Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-21 / 43. szám
) 1968. február 21, TOLNA MEGYEI NCPCJSAG A termelők számolnak-e a szabadpiac kiszámíthatatlanságával ? /§ kereskedők a piac fekete- napjaként emlegetik még ma is. Azzal kezdődött, hogy tavaly az egyik Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezet megjelent Budapesten, a Garay téri piacon, a szamócaszállítmányával. Ezt követően, néhány óra leforgása alatt a szamóca árát 41—42 forintról leverte 2.1 forintra. A hatalmas árzuhanást ez a gazdaság azzal idézte elő, hogy gyorsan akart túladni áruján, és 25 forintot kért annak kilójáért. A szövetkezet és az állami kereskedelem a piaci értékítélet hatására kénytelen volt követni a mesterségesen előidézett árzuhanást még azon az áron is, hogy félmillió forintjába került. A fogyasztók ennyit nyertek, a kereskedelem ennyit vesztett egy nap alatt a szamócán. A Bács megyei termelőszövetkezet tehát valósággal pánikot keltett. A kereskedők elmondják, aznap az összes piacokon leállt a szamóca iránt a kérésiét, s miután gyors minőségi romlásnak kitett áruról van szó, nyomban bekövetkezett egy olyan nagy arányú árcsökkenés, amire az ország gazdaságai csak négy nap múlva számítottak. A fogyasztók jól jártak. Ez igaz. Az is letagadhatatlan azonban, hogy ez a Bács megyei tsz akarva, akaratlanul az ország összes szamócatermesztő gazdaságát sújtotta azzal, hogy látens árukészletével a piac normális értékítéletét abnormális irányba terelte. A látens kínálat egyszerű megfogalmazásban szemfényvesztést jelent, mert egy adott időpontban az árubőség látszatát kelti, holott a valóságban ez az árubőség nem létezik, a nagy kínálat mögött nincs fedezet. A látens kínálattal jelentkező tsz tehát a piacon kiszámíthatatlan nagyságrendben tudja elrontani a legjobbnak ígérkező értékesítési lehetőségeket is, - szinte az egyik óráról a másikra. Rendszerint erre a szamóca- példára hivatkoznak a tapasztalt kereskedők akkor, amikor tanácsolják a termelőszövetkezeteknek, hogy ne tegyenek fel mindent egy lapra. Sokan e jó szándékú tanácsot félreértik és úgy magyarázzák: a felvásárló vállalatok le szeretnék beszélni a tsz-eket a szabad piaci értékesítés során szerezhető haszonról, csak azért, hogy ne csökkenjen a vállalat üzletköre. Egészen bizonyos, hogy a vállalatok vezetői ilyenkor valóban szem előtt tartják saját érdekeiket is, de nyugodtan feltételezhetjük a jó szándékot is. Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke félig tréfásan, félig komolyan azt szokta mondani: mondják meg nekem, mit nem termelnek más gazdaságok, és ón akkor majd tudom, hogy mit kell a mi termelőszövetkezetünknek termelni. Az arányok megtartása szempontjából ebben a felfogásban ■ sok a megszívle- lést érdemlő igazság. De még ezen belül is vakmerőség a szabadpiac kiszámíthatatlanságát figyelmem kívül hagyni. S annak csak örülni lehet, hogy a megye termelőszövetkezetei általában az idén is kialakították a helyes és ésszerűnek látszó arányokat, Egyetlen olyan közös gazdaság sincs, amelyik az önállóság jogán, kizárólag a szabad piaci értékesítésre alapoz. A bá- taszéki Búzakalász Tsz például továbbra is mirden területen a szerződéskötést tartja a legbiztosabbnak. /t termelőszövetkezetek dön- tő többsége hasonlóképpen, változatlanul . ragaszkodik még némi engedmény árán is a biztos piachoz, és éppen ezért, úgyszólván minden eladásra váró terményre, termékre, értékesítési szerződést kötött. (Talán túlzott is az óvatosság. Esetenként nagyobb bátorsággal jelentkezhetnének például á szekszárdi szabad piacon a környező zöldség- és gyümölcstermesztő tsz-ek). Ennek ellenére, akad néhány, kimondottan szerződésellenes termelőszövetkezeti vezető is. Ök a vállalati feltételeket elég nagyvonalúan és túl sommásan, minden esetben hátrányosnak tartják* a tsz-ekre nézve. Esetenként már azt ajánlják; gyakoroljanak a termelő- szövetkezetek egy-egy vállalatra kollektív nyomást, s bojkottálják egységesen a szerződéskötést. Ez az út aligha lesz járható. Az érdekek egyeztetése, a vitás kérdések megnyugtató tisztázása annál inkább. A területi tsz- szövetségek kiválóan alkalmasak erre is. Eddigi működésükkel ezt már beigazolták. A termelő- szövetkezetek kollektív, ellenzéki magatartású fellépése már csak 260 millió forint felhasználásával bővítették a Miskolci December 4. Drótműveket. Az új gyáregységben az építőiparban nélkülözhetetlen előfeszített nagy szilárdságú betonacélhuzal gyártása folyik. A magyar, svéd és angol gyártmányú célgépekkel felszerelt üzem a teljes hazai szükségletet kielégíti. azért sem képzelhető el, mert a mi társadalmunkban végső soron nincs és nem lehet szó alapvető ellentmondásról a tsz-ek és a vállalatok között. Másrészről, a tsz-ek adottságai különbözőek, ezért az egyik gazdaság számára a vállalat által megszabott feltétel kimondottan előnyös lehet, míg egy másik tsz számára ugyanaz a feltétel hátrányos. Ebben az esetben az egyik termel cukorrépát, a másik nem. Elképzelhetetlen viszont, hogy szolidaritásból a jó adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet se termeljen cukorrépát, csak azért, hogy érvényesüljön valamiféle nyomás. Ebben az esetben visszafelé sülne el a fegyver, mert a termelőszövetkezetek gyakorlatilag egymásra gyakorolnának nyomást. T1 avaly renget bírálat ér1 te a faddi körzetben a dohányátvételt. Volt elnök, aki ezt mondta: végeztünk a dohány- termesztéssel. A dohány termelői árát most felemelték. De mivel állami monopóliumról van szó, a szabadpiac, mint lehetőség, a tsz-ek számára számításba se jöhet. Adja fel a gazdaság kizárólag dacból egy bizonyos területen a termelési hagyományait? Kárhoztassa meddőségre a dohánykertészek évtizedes tapasztalatait? Esetleg kénytelen megtenni. De a mostani előnyös árrendezés után sokkal ésszerűbbnek látszik, nem a dohányt kiiktatni, hanem az adás-vétel feltételeit egyértelműen és megnyugtatóan tisztázni. Tavaly, tavalyelőtt gyakran Ica vart országra szóló vihart az, hogy időnként úgy látszott, a kereskedelem túl nagy haszonnal, dolgozik. Az ötvenfilléres főzőtököt például a piacon egy forint ötvenért adják. A kereskedők azzal érvelnek, hogy a termelők és a fogyasztóik főleg az alacsony értékű áruknál veszik észre az árrés nagyságát. Elmondják, világviszonylatban Magyarországon dolgozik a kereskedelem a legalacsonyabb árréssel, a legkevesebb haszonnal. A főzőtök példájánál maradva, valóban előfordulhat — magyarázzák — hogy a felvásárlási ár 50 fillér, az eladási ár másfél forint. De itt az a helyzet, hogy erre az alacsony értékű árura ugyanannyi szállítási és egyéb költség jut. mint az eleve értékesebb árura. A szőlő fel- vásárlási ara ha nyolc forint, akkor az eladási ára esetleg kilenc, vagy kilenc és fél forint. Ezt azonban senki nem tartja botrányosnak, mórt eleve értékesebb áruféleségről van szó, és lem vehető úgy észre az a látszólagos haszon, ami a főzőtöknél szembetűnően jelentkezik. A kereskedők hivatkoznak még a tárolási költségekre is, amivel egyáltalán nem terhelik nálunk, Magyarországon a fogyasztót. Ezért fordulhat elő, hogy most például a Gül Baba burgonya fogyasztói ára éppen annyi, mint volt tavaly szeptemberben, pedig egész télen tárolni kellett, és r'i. pénzbe kerül. /é z árrésről szóló érvek elég meggyőzően hangzanak, több termelőszövetkezetben mégis arra az álláspontra jutott a vezetőség és a tagság, hogy kevesebb haszonnal, majd a közös gazdaság fogja eladni a portékáját a szabadpiacon. Most az is más kérdés, hogy a fogyasztók elfogadják-e, vagy sem az árrés nagyságára vonatkozó magyarázatokat, általában nem fogadják el, de a szabadpiacokra kivonulni szándékozó közös gazdaságokban nem árt behatóbban elemezni és értékelni ezeket a magyarázatokat is. Sa. P. Fiatal párttagok tanácskozása „Növelni kell a pártvezetés hatékonyságát a KISZ munkájában” Kedden délelőtt Szekszárdon tanácskoztak a szekszárdi járás fiatal párttagjai, járási párt-, ifjúsági és tanácsi vezetők részvéteiével. A téma ezúttal a KISZ munkájának támogatása a fiatalok eszmei-politikai irányításának kérdése volt. A vitaindító előadást Tóth József, az MSZMP szekszárdi járási bizottságának megbízott első titkára tartotta. Beszédének bevezető részében ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a téma napirendre tűzését, a tanácskozás összehívását. Az ifjúsági szervezet tevékenységéről szólva elmondta: „A KISZ munkája az utóbbi időben lendületesebb, célratörőbb lett, és ezt a munkát igen komoly fejlődés jellemzi. Alapjában véve a KISZ betölti azt a hivatást, amellyel a párt megbízta”. Beszélt azokról a feladatokról, amelyek az ifjúkommunisták előtt állnak az elkövetkező időben, s felhívta a figyelmet arra, hogy a megnövekedett feladatok tudatosabb, határozottabb munkát követelnek. „A KISZ munkájának tökéletesítése, színvonalának emelése a pártvezetés hatékonyságát követelte meg” — mondta. A közvetlen pártirányítást a KISZ jellege, tagjainak életkori sajátosságai és társadalmi helyzete teszi szükségessé. Elmondta. hogy a pártirányítás eszmei-politikai vezetést jelent, s nem gyámkodást a KlSZ-szerveze- tek felett, nem parancsolgatást, s azt sem, hogy elvégzik a munkát a fiatalok helyett. Hangsúlyozta: „A pártszervezetek, a kommunisták a nevelő munkát csak akkor tudják segíteni, irányítani, koordinálni, ha a fiatalok munkáját figyelemmel kísérik, értékelik, bírálják, s a különböző rendezvényeken való részvéted a fiatalokkal, történő közvetlen beszélgetések alkalmával megismerik az ifjúság erkölcsi-politikai arculatát, gondolkodásmódját. A pártirányítás igen fontos feladata az olyan szemlélet kialakítása az üzemi mező- gazdasági intézmények vezetőinél. hogy az előttük álló feladatok megoldásában jobban támaszkodjanak a KÍSZ munkájára, a fiatalokat érintő minden egyes kérdés eldöntésénél igényeljék a KISZ véleményét”. A beszámoló ezután az új gazdaságirányítási rendszerben a fiatalok előtt álló lehetőségekkel foglalkozott, részletesen kitért a KISZ-vezetők munkájára, a társadalmi életben való szerepükre. Számokkal, példákkal igazolta, hogy a járás területén —, de általában mindenütt — kedvezőtlen a fiatalok aránya a választott testületekben, különösen a termelőszövetkezetek vezetőségeiben. összefoglalva a feladatokat elmondta: „Nagyobb energiát kell fordítani a KISZ alapvető feladatának, hivatásának teljesítésére, a kommunista és tömegszervezeti jelleg együttes erősítésére ... Ez az eszmei politikai nevelő munka, az érdekvédelmi tevékenység növelése a KISZ- tagokkal szemben támasztott fokozottabb követelmények, és a pártvezetés erősítése útján érhető el”. i A beszámolót vita követte, amelyben a fiatal kommunisták elmondták gondjaikat, a témával kapcsolatos észrevételeiket, hasznos javaslatokat tettek a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében. Felszólalt a tanácskozáson Király Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Elmondta: megyénkben valamennyi ifjúsági vezető vallja, hogy az eddig elért eredmények forrása, a párt irányító tevékenységében keresendő. A KISZ feladata, hogy segítséget nyújtson a pártnak az ifjúság nevelésében. Ebben a munkában, a célkitűzések megvalósításában nem nélkülözhető a társadalom összefogása, segítsége. Vázolta az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségeket, s beszélt azokról a feladatokról, amelyek megoldásában nagyon sok segítséget vár pártunk az ifjúkommunistáktól. Kürti István, a szekszárdi járási tanács vb-elnökhelyettese hozzászólásában többek között a tanács és a fiatalok kapcsolatával foglalkozott, elismerően beszélt arról a segítségről, amit a KISZ-esek nyújtottak községeink építése, szépítése érdekében. Hohmann József, a KISZ szekszárdi járási bizottságának titkára ismertette az 1968-as akció- programban lefektetett főbb célkitűzések megvalósításának módját. A vitát Tóth József foglalta össze, $ adott választ a felmerült vitás kérdésekre. D. K. J. Kigyúlt a villany Csurgópusztán Kedden kigyúlt a villanyfény a Dalmandi Állami Gazdaság csurgópusztai telepén. Ezzel befejeződött a csaknem tizenötezer holdas Tolna megyei állami gazdaság tizenegy majorjának a villamosítása. A csurgói telep villanyhálózatának kiépítése hosszabb ideje elhúzódott, mivel erre a célra nem kapott pénzt a gazdaság, az idén azonban az új gazdasági irányítási rendszer lehetővé tette, hogy a saját alapjából megvalósítsa. A csurgói sértés törzs tenyésztő telepen 316 000 forintba került a villanyhálózat, ezen kívül 374 000 forint költséggel vízvezetéket, ötven köbméteres hidroglóbuszt is építettek. így moöt már villannyal működtetik a gazdasági épületek szellőztető, valamint takarmányéi ókeszí tő és egyéb gépi berendezéseit, nem kell az agregátorral vesződni. A telepen huszonegy család otthonába vezették be a villanyt, s ezentúl rádiózhatnak, televíziót is nézhetnek a csűrgópusztaiak. A felszabadulás előtt sehol sem volt villany ezeken a pusztai településeken, majorokban. Az állami gazdaság vezetésének kiemelkedő eredményei közé tartozik a villanyhálózat építése a távolabbi majorokba, annak ellenére, hogy — különösen Mász- lony- és Csurgópusztán — ez igen sok nehézségbe ütközött. Erőteljesen javult a majorok vízellátása is, már négy — egyen- két ötven köbméteres — hidro- glóbusz áll a telepeken. Köztük legutóbb Szilfáson, Alsóleperden és Csurgón épült hidroglóbtisz. (-s -é)
