Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

1968. február 7. Tnr.Ni MFGYFT NíTT\t**n 3 Napjaink^ Függés elismerés •• Ütvén százalék P árttitkárok tették szóvá, a szűkebb körben oly gya­kori vitát. Elmondták, hogy a munkahelyen nem egyszer a nép­szerűtlen feladatokat is vállalnia kell a pártyezetöség élén álló tit­kárnak, ugyanakkor hiányzik az erkölcsi-anyagi elismerés. Egyikük nagy hévvel taglalta, hogy náluk mennyire zavar, bátortalanít a gazdasági beosztásból eredő füg­gőség. Kirívó példaként nemrégiben állapította meg a szekszárdi járás párt-végrehajtó bizottsága, a járás két üzemében a pártpolitikai munkának, a párttagság által is erélyesen szóvá tett, lebecsülését. Számtalan példája van megye- szerte a párttitkárok iránt meg­nyilvánuló, a dolgozók körében elterjedt bizalomnak. Számukra vitathatatlan, hogy a párttitkárok — elsősorban a termelőüzemek­ben — sokkal többet tesznek a kö­zösségért, mint az átlagember. Többet vállalnak időben, elfoglalt­ságban. A szokásosnál több jut nekik a gondokból. Leltet-e vitatni e tényeket? Vi­tatható-e, hogy egy termelőszövet­kezet, vagy egy üzem párttitkára akkor sem tud szabadulni az el­lentmondásokkal terhelt problé­máktól, ha „letette a lantot”. Agyuk niég akkor sem nyughat, mert ahány eset, annyiféle meg­oldás. Belső küzdelmeket vívnak önmagukkal is. ők sem mindig mentesek e gyarlóságtól: Szóljak, ne szóljak. Ha megteszem, később visszaüthet. Többnyire a köteles- ségérzet kerekedik felül. Hozzá­járul ehhez a párttagság egyre egységesebb igényessége és aktí­vabb támogatása is. Lehet rájuk építeni, mert támaszt nyújtanak a hibák ellen, az újért folytatott küzdelemben. Ezek előrebocsátásával, vitat­kozni kell a beosztásból eredő „függést” és a megbecsülést szem­beállító felfogással. Külön kell’vá- iasztani a vezető-beosztotti vi­szonyt az önállóan, az egész párt­tagsággal közösen végzendő poli­tikai munkától. Tegyék ezt két­oldalúin, Úgy, hogy se a gazda­ságvezető, se a párttitkár ne ke­verje Össze. Közbevetőleg megjegyezném, hogy különbséget kell tenni az ipari üzemek, állami gazdaságok, és a termelőszövetkezetek között. Utóbbinál a sajátos tsz-demokrá­Tegnap délelőtt Vidóczy Lász­ló elnökletével ülést tartott a Tamási Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Elsőnek a lejárt határidejű vb-határozatok végre­hajtásáról szóló napirendi pon­tot tárgyalták meg. A követke­zőkben a járási földhivatal be­számolóját vitatták meg az új földtörvény végrehajtásának elő­készítéséről Az előkészítő munkálatok a ter­melőszövetkezeti használatban le­vő kerületeik földnyilvántartási adatainak rendezését jelenti. En­nek érdekében a hivatal ütem­tervet készített és a munkálatok befejezését február 15-re tervezte. A munka jelenlegi állása arra enged következtetni, hogy az Ütemtervben rögzítetteket a hi­vatal teljesíti és az előkészítő munkákat határidőre elvégzi. Az előkészítést 28 község közül 22- ben már befejezték. Mjvei a magyar állam tulaj­doni részarányának megfelelő te­rületi és kataszteri tiszta jöve­delmi adatok, a tgz-ek megala­kulása óta különböző okokból, és számos esetben egymástól elr cia szerint a tagságnak tartozik számadással a tsz elnöke és veze­tősége. Ami pedig a párttitkárok gazdasági beosztásából adódó „függőségét” illeti, természetsze­rűen adódik a mi társadalmi rend­szerünk lényegéhez tartozó egy­személyi felelősségből. Ezzel szorosan összefügg, hogy lehetne beszélni a gazdasági ve­zető függőségi viszonyáról is. Ho­gyan? Az igazgatónak kötelezett­ségei vannak az üzem társadalmi tényezőivel szemben, így függ a termelés pártellenőrzésére hiva­tott pártszervezettől és bizonyos értelemben a dolgozókat képvise­lő szakszervezettől. Valójában tehát nem lehet tényleges ellentét a párttitkár gazdasági „függése” és az eredmé­nyes politikai munka, annak fel­tételei között. Van-e erre biztosí­ték? Van és mindenütt legyen. Az előbbiek mellett erre gyakorlati biztosítékot nyújthat a helyileg kialakított jó politikai légkör, a megfelelő szintre fejlődött kom­munista egység és az üzem, a tsz gazdasági-politikai vezetőinek vi­táktól nem mentes, a fejlődést szolgáló, előremutató elvtársi együttműködése. A hol ez még hiányzik, mind­két félnek küzdeni kell ér­te. A döbröközi és a faddi terme­lőszövetkezet, a tolnai selyemgyár mellett számtalan bizonyító pél­dát lehetne sorolni, hogy a végzett munka alapot ad, a sokoldalúan tevékeny pártvezetőség és párttag­ság kivívta a nekik járó elisme­rést. A mai követelmények sze­rint felkészült, erős párttagságnál nem vitatéma az alá-fölé rendelt­ség miatt elmaradó őszinte beszéd hiánya és okai. Fentiek ellenére, sok helyen gondot okoz a párttitkár politikai és gazdasági tennivalóinak egyez­tetése. Nem a tartalmi munka, hanem az időbeni egyeztetés okoz nehézséget Egyik járási pártbi­zottságunk vizsgálatot végzett a tsz-párttitkárak munkájáról, hely­zetéről. A járás 26 termelőszövet­kezetében csupán egy, tsz által függetlenített párttitkáruk van, a többi társadalmi munkában mű­ködik. Érdekes jelenséget mutat a felmérés. A titkárok többségének 80—90 százalékban kitölti munka­idejét gazdasági teendője. A ma­radékból jut csak a pártmunkára, így aztán érthető, hogy minden térő arányban változtak, az ál­lami részarány kataszteri tiszta jövedelme az átlagtól mindkét irányijain nagymértékben eltér. Az állami részarány új katasz­teri tiszta jövedelmének kiszámí­tása azt mutatja, hogy a régi nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmek átlag kevesebbek voltak az újonnan megállapított kataszteri tiszta jövedelmeknél. Például a nagyszokolyi Béke Tsz állami részarányának régi ka­taszteri tiszta jövedelme 7215 ko­rona. új átlaggal megállapított tiszta- jövedelme pedig 10 174 ko­rona. A járás területén a tsz-hasz- nálathan levő ingatlanokból mintegy 27 százalék a magyar állam, 31 százalék pedig olyan személyek tulajdona, akiktől e földterület megváltásra kerül, és 42 százalék csak a tsz-tagoké, vagy velük azonos elbírálású sze­mélyeké. A következő napirendi pont­ban a február 9-i tanácsülés anyagét, majd a bejelentéseket tárgyalta meg a végrehajtó bi­zottság. egyes tsz-párttitkárnál kimutat­ható a rendszeres esti elfoglalt­ság. Sokan ma is kényes kérdésnek tartják a párttitkárok anyagi elis­merését. Vitathatatlan tény pedig, hogy mind a tsz-ben, mind az üzemben végzett politikai munka elősegíti a termelési sikereket és az alkotó, törekvő ember tudati fejlődését. Ki kell mondani, hogy ha mi komolyan vesszük az er­kölcsi-anyagi