Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

4 »OLWA WEGTE1 ?ítPŰJSAtí TOGS, frbrnülr TÄi A Szovjetunióban készült el a világ legnagyobb rádióteleszkópja. (MTI Külföldi Képszolgálat) A rádiócsillagászat a csillagá­szati tudomány egyik fiatal ága az utóbbi években gyors fejlő­désnek indult. Rádiótávcsövek veszik a mesterséges holdak je­leit és lehetővé teszik az infor­mációk gyűjtését a kozmosz vi­lágából: így például információ­kat gyűjtöttek az égitestekről, a csillagokban és a kozmikus kö­dökben lejátszódó különböző fi­zikai folyamatokról, valamint a Tejút felépítéséről. A rádiócsillagászok azon fára­doznak, hogy növeljék a rádió­távcsövek érzékenységét, hogy a világmindenség legtávolabb eső részeiből érkező rádiófrekvenciás sugárzásokat is vehessék, így a közelmúltban a Venusra érkezett szovjet űrállomás jeleit is. 10 milliárd fényévnyi távolság A Szovjetunióban az utóbbi SO évben igien széles körű rá­diócsillagászati kutatásokat vé­geztek és sok új távcsövet épí­tettek. Egyedülálló rádiócsillagá­szati készülékkel rendelkezik a bjurakani obszervatórium (ör­mény SZSZK). A nagyméretű, kéttükrös antenna igen gyenge jeleket is képes venni. Az Ukrán Tudományos Akadé­mia Rádiofizikiai és Elektronikai Intézete Harkov közelében új, felülről nézve T-alakú berende­zést állít fel, amely a világ leg­nagyobb ilyen berendezései közé fog tartozni. Az 1800 méter hosz­Michael £í7xy*/ö £>ő vr ho ah aaaűa TAGT A 'SAW. tifiU. I,,I iAAA , Micsoda KAlOMA Lett &e lc3i E és MENNriT ■S2£*|­vcoet.k *,r*tw^n r raí» NA AAEG7A- ^ lA'lTA,NOAH. HAtBAVISilK ?. Rádióösszeköttetés a kozmosszal szú és 60 m széles „kereszt- gerenda” és a „támasz” metszés­pontjában helyezkedik el a mun­kaépület Előzetes becslések sze­rint az új rádiótávcső segítsé­gével a világűrt 10 milliárd fény­évnyi távolságig tudják majd ku­tatni. összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a Napból ki­induló rádiójel 8 perc alatt éri eil a Föld felületét! A kelet—nyugat és az észak— dél irányban forgatható legna­gyobb rádiótávcsövet Angliában, a Green Bank-i rádiócsillagásza­ti obszervatóriumban helyezték üzembe. A 300 tonna súlyú para- bolatükör-antenna a modem elektronika eszközei segítségével a Tejút legtávolabbi részeiről ér­kező rádíósugarakat is felfogja, ugyanakkor meghatározott rez­gésszámú sugarakat tökéletes pontossággal kiszűr és felerősít. Az új távcső, amely az obszer­vatórium tizedik távcsöve, lehe­tővé teszi a csillagászok számá­ra, hogy a gyenge rádióforráso­kat, — Tejútrendszerünk spirális csillagrendszer nyúlványaiban levő bidrosénfelhftk, mint rádióforrások sugárzásait is, — vizsgálják, és ezek útját az égbolton — egye­dülálló pontossággal — kövessék. Az új távcső tiikörfelülete kb. 1250 m!. Az antenna acélból és alumíniumból készült nagymé­retű félgyűrűn helyezkedik el, amellyel északi és déli irány­ban, függőleges helyzetéhez vi­szonyítva összesen 145 fokkal te­ttet elforgatni. Porto-Rico szigetén építették fel a világ eddigi legnagyobb rá­diócsövét. Héj alakú reflektora, amely nagy kiterjedésű természe­tes mélyedésbe illeszkedik, szo­rosan feszített rácsháló. amely­nek felülete több mint 70 ezer négyzetméter. A rács fölé 150 méter magasban, tartókból, huza­lokból és hajtóművekből álló, 500 tonnás rendszert szereltek, amely bárom magas torony kö­zött kábeleken függ. Ez a távcső „tükre”. A 30 méter hosszúságú, lefelé irányított szár rádióhul­lámokat rugároz a rácsháló felé, amelyet azután a rácsháló a világűr felé tükröz vissza. Ami­kor ezek a tükörhullámok vala­^ IAAE RADTO- ^ RÖK.AlTMONtr JA A SEREGEK ‘ URA, ÉS FÜSTTÉ ÉGETEAA SZEKE­REIT. OROSZLA/sH KÖLYKEIDET KARC KÉPRECÉNYVÁlíOZAT: SARLÓS ENDRE s Emészti aaes...* aAa'& ÍZÉ<3eas Besörér^- OBJT aaa/icjmz Zcxr- a ?£et* AACTm&jA'- fiSAtC. &£/2JZ£G&S£r+\,l rrr AAAAAC/MAT AAA/& A/O/JH V/SS2AVÓW. /cÁe V°iT £Ae/MsgC>VÄM,., — Vegye fel az órát — mondta a másik, még mindig Macquart-ra irányítva a revolverét. — Maradjon ott állva, és nyújtsa ide... Ne pisz­káljon a zsebe felé, mert lelövöm. Megnézte az órát. és csodálkozva mormolta. — B. I. Kétségtelen, hogy az őrnagyé. Bert­ram Ives. Lorsakoff kissé bizonytalanabbul tartotta a revolvert. A másik gúnyosan mosolygott. — Nézze, Lorsakoff, én nem félek magától. Eddig is könnyen elintézhettem volna — és miközben ezt mondta, hüvelykujját összeszorí­totta a tenyerében, mire nagy, köves gyűrűjéből valami folyadék lövellt ki hosszú, vékony su­gárban, és sis eregve habzott az asztalterítőn, — 58 — másodpercek alatt hatalmas foltot marva a vászonba. — Kénsav... Mialatt az órát nézte, végezhettem volna magával. De nekünk szüksé­günk van egymásra. Különösen most, miután világos, hogy Ives a saját szakállára dolgozott, és bennünket csak eszközül használt. — Akkor miért magyarázott nekem tüzetesen a telefonban egy különös karóráról, amelynek felkattintható fedele van és krokodilfej a kerete? — Mert időre volt szüksége, hogy eltüntessen minden nyomot Lorsakoff leeresztette a pisztolyát: — Zavaros ... De belátom, hogy magát ille­tően valószínűleg tévedtem. Az egészben az a legnagyobb hiba, hogy egyikünk sem ismeri sze­mélyesen az őrnagyot. — Én ma láttam. ■L- Honnan tudja, hogy ő volt az? — Aubert tábornok karonfogva lejött vele a lépcsőn, és később a szökőkútnál a megbeszélt helyen Lambertier vicomte-tal találkozott — Milyen ember? — Különb, mint a híre. Megesküdött volna rá, hogy egy huszonkét éves léha kölyök. Jó­képű, kicsit szeplős, folyton vigyorog, és hülyé­nek tetteti magát. Úgy játssza a részeget, hogy minden színész megirigyelheti. — De miért mondta volna telefonon, hogy Tála van a ter a krokodilos órában, ha az volt a szándéka, hogy becsapjon bennünket? — Amikor telefonált, akkor még nem volt ez a szándéka. Közben történt valami. Lorsakoff káromkodott. — Ha így van, akkor megkeserüli. Rövidesen a kezemben lesz a nyaka! — Hogyan? — 59 — — Maga szamár! Hát nem tudja, hogy miben állapodtunk meg? Dr. Brétail tervét a helyszínen kell hitelesíteni. Oda kell utaznia. És akkor a kezemben van. Értesítse még ma Laportert és Hildebrandtot — Szerintem elsősorban Grisonnal kéül be­szélni. Egyedül ő állott személyes összekötte­tésben az őrnaggyal. — Igaza van! Megyünk Grisonhoz. Zsebre tette az órát, eloltotta a villanyt, Maequart-tal együtt elmentek. A kapu előtt egy pillanatra megállt: — Hm... Az imént még itt aludt az arab kávéfőző. Hol a fenében van? Néhány percig gyanakodva néztek jobbra- balra, de végre is sürgős volt az útjuk, és el­siettek. ... Az arab kávéfőző óvatosan lejött a fa­lépcsőn. Ugyanis egész idő alatt az ajtónál hallgatózott. * Párás, szürke hajnal bontotta szét fokonként az éj árnyait a fák és a házak körül Siettek. A tengerpartig nyúló hosszú sikátor kihaltan tátongott végig. Váratlanul azonban szembejött valaki. Egy katona. Igen részeg volt. Dúdolt és minden második házfalnak nekiütődött. Aztán vad, csúnya káromkodással szidta a helybelieket, és hívta őket ki az utcára, hogy összetörje va­lamennyit ... Az egyik házfalnak megtámasz­kodott, és cigarettát kapart elő a zsebéből. Már messziről barátságosan intett a két közeledőnek: — Jöjjenek, csak uraim... egy szegény ka­tonának ... aki holnap talán meghal a civili­zációért ... adjanak egy kis tüzet a haza ne­vében .. | — 60 —- milyen testnek ütköznek, vissza­- pattannak. A tudósok a vlssza­- érkező jelekből következtetéseket- Vonnak le a világűrben lévő- testekről. A távcsövet eredetileg- az ionoszféra — a elvékonyuló- külső földatmoszféra — tanulmá- 1 nyozására tervezték, azonban ma- már a naprendszer radarral tör- i ténő kutatására is használják, az­zal a céllal, hogy a csillagászok által ismert legtávolabb eső égi­testekről rádiójeleket vegyenek, Világ-antenna A világűrből érkező rádiójelek vételére alkalmas és az egész földet körülvevő óriás antennát szerkesztenek a Michigani Egye- ( temen. A rádióantennát „Satur- 5 nus” rakéta viszi Föld körüli pá- ? lyájára. Az antenna mesterséges ^ holdból és 4, vele kapcsolatban ^ álló, kisebb mesterséges holdból- áll majd, és az a feladata, hogy- 9,6 kilométer hosszú antennahá- c lót tartson. A Nap felületén lejátszódó fo­lyamatok kutatására az ausztrá­liai Narrabriban rádióheligráfot helyeztek üzembe. A berendezés 3 km sugarú körben elrendezett 96 darab parabola tükörből áll. Ezzel ugyanazt a hatást érik el, mintha a parabola tükör teljes felfogó felületének átmérője 3 kilométer lenne. Az antennák a Nap állásának megfelelően for- gathatóak. A világ rádiócsillagászai új is­mereteket gyűjtenek a világegye­tem felépítéséről. Ezek az isme­retek teremtik meg annak elő­feltételét, hogy embereket szállí­tó űrhajók végezhessenek a vi­lágűrben kutatómunkát.

Next

/
Thumbnails
Contents