Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
4 ÍÍH58. február í-ft VOtlVX MEGYEI WEPÜJSA© ÁA^„IMt RÁD TO- RÖK, AZT MONTH I, JA A SEREGEK] ’JURA, ÉS FÜSTTé |égeteaa szeke- I REIT.OR.OSZtAFM 1 KÖLYKEIOET «ARM k EMÉSZTI MEG... "J KEPREGENYVA.LTOZAT: SARLÓS ENDRE "megkeresem a fiukat, ©vrnecxec VA'ft. ÉS GREEN -SZA' ZAOO* MA3C7 ELSf - /vsirjA az OovEr.> *• VGVAN.NOAH. HOVA VENNÉNK Tudósok nyilatkoznak: MIL VEN LESZ A VILÁG % KÉTEZER KÖRÜL ? szolut számok csaknem százszorosukra emelkedtek. Időszámításunktól kezdve a XVII. század elejéig a Föld lakossága rendkívül lassan gyárán podott és alig érte el a 600 millió főt. Ezután gyors ütemben kezdett növekedni, — három és fél évszázad alatt a Föld lakossága ötszörösére nőtt. Ezt a jeIII. Ami a vasúti közlekedést iillet- ti, a vonatok hatalmas plexiüveg csövekben fognak közlekedni, s többnyire légpárnásak lesznek. A tengeri szállíthajók átlagos teherbíró képessége eléri majd az egymillió tonnát. A nyersanyagok — fém, gabona, kőolaj, — szállítására szolgáló hajók sebessége nem haladja meg a 20—22 csomót és csavarjaikat átlag 100 000 lóerős, atomenergiával működő berendezések hozzák majd mozgásba. Az értékesebb rakományokat, iparcikkeket csakis speciális tartályhajókban fogják szállítani, ezek többnyire légpárnás hajók, vagy százezer tonna vízkiszorítá- sú, hatalmas vízi szállítóeszközök lesznek. Konyha- és szobabútor, csupaszéin és hordozható tv, hűtőszekrény és mosógép, filmfelvevő és -vetítő gép vagy ami Önnek tetssik 100000 forint értékben •• Óné lehet ha megnyeri a Sserenese- sorsjáték egyik főnyereményét Családi ház, öröklakás, gépkocsi, külföldi utazás és sok más értékes nyeremény 4 forintért Vegyen Szerencse- sorsjegyei Már csak ezen a héten kapható! Hózás: február 25-én •mar LENNEO KO 2 OTT KEU , MIk£ . N£AA SZABAD MAQVNOD, HOGY olyan MÍM.YR£ KOlj?je- nek Ahol nincsenek ÖARa'tAID, AUK /YV66*. VLDHETNéNEK, A roppant medence nedvesen csiUogó márványszobrai felett ezres világítógömbök ontották a fényt. Táncoló vízsugarak sziporkáztak és finom muzsika szólt a súlyos virágszagtól fülledt kertben. Valaki a vállára tette a kezét: — Igazán örülök, hogy látom! Galamb jól alkalmazott egykedvűséggel felelt: — Boldog vagyok, vicomte Lambertier... A másik halálosan elfehéredett, és megremegtek a térdei. — Az istenért! Megőrült?... A nevemen szólít?! Na jó. Hát ezt most már hagyjuk. Itt egy megbeszélt, szörnyű tréfáról lehet csak szó. — 52 — Meg akarják őrjítem. Csak ne lenne ez a pasas olyan fehér, és ne vacognának rémületében a fogai. De már mosolyog és a szökőkút egyik nimfájára mutatva vidáman mondja: — Elhozta a vázlatokat? Magánál van? Galamb a szökőkút egy más nimfájára mutatott: — Nincs nálam, — Jól tette, hogy nem hozta magával. Egész bizonyos, hogy figyelnek bennünket. Viszontlátásra holnap, Macquard nem jött el. Galamb fölényesen legyintett: — Sebaj... A vicomte eltűnt. Na, most gyerünk. Legfőbb ideje. Egykedvűen továbbsétált. Egy inas megállt előtte, és szendvicset kínált. Hohó, hiszen ő éhes! De milyen éhes! Megevett két szendvicset. Egy másik inasnál néhány tortát. Most már kereste az inasokat. Végigetbe magát két-három sétányon, azután pokolian szomjas lett Frissítőt is kínáltak. Galamb nem mert megállani sehol, mert elfelejtette a nevét, és így kerülnie kellett a bemutatkozást. Ezért minden útjába kerülő inasnál felhajtott egy pohár italt és továbbment. Különleges koktélt gyűjtött magába. Pezsgő, málnaszörp, vermut, mandulatej, vörös chablis és egy kis pohárka erősen hígított szalmiákszesz, amit szunyogcsípés esetére hordtak körül. Nézd csak, hogy forog lassan a park! .. .Később, miikor a tapsoló vendégek harmadszor ismételtették vele a Louis elment az Uj-Hebridákra című dalt, Galamb csodálkozva látta, hogy zongorázik, és a pódiummal szemben álldogálnak a zenészek hangszereikkel. Miért nem játszanak ezek? Arra már nem emlékezett, hogy ő zavarta le őket. Szent isten, hiszen előkelő helyen van. — 53 — Őrnagy úr... Gyerünk azzal a C-moll etűddel. Hogy is van innen? Fene ezt a Chopint! Mindig baja volt vele... Hát amíg eszébe jut az a futam, addig, ha megengedik, eljátssza a „Vidám bányászok dalát...” Verbder márki meghódította a társaságot. Az ilyen bált úgyis csak az tette kedvessé, ha a vendégek között egy-egy közvetlen, vidám, spicces ifjú akadt. Galamb most már elment volna, de egyre újabb társaságba keveredett, és folyton azt dúdolta a foga között: „Gyerünk, fiam, gyerünk innen... baj tesz ebből, eredj haza.. A gyomra mintha koktél keverőnek képzelné magát, kavargatta az italt. Ott valami oldalajtó féle van. Gyerünk... Egy virágágy mögül kilépett valaki és megfogta a karját. — Macquard vagyok. — Nekem azt mondták, hogy maga nem jön — hebegte ijedten. — Tévedtek. Három ember holnap útban lesz a terep felé. Lorsakoff engem küldött magához. Legyen szíves, mondja meg, hány óra van? Galamb kihúzta az arany zsebóráját. — Egy óra múlt... Macquard körülnézett, aztán szó nélkül elvette az órát, és zsebre tette. — Rendben van — súgta. — Gondolja? — felelte Galamb szomorúan. — Tessék mondta a másik. — Itt egy doboz Simon Arzt — & a kezébe nyomott egy dobozt. Nem nagy üzlet. Egy aranyóráért húsz darab Simon Arzt.. Legalább Caporal lenne... — 54 — A tengeri szállítás legfőbb versenytársa a légi közlekedés lesz. 1965-ben légi teherszállítás világviszonylatban összesen 4 milliárd tonnakilométert tett ki, 2000-re viszont eléri az 5,6xl01!f-t. Erre az időre az összes teherszállítás 80 százalékát légi úton fogják lebonyolítani. (Jelenleg a teherszállításnak mindössze 20 százalékát bonyolítják le légi úton.) Az elektronikus berendezéssel irányított teherszállító repülőgép, amely tartályaiban 450 tonna rakományt tud szállítani, a hangnál 2,5-szer nagyobb sebesség elérésére lesz képes. A prognózisok szerint 1985-ben már olyan utosszállító repülőgépek fognak közlekedni, amelyek 650 személy befogadására lesznek alkalmasak. Kétezerre kell megjelennie a kétezer utas szállítására alkalmas, a hang- sebességnél tízszer gyorsabban haladó repülőgépnek. Hányán leszünk ? Irta: RAGES RAWELL professzor. A lakosság számának alakulásával kapcsolatos prognózis alkotja bizonyos értelemben minden más területen a prognózisok alapját: az anyagi termelés elsősorban az emberektől függ, akik számára a termelést megszervezik. Az ember biológiaiig legalább egymillió éve nem változott, d'e: ennek a millió évnek az első százezer évében bolygónk lakossága nem haladta meg a néhány milliót. A mezőgazdaság kb. hétezer évvel ezelőtt alakult ki. Fejlődése az elmúlt néhány tízezer év alatt gyökeresen megváltoztatta az ember életkörülményeit és megbontotta az egyensúlyt a születések és halálozások száma között. A születések és halálozások aránya csupán az elmúlt két évezred folyamán került többé-ke- vésbé ismét egyensúlyba, az ablenséget a halálozások számának nagy arányú csökkenése magyarázza. 1700 és 1900 között Európa lakossága háromszor olyan gyorsan növekedett, mint korábban bármikor. Most megváltozott a helyzet: a fejlődő országok lakosságának növekedése kétszer nagvobb. mint a hasonlc területű fejlett országoké. Az ENSZ statisztikai adata: szerint Földünk lakosainak száma 1965-ben 3 281 000 000 volt kétezerre azonban el fogja érni i 6 130 000 000-ot. A Föld lakosságának felső és alsó határát sú ENSZ demográfiai osztálya í következő számadatokkal jelöli: 6 990 000 000 (113 százalékos nö; vekedés) és 5 450 000 000 (66 szá■ zalékos növekedés). Sokan azon■ ban úgy vélik, hogy a születési i arány csökkeni fog és bolygónk ■ lakóinak száma kétezerre nem • fogja meghaladni a 4 200 000 000—- 5 000 000 000 főt. > Egy New York-i statisztikai > intézet számítása szerint — 6 400 000 000 főnyi összlakosságból ■L kiindulva — kétezerben Kínának 1 300 000 000, Indiának 950 millió a Szovjetuniónak 350 millió^ > az Egyesült Államoknak 320 i millió, Pakisztánnak 250 millió,- Indonéziának 240 millió, Brazí- 5 liának 210 millió, Nigériának 160 i millió, az Egyesült Arab Köztársaságnak pedig 70 millió lakosa- lesz.
