Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
1968. február 15. TOLNA WFOYfll \TPfJSAO 3 Szövetkezeti gazdák havi fizetéssel E gykor az álmok netovábbja, s íme ma prózai valóság: a bonyhádi Petőfi Tsz január 1-tői ugyanúgy fizeti tagjait, mint bármelyik üzem, hivatal, vagy éppen főhatóság az- alkalmazottait. A termelőszövetkezet a végzett munka arányában biztosít havi fixet. Ezzel valószínűleg legelsősorban a Központ Statisztikai Hivatalt hozza zavarba, mert eddig a bérből és fizetésből élők kategóriájába nem tartoztak bele a szövetkezeti gazdák. Vajon január 1-től a bonyhádi tsz-tagok hová tartoznak? A havi fizetésről szóló rövid hír néhány nappal ezelőtt jelent meg a Tolna megyei Népújságban azzal, hogy megszűnt az előlegfizetés. Mit jelent ez az egyszerű néhány soros közlemény? Sokkal többet, mint amennyire első hallás után gondolnánk. Az átszervezés időszakában a népnevelők gyakran hangoztatták, hogy a nagyüzemi gazdálkodás majd egy szebb, emberibb és gondtalanabb életet biztosít a dolgozó parasztságnak. Hirdették: eljön majd az idő, amikor a falu közelebb kerül a városhoz, s megszűnik a falu és a város között a nagy- nagy különbség. Legyünk őszinték, a parasztemberek nehezen hitték el, többnyire jóindulatú bólogatással vették tudomásul a népnevelők érveit, de ahhoz már nem vettek fáradságot, hogy megkérdezzék: hogyan szűnik meg a különbség? Jószerivel ezt maguk a népnevelők sem tudták, s legfeljebb utópisztikus sejtések, elképzelések voltak, „a különbségek" megszüntetésének mikéntjéről. Az utópia, a merész képzelet felvázolta az automatikus, gombnyomásra működő mezőgazdasági üzem távoli képét, vezérlőasztalokkal, komputerekkel, meg egyebekkel. A valóságban azonban még tíz esztendőre sem láthattuk előre a fejlődés reális vonalát. S legyünk őszinték, nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogyan reális alapállásból elképzeltük. Nem olyan fordulatot vett teljes egészében az új paraszt; életforma, ahogyan gondoltuk. A városias- ság jegyeit és jeleit sokkal hamarabb felfedeztük, felfedezhettük, mint hittük , volna. Először a ruházkodásban, a háztartásokban, a lakásokban szűnt meg, avagy van szűnőfélben a falu és a város között meglevő, sokszor oly nagy különbség. A statisztika számadatai hűséges tám- pontul szolgálnak, de a nézelődő, az érdeklődő természetű ember számok nélkül is észreveszi a változást. Robbanásszerűen jött divatba például a televízió. Váratlanul hiánycikk lett a kereskedelemben a fürdőkád. Ugyan miért? A magyarázat nyilvánvaló és kézenfekvő. A paraszti igényesség tört utat magának a termelőszövetkezetek keretei között. Ásító unalom fogja el ma már az újságolvasót, ha arról olvas lapjában, hogy a paraszti háztartások nv ógéppel, s más egyéb hasznos elektromos háztartási készülékkel vannak ellátva, felszerelve. Ilyen szempontból ma már elmondhatjuk, hogy egy bizonyos síkon sokkal gyorsabban valósul meg a falu és a város közötti különbség megszűnése, mint ahogyan hittük volna. De érveink közé tartozott az átszervezés, az ági tálás időszakában, hogy az egyéni gazda látástól vakulásig gürcölt, bezzeg a szövetkezetben másként lesz: a parasztembernek a szövetkezetben kevesebbet kell dolgoznia, s kevesebb munkával is jobban kell élnie. Bebizonyosodott, hogy ez így nem igaz. A gépek ugyan Havi fix a bonyhádi termelőszövetkezetben a szövetkezeti gazdák nagy részét már évek óta megkímélik a fizikai erőkifejtés embertelen gyötrelmeitől, de legtöbbször ugyanannyit kell dolgoznia a közösben, mint amennyit kellett egykor az egyéni parcellán, sőt, néha többet, ha a munkában eltöltött napok számát nézzük. Az állattenyésztők, a tehenészek, a sertésgondozók például igaz, hogy 30—40. sőt 45 ezer forintot is megkeresnek, de az is igaz, hogy kétannyit dolgoznak, mint egyéni gazda korukban. Ezt nem érdemes tagadni. A melyik tsz-ben a megalakulás után nyomban úgy kezdtek hozzá a falu és a város közötti különbségek megszüntetéséhez, hogy bevezették és a legnagyobb dologidőben is alkalmazták a nap; nyolcórás munkaidőt, ott év végén nem volt mit osztani. Naivitásukat még ma is sínylik. Nem vált be tehát a „kevesebb munkával jobban élnek" népnevelőérv. Ezek szerint az agitátorok becsapták a parasztságot? Nem. Csupán az adott helyzetből indultak ki. Abból, hogy az egyéni gazda nem egyedül, hanem családtagjaival művelte földjét. Logikusan következett ebből, hogy a termelőszövetkezetekben majd sok-kai kevesebb lesz a munka, ha a gazdák és családtagjaik mögé még a gépek is felsorakoznak. A gépele felsorakoztak, de a családtagok nagy része nem. Egy újfajta, differenciáltabb családi képlet jött létre a paraszti közösségekben oly módon, hogy ma már a parasztcsaládok nagy része foglalkozás szerint is erősen megoszlik. A családfő a termelőszövetkezetben rendszerint állandó munkát végez, ha olyar. a beosztása, a feleség főleg a háztájival törődik, a gyerekek pedig az esetek többségében az iparban, vagy a kereskedelemben, esetleg valahol a hivatali adminisztrációban helyezkedtek el. Ritkán fordult elő, hogy egy családból három, vagy annál több személy dolgozzon a közösben. Mégsem kell ma már aggódni az utánpótlás miatt, mert egyrészről erőteljes visszaáramlás figyelhető meg a falvakban más részről, határozottan megnőtt a paraszti munka becsülete, rangja, és a családfő mellé sorakozik valamelyik gyerek is. Mindenesetre az agitátorok előre nem láthatták, hogy a családtagok nagy része az átszervezés időszakában csak a kedvező pillanatot várta, és nyomban hátat fordított a p>arasztizálásnak. Akkor ez munkaerőhiányt és rengeteg gondot okozott, de ma már azt mondjuk, ezer szerencse, hogy így történt, hiszen ha mindenki a falvakban marad, akkor most, 1968-ban már végképp elviselhetetlenek lennének a foglalkoztatási gondok.-r\ s itt kezdődik egy érdekes JH, folyamat A magyar parasztság ma már a rá jellemző konstruktív észjárással képzeli el a falu és a város közötti különbség megszűnését. Pártunk reális politikájának gyümölcseként a ködös utópiák helyett az elérhető és megvalósítható célok foglalkoztatják a szövetkezeti gazdákat. Bizonyos paraszti nosztalgiák lg érvényesülnek természetesen. Arra gondo1 lünk, hogy egykor valóban karrierszámba ment a postához, vagy a vasúthoz egy agrárpro- letámak bejutni, magyarán fixfizetéses, nyugdíjas állást szerezni. Az elképzelhetetlen álmok birodalmába tartozott a szociális és társadalmi juttatások körét úgy élvezni, miként az alkalmazottak, más szóval a bérből és fizetésből élők élvezik azt. S most eljött az idő, amikor ilyen szempontból, tehát alapvetően kezd megváltozni a falu és a város között a különbség. A meghatározott feltételek teljesítése esetén a szövetkezeti gazdák mindegyike jogosult ingvenes orvosi ellátásra, nyugdíjra, családi segélyre, táppénzre, anyasági segélyre, s e juttatások köre tovább bővül és már azt is tudjuk, hamarosan megszűnnek a most még meglevő különbségek. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben január 1-tői havi fizetéses állása van a szövetkezet gazdáinak is. Ez az üzem ezzel az intézkedésével újból sokat tett azért, hogy a falu is a város között a különbségek megszűnjenek. A Petőfi termelőszövetkezetben év közben már nem előlegeznek, hanem fizetnek. Éppúgy, mint ahogy fizet a vasút, a posta, az üzem, a vállalat. A termelőszövetkezet utólérte magát, van annyi pénze, hogy rátérhetett a fix-fizetéses rendszerre. S itt most talán nem frázis ha leírjuk: csak a nagyüzemi gazdálkodás segítségével jutottak el idáig a Petőfi tsz szorgalmas gazdái és vezetői. SZEKUL1TY PÉTER Megérteni és alkalmazni a törvényt Megyénk mezőgazdasága helyzetének alakulásával, fejlődésével önkénytelenül is párhuzamba kerül Dunaújváros neve. A termelőszövetkezeti vezetők részére ott megtartott, évekén keresztül ismétlődő tanfolyamolt, egy-egy részt jelentettek abban a hatalmas, átfogó munkában, amely megteremtette a mezőgazdaság számára a gazdaságirányítás új rendszerét. Itt jutott szóbeli kifejezésre az az igény, hogy a mezőgazdasági üzemeknek is szükségük van egy közös érdek- képviseleti szervre — természetesen nemesije egyedül Tolna megyei kívánság volt ez — és ezek után alakultak meg a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Sok jó ötlet született meg a tanfolyamok, tanácskozások nyomán, a szövetkezetek gazdasági profiljának kialakításáról. új munkadíjazási formákról. Most ismét olyan tanfolyam színhelye Dunaújváros, amely majd az elkövetkezendő években gyakorol hatást a megye mezőgazdaságára A tanfolyam hétfőn kezdődött meg, a megyei, a járási földhivatali apparátus számára, amelyre óriási feladat hárul; a földvédelmi és földhasználati törvény végrehajtása, gyakorlati alkalmazása. Ennek a törvénynek a jelentőségét nem kell különösebben boncolgatni. Elég annyi: e törvény végrehajtásával teremtődik meg a szövetkezeti közös föld- tulajdon, rendeződik az az évek óta felgyülemlett sok-sok ellentmondás, amelyet az szült, hogy a termelőszövetkezetek által műTömbkazdn Szekszdrdon veit földek jelentős része nem is a tagok, hanem kívülállók tulajdonában van. A törvény e rendezést így határozza meg: „A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti föld- tulajdon létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele’’. Annak az apparátusnak a számára tehát, amelyre a törvény gyakorlati végrehajtása hárul, mindenekelőtt fontos maga' a törvény, és a hozzá kapcsolódó rendeletek, utasítások megismerése, az egységes értelmezés, hiszen számos olyan pont, meghatározás szerepel, amelyek szerint MÚsfibbl korrekciókra, változtatásokra nem lesz lehetőség. A tanfolyam tematikája felöleli mindazt, ami a gyakorlati végrehajtáshoz kapcsolódik. Néhány előadás címe: A földjogi törvény megalkotásának szükségessége, a törvény végrehajtásával kapcsolatban, egyes fogalmak, értelmezése. A felülvizsgáló bizottság működése előtti földhasználati előkészítő feladatok. A felülvizsgáló bizottság működése előtti földnyilvántartási és földmérési előkészítő feladatok. Kívülállók földtulajdoni adatainak közszemlére tétele, a kívülállók által tett észrevételek bizottsági megvizsgálása. Kívülállók földjeinek tsz-tulajdonba kerülése — 1969. január 1 — utáni feladatok. Kívülállók földjeinek mentesítése, általános szabályok, kérelmek előterjesztése. Kérelmek elbírálása, birtokba adás. Kívülállók tsz-tulajdonba került földjeivel kapcsolatos határozatok, jogorvoslatok. Külterületi földek számbavétele. Belterületi földek és zártkertek számbavétele. Külföldi tulajdonosok földjeinek számbavétele. A földjogi törvény hatályba lépése után a törvény erejénél fogva keletkező föld- tulajdon. A tsz-földtulaj dón megszerzésének egyéb esetei, állami földek tulajdonjogának átengedése, földfelajánlások a tsz részére. A néhány kiragadott téma is érzékelteti, milyen alapos felkészülésre, a törvényben, a rendeletekben felsorolt intézkedések alapos megismerésére lesz szükség ahhoz, hogy a gyakorlati megoldása megfeleljen a törvényesség minden feltételének. A tanfolyam összefoglaló előadását Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tartja Bl. Szekszárdim az új Kispipa mögötti területen javában épül a tömbkazán, mely az éttermen kívül az emeleti lakásokat, a statisztikai hivatalt és az új áruházát látja el hőenergiával. Jelenleg a 27 méteres kémény falazása folyik a fémállványok segítségével. » Fotó: Bakó Jenő Bátaszék és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet új vas-műszaki áruháza és bútorüzlete bőséges áruválasztékkal áll a kedves vevőközönség rendelkezésére. Korszerű, gyors, pontos kiszolgálást biztosítunk vevőink számára. (67)