tényezők együttes alkalmazását, a munka szerinti dotációt, ne tekintsék ezt sehol huszadrangú kérdésnek a párttit­károknál sem. Mondhatják, hogy nekik lelki- ismeretbeli kötelességük, hiszen megválasztották őket. Nemcsak azért sántít ez az érvelés, mert csorbulnak az elvek, hanem azért is, mert párttitkáraink túlnyomó többsége az élvonalban és szinte nyugalom nélkül küzd az újért, a jobb holnapért. Árthat helyileg is az erkölcsi-anyagi ösztönzők elha­nyagolása, az észre sem vett, túl­zott titkári szerénység. Okosan, mértéktartóan, de je­lentőségének megfelelően ezzel is törődni kell. Jó példát ad eh­hez a sióagárdi Siógyöngye Ter­melőszövetkezet vezetősége és tagságai. Néhány helyen mintha megfe­ledkeztek volna róluk. Bízha­tunk pedig abban, hogy van olyan érett a mai termelösz ivet- kezeti közösségek vezetősége, tagsága és üzemeink igazgatói gárdája is, hogy a megfontolás után mértéktartóan, helyesen döntenek. A másik oldalról. Ha pártszer­vezeteink a sokoldalú aktuális tevékenységgel bizonyítanak, nem marad el a tekintély és titkáraik erköilcsi-anyagi megbecsülése sem. A jó együttműködésben ta­lálkozzék e kétoldalú törekvés. Ö regbíti a dolgozók előtt a párt vezetőségek és titká­raik: tekintélyét, ha a gazdasági beosztásból eredő „függőség” el­lenére megfelelnek a várakozás­nak. ha igenis hallatják szavu­kat a termelés javítása és a dol­gozók érdekében. Ne tegyék ezt sehol ellenzéki hadállásból, vagy a minden részletkérdésbe be­avatkozni akarás elavult szoká­sának hódolva. Mindenütt össze lehet és kell egyeztetni a párt helyi tisztség­viselőinek gazdasági „függőségét” az erkölcsi-anyagi elismerés együttes alkalmazásának kivívá­sával és indokolt fokozásával. SOMI BENJAMINNÉ A PAKSI JÁRÁSBAN: Intézkedések a tanulók pályaválasztásának megkönnyítésére A paksi járásban sokat törőd­nek a fiatalok pályaválasztásá­val. Ennek érdekében a járási tanács végrehajtó bizottsága el­rendelte, hogy az iskolaigazgatók a szülői értekezletek előtt meg­felelően tájékozódni kötelesek a különböző munkalehetőségekről. A járási tanács művelődési osztálya többször foglalkozott az igazgatói értekezleteken a pá­lyaválasztással. így .a legutolsó összejövetelre meghívták a me­gyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetőjét, aki ismertette az igazgatókkal a megye munkaerő- igényét, az elhelyezkedési lehe­tőségeket, valamint a középisko­lákba felvehető tanulók számát. A fiú tanulókat az ipari és mező- gazdasági szakmunkásképző is­kolákban kell elhelyezni, gimná­ziumokba pedig elsősorban a leánytanulók irányítása a célsze­rű. A termelőszövetkezeti géppark állandó növekedésével, bővülésé­vel összekapcsolódott — és egyre- másra visszatérő gondként je­lentkezett — a javítások anyagi hatása. A javítások elvégzésére ugyan rendelkezésre állt a gép­állomásokból kifejlődött javítoál- lomás-hálózat, azonkívül a ki­adások részbeni fedezésére az ál­lami dotáció, de a gazdaságosság eredményeit latolgatva sok közös gazdaság vezetői arra az állás­pontra helyezkedtek: * célszerűbb a saját javítóbázisok megterem­tése. Ennek a törekvésnek aztán voltak különböző fokozatai. Olyan műhelyek építése, olyan beren­dezéssel, hogy csak a rendszeres karbantartásra legyenek alkal­masak, és olyanoké, amelyekben el lehet végezni a főjavításpkat is. De ezek mellett meg kellett teremteni személyi feltételeket is, tehát olyan szerelőket alkal­mazni, tagként felvenni, akik univerzális képzettséggel rendel­keznek, egyaránt járatosak több traktortípus- és munkagépjavítás- ban. Ez a törekvés, — bár Tolna megyében nem vált nagyarányú­vá —, a múlt évben kezdett egy­re határozottabbá válni, amikor szóba került, hogy megszűnik a Í avítási költségek ötven százalé­kos állami dotációja. Nagyon sok közös gazdaság vezetőjét foglal­koztatta komolyan, melyik mód­szer gazdaságosabb; a minden ja­vítási igényt kielégítő műhelyek építése, vagy a gépjavító-hálózat igénybevétele? Nos, számolni továbbra is le­het, miután nyilvánosságra ke­rült, hogy továbbra is fennmarad az ötven százalékos állami tá­mogatás rendszere. Mint Vörös Antaltól, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat főkönyvelőjétől megtud­tuk, az ártámogatás kiterjed a traktorok motój-cserés és motor­csere nélküli főjavítására, kom­bájnod, rakodógépek, növény­védő-, válogató-, raktári gépek­re, pótkocsikra, robbanó-, illetve villimyniot i'okra, szivattyúkra, fejőgépekre, kis feszültségű vil­lamos berendezések, szerkezeti egységek javítására. A kialakított új árrendszer újabb kedvezményeket biztosít a javíttató mezőgazdasági üzemek­nek. A traktorok, szerkezeti egy­Dr. Kovács Jenő, a Tolna me- gyei Állategészségügyi Állomás igazgatója háromhónapos tanul­mányúton volt a Német Szövet­ségi Köztársaságban a német tu­dományos akadémia ösztöndíja­saként. Dr. Kovács Jenőt meg­kértük, nyilatkozzon lapunk munkatársának a tanulmányúi­ról. — Mpst érkeztem haza, és ter­mészetesen még nagyon frissen él bennem minden. Mindenek­előtt hozzáláttam a háromhóna- pos tapasztalataim írásba rögzí­téséhez. — Huzamosabb időt három vá­rosban, Giesenben, Heidelberg- ben és Münchenben töltöttem, s ez a három hónap nagyon hasz­nos volt. Sok követésre méltó dolgot tapasztaltam, de természe­tesen olyat is, ami nálunk jobb. Ebből is, abból is levonhatók a kellő tanulságok. Az állategész­ségügy szervezeti felépítettsége például nálunk tökéletesebb, jobb, mert centralizáltabb, egy­ségesebb. így ott azt tanulmá- nyozhattam_ hogy mit eredményez az, ha az állategészségügy szer­vezete széttagolt, azaz ha egy központi cég helyett különböző magánérdekeltségek határozzák meg. A célom elsősorban az volt, hogy tanulmányozzam a szarvas- marha-tiiberkulózis ellent küzde­lem módszereit, mert ez nálunk is időszerű. A Német Szövetségi Köztársaságban ezt felszámolták, az állomány 99,7 százaléka tuber- kulózismentes. Ezzel kapcsolatban sok olyat tapasztaltam, ami ná­lunk. is megvalósítható. — A Német Szövetségi Köztár­saság állategészségügyének is rendkívül nagy gondot jelent a veszettség. Ez a betegség most nálunk is nagyon aktuális. Ott évente körülbelül 1000 községben találnak veszett állatot. Külön­továbbra is ségek, fődarabok javítására a gépjavító tröszt irány- és maxi­mait árakat állapított meg, azok­ban a javítási költségekben pe­dig, amelyet a rendelkezések nem szabályoznak, a megrende­lők a javító vállalattal szabadon megegyezhetnek. — Az eddig érvényben lévő, fix-áras javítástól is eltérünk — mondotta a vállalat főkönyvelő­je. — A javítási árak megállapí­tása rugalmasabb lesz, a meg­rendelővel a javító állomás már a gép átvételekor közli a várható költséget. Egyébként az új árak kialakítása a termelőszövetkeze­teknek lehetővé teszi, hogy a várható évi javítási költségeket, pontosabban rögzíthessék idei terveikben. Sok vitára, kifogásra adott okot eddig a kijavított gépekre vállalt garancia. Mostantól kezd­ve a garanciavállalás is differen­ciáltabb lesz, további előnyöket nyújt a javíttatóknak. Az eddigi három hónap helyett négy hó­napos garanciát vállalnak a ja­vítóállomások a gumikerekes, a lánctalpas traktorokra, csere­motorokra, szerkezeti egységekre, a pótkocsikra, a kombájnoknál pedig százhúsz kataszteri hold tel­jesítményig. Egyéb esetekben a garanciális időt a két fél meg­egyezése köti ki. A garanciális idő traktornál, kombájnnál, pót­kocsinál az üzembe helyezéstők egyéb — szerkezeti — egységeknél az átvétel napjától számít. Az elmúlt évben már bevált cseretraktoros javítási rendszert — a megrendelő és a javító állo­mások közötti megegyezés alap­ján — továbbra is fenntartják. — Továbbra is fenntartjuk, sőt, tökéletesítjük a tipizált javítási rendszert mondotta Vörös An­tal —, erre tág lehetőséget nyújt a négy megye javító vállalatai között kialakított kooperáció. Egy-egy állomás specializálódása egy-egy géptípusra, részünkre annyit jelent, hogy fokozni tud­juk a javítás minőségét, nagyobb termelékenységgel tudunk dolgoz­ni, a partnereknek pédig azért lesz előnyös, mert olcsóbban javítha­tunk. Továbbra is fenntartjuk azt a gyakorlatpt, hogy a meg­rendelőnek a gépet a legközelebbi javító állomásra kell beszállítani, az továbbítja a szakosított állo­másra. böző módszerekkel próbálják ir­tani a veszettség fő terjesztőit, a rókákat. Az egyik helyen mérge­ző gázt préselnek a rókalyukba, a másik vidéken vadásszák őket. Volt alkalmam beható tanulmá­nyokat folytatni a szarvasmarha fehérvérűségével kapcsolatban, de az afrikai sertéspestisről w sze­reztem egy csomó ismeretet. Ez a betegség most terjed Európá­ban. Portugáliában, Spanyolor­szágban és Olaszországban már nagy károkat okozott, nálunk még nem, de számolni kell az esetleges megjelenésével. Ennek az afrikai betegségnek ugyanazok a tünetei, mint a nálunk ismert sertéspestisnek, de az az oltó­anyag. amelyik jól bevált a ná­lunk szokásos sertéspestis ellen, hatástalan a betegség afrikai vál­fajával szemben — mondotta a többi közt dr. Kovács Jenő. Felemelték a dohány felvásárlási árát Az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter együttes utasításban mó­dosította a dohányfelvásárlási árakat. Az utasítás szerint a felvásár­lási árak — a jelenleg érvényben levő árakhoz képest — átlagosan 17,4 százalékkal emelkedtek. Az átlagon belül az áremelés mér­téke fajtánként és minőségi osz­tályonként különböző. Változatlanul érvényben ma­radnak a dohányperonoszpóra el­leni védekezéshez szükséges nö­vényvédő szer ingyenes juttatá­sára, a védekezési költségek té­rítésére. valamint a peronoszpóra miatt kárt szenvedett termelők állami kártalanítására vonatkozó rendelkezések. (MTI) Bz úf földtörvény végrehajtásának előkészítése Ülést tartott a Tamási Járási Tanács VB Bl. ' -- --7- j Hasznos tanulmányút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents