Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

4 TTOK* WPCVn VPPÜJiAG 1968. január 16. Sem a történet, sem a ben­ne szereplő személyek nem kitaláltak. Sajnos mindez igaz. Nekem csak annyi dolgom volt velük, hogy összeszed­tem különböző újságokból a tényeket. V. A lábjegyzetben erre is vá­laszt itapunk. „Elegendő néhány példa: Óíto Hess, az NPD pro­paganda- és oktatási vezetője, az SA körzeti szónoka és alezrede­se, az NPD sajtófőnöke és kincs­tárnoka, a párt hivatalos lapjá­nak, a „Deutsche Nachrichten”- nek a főszerkesztője, Waldemar Schütz SS-százados volt, az NPD hamburgi elnöke, Höret Günther Schwiemmer, szintén SS-száza­dos volt, és első osztályú taná­csos Ribbentrop külügyminisz­tériumában. A pártvezetés által kiadott ,M.usteransprachen’ szer­zője: Emil Maier-Dom, a náci Szövetségi Technika birodalmi oktatásügyi biztosa volt”. És miben különbözik az NPD a nád párttól? „Kézenfekvő, hogy az NPD meghirdetett külpolitikai céljai csak háborús úton lennének ke- resztülvihetőek. Formális hit­vallásúét a béke mellett tehát taktikai eszközként leplezi le önmagát, ami könnyen magya­rázható, hiszen a külföld figye­lemmel kíséri, s ott van az Alaptörvény 26. cikkelyének el­ső szakasza is, amely bünteten­dőnek tart minden cselekményt, .amely alkalmas rá és amelyet azzal a szándékkal követtek el, hogy megzavarják a népek bé­kés együttélését’. Az NPD-nek gondosan kell törekednie a náci párt legalább legszembetűnőbb ismérvei nett kerülésére. Ilyen alapon, és mert az alaptörvény 21 cikkelyének első szakasza a pártok demokratikus struktúrá­ját követeli meg, átalakították a nemzetiszocialdsta ,a Führe- rért, a népért és a hazáért’ jel­szavát az ártatlan kispolgári ,a honért, a népért és hazáért’ jel­szavává. ..” KtPRECENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE NO AH CSAK. AAOST FOO- TA. crrf-f QÚ­CSUS2AVA.it'! A /='U TA>2Txyrr k£2£KK££, a A/äAXerTSK. /Gye ^ HAt... étsl SEAA /V\B~ «sveK. -tOva'60. en rrr Sr AAASAOOK... ELÉG VOtT ADOLF II. a főguberáló ÖSSZEÁLLÍTOTTA : SZALAI JÁNOS „Hackerkeller”-ben 1965. július 16-án. Mindezek a tények, adatok megjelentek a Frankfurter Hef­te január-márciusi összevont szá­mában. Hát csak ennyi különbség van a nácipárt és az NPD között. * K. W. Schütz általában kerüli a nyilvánosságot. Ö csak biztosít­ja. Kerüli az alkoholt és a niko­tint, nagyra becsüli a friss leve­gőt és utál nyilvánosan beszédet mondani, vagy választógyűlése­ken felszólalni. Csak 1965. augusz­tusában tűnt fel. Ekkor más NPD vezetőkkel elzarándokolt a lands- bergi temetőbe és gyászos póz­ban fényképeztette le magát a háborús bűnösök sírjai előtt. Ezzel kész is az eltérő prog­ram. Ez már nem nemzetiszocia- lista. Ez már szalonképes. Hogy mit mondanak az NPD vezetői az már mellékes. Pedig érdemes odafigyelni, amit ők mondanak. — A nemzetiszocialista Német­országban sohasem történt bűn- cselekmény. Ezek a vádaskodások csak a nemzetközi zsidóság és a zsidó sajtó propagandája — mon­dotta Josef Truxa (NPD körzeti elnök Münchenben) 1965-ben. — A nemzetiszocialista párt azért alakult, hogy Németországot kivezérelje abból a nemzeti Ín­ségből, amelyet a versaillesi szer­ződés és a német-ellenes vörös novemberi forradalom okozott. A nemzetiszocialista pártot a leg­jobb német erők hordozták... A háborút a belső ellenség és a nemzetközi zsidóság miatt veszí­tettük el — jelentette ki Peter Stöckicht stuttgarti ügyvéd, az NPD 1965. július 16-i nagygyűlé­sén a „Hackejrkeller”-ben, Mün­chenben. — „Az emigránsok és ellenállási harcosok hazaárulók, mert a baj óráiban elárulták a hazát és együttműködtek Németország el­lenségeivel, kivonták magukat nemzeti kötelességük alól. Ezért a törvény elé kell állítani őket!” — követelte Hans Moschiedler NPD propagandaszónok 1965. má­jus 14-én Münchenben. — ... Régi tagja vagyok a nem­zetiszocialista pártnak és nem szégyenkezem semmiért sem. Sőt, inkább büszke vagyok, hogy köz­reműködhettem egy nagyszabású politikai fordulatban! ... Hála istennek, mi itt nem vagyunk parlament, mi tisztességes embe­rek vagyunk — kérkedett Félix von Bormann az NPD elnökségi tagja 1965. április 23-án Fried- bergben. — Nem mi találtuk fel a kon­centrációs táborokat és kikérjük magunknak, hogy ezért megbün­tessenek bennünket. Nem szabad megfeledkezni a koncentrációs tá­borok nevelő hatásáról, hiszen számos vörös frontharcosból és marxistából neveltek tisztességes németet... Német talajon a leg­nagyobb embervadászat a náci • „ K_- w- Schütz kiadótulajdonos. .. . öve a Göttinger Verlag. Regeb­bunok üldözésé volt... - szono- ben náci rendbe]i junker voft ^ költ Peter Stöckicht ügyvéd a SS százados. A háború után a „Német Birodalom Pártban” de­bütált és 1955—59-ig azt képvisel­te az alsó-szászországi páriament­ben. Amikor a DRP beleolvadt az NPD-be, újra a helyén volt. Előlépett az NPD elnökségébe. Ott gondosan ápolt puritán kül­sejével szürke eminenciásnak szá­mít. Ö a kiadóvállalatával és esz­méivel szolgálja a pártot. Szerző-sztárjai: az 58 éves Hein­rich Hartle („A győztesek hábo­rús bűne”) a 61 éves Fnch Kern („Németország elárulása”) és a 63 éves Peter Kleist („Te is ott voltál”) című könyv szerzője. Legutóbb Schütz is szerzővé lé­pett elő. Kiadott egy lexikont, amely 248 oldalon összesíti a ki­adónál megjelent szerzők vélemé­nyét. Ez a lexikon mindent meg­magyaráz az NPD-tagoknak, hogy miről, mit gondol a párt. (Folytatjuk) >^!,iaae rád tö­rök, AZT MOND; , JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ "i ÉGETEAA SZEKE­REIT. OROSZlÁhN KÖLYKEIDET KARD % Emészti aaeg ...» COWLEV \ FOŐD AAB© 0(/K NECKE(2. ÖVÉT, BURMEC- MEG AZ. ENVé " uaet! ne vesziT£>C'K- ei_ ÉGVAAA'ST... INDUlXS! az tan /?//icee •t2jCí>lact- Meö il • A//EAASO/CA/2A PAJ3AS Z THA2 *2>f!VO • /UALAI ÖOMTAJCOZm/c. • Kf A TA'UOL&AAJ" ‘ Szabó László; ORVTÁMADÁS VISSZAVÁGÁS (Kémek harca) S valóban, észak-kelet felől három repülő­kötelék tűnt fel az égbolton. Először csak apró pontocskák a felhőtlen, napsugaras csendes-óce­áni égen, majd percről percre nőttek... Már a motorzúgásukat is jól lehetett hallani. A lány precíziós messzelátójával követte a repülőgépeket. Látta, amint a három csoport egyszerre válik el egymástól. Az egyik a száraz­földi repülőtér felé tart, Wheelenbe: a másik a két, egymás mellett horgonyzó nagy repülő­gép-anyahajó :ölé: míg a harmadik kötelék a sok-sok csatahajó irányába repül. Eltekintve a repülőgépek zúgásától, Pearl Harbour csendes volt. A hajókon, a barakkokban, a házakban éppen reggeliztek a tisztek és a legénység, vagy szolgálat-átvételre indultak. Ruth Kühne figyelte a mozgást, de csak elvétve látott itt-ott néhány embert Anyja lépett a szobába. , — Mit akarsz! — csattant fel a lány, anél­kül, hogy hátrafordult volna. — Biztos vagy benne, hogy nem kell ruhákat vinnünk magunkkal? — kérdezte az asszony, kissé idegesen. — Mondtam már, hogy semmit, csak a pénzt! — válaszolta a lány. — Menj vissza Hanshoz, kezdődik!... Még be sem fejeződött a mondat, amikor a kis ház ablakai megzörrentek és a falak meg­remegtek. S néhány másodperccel később már hallották a légi torpedók első sorozatának hang­ját, a bombák robbanásának mennydörgését a> zuhanóbomb k L: -jó.latú süvöltését... A japán császári légierők 105 repülőgépe rávetette magát az Egyesült Államok csen-» des-óceáni tengeri és szárazföldi haderejének e fontos bázisára. Ruth Kühn határozott hangon beszélt apjához, aki egészen tisztán, érthetően megismételte, amit a lánya mondott, s közben a szavakat fény­jelekké alakította át. A jeleket az ablakon ke­resztül továbbította. — Telitalálat egy csatahajón... Egy romboló ég... — villantotta Ottó Kühn jelzőlámpájával. És a város másik végében egy japán, aki ide utazott a Hawaii szigetekre, rádión továbbította a japán flotta parancsnokságának a fényjelek megfejtését... Hogy ki volt a japán? Yamamoto, alias Kochiba, mellette állt Otoiro Okudo japán konzul is. Amint a támadás megindult, pánik lett úrrá az amerikaiakon. De látszólag csak egy pilla­natra, mert annak ellenére, hogy sem a légvé­delmi riasztó rendszer nem működött, sem a flotta, sem a hadsereg nem tartott fenn egyetlen felderítő-, vagy partmenti járőrt sem, a hajókon néhány másodperc múlva működésbe léptek a légvédelmi ütegek. Nem túl sok eredménnyel. S a japán repülőgépek szünet nélkül bombáztak. A hajók légelhárítását nem támogatták a szárazföldi légvédelmi ütegek és a partvédő üte­gek, legénységük ugyanis távol volt. De ha ott is lettek volna, akkor sem sokat tehetnek, hiszen egyetlen lövésre való lőszerük sem volt... Mindössze néhány repülőgép és 18 tengeré­szeti zuhanóbombázó támogatta a flotta légvé- belmi ütegeit, azok a gépek, amelyek a támadás megkezdésekor még fel tudtak szállni az Enter­prise répülőgép-anyahajóról. Ám ezek a készület­len repülőgépek sem tudtak sokat segíteni. — 73 — — 74 — — 75 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents