Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-07 / 31. szám
1368. február 7. 5 TOLNA MEGYEI NÉPŰJS.lG ÜZEMI TITOK Az új Munka Törvénykönyv 34. paragrafusa új jogi kategóriát — az üzemi titok fogalmát alkotta meg gazdasági életünkben. Napjainkig ezzel az új paragrafussal még kevéssé értek rá foglalkozni a vállalatok. Számtalan, az önálló gazdálkodással szorosabb kapcsolatban álló szabály értelmezésével, alkalmazásával voltak eddig elfoglalva. Hogy hol, mi á titok, s miért az, s hogy titkolódzanak-e egyáltalán —ezeket a kérdéseiket a legtöbb vállalatnál most kezdik behatóan vizsgálni. A szocialista társadalmi, gazdasági rendszerben valamennyi gyár érdekelt a műszaki színvonal általános emelésében, a népgazdaság gyarapodásában, mert a társadalomnak, mint tulajdonosnak érdeke, hogy egyre biztosabb 'és nagyobb jövedelemre tegyen szert. Miért jelenik meg akkor most az üzemi titok kategóriája gazdasági életünkben? A termelőeszközök változatlanul társadalmi tulajdonban vannak, miért kellene akkor most titkolódzói a tulaj donostársaknak egymás előtt? E kérdések olyan embereket is foglalkoztatnak, akik egyébként testestől-lelkes- től hívei a megreformált, gazdasági mechanizmusnak. A válasz lényege abban van, — ez a további részletezésből kitűnik — hogy ha lelkesítő céljai, alapelvei miatt elfogadjuk az új gazdaságirányítási rendszert, akkor nem. mondhatunk nemet azokra a konzekvenciákra sem. amelyek a következetes megvalósítással elkerülhetetlenül együtt járnak. A csoportérdekeltség jogi tó mászó Az új Munka Törvénykönyv 34., paragrafusának . mcgícgalmar zása' az önállóbb gazdálkodás, a fokozott anyagi érdekeltség meg- teiremtésének természetszerű következménye, az érvényesülő anyagi ösztönzési rendszer jogi kiegészítője. Nem. sérti a „tulajdonos” érdekeit — a társadalom érdekeit — ha becsületes erőfeszítésekkel elért teljesítmény van mögötte. Ha nálunk ugyanis egy gyár „titkolódzik” és nem adja ingyen közre legjobb gyártási eljárásait, legkorszerűbb termékeinek rajzait és ezáltal a piacon olcsóbb, vagy kapósabb cikkel jelenik meg, mint versenytársai, 6i így ér el nagyobb nyereséget — ebből a nagyobb nyereségből többet fizet saját dolgozóinak, de többet fizet be a közös kasszába is. Ha több jövedelem jut a társadalom pénztárcájába, okkor ebből több anyagi eszKöz jut eset-* leg annak a vállalatnak is, amelyik esetleg lemaradt a fejlődésben, s ha több anyagi segítséget kaphat, akkor lesz miből utolérnie az élen haladókat. Az pedig még az éleződő verseny körülményei között is kizártnak látszik, hogy egy vállalat csak azért kerüljön kritikus helyzetbe, mert a konkurres üzem nem osztja meg vele gyártási titkait. Tehát a termelőe:zközük társadalmi tulajdona mellett a szabályozott piac körülményei között az üzemi titoktartás általában nem járhat társadalmi veszteséggel. A gazdasági verseny nélkülözhetetlen feltétele a hatékonyabb gazdálkodásnak, a gyorsabb műszaki haladásnak, s e célzott hatása miatt érdeke a a társadalomnak, hogy népgazdaságunkban valóságos verseny bontakozzék ki. Ez aligha sikerülne, ha a vállalatok nem kapnák meg a rende'kezósi. jogot az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek feletti Az üzemi titok bevezetése ugyanis egyik jogi támasza az érdekeltségnek: védettséget nyújt a kollektívák szellemi értékeire. A vállalati önállóságból fakadó nagyobb érdekeltség a jobb eredmény elérésében, megteremtette a csoport érdekeltségét. Isv mennél nagyobbak a vállalatok — csoportok — birtokában levő szellemi értékek, annál nagyobb lehet a vállalat — a csoport — haszna a piacon, s annál magasabb az illető gyárnál a dolgozók jövedelme. A csoportérdekeltség hajtóerejének kibontakozásához. a versenykedv szításához szükség volt a csoportérdek védelmének megteremtésére. A társadalom érdekeit jogi szempontból mindig is védte az államtitok, és a- szolgálati titok kategóriája, s vannak jogi szabályok, az újítók, feltalálók érdekeinek védelmére.. Ez a szerzői joghoz hasonlatos. A vállalatok „szerzői jogát” pedig az új Munka Törvénykönyve 34. paragrafusa érteimében lehet megvédeni. Á titok listája A szabály értelmében valamennyi vállalat szabadon dönt, hogy mit óhajt titokban tartani. A lista ágazatonként, a termékek jellegének megfelelően hoszszabb-rövidebb. A nagy termelő berendezéseket készítő gyáraknál rövid. Ezek a gyárak nem akarják túlságosan titkolni a megrendelők előtt a berendezések adatait, hiszen akkor költségesen nagy szervizhálózatot kellene üzemben tartaniok. (Ilyen termékek előállítását egyébként sem könnyen határozza el egy más vállalat.) A textilgyárak, a ruha-, a cipő-, műszer-, rádió- és tv- gyárak, közlekedési eszközöket előállító gyárak már hosszabb listákat állítottak össze az üzemi titokról. Ezek a gyárak olyan termékeket gyártanak, amelyeknél gyors a fejlődés, a divat változásai gyakoriak, s ezek a gyárak általában nincsenek egyedül a belföldi piacon sem. Ezekben az üzemekben többnyire felkerült a listára a vállalati módszerek, kísérleti eredmények, az anyagok összetétele, célgéprajzok, üzem- szervezési intézkedések, szerződések stb. Ezek közül sok tétel addig a tapasztalatcsere körébe tartozott A lehetőség az ingyenes tapasztalatcserére az új körülmények között vitathatatlanul szűkebb lesz. Ezek után pl. ‘ egy-egy újítás átadása egy másik vállalatnak, csak az újító gyárának beleegyezésével történhet meg. Ez a beleegyezés többnyire csak akkor jön létre, ha az újítás átadása nem sértj az adott vállalat érdekeit, s ha az újítás kidolgozásában s?erepet vállaló üzem költségeit arányosan megtérítik. Lényegében ugyanez az alapelv érvényesül majd más műszaki szellemi eredmények „forgalmazásánál” is. Az üzemi titok lényegét így fogalmazta meg egyik nagy vállalatunk jogtanácsosa: „E jogszabály segítségével ezután nemcsak a termék képezheti a gazdálkodás tárgyát, hanem a gyártási eljárás, és az ehhez kapcsolódó valamennyi ismeret is. A gyár szellemi terméke — a gyár vagyonának része. Joga van hozzá a gyár egész kollektívájának — ha az segítségükkel jön létre — s kötelességük is azt, valamennyiük érdtekében megőrizni, és kamatoztatni”. Lehetnék, akik vitatják majd ezt az álláspontot, de az bizonyos, hogy helyességét, továbbformálásának szükségességét végül is az új feltételek között zajló élet, a gyakorlat; fogja megmutatni. GERENCSÉR FERENC Szélesebb választékkal, nagyobb készlettel állunk továbbra is a T. üzletfeleink rendelkezésére a haszonárutelepein! Építkezéshez vasanyagok, alkatrészek, géptisztító rongy (ennél 500 kg feletti vásárlás esetén árengedmény.) Haszonpapir, haszom- fém, hordók, göngyölegek, öblös üvegek, tisztított toll stb. Kedvező áron boesájtjuk rendelkezésére • haszonvasat. CÉLUNK: vevőink pontos és udvarias kiszolgálása. TELEPEINK; Pécsett: Gomba u. 4. és Doktor Sándor u. 1*. Mohács; Siklós, Komló, Szek- szárd, Dombóvár, Bonyhád, Paks helységekben. KÖZPONT: Pécs Doktor Sándor u. 14. Tel.: 16—32 (64) A MÖZSI hűtőtárolóban Az utolsó szerelési műveletek folynak a MA VAD 50 négyzetméteres mélyhűtő kamrájában. A nyugat-német WECXKcés szakembere a hűtőrész szerelését végzi, A szállítás gépesített. Elektromos targoncák és «anctftc! töcrag»- tik meg a* itt dolgozók munkájú Asszonyok. lányok válogatják a« »tanát Kotig Barkó Jnenú
