII. évfolyam, 51. szám ÁRA: 80 FILLER Péntek, 1968. március 1­Nincs komoly akadálya, hogy az év végére összehívják a kommunista és munkáspártok világértekezletét Jack JVoddis sajtókonferenciája Jack Woddis, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának és Politikai Bi­zottságának tagja, csütörtökön el­látogatott a Magyar Sajtó Házá­ba és nemzetközi sajtókonferen­cián válaszolt az újságírók kér­déseire. Egyebek között hangsú­lyozta; megítélése szerint nincs komoly akadálya annak, hogy az év végére összehívják a kommu­nista és munkáspártok világérte­kezletét. A konferencia időpont­jával, napirendjével, céljával kap­A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank együt­tes tájékoztatóban szabályozta a fejlesztési hitelkérelmek összeál­lításának és benyújtásának mód­ját, továbbá az elbírálás rend­szerét. Középlejáratú hitelt általában egyidejűleg meg nem jelölt be­ruházásokhoz, forgóalap-bővítés­hez nyújtanak. A lejárai ideje a hitelnyújtástól számítva legfel­jebb 36 hónap lehet. Ha nagyobb összegről, vagy konvertibilis valu­táról van szó, akkor a. bank ra­gaszkodhat ahhoz, hogy a konk­rét fejlesztési célt is jelöljék meg. Ilyenkor a 36 hónapos ha­táridő kezdetét későbbi időpont­tól, a beruházás tervezett befe­jezésének napjától is számíthat­ják. Középlejáratú hitelekhez konvertibilis devizát — a népgaz­dasági tervben jóváhagyott kere­teken belül — letéti kötelezett­séggel vagy anélkül biztosítanak. Hosszú lejáratú hitelt csak olyan konkrét fejlesztési célra adnak, amely megfelel a hitelpo­litikai irányelvekben meghatárq- aott feltételeknek. A nagyobb je­Berlin (MTI) A Neues Deutsch­land csütörtöki száma közli a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Nyugat- Németország polgáraihoz intézett nyílt levelét. A levél a többi között megál­lapítja, hogy miután a két német állam dolgozói nem mondtak le az egységes, békeszerető és ha­ladó Németország megteremtésé­ről, ezért természetes, hogy ko­moly formában foglalkoznak Né­metország jövőjével. A levél vi- táha száll azzal a nyugatnémet propagandával, amely azt állít­ja, hogy az NDK új alkotmánya megpecsételi Németország kettié- osztottságát. Kiemeli, hogy a szocializmus felépítése az NDK- han, semmi esetre sem jelenti a nemzeti egység gondolatának feladását, hiszen Nyugat-Német- crezágban is a szocialista rend­csal atban vannak ugyan bizo­nyos véleménykülönbségek, ezek azonban érdemlegesen nem gá­tolják a tanácskozás megtartását. A továbbiakban nyomatékosain aláhúzta, hogy a budapesti konzultatív ta­lálkozót a legteljesebb de­mokratizmus jellemzi. A kommunista és munkáspártok mindegyike maga döntötte el, hogy elfogadja-é a Budapestre szóló meghívást, s a jelenlévő lentőségű beruházások esetén a kérelmek elbírálásához a bankok igénybe veszik a központi és egyéb gazdaságirányító szervek közreműködését. A megalapozott hosszú lejáratú hitelkérelmeket rangsorolják, mégpedig aszerint, hogy az meny­nyi idő alatt térül meg és meny­nyi idő alatt tudja visszafizetni a vállalat. A fizetési mérleget ja­vító beruházásokat nagymértékű kedvezményben részesítik. A bankok a középlejáratú hi­telkérelmeket folyamatosan bí­rálják el. A hosszú lejáratú hitelkérelme­ket ugyancsak folyamatosan vizs­gálják felül és a hitelezési lehe­tőségeknek megfelelően dönte­nek a kérelmekről. Bár a hitel­igények elbírálása általában csak ezután kezdődik meg, 24 Vállalat kérelmét soron kívül máris jóvá­hagyták. összesen 360 millió fo­rint hitelt kap a 24 vállalat, a legnagyobb összeget — 140 mil­lió forintot — a Hajtómű- és Fel­vonógyár kapja nyíregyházi te­lepének igen hasznos beruházá­saihoz. (MTI) szer lép majd a kései kapitaliz­mus helyére. A levél rámutat: két út áll Nyugat-Németország polgárai előtt. Vagy továbbra is megtűrik a jelenlegi nagytőkés, revansista kormányzatot és akkor tovább mélyül a szakadék a két német állam között, vagy maguk veszik kezükbe a veaetést, felszámol­ják a nagytőkés reakciósok és revans isták uralmát és akkor megvalósulhat az egységes, de­mokratikus, szocialista Németor­szág. A továbbiakban hangsúlyozza a levél, hogy Bonn úgynevezett új keleti politikája, semmi újat sem hozott, mert a nyugatnémet kormány továbbra sem hajlandó normalizálni kapcsolatait az NDK-val, nem köt egyezményt az erőszakos megoldások kizárá­sáról, nem ismeri el a fennálló európai határokat. delegációk mindegyike korláto­zás nélkül adhat hangot nézetei­nek, álláspontjának. Egyik dele­gáció sem próbálja véleményét rákényszeríteni a többiekre. A demokratizmus jegyében kapott helyet minden küldöttség képvi­selője a titkárságban, ahol vala­mennyinknek egyenlő értékű és jogú szavazatuk van. Nagy-Britannia Kommunista Pártja annak a híve, hogy Moszkva lenne a leg­alkalmasabb a világértekezlet megtartására, s az Időpontot még erre az esztendőre tűz­zék ki, — fejtegette; s nagy derültség közepette hozzátette; azt se111 el­leneznék, hogy Washingtonban találkozzanak a világ kommunis­ta és munkáspártjainak vezetői, ha az Egyesült Államok kormá­nya szavatolja az értekezlet za­vartalan lebonyolítását és a résztvevők személyi biztonságát. Utalt arra, hogy a konzultatív találkozón részt vevő kommunis­ta és munkáspártok korábbi ál­lásfoglalásai és az egyes delegá­ciók eddigi budapesti nyilatkoza­tai azt bizonyítják: 1 a többség azt helyesli, hogy az idén, Moszkvában tartsák meg a világértekczletet. Véleménye szerint — mondta — a konzultatív találkozón határo­zott megfogalmazású ajánlást fo­gadnak el ebben a kérdésben. A továbbiakban arról szólt, hogy a konzultatív találkozó résztvevőinek nem céljuk vala­milyen párt. vagy pártok meg­bélyegzése, vagy kiközösítése. Nem ideológiai kérdéseket vitat­tak meg, hanem arra töreked­nek, hogy a vélemenycsere ered­ményeként tettekben megnyilvá­nuló akcióegységet alakítsanak ki az imperializmus elleni küz­delemben. Az újságírók kérdéseire el­mondta, hogy Angliában is nő azok száma, akik a vietnami bé­ke megteremtése mellett foglal­nak állást, a közelmúltban a Lordok Házának tíz tagjával együtt 80 parlamenti képviselő és számos egyházi, szakszervezeti vezető, valamint egyéb közéleti személyiség kezdeményezte közös felhívásban, hogy a legkülönbö­zőbb társadalmi és tömegszerve­zetek fogjanak össze, s lépjenek fel a Wilson-kormánv vietnami politikájának megváltoztatásáért. Korábban a legnagyobb szak- szervezetek, a munkáspárt, a li­berális párt, az ENSZ-társaság és természetesen a kommunista párt is követelte, hogy Wilson vonja meg támogatását az amerikai po­litikától. Hasonló értelmű meg­nyilatkozásokra került sor még az ifjú konzervatívok kongresz- szusán is. Széles körű összefogás kibontakoztatása a cél, — hang­súlyozta —, s kifejezte meggyő­ződését, hogy a közvélemény ha­tározott fellépése végül is rá­kényszeríti a Wilson-kormányt a vietnami kérdéssel kapcsolatos külpolitikájának megváltoztatá­sára. (MTI) le­szabályozták a fejlesztési hitelkérelmek elbírálását 24 vállalat már soron kívül megkapta a hitelt flz NSZEP levele Nyugat-Németország polgáraihoz ax Orsxágháxban Kádár János, a Magyar Szociálissá Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára az Országhoz Gobelin-termében vacsorát adott a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója alkalmából Budapesten tartózkodó testvérpártok elnökei, főtitká­rai és első titkárai tiszteletére. A képen: William Kashtan, a Ka­nadai Kommunista Párt főtitkára, G. A. Dange, az Indiai Kom­munista Párt elnöke, Kádár János, az MSZMP KB elő titkára. 50 százalékos termésnövelés zöldségféléknél Tájékoztató a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztéséről Dr. Tompa Béla a Mezőgazda- sági és . Élelmezésügyi Miniszté­rium kertészeti osztályának veze­tője csütörtökön a Szőlészeti Ku­tató Intézet kőbányai kísérleti telepén tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés főbb fejlesztési irányairól. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi 20 év alatt a mezőgazdasági ágazatok közül a kertészet fejlődött a legerő­teljesebben. Az ország szántó­földi területének 6,7 százalékát elfoglaló kertészet — a fűszer- paprika-, dísznövény-, magnö­vény- ás gyógynövénytermesztés nélkül — az i összes .szántóföldi növénytermesztés 1966. évi össz- termelési értékének 22,6 száza­léka volt. A kertészet részesedése a mezőgazdasági exportból 1965- ben 37,4 százalék volt, s a ter­vek szerint 1970-re eléri a 46,5 százalékot. A lakosság egy főre jutó zöld­ségfogyasztása az 1965. évi 76.7 kilóról az előirányzat szerint 1970-ig 90—95 kilóra epaeUtedjJs, A' szőlőtermesztési tervekről az előadó közölte, hogy az ország szőlőterülete az előző évekéhez képest csökkenő, ezen belül a termőterület viszont emelkedő tendenciát mutat. A szőlőknek csupán 35,2 százaléka jó minő­ségű, 45,4 százaléka közepes, és 19,4 százaléka a gyenge és pusz­tuló kategóriába sorolható. A második ötéves terv nagyarányú telepítései ellenére az ültetvé­nyek több mint fele 25 évesnél idősebb. A legutóbbi telepítések során lényegesen növekedett a csemegeszőlő és a minőségi bort adó szőlőfajták aránya. Az ország árugyümölcsöseiben az alma aránya a legmagasabb: 49,2 százalékos. Viszont még mindig alacsony a cseresznye, a meggy és a körte aránya. A kö­vetkező évek telepítési terveiben hangsúlyozottan szerepel a bo­gyós . gyümölcsűek termőterületé* nek növelése. Növeli az áruforgalmat az új magyar—angol kere^k&de«mi megállapodás Az elmúlt napokban London­ban magyar—angol kereskedelmi tárgyalások folytak, amelynek eredményeképpen a héten az an­gol kereskedelemügyi miniszté­riumban aláírták az új ötéves hosszú lejárató magyar—angol arucsere-rorgalmi megállapodást. Ezzel kapcsolatosan az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban a következő in­formációt kapta: A most aláírt öt évre szóló áru­csere-forgalmi megállapodás to­vábbi kedvező lehetőségeiket nyújt a Írét ország közötti kereskedel­mi ás ipari együttműködés fej­lesztéséhez. Ez utóbbit első al­kalommal rögzítette Angliával kötött megállapodás. A hosszú lejárató megállapodás aláírásával egyidőben elfogadták az úgynevezett kontingenslistá­kat is, amelyek 1968-ra megjelö­lik az exportálandó főbb cikkek mennyiségét. A kontingenslistá­kat a további évekre vonatkozó­an is mindkét fél csak minimum­ként tekinti és kölcsönösen tö­rekszik emelésére. A megállapo­dás értelmében az Angliába irá­nyuló magyar exportnak mintegy 50 százaléka szabadon, mennyi­ségi korlátozás nélkül bonyolód­hat. A magyar külkereskedelem el­sősorban dobozolt húsféleségeket, bacont, vajat, friss és tartósított gyümölcsöt és zöldségfélét, külön­böző textíliát és más könnyű­ipari termékeket, továbbá gépe­ket, rádiókészülékeket szállít Angliába, m’g onnan o' "'O’-ban komplett gyárberendezéseket, gé­pi felszereléseket, fémipari kész­árut. híradástechnikai berendezé­seket, vegyi és műanyag termé­keket. műszereket, valamint kü­lönböző k«nnvűipari cikket vá­sárol. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents