Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. február U. Azt mondják, hogy töket írok a férfiaknak és keveset a nőknek. A férfiaknak adok tanácsot, a nőknek viszont nem. Igazuk van, akik ezt mondják, önkritikát gyakorolok és azonnal néhány jó tanáccsal szolgálok a nőknek, izeket a tanácsokat Amerikából hoztam. Amerikában kiadtaic egy könyvet, amelynek ez a címe: „Hogyan tudjuk meg, hogy hűtlen-e a férjünk?”. Belelapoztam ebbe a vaskos könyvbe és most mutatóban közlök néhányat a riasztó jelekből: 1. Ha sűrűn felcseng a telefon a lakásban, de valahányszor az asszony veszi fel a kagylót, kiderül, hogy tévés kapcsolás volt. 2. Ha a férj frissebbem és ápoltabban jön haza a munkából, mint ahogy elment. 3. Ha a férj egy olyan film melódiáját fütyörészi, amelyet felesége már régen meg szeretett volna nézni, de ő nem vitte el rá. 4. Ha a férj arcán karmolások vannak, s tragikus hangon bejelenti, hogy közlekedési szerencsétlensége volt. 5. Ha a férj otthon mindig elviselhetetlenül fáradt. Mindezekből következtetni lehet a hűtlenségre. És, hogy ez biztos, azt szavatolja az a tény, hogy ezeket az ismertetőjeleket egy férfi állította össze, aki csak álnéven merte kiadni a könyvét. Félt attól, hogy « bosszúálló férfiak leszámolnak vele. Persze, ezek a megállapítások nem minden férfira, ifiéivé férjre vonatkoznak. Mert láttam én már olyan férfit... A történet a következő. Az egyik hivatali helyiség előszobájában egy úr várakozott. A titkárnő, hogy megkönnyítse a várakozás perceit, megkérdezte a várakozó férfitől: — Talán addig egy könyvet olvasgatna? — Köszönöm, olvastam már egy könyvet. — Esetleg egy feketekávét? — Köszönöm, már ittam egyszer egy feketekávét. —> Bgy pohár ka konyakot? — Köszönöm, már ittam egyszer egy pohárka konyakot. A titkárnő megmérgesedett, és a következő kérdést tette fel: — Ugyebár önnek egy gyereke van ?... Hát, igen, az ilyen férfiakra ez nem vonatkozik, ök a kivételek. Mert a legtöbb férfi nemcsak egy könyvet, nemcsak egy feketét, nemcsak egy konyakot iszik, nemcsak egyszer néz meg valamit, hanem állandóan szeret nézelődni. És Amerikában van is mit nézni. Igaz, hogy otthon is egyre több a látnivaló: mi is eljutottunk a miniszoknyáig, a papirruháig, de hol vagyunk még a faruháktól, amelyek New Yorkban már láthatók az utcán. Igen, egy New York-l cég több színá fumérszeletekből különleges ruha gyártását kezdte meg, A furnér szeletkék a speciális kombinkhoz és harisnyanadrághoz pici fémgyűrűkkel rögzítődnek. Járás közben a faruha suhog, s az első tapasztalatok szerint a férfiak nagy előszeretettel kandikálnak be az apró nyílásokon. Persze, ez a ruha nem készül el három perc alatt, mint a párizsi monolitruha. Ez a ruhakészítés forradalmát jelenti Egy darabból, szabás és varrás nélkül készítik. Az eljárás igen egyszerű: a formára helyezett szövetre festékszóró pisztollyal negyed kilő lakkot szórnak. A lakk egy pillanat alatt megszárad, s a ruhát akár rögtön fel is lehet venni. Ugynennyi idő alatt elkészíthető a legelegánsabb estélyi ruha, kabát, vagy kosztüm, a szivárvány bármelyik színében. Ajánlom a hölgyeknek, hogy próbálják ki. Nem maradhatnak ki a tanácsadásból a hajadonok sem. Nekik a következő tanácsot ajánlom. New Yorkban hallottam egészen véletlenül két hölgy beszélgetését. — Elhatároztam, hogy addig nem megyek férjhez, amíg nem leszek huszonöt éves. — Én pedig — mondta a másik —, elhatároztam, hogy addig nem leszek huszonöt éves, amíg férjhez nem megyek. Mindkét elhatározás dicséretes. Mindkettőt be lehet tartani. Nálunk nem biztos. Angliában igen. Mert Angliában a nőknek már nincs kora. Ha a rendőrök a közlekedési szabályok megsértésén kapnak egy nőt, a jegyzőkönyvbe mindig ezt írják: kora 21 éven felüli. Ezt kellene bevezetni nálunk is, meg a vajaskenyér- kenő gépet, amit New Yorkban láttam. Képzeljék csak el: 3500 szelet vaj« kenyeret ken óránként. A vaj most olcsóbb lett otthon — és ez a masina nagyon megkönnyítené az asszonyok dolgát. Még két tanácsot adok. Az egyik: ne kövessenek el olyan hibát, mint Londonban egy asszony. Amikor a férje melléje feküdt az ágyába, így kiáltott fel: „Óh, te vagy az?”. Válóperrel végződött az ügy. A nő számára az este mindig nagyon megterhelő. Mesét kell mondani a gyerekének. Mindig újabb mesét. Mindig modernebbet. Persze a régi meséből is lehet újat csinálni, mint a régi ruhából újat. Amerikában például a legújabb mesekönyvben így kezdődik a Hüvelyk Matyi: „yolt egyszer egy szegény favágó, akinek hét gyermeke volt. Kettő az első házasságából, három a másodikból...” Ezt a mesét sajnos, így nálunk nem lehet alkalmazni, mert hói van nálunk olyan nő, akinek hét gyermeke van és még orra is jut ideje, hogy este mesét mondjon? Emel zárom soraimat. Tisztelettel: Tudósok nyilatkoznak : MIL YEN LESZ A VILÁG A. Science Journal című tekintélyes angol, népszerű tudományos tolyóirat egyik legutóbbi száma a jövő kérdéseivel foglalkozott. Tizenkét kiváló íuVi- rulógus-tudós számolt be a folyóirat hasábjain a tudományos és technikai prognóziskészítés módszereiről, az energetika, a közlekedés, az automatizálás jövőjéről. Bár ezek az anyagok nem világítják meg kellően a probléma társadalmi oldalát, a NTyr- gyclja szerkesztősége a folyóirat néhány cikkét érdekesnek, gondolatébresztőnek találta. I. A tudomány gyors fejlődése Irta: O. HELMER, a matematika és a logika doktora, a „RAND Corporationa” fő matematikusa. Ma még a tudomány impozáns fejlődésének valahol a közepetáján tartunk és kétségtelen, hogy a jövő tudománya gyökeresen különbözni fog a maitól. Sok minden abból, amit el lehet mondani, még csupán feltételezés, de könnyen észrevehetjük azokat a tendenciákat, amelyek kitűnő alapot adnak a gondolkodáshoz, a töprengéshez. A leghozzávetőlegesebb számítások szerint is kétezerre a tudósok és kutatómérnökök száma földünkön eléri a 25 milliót. A tudósak által végzett munka termelékenységének növekedése nem kevésbé fontos mutatója lesz az emberiség szemében annak, hogyan növekszik a tudomány súlya az élet minden területén. A legóvatosabb számítások Is azt mutatják, hogy a nagy hatású elektronikus számítógépek és az új, igen bonyolult műszaki vizsgáló berendezések alkalmazása századunk végéig a tudósok és mérnökök által végzett munka termelékenységének tízszeres növekedéséhez vezet. Az elektronikus számítógépek működtetésének automatizálása és ezáltal közvetlen kapcsolat létesítése az ember és a gép között, valamint olyan speciális készülékek feltalálása, amelyek segítségével a tervező az elektronikus számítógép használata közben saját szemével is láthatja, milyen lesz elgondolásának megvalósulása a gyakorlatban, — mindez a gép és az ember tényleges szimbiózisához vezet. Más szavakkal: ezek az eredmények, «melyek létrejöttének már napjainkban is szemtanúi lehetünk, az emberi értelem intellektuális erejének jelentős növekedéséhez vezetnek. A másik tényező, amely bizonyossá tesz bennünket prognózi- naink pontossága felői, — a gazdasági és társadalomtudományok felfegyverkezése a társadalmi jelenségek matematikai modelljei* vei, a szakértői vélemények feldolgozásának speciális matematikai módszereivel. A vélemények speciális feldolgozásának módszereként megemlíthetem azt a diagrammát, amely az élkövetkezendő ötven évben várható legfontosabb tudományos felfedezéseket tünteti fél. Ezt a diagrammát, a „RAND Corporation” készítette. Már ma is világos, hogy a bonyolult tudományos problémákat csak a legkülönbözőbb területeken működé tudósok kollektívája oldhatja meg. A jövőben az a módszer alapvető fontosságúvá lesz, a hírközlési eszközök fejlődésével pedig egymástól nagy távolságra élő tudósak fognak együtt dolgozni ilyen összetett csoportokban. A tudósok közötti érintkezés, véleménycsere formája gyökeresen megváltozik. A tudományos publikációk átengedik a teret a tudományos információ központi . ..bankjainak”, amelyekben elektKÉTEZER ronikus számítógépek végzik majd a munkát Speciális szerepet fog betölteni a tudomány népszerűsítése. Ez valamennyi tudós számára szükséges lesz: csakis így értesülhetnek a saját területükkel kapcsolatban levó tudományágakban elért összes új eredményekről. Az is feltételezhető, hogy a népszerű tudományos irodalom, film és információ a legtöbb tudós „hobbyja” lesz. A jövő fatalista szemlélete már eltűnőben van. Általánosan elismertté válik, hogy a jövőnek számos lehetséges változata van, ég megfelelő emberi beavatkozás szükséges, amely döntőnek bizonyulhat. Az emberiségnek bölcsességet, bátorságot és éberségei kell tanúsítania ahhoz, hogy felépíthessen egy jobb világot. Az energia Irta: DR. A. B. CAMPBELL Az emberiség egész történelméből világosan kitűnik, milyen óriási szerepet játszik a felhasznált energia mennyisége és típusa. Az ősember csak saját izmainak energiájára számíthatott, ami körülbelül 0,1 lóerőnek felel meg. Naponta 2000—3000 kalóriát használt fel — ugyanannyit, amennyit táplálók formájában magához vett. Napjainkban az iparilag fejlett országok minden lakására naponta több mint 150 000 kalória jut. Bolygónk energiakészletei általában eléggé bőségesek és sem századunkban, sem a jövő században nem kell fűtőanyaghiánytól tartanunk. De ha perspektíváiban vizsgáljuk a problémát, meg kell különböztetnünk azokat a készleteket, amelyek kimerülhetnek éj azokat, amelyek önmaguktól megújulnak: az elégett szén, vagy olaj egyszer S mindenkorra elvész. a napenergia viszont gyakorlatilag kimeríthetetlen. Az ásványi és nukleáris fűtőanyag legfőbb készleteihez (kiszámították, hogy a földkéregben rejlő urán és tórium 3,3x10* éven át elláthatja az emberiséget energiával) hozzá kell tenni a gyakorlatilag korlátlan, de a paradox módon mindmáig kevéssé felhasznált készleteket. Az Egyesült Államok vízienergia-készle- teit például 134 millió kilowattra becsülik. A dagálynál keletkező energiamennyiség világviszonylatban eléri az 1100 millió kilowattot. A csupán Hollandiában hasznosított másik energia- készlet — a szélenergia — kapacitását 20 milliárd kilowattra becsülik. Alaposan tanulmányozni k3ll ez óceánok és a föld hőkészleteinek hasznosítási perspektíváit Is: a Föld mélyének melege 1700 millió kilowatt energiát szolgáltathat. Ha a szabályozott termonukleáris reakcióhoz szükséges berendezések realitássá válnak, akkor az emberiség újabb hatalmas energiaforráshoz jut: még az a csekély mennyiségű deuterium is, amely a tengervízben feloldódott, — egymilliárd éven át fedezheti az energiaszükségleteket. Mégis a Nap a legnagyobb és legkimenthetetlenebb energiaforrás. Kiszámították, hogy egy négyzetkilométerre átlag 1355 kilowatt napenergia jut. Az Egyesült Államok területének felszínén a napsugárzás legalább ezerszer annyi energiát szolgáltat, mint az országban felhasznált fűtőanyagok és vízienergia-kószletek. Egy másik számítás azt mutatja, hogyha az Egyesült Államok területének csupán 2 százalékát használnák fel a napenergia speKÖRÜL ? ciális berendezésekkel történő, 10 százalékos összegyűjtésére, akkor az Egyesült Államok ötszörösére növelhetné energiakészleteit. A jövő energetikájával kapcsolatban más, ma még igen problematikus megoldások is lehetségesek. Ha sikerül létrehozni a megfelelő technikát, akkor az ember felhasználhatja a légköri jelenségek gigászi energiáját is. Egy átlagos erejű orkán megfékezéséhez 30 milliárd kilowatt kapacitásra lenne szükség. A föld felszínéről eredő állandó nedves- ségpárolgás 35 millió kilowatt energiát emészt fel. Kiszámították, hogy eső formájában 435 000 köbméter víz hull a földre. Ha ennek a csapadéknak egy ti zed részét sikerülne egy kilométer magas tartályba összegyűjteni, akkor 1010 kilowattóra energiát nyerhetnénk. Egy másik elgondolás szerint természetes generátor forgórészeként (motorjaként) kellene felhasználni földünket. Ennek a tervnek a valóra váltása 245x10'* kilowattóra energiát szolgáltathatna. Az energiaellátással kapcsolatban sok más elgondolás is napvilágot látott, de essek napjainkban ma még fantasztikusnak tűnnek. A kétezres évekre valószínűleg olyan társadalom alakul ki, amely elsősorban elektromos energiát fog felhasználni s a közvetlen f ű tőanyag-fel használ ás csak a légiszállításnál fog fennmaradni. Az automaták százada Irta: H OSBECKHAN prsfeszszor Mivel az automatizálás korunk egyik legfontosabb tudományos- műszaki jelensége, ezért a legkülönbözőbb vélemények terjedtek el arra vonatkozóan, hogy milyen szerepért fognak betölteni az automaták az elkövetkező évtizedekben. A megkérdezett szakértők így látják az automatizálás terén várható fejlődést: — A termelés automatikus ellenőrzését szolgáló elektronikus számítógépek gyártására fordított pénzbeli kiadások tízszeresükre növekszenek. (1070—1975-ben). — Megvalósul a szállító repülőgépeik automatikus irányítása (1970—1978-ban). — Létrejön « közvetlen összeköttetés a kereskedem! vállalóitok és a bankok között a kereskedelmi műveletek regisztrálása céljából (1973—1980-ban). — Széles körben elterjednek az egyszerű oktatógépek (1971— 1978-ban). — Megvalósul az irányító és igazgatási munkák automatizálása, ami a személyzet 25 százalékos csökkentéséhez vezet (1970 —1975-ben). — Széles körben elterjednek az igen bonyolult aktatógépek (1975—1990-ben). — Megalakulnak az automata könyvtárak, amelyek kikeresik a szükséges könyveket és elkészítik azok másolatait (1971—1983-ban). — Megvalósul a jogi információ automatikus úton történő gyűjtése (1071—1988-ban). — Elkészül az automatikus fordítógép (1971—1988-ban). (Folytatjuk)
