Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

ff968. február IS. TOLNA MEGYEI VEpCJSAC A tanácsok előtt álló felada­'*■ tok végrehajtása elsősor­ban a tanácsi vezetők, ügyintézők politikai és szakmai felkészült­ségétől, rátermettségétől függ. Érthető tehát, hogy a személyze­ti munkának igen nagy jelentő­sége van. Az egyes területeken elért eredmény, vagy hiányosság részben a jó, vagy a nem kielé­gítő személyzeti munka követ­kezménye akkor is. ha az gyak­ran közvetett formában jelentke­zik. Megyénkben az illetékes szer­vek a jelentőségének megfelelő szerepet igyekeznek tulajdonítani a kádermunkának, és annak vizs­gálatát rendszeresen üléseik na­pirendjére tűzik. Az elmúlt év­ben megyei párt- és tanács vég­rehajtó bizottsági ülésen — majd ezt követően a járásokban is — a Politikai Bizottság 1967. má­jus 9-i határozatának tükrében vizsgáltuk a káderhelyzetet és a személyzeti munkát. E szervek határozatai és a vitában elhang­zott felszólalások is megállapí­tották, hogy az illetékes vezetők a párt káderpolitikájának elvi és módszerbeli kérdéseit értik, és munkájukban általában meg­felelően alkalmazzák. A tanácsszervezetben dolgozók többsége megfelelő felkészültség­gel rendelkezik, politikailag meg­bízható és alkalmas a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtá­sára. Ugyanakkor az is kitűnt, hogy a tanácsok újszerű felada­tai a személyzeti munka színvo­nalának további emelését követe­li meg. E feladat végrehajtásá­hoz teremtette meg a feltétele­ket a Politikai Bizottság múlt évi kádermunkáról szóló határo­zata és a személyzeti munka to­vábbfejlesztéséről szóló 1001'1968. számú kormányhatározat. E do­kumentumok pártunk káderpo­litikai elveinek egységes értelme­zéséhez az eddiginél ala<posabb útmutatásokat, előírásokat adnak. A személyzeti munka tovább­fejlesztésére vonatkozó párt- ée állami határozatok kötelességünk­ké teszik, hogy a személyzeti munkában is a szocialista fejlő­dés igényelte magasabb követel­ményekhez igazodjunk. Különös fontossággal bír ez most az új gazdasági mechanizmusra valc áttérés során. Az a véleményünk, hogy munkánk akkor válik még színvonalasabbá, hatékonyabbá, ha a feladatok végrehajtáséi egyre felkészültebb, mind maga­sabb politikai és szakmai fel- készültséggel rendelkező, nagj gyakorlati tapasztalatok birtoká­ban lévő emberek végzik. A sze­mélyzeti munka egyik sarkalatos pontja a vezetők kiválasztására vonatkozó eívek megfelelő alkal­mazása. A tapasztalatok azt mu- tatják. hogy a politikai, szak­mai fel készültség és a vezetői rá­termettség hármas követelményéi az esetek többségében sikerül! egységesen értelmezni. Egyik kö­vetelményt sem helyeztük egy­oldalúan előtérbe a másik ro­vására. Véleményünk szerint a kiválasztás elveinek torzulás­mentes alkalmazását elősegítette az illetékes pártszervekkel vált elvtársi munkakapcsolat. A jt együttműködés eredménye, hog) az utóbbi években egyre gyak­rabban került sor a párt- és ta­nácsi területeken dolgozók terv­szerű cseréjére. A kádercsere po­zitiven érezteti hatását mind i párt- mind a tanácsi munkában Az átirányítás eredményeként < megyei tanács apparátusában dolgozó egyes főelőadók és já­rási vb-vezetők megyei pártappa- rátusba, járási városi pártappa­rátusban dolgozók pedig járás vb-vezetői tisztségbe kerültek. A személyzeti munka az álla mi gazdasági vezetők állandó ki emelt és nagy jelentőséggel bí tő feladata. Az utóbbi években e tekintetben is — bár az előre haladás még nem minden terű létén kielégítő — előreléptünk Ismerik az általuk vezetett intéz mények. gazdaságok, üzemek ká derhelyzetét. Elképzeléseik van nak a személyi állomány üss ezetétei&wk ég Mkánűtteégtaa A tanácsi személyzeti munka tapasztalatai megyénkben írta: Sxabópál Antal zóktól a magasabb szintű politi­kai és szakmai felkészültséget. Ennek végrehajtása során alakult ki az a gyakorlat, hogy nem lép­tetünk elő olyan személyeket, akik politikai képzésüket elha­nyagolják. Szükségesnek tartjuk, hogy pártfőiskolai, vagy annak megfelelő politikai felkészültség­gel rendelkezzenek a megyei osz­tályvezetők, járási vb-elnökök, elnökhelyettesek és titkárok. Marxizmus—leninizmus esti egyetemi, egyéves pártiskolai, vagy annak megfelelő politikai felkészültséget követelünk meg a megyei osztályvezető-helyette­sek és csoportvezetők, járási osztályvezetők és csoportveze­tők, községi vb-elnökök, titká­rok, valamint a tanács irányítá­sa alatt álló vállalatok és intéz­mények vezetőitől. A politikai követelményeket szükségesnek tartottuk vb-határozatban rög­zíteni, mert e területen nem volt egységes a gyakorlat. A felkészültség megszerzé­sének érdekében a szakmai kö­vetelményeket is figyelembe ve­vő, iskoláztatási tervek készül­nek. E tervekben az egyes em­berek sajátos körülményeire messzemenően figyelemmel va­gyunk. Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok arra is fel­hívják figyelmünket, hogy a be­iskoláztatásnál sem szabad túl­zásba esni és vigyázni kell arra is, hogy a tanulással járó erő­befektetés ne menjen a munka, a feladatok végrehajtásának ro­vására. A személyzeti munka színvona­lának további emeléséhez az MSZMP Politikai Bizottságának határozata és a 100/1968-as számú kormányhatározat megfelelő iránymutatást ad. Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy az illetékes vezetők a hatá­rozat tükrében vizsgálják meg, értékeljék és elemezzék személy­zeti tevékenységüket. A felada­tok és követelmények meghatá­rozásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az új gazdasági me­chanizmus bevezetése tanácsi te­rületen is magasabb követelmé­nyeket támaszt a vezetés és az apparátus elé. Az önállóság, a hatáskörök növekedése, a helyi lehetőségek fokozottabb kihasz­nálása, a munka színvonalának, hatékonyságának növelése, minő­ségi változást is feltételez a ta­nácsi munkában. A megyei és járási tanácsoknak az eddigi operatív tevékenység helyett munkájuk középpontjába kell ál­lítani a közgazdasági elemző tér vékenységet, a terület reális ala­pokon nyugvó közép és hosszú távú fejlesztési terveinek kidol­■ gozását. • tanácshoz tartozó vállala­', tok, intézmények és köz­■ ségi tanácsainknak a nagyobb [ hatáskör birtokában jobban meg , kell fontolniok döntéseiket s ; megnövekedett feladataik e’red- ! menyes végrehajtása még in­► kább megköveteli a dolgozók ; — a lakosság fokozottabb bevo- , nását. A magasabb színvonalú ► munka magasabb felkészültséget . is feltételez. Átmenetileg gondot ► okozhat — s ez az új gazdasági ! mechanizmus bevezetésével is , összefügg —, hogy az anyagi ösz- ; tonzők fokozottabb alkalmazá­► S3 folytán a tanácsi es más gaz­► dasági területek között további ► bérfeszültségek keletkeznek, me­► lyek indokolt feloldására, s a ta- | nácsi dolgozók élet- és munka­► körülményeinek javítására — a * helyi lehetőségek differenciált és ► messzemenő kihasználásával, ► másrészt a népgazdaság anyagi ► lehetőségeinek a figyelembevé­► telével gondolni kell. ► További munkánk sorún is ► minden erőnkkel, tudásunkkal ► arra törekszünk, hogy következe- £ tesen végrehajtsuk az MSZMP ► Politikai Bizottságának 1967. má­► jus 9-i — kádermunkáról — és t a Magyar Forradalmi Munkás- £ Paraszt Kormány 1001/1968-as ► számú — a személyzeti munka £ továbbfejlesztéséről — szóló há­zi tározatát, mely elősegíti az új ► gazdasági mechanizmus kibonta­E kozását, szocialista rendszerünk . fejlődésének meggyorsítását. M űferent - Iá foga fáson Szilágyi Gyula kurdi fafaragónál — Ez jelenti számomra a szórakozást. Amikor végre le­ülhetek kis műhelyemben és kedvemre faraghatok. Ilyen­kor aztán gyorsan megy a munka, észre se veszem és órák röppennek el. Csak saj­nos, ritkán jutok hozzá... Ha nem mondaná, akkor is tudnánk, hogy ritkán jut hozzá, mert Szilágyi Gyula va­lóban Kurd egyik legelfoglal- tabb embere. Pedagógus, emel­lett párttitkár, részt vesz a tanács munkájában, a nép­frontban is számítanak rá, ő a művelődési ügyek egyik irányítója, de lehetne még sorolni, hogy mennyi minden vár rá. — Talán majd a nyáron — mondja, de hirtelen eszébe jut, hogy a nyár sem jelenti a teljes szabadságot. Tűzoltó- verseny, az úttörők fúvós- zenekarának szereplése, nyári táborozás, — bizony nem lesz könnyű megvalósítani a nyári faragó tervet, ennyi elfoglalt­ság mellett. Szilágyi Gyula három tő­vel ezelőtt jött rá a fafara­gás örömére, s azóta úgy ér­zi, nincs igazabb szórakozás, kikapcsolódás számára. — S ha még ehhez hozzá­tesszük, hogy azért némi zsebpénzt is hoz — mondja, de a következő szavából már kiderül, hogy mégsem ez ve­zérli, hanem az alkotás örö­me, az a semmihez sem ha­sonlítható boldogság, amikor a fatömb kése nyomán szin­te megelevenedik, emberfejét formáz, c népművészetből is­merős figurák kelnek új életre a kis kurdi műhely­ben. Az elmúlt három év alatt nagyon sok faragás ke­rült ki keze alól, s lakásuk­ban pontosan vnó-*on Ipb-,* követni művészi útját, az első kísérlettől a legutóbbi, érett alkotásokig. .— Nem untam meg a fát. hisz azt nem lehet megunni mondja, most mégis új do- log foglalkoztat, a csontfara­gás. Nehezebb a megmunká­lása, ellenállóbb az anyag, ta­lán éppen ezért csábítóbb. Rögtön be is mutatja, előbb az élőmunkát, majd a kész faragást. — 'Először is húsleves lesz a marhacsontból — mondia nevetve—, utáng kifőzöm hi- pós vízben, letisztítom, majd ecetes vízben ázik. ez ugyan­is eny kicsit mihit ja. kön v- nyebb így vele a munka. Ak­kor aztán jöhet a faragás. < Persze újabb akadályt jelent, < hogy a csont természetes for- i máját, mélyedéseit nem lehet J kiiktatni, s a díszítő elemeket l úgy kell elosztani, hogy a \ szabálytalan anyag ellenére < egyensúlyban legyenek, az ] anyag szinte engedelmesked- < jék az ornamentikának. Ezek, • — s néhány faragást mutat —, , az első kísérleteim. Persze, < azért fával is dolgozom to- ! vábbra is, s épp most ígért a < tsz faragásra alkalmas rön- J köket. Anyagban tehát nincs < hiány és munkakedvben sem. ] Csak az idő, az idő kevés. < De azért mégis csak juthat 1 rá ideje Szilágyi Gyulának, legalábbis ezt mutatja a la- ' kás. melyben mindenfelé szór- ' galmának és tehetségének ■ nyomaival találkozunk. — Pedig mennyit elvittek \ márt — mondja, s ebben büszkeség is van, meg fájda­lom is, amiért meg kellett válnia annyi munkájától. De lelkesedése, tehetsége, szor­galma azt ígéri, hogy még sok szép faragás kerül ki keze a'ól, öregbítve Kurd hírnevét is, amely úgy látszik, lassan faragóközponttá válik. (esi javitasara. murucajuK során tö­rekszenek a tervszerű utánpótlás biztosítására. E munkának ered­ménye az, hogy a tanácsi vb- vezetők és az apparátusi vezetők, dolgozók összetétele megfelelőbb, politikai és szakmai felkészült­ségük jobb. Ennek következménye az, hogy a tanácsi munka színvonalasabbá, hatékonyabbá vált, mely tükrö­ződik a megye fejlődésének gyor­sulásában, a tanácsok tekinté­lyének növekedésében. Általános az a gyakorlat, hogy a megüresedett állásokat a ta­nácsi apparátusból való előlép­tetéssel töltjük be. így például az esimúlt évben a megyei appa­rátusban két osztályvezetői mun­kakör betöltése vált szükségessé. Mindkét esetben ugyanazon az osztályon dolgozó előléptetésével töltöttük be a megüresedett ve­zetői helyeket. A megyei appará­tusból történő áthelyezéssel ol­dottuk meg Szekszárd városban és Dombóvárott a vb vezetői funkciók betöltését. A jövőben is nagy gondot kell fordítanunk a káderutánpótlás nevelésére, a rá­termett fiatalok bátor előlépteté­sére. A személyzeti munkában igen ■í*1 nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a minősítések megfelelő előkészítésének. Az a tapasztala­tunk, hogy a pozitív és negatív tulajdonságokat egyaránt tartal­mazó objektív minősítések igen hasznos nevelési eszköznek bi­zonyulnak. Van sajnos helyen­ként olyan tapasztalatunk is — főként az iskolai és előléptetési javaslatok készítésénél —, hogy s negauv luiajuoosagoK. luiiiaidu- nak azzal a ki nem mondott gon­dolattal, hogy ha a negatív dol­gokat is beírják, akkor a felsőbb szervek hátha nem fogadják él a javaslatot. Egy-egy vezető minő­sítésének elkészítését széles kö­rű tájékozódás előzi meg. Az il­letékes pártszervek és pártszerve­zetek vezetőinek véleményét ki­kérjük, s figyelembe vesszük. Megfelelő időt szánunk a minő­sítés ismertetésére. Ennek során az érdekeltekkel széles körű elv­társi, munkatársi beszélgetést folytatunk. A végzett munka értékelése so­rán fontos szerepet játszik a feladatok végrehajtásának erköl­csi és anyagi megbecsülése, más­részt a fogyatékosságok menet­közben! konkrét, őszinte bí­rálata. Az új 1001/1968-as számú kor­mányhatározat a minősítések el­készítésének tekintetében is meg­könnyíti munkánkat. Előírja ugyanis, hogy a dolgozók véle­ményezésénél meg kell hallgat- ; ni a társadalmi szerveket is. Ed­• digi tapasztalataink is azt bizo­■ nyitják, hogy hasznos volt ese- ' tenként pártszervek mellett a szakszervezet illetékeseinek vé- í leményét is kikérni. A fenti kor­mányhatározat a minősítések i tartalmára vonatkozóan iskonk­• rét felsorolást ad, ennélfogva ■ elősegíti munkánkat. A képesítési rendszer beveze- 1 tése helyesnek bizonyult, • bár e rendszer bevezetésekor a ■ politikai és szakmai képzés ará- - nyában Tolna megyében is tor- i zulás következett be. Az illetékes i párt- és tanácsi szervek határoza­az eszmei, politikai képzés fon­tosságát mindjobban sikerült elő­térbe állítani. Ennek eredménye­ként ma már a járási szintű vb- vezetők valamennyien marxizmus —leninizmus esti egyetemi, vagy annál magasabb pártiskolai, illet­ve e szintnek megfelelő politikai felkészültséggel rendelkeznek. Ma már egyre többen vesznek részt politikai jellegű oktatásban a megyei, járási és községi appará­tus dolgozói közül is. Vélemé­nyünk szerint a képesítési rend­szer végrehajtása mellett a poli­tikai képzés fontosságára még jobban rá kell irányítani a fi­gyelmet, hogy a tanácsszervekben dolgozók többsége lássa ennek szükségét és törekedjék politikai­lag is továbbképezni magát. Ami a szakmai felkészültséget illeti Tolna megyében 1967. de­cember 31-én a tanácsapparátusi dolgozók 72,4 százaléka rendelke­zett a megkívánt iskolai végzett­séggel. Ez az arány 1961-ben mindössze 47,2 százalékos volt. Szintenként azonban nagy kü­lönbségek vannak. A megyénél 78,3 százalék, a járásoknál 71,5 százalék, a városnál 85 százalék, a községeknél 62 százalék. A szakmai felkészültséget nem szabad csak az iskolai végzettsé­gen keresztül lemérni. A tanácsi területeken is dolgoznak olyan személyek — és tegyük hozzá nem is rosszul — kiknek bár az előírt iskolai végzettségük előre­haladt koruk miatt nincs meg, a politikai kívánalmaknak meg­felelnek, kiváló szakmai felké­szültséggel és vezetői készséggel, a tanácsi munka területén nagy gyakorlati tapasztalattal rendel­keznek, mely alkalmassá teszi őket a feladatok ellátására. VT égrehajtó bizottságunk múlt ’ évben határozatban rögzí­tette, hogy az eddiginél még kö­vetkezetesebben kell megkövetel­ni vezetőktől és apparátusi dolgo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents