Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

1968. február 26. TOLNA MFOYFT NfiPÍiJSÁG 3 Tájékoztató a megye gazdasági és társadalmi helyzetéről Mivel az átállás jól sikerült, jó a lakosság hangulata is. . Nagyon figyelemre méltó dol­gok tapasztalhatók a kereskede­lem helyzetének alakulásában. A kereskedelmi dolgozók áldozat­kész munkát végeztek az átára­zás idején, s ezért dicséret illeti őket. Moist az áruellátás javítá­sán fáradoznak. A ruházati cik­kek iránti kereslet csökkent, vi­szont megemelkedett a vegyes iparcikkek forgalma, sőt bizo­nyos tekintetben nőtt az élelmi­szeré is. Egyes árucikkekből hi­ány mutatkozik. A nagykereskedelmi vállala­tok nagy árukészlettel ren­delkeznek, ennek jelentős ré­szét azonban nem hajlandók forgalomba hozni, mondván, még nem alakultak ki az árak. Ezzel a megye vezetői nem ér­tenek egyet, s lépéseket tettele annak érdekében, hogy az ilyen árviták mielőbb tisztázódjanak, s tovább javuljon az áruellátás. Nincs még minden üzem kapa­citása lekötve teljes egészében. Ez zavarja a termelést, de fo­lyamatban vannak a megfelelő intézkedések. A megye gazdasági eredményei legtöbb téren jelentősen növe­kedtek. A megye például minden eddiginél nagyobb termésátlagok­kal, eredményekkel dicsekedhet, viszont egy-két növényfeleséggel nőm törődtek kellően. A napra­forgó termésátlaga például ala­csony volt, mert még mindig hat az a közhit, ho^v a napraforgó rossz talajon, rossz körülmé­nyek közt is megterem. A megyében Is, országos vi­szonylatban is komoly prob­lémát okozott tavaly a téves termésbecslés. Egyes termé­nyekből magasabb, másokból alacsonyabbra becsülték a termést, ez komoly gondot okozott. Sok szó esett a termelőszövet­kezetekről. Szabópál elvtárs a többi közt megemlítette, hogy néhol a közös felhalmozás rová­sára próbálták növelni a része­sedést, éppen ezért szükségessé vált bizonyos ellenható tényezőit alkalmazása. Külön pontban foglalkozott Szabópál elvtárs a Miniszterta­nács tanácsszervek osztálya vizs­gálatának anyagával. A múlt év végén felmérték a megyei ta­nács, a végrehajtó bizottság, s a vb-vezetők munkáját Egyebek közt megállapították, hogy a szolgáltatással igen hatékonyan foglalkoztak Tolna megyében. Mint hiányosságra felhívák a fi­gyelmet, hogy a tanácstagok ak­tivitása Tolna megyében nem éri el a kívánt szintet. B. F. Hétfőn délelőtt a megyei ta­nács elnöke tájékoztatót tartott az ú.i gazdasági mechanizmusra való áttérés időszerű kérdéseiről, több mint száz gazdasági és tár­sadalmi vezető részére. A tájé­kozató alapját a megyei tanács­elnökök országos értekezlete és a megyei pártbizottság ülésének anyáén képezte. A tájékoztatóból a többi közt megtudtuk, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésére ked­vező politikai légkörben került sor. A termelésben nem követke­zett be zavar, az átállás így na­gyobb eredménnyel járt a várt­nál. Viszont az is igaz, hogy egyes területeken vontatottan ha­lad az új helyzet adta lehetősé­gek kihasználása. Az Üzemek nem kellően él­nek a minőségi csere lehető­ségeivel. azaz nem törek­szenek eléggé arra, hogy ke­vesebb. de jobb munkaerővel oldják meg ugyanazt a fel­adatot. Eredményes újítómozgalom a zománcgyárban „Ki mil tud?“ Decsen Vasárnap két helyen, Pakson és Decsen vetélkedtek a fiata­lok a „Ki mit tud?” megyei döntőbe jutásért. Decsen a szek­szárdi járás községeinek fiataljai mérték össze erejüket. Jól si­került, színes rendezvény volt, ezúttal minden meghirdetett művészeti ág képviselői színpadra léptek. Kellemesen szórako­zott, sokat tapsolt a járási művelődési ház nagytermét megtöltő közönség. A zsűri döntése: a versmondók közül Braxmaier Mária. Soproni Miklós és Fogarasi Ildikó jutott tovább. Találkozunk majd a megyei döntőben a nagy múltú bátaszéki fúvószenekarral, a bátaszéki irodalmi színpad, és a bátaszéki Martini gitárzenekor tagjaival. Néptánc-kategóriában a sárpilisi tánccsoport volt a leg­jobb, s Bodnárt Miklóst is — aki népdalokat adott elő — méltó­nak tartotta a zsűri a továbbjutásra. D. KÓNYA JÓZSEF Legtöbb „helyezést" a bátaszékiek szerezték. Képünkön: az irodalmi színpad. Jelentős eredményekkel büsz­kélkedhet az újítóinozpalom a Zománcípari Művek bonyhádi gyárában, az elmúlt húsz esz­tendő alatt sok új módszer, be­rendezés, gyártmány született az üzem újítóinak tevékenysége nyomán. Az elmúlt évben 87 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói, ebből elfogadtak negy­venhatot. Ez az arány azt bizo­nyítja, hogy a javaslatok nagy része átgondolt, jól igazodik a vállalati problémákhoz. Az el­fogadott újításokból negyvenötöt vezettek be, az utókalkulált gazdasági eredményük több, mint egymillió forint. Az utó- kaikulált újítások után 51 ezer forintot, eszmei alapon pedig 16 ezer forint újítási díjat fizettek ki. A közreműködők 8U00 forin­ség címén pedig 39 ezer forin­tot fizetett ki a vállalat Pro­pagandára sem sajnálták a pénzt —• erre a célra 8 ezer forintot fordított a gyár. „Kiváló újító” kitüntetést ka­pott Pál Gábor lakatos, aki a gyár legeredményesebb újítói közé tartozik, tavaly 7 újítási javaslatot nyújtott be. Plesz Já­nos is 7 javaslattal gazdagította a gyár újítási mozgalmát. A gyár vezetői anyagilag is, erkölcsileg is segítik, támogatják az újítómozgalmat, hisz látják, tapasztalják, hogy e mozgalom sokat hoz a konyhára, különö­sen most, az új gazdasági me­chanizmusban nagy a jelentő­sége. Még az év elején kibocsá­tották az ez évi újítási feladat­tervet. Erre már eddig három jó újítási javaslatot nyújtottak be. Horváth József A sárpilisi néptánccsoport leánytánca. tot kaptak, kísérleti túlórakölt­Bonvhád perialista mozgalmakat. E fel­melegített, agresszív amerikai stratégia következtében a nem­zetközi helyzet kiéleződött. Példaként elegendő utalni a vietnami eszkaláció kiszélesíté­sére, az amerikaiaktól bátorított izraeli agresszió következtében a Közel-Kelet térségében kialakult politikai válságra, a görög kato­nai puccsra, a ciprusi válság fejleményeire, az indonéz hely­zetre, a ghanai reakciós fordu­latra. Európában figyelemre méltó tény ebben a vonatkozás­ban — mint ahogy ezt a Kar­lovy Vary-i értekezlet is meg­állapította —, a Német Szövet­ségi Köztársaság, ugyancsak ame­rikai segédlettel folytatott re- vansista politikája, a nyugatné­met újfasizmus aktivizálódása. A történelmi szükségszerűség, s a nemzetközi méretű osztály­harc érdeke egyaránt azt dik­tálja, hogy az amerikai imperia­lizmus „globális stratégiájával” szemben kialakuljon a nemzet­közi kommunista- és munkás­mozgalom anüimperiaiista akció­egysége. Ezért szükséges lépése­ket termi a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom, egy­ségének helyreállítására, és ezért kell egyeztetni az antiimperia- lista harc tennivalóit. Világos ugyanis, hogy az imperializmus elleni eredményes harc előfel­tétele a marxista—leninista pár­tok egysége; e nélkül r.em ke­rülhet sor az összes haladó és forradalmi erők összefogására sem. A bonyolult világhelyzet te­hát mélyreható marxista elem­zést igényel. Hiszen — például — van olyan tőkés ország, ahol a kommunisták tagjai a kor­mánynak, más országokban vi­szont a burzsoázia oszíálybíró- sága ítélkezik felettük. Egyes, nemrég még gyarmati országban fegyveres harcot kell folytatni; másokban a demokratikus sza­badságjogokért vívott küzdelem, vagy a nem kapitalista úton való következétes haladás a fel­adat. A szocialista országokban ma általában a termelőerők gyors ütemű fejlesztése, a gazda­ságirányítás tökéletesítése az egyik fő kérdés. Más szocialista országnak viszont 'Tündén ere­iét az amerikai szóld áteszka elleni élethalálharc köti le! A világhelyzet bonyolultsága következtében a tennivalók meg­határozása nem egyszerű dolog. De éppen e differenciált felada­tok teszik égetően szükségessé, hogy az anüimperiaiista harc tennivalóit egyeztessék, s ezál­tal erejét meghatványozzák. A pártok közötti véleménykülönb­ségek, akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, aláír a világhelyzet perspektívá­jára vonatkozzanak, nem lehet­nek akadályai az internaciona­lista egységnek az imperializmus elleni harcban. Valamennyi or­szág kommunistái és haladó erői akkor harcolhatnak leg­eredményesebben saját felada­taik megoldásáért - is, ha maguk mögött tudják a nemzetközi munkásmozgalom egészét, az ebben megnyilvánuló szolidari­tás lebírhatatlan erejét. A budapesti konzultatív ta­lálkozó, hasznos eszköznek ígér­kezik a kívánt akcióegység út .iának egyengetéséhez. BOROS BÉLA „Munkában” a gitárzcuckar. amelyet akár reggelig is hallgatott volna a közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents