Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-07 / 31. szám
4 TOTWA WnPCTlíT NtfPÜJSAG 1968. február ?. ■ HA'-r véevM3 KtANE u5nc... VACAkXV.T AAA 4 Cosa Nostra a% Egyesült Államokban Detektívregény állami méretekben Irta: V. Nyikolajev III. Ügyvéd testőrök Az amerikaiak szerint a közelmúltban a nagy gengsztert arról lehetett felismerni, hogy állig felfegyverzett testőreinek gyűrűje vette körül. Manapság minden gengsztervezér ügyvédek gyűrűjével veszi magát körül. Méghozzá a legdrágább ügyvédekkel, hiszen van miből fizetni őket! Az amerikai bűnözőszindikátus évi jövedelme csaknem 50 milliárd dollár! Ez az összeg meghaladja az autógyártó monopóliumok együttes jövedelmét, s nagyobb, mint a New York-i tőzsdén egy év alatt gazdát cserélő részvények értéke. Ez az összeg alig kevesebb az Egyesült Államok 1967. évi katonai költség- vetésénél. Akinek ennyi pénze van, az törődhet a tekintélyével. A KEPREGENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE A PINCEHELYI VEGYES KTSZ AZONNALI FELVÉTELRE KERES építésvezetőt, építőipari technikumi, vagy kőművesmester képesítéssel, továbbá kőműves, ács, villanyszerelő Fizetés megegyezés szerint. (62) NÄBUM KÖNYVE „IAAÉ RAD TÖRÖK, AZT /V\ONt>-j JA A SEREGEK L/AA, és Füsrré r ÉGETEAA széké í REir. OROSZLÁN^ | KÖLYKEIDET KAM» \ EőAÉSZTI AAEG...* * * — ----------------A oefzm^crr /vsaa/c/a/c A. fClldr tCOOsi AEté.. Kf=AAJ£ OCSÚDOTT£Xr SŐA/&KL i , DO&OUÍ S0JZ02ATA X>Ő&tZEiur... ha?T E2éOv t£GAtAee© eßONZCSltlAe JA'R.*VUC SZC5lO< PAvONE E2CE- DESNEK — I fM — Csak éppen bérlője nem akad. így áll lakatlanul több mint fél éve, amióta doktor André Brétail agyonlőtte feleségét, egy szpáhi kapitányt és végül önmagát. Nincs egy cigarettája? — Mi?... Hogy?.... De, tessék... — Csak vegye vissza a ceruzáját. Cigarettát kértem... — Tölcsért csinált a kezéből, és szótagolva ordított, mert látta, hogy süket a szerencsétlen: — Ci-ga-retntát! — Köszönöm, nem gyújtok rá... — mondta Galamb a homlokát tapogatva, és idegesen rágyújtott egy Caporalra. — Biztos maga abban, hogy csakugyan nem lakik itt senki? — Biztos! — ordította a rendőr. — Itt posz- tolok egy éve! Az éjjeliőrnek kulcsa van, és — 34 — minden három napban szobáró! szobára bejár minden villát, amelyben nem laknak. — Ne ordítson, mert ledöföm. Nem ismer véletlenül valami úrhölgyet, akinek a jobb kezén különleges háromszögű folt vagy anyajegy van? Egy olyat láttam errefelé. A rendőr keresztet vetett. — Na, mi az? — sürgette Galamb. — Ne áj- tatoskodjék, hanem feleljen. Ismer ilyen nőt? — Csak egyet ismertem ezzel a különös jeli lel!... — felelte. — A szerencsétlen doktor Bré- tailnét, akit a férje agyonlőtt ebben a házban. Galamb nem kérdezett többet. Gyorsan megfordult és sietett visszafelé. Kérem, kérem! Ezeket hagyjuk. Semmi köze idegen rémdrámákhoz és hazajáró lelkekhez. Neki saját hazajámivalója van igen sürgősen. Galamb szeretett jól enni, jókat röhögni, szép dalokat fütyörészni, olykor kissé verekedni, vagy valami más testgyakorlást űzni, de rejtélyeket, a titkokat és az izgalmas kalandokat utálta. Elhatározta, hogy nem törődik, az esettel, és visszament az erődbe. — Menjen fel az ezredirodába Raffles kapi- ' tány úrhoz — mondta a káplár, mikor meglátta. Az erőd parancsnoka. Raffles kapitány, népszerű, jóindulatú tiszt volt. Barátságos mosollyal fogadta a közlegényt — Hallom, hogy rendes ember vagy. Latouret őrmester szép jelentést tett rólad. Tíz éve az első eset, hogy az az embernyúzó rokonszenvesnek talál valakit Szükség van most új altisztekre, ezért néhány kiválasztott embert, közöttük téged is, altiszti iskolába vezényelünk Három hónapig tehát itt maradsz a Fort St. Thérésében. Galamb megrémült. A fene azt az átkozott rokonszenves egyéniségét — 35 — — Alázatosan jelentem, mon commandant, hadd menjek én a sivatagba. A kapitány csodálkozva nézett rá. aztán az asztalra csapott: — Közlegény! Elrendelem, hogy három hónapra beosszanak az altisztképző iskolába. Hátra arc! En Avant! (Indulj.) a két öklét harapta dühében. Átkozott szeren- csétlenség ez. hogy mint valami dühödt véreb üldözi a szerencse, és nem hagyja élni, illetve nem hagyja meghalni ?■* Na, maga nyálas! — lépett hozzá három szál Jiiúzbajuszával a pörkölt képű őrmester. r— Tőlem függött a sorsa! Cochran tábornok itt járt maga miritt a kapitánynál, valami pereputtya jó barátságban volt magával De a légióban nincs protekció. Azt mondta a kapitány: „Kérlek, itt van Latouret őrmester, tőle függ, högy tehetek-e valamit ezért az emberért.” Köszönje a díszlépésének, hogy altiszti kiképzésre ajánlottam... Az őrmester nagyon csodálkozott volna, ha csak sejti is, hogy a katona mit gondol e pillanatban róla, a díszlépésrőL és általában az egesz Latouret családról Galamb a tiszti iskola ablakából nézte a sivatagba induló szakasz készülődését. Mit kellene tenni? Istenem!... A Faubourg Montmart- re-on egy szegény özvegyasszony és egy kedves finom leány, akiket legjobban szeret a világon, tízezer dollárt kapnának, és ehhez csak egy ilyen semmittevő, léha alaknak kellene meghalni, amiyen ő. Hát még meghalni sem hagyják az embert?! Szerencséje volt. Ezen az órán a katonai bűn- tetőtörvénykönyvről oktatták őket. Az előadás végén Galamb boldogan fellélegzett. — 36 — gengszterszindUéátusok, óriás pénzeket összerabolva, beférkőz nek a business „törvényes” szfé rajába. „A bűnözőszindikátusok meg gazdagodtak és a tekintély hilar cát öltötték magukra. A hazárd játék, a kábítószer és az ipar zsarolás ma már az amerikai bu siness nagy ágazata lett. 1 gengszterek a business valameny nyi más ágazatába is óriási ősz szegeket fektetnek" — írja JMu Crosby ismert amerikai publicis ta. Ezekhez a „más ágazatokhoz tartozik a politika is, amint fen tebb már meggy őződhettünj róla. William Temer, az FB volt különleges megbízottja, nag - szakértelemmel tanúsítja, „J bűnözőszindikátust manapsá árnyékkormánynak nevezik a po litikára gyakorolt befolyása mi att” Mint mondani szokás, az igaz ság konkrét dolog. Nos, itt vai még egy olyan gengszter portréja akinek alvilági businesse össze fonódik a szokványos és a poli tikai businesszel. Carlos Marcel lóról, a Cosa Nostra Louisian, állambeli helytartójáról van szt Marcello a maga köreiben ol; nagy és hatalmas, hogy a Cos Nostra bossai az idén kétmilii dollárt bíztak rá, hogy az óik« érdeklő egyik perben veszteg« se meg a hatóságokat. Mag Marcello is könnyen ki tudt volna rázni ezt az összeget. Mar cello ugyanis szállodákkal áru automatákkal, autóbuszvállaiat tál, hanglemezgyárral és so egyébbel rendelkezik, mind a hí vatalos, mind az alvilági busines szférájában. Ez utóbbihoz tartóz nagy (egyebek közt a nyilvánoshá zak. a kábítószerkereskedelem, ; játékkaszinók. Birtokát, a Chur chili-farmot, 22 millió dollárr; becsülik. Nemrég százezer dollár adományozott a hurrikán káro sultjainak alapjára, 10 000 dollár pedig a leánycserkészeknek. Ug emlegetik őt. mint aleggazd-’gabl és legtipikusabb gengszterei egyikét. Sok gengsztervezérhez hason loan, Marcello is az, alvilág mé lyéről kapaszkodott feL Méí 1930-ban rablásért ítélték el, d< 1935-ben amnesztiában részesük 1938-ban kábítószer-eladáson kapták rajta, de csak kilenc hónapot töltött rács mögött. Azóta egyszer sem éjszakázott börtönben. Többször is indítottak ellene bűnvádi eljárást, de mindig annyira van szüksége egy emberre a városi bíróságban, mint Rockefellernek a zsebmetszésre.” Nos, hát Bocaro számot vet azzal. hogy gengsztermilliomos már régen sokkal magasabb rangú hivatalos személyekre támaszkodik, mint egy egyszerű városi bíró. A bűnözőszindikátus ügyeivel és befolyásával, vezéreinek életével és tevékenységével megismerkedve, önkéntelenül is felvetődik az emberben a kérdés: van-e az Egyesült Államokban egyáltalán különbség a gengszterizmus és a business, a gengszterizmus és a politika között?! Vége megúszta. S Marcello mórt Loui- i siana államban koronázatlan ki- 1 rálynak érzi magát. I New Orleansban még Andrew 2 Bocaro, a városi bíró sem titkolja r barátságát Marcelloval, akivel ^ egyébként, felesége révén, rokon- x Ságban is van. A bíró szinte kérkedik vele, hogy gyakran felke- { resi Marcellot fényűző birtokán, t Bocaro viszont kijelenti, hogy ba- i rátjával sohasem beszélget jogi i m dolgokról. Egyébként ebben a ki- ^ ó- jelentésben az arcátlanságon ki- e ta vül van némi igazság is. Maga s n_ a bíró úgy magyarázza a dolgot: 6 *1“ Nincs semmi ros'z a barátságunkig ban. Carlos Marcellonak csak
