Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

2 HTTTS. január í. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Nyugtalanság és pesszimizmus kíséri az amerikai dollárintézkedéseket New Yotik (MTI) Az amerikai sajtó nyugtalansággal és pesszi­mizmussal kommentálja azokat a Johnson elnök által bejelentett intézkedéseket, amelyek az Egye­sült Államok fizetési mérlegében mutatkozó deficit csökkentését és az amerikai dollár „megmenté­sét" célozzák. A New York Times londoni je­lentése szerint az angol főváros­ban a dollár szimbolikus vere­ségeként értékelték az amerikai elnök programját. A lap szerint „a dollár annyira elszigetelődött nemzetközi téren, mint még so­ha". A New York Times véleménye szerint a Johnson elnök által ja­vasolt intézkedések kiélezik az Egyesült Államok gazdasági kap­csolatait más, mindenekelőtt a nyugat-európai államokkal. Ezen országok Amerlka-ellenes válasz- intézkedéseitől való félelmében Washington haladéktalanul há­rom magasrangú kormányképvi­selőt küldött Nyugat-Európába, Ázsiába, Ausztráliába és Kanadá­ba. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az amerikai intézke­désekre válaszul a nyugat-európai és más országok korlátozni fog­ják az amerikai áruk behozata­lát. Katzenback amerikai külügy­miniszter-helyettes Bonnban Brandt külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélésein világosan ki­fejezésre juttatta: az Egyesült Államok fokozott valutatámoga­tást vár Bonntól a dollár védel­mében. A Reuter jelentése sze­rint Brandt megértőnek mutat­kozott és a keddi tárgyalásokat követően kijelentette: „Készek vagyunk magunkra vállalni a megvitatott problémákból ránk háruló részt.” Johnson elnök San Antonio-i birtokán egyébként kőéi este alá­írta a húsz év óta legalacsonyabb amerikai külföldi segélyprogra­mot. A folyó pénzügyi évben több mint 70 országnak nyújtandó gaz­dasági és katonai segély 2295 mil­lió dollárt tesz ki. Washingtonban közölték: fel­szólítottak minden külföldön mű­ködő amerikai vállalatot, hogy egyrészt ne eszközöljenek újabb beruházásokat Nyugat-Európóban és Dél-Afrikában. másrészt pedig az Angliában, valamint 15 más országban esedékes beruházási ki­adásaikat tartsák az 1965—66-os átlag 65 százalékának megfelelő szinten. Az amerikai bankárok, szövet­ségének vezető közgazdásza New Yorkban tartott sajtóértekezletén rámutatott, hogy a Johnson meg­hirdette takarékossági program­nak csak korlátozott sikerei le­hetnek, ha a kormány nem csök­kenti katonai és egyéb külföldi kiadásait. Walker szerint sokkal inkább a kormány külföldi ki­adásai okozzák a fizetési mérleg­ben mutatkozó deficitet, mint magánberuházások vagy az ame­rikaiak utazási költségei. Első­sorban a Nyugat-Európában ál­lomásozó amerikai csapatok lét­számának további csökkentését javasolta. A Johnson elnök által bejelen­tett valu taintéakedéseknek a ka­pitalista országokra váló kiha­tását elemzik a szerdai francia lapok. A következményeket külö­nösen az európai országok gaz­dasága szempontjából tartják súlyosnak, bár egyúttal a dollár helyzetére vonatkozó francia té­zisek igazolását is látják ben­nük. Sok szempontból azonban kételkednek az intézkedések ha­tékonyságában. A Les Echos vezércikke az amerikai intézkedéseket „eilen- Marshall-tervnek" nevezi és at­tól tart, hogy következményei fél évvel a közös piaci belső vám­határok megnyitása előtt tovább fogják csökkenteni Francia- országban a vásárlóerőt és ezzel gátolni az expanziót A gaulledsta Nation vezércik­ke rámutat: a francia kormány politikája a bajok gyökere ellen, a dollár egészségtelen helyzete felszámolásáért indított akciójá­val elérte célját, az Európában eszközölt amerikai befektetések csökkentését A lap egy má­sik cikkében azonban rámutat, az amerikai intézkedések nehéz­ségeket fognak előidézni Euró­pában. A Figaro szerint attól kell félni, hogy az amerikai gazda­ság szanálása, ha erőteljesen hajtják végre, akadályozni fog­ja az európai gazdasági élet új­bóli fellendülését. Az amerikai­ak többet fognak exportálni és kevesebbet importálni, az Euró­pában létesített amerikai üze­meknek helyi kölcsönökből kell majd finanszírozniuk tevékeny­ségüket és ez fokozni fogja a kamatláb emelkedésének az egész világon megmutatkozó ten­denciáját. Az Humanité megállapítja; té­vedés. lenne azt hinni, hogy a külföldi amerikai beruházások az új intézkedések következté­ben meg fognak szűnni. Az évi 10 milliárd dollárnyi amerikai külföldi befektetésből ugyanis csak 5 milliárd dollár származik közvetlen dollárkivitélből, a töb­bi a már külföldön lévő ameri­kai tőke nyereségéből, illetve a helyszínen felvett kölcsönökből származik. Ha tehát a beruházá­sokra szánt doillárkivitel 5 mil­liárd ddllárról 4 milliárdra csök­ken és feltételezik, hogy a többi forrás változatlanul megmarad, akkor az amerikai beruházások, azaz más országok gazdaságának amerikai ellenőrzésbe való vé­tele kilenctized részben meg­marad. Le Monde: párizsi pénzügyi körök szerint a most bejelentett amerikai pénzügyi intézkedések megmutatják, milyen riasztó volt a dollár helyzete december­ben és milyen súlyos az ame­rikai devizahelyzet. Az új árak „premierje az üzletekben 66 (Folytatás az 1. oldalról) bátok óra 70—80 forinttal csök­kent, a flaneli női ruháké álta­lában 30 forinttal, a habszivacs bélés — százával fogy havonta — 230 forint helyett 199-ért kapha­tó, a nylon női köntös ára 490 forint volt, most 295. Szerda reg­gel óta nyolcat adtak el belőle. ■ A LAKÁSTEXTIL-BOLTBAN változatlanul nagy a forgalom. Kedden 22 500 forint értékű árut adtak el — .normális hétköznapi bevétel, de most szerdán délig már 12 ezer forint gyűlt össze a kasszában. Itt a futószőnyegek drágultak móterenkint átlag tíz forinttal, viszont olcsóbb lett töb­bek közt a bútorvászon, a füg­göny, a lepedő, az ágynemű. Ki­vétel a hímzett fehér és csíkos ágynemű, aminek emelkedett az ára. Az orlonnal bélelt paplan drágább, a danulon bélésű — és ez a kelendőbb — olcsóbb lett. A mintás nylon-fóliának — fő­ként asztalterítőnek vásárolják — méterenként 14,60-ról, 9,40-re csökkent az ára. Az írószerboltban a szokottnál nagyobb a forgalom. Itt az árak többsége csökkent, kivéve a óvo­dás- és iskolatáskákét, valamint néhány importcikkét. A Parker- golyóstollbetét 61 forint (35 volt), viszont a hazai gyártmányú Pax betét ára 28-ról 17,20-ra csök­kent. Olcsóbb lett a cserebetét is, a közönséges golyóstollbetét ára öt forintról kereken a felére, 2,50- re csökkent. (Nem lesz érdemes újratöltetni a betétet.) A BÚTORÜZLETBEN mahagóni és diófurniros bútorok­nál következett be, de például a Szeged szobagarnitúra ára válto­zatlan, sőt, a fotelek olcsóbbak lettek. Kedden 83 ezer forint ér­tékű bútort adtak el. A MOSÓPOR A szerencsésen túljutottak az évvé­gi „rohamon", láthatóan a rendes kerékvágásba zökkenik vissza a forgalom. Mint Tamási Mihály boltvezetőtől megtudjuk, a lel­tározás napjaiban is folyamato­san érkezett az „utánpótlás", je­lentősebb árváltozás inkább a SLÁGERCIKK — Sokkal több vevő fordult meg a boltban tegnap, mint más napokon, mégis kisebb volt a be­vételünk — mondja Badics Jó­zsef, a 33-as vegyi és háztartási bolt vezetője. Itt ugyanis csak­nem minden olcsóbb lett. Két nap alatt több mosóport adtunk el, mint máskor egész hónapban. Tessék nézni, most is 10—12 ve­vő van a boltban, és minden ko­sárban van mosópor. A negyedki­lós Ultra mosogatópor ára 15,50- ről 10,10-re csökkent. Valóban, a mosóporok, pipere­cikkek árcsökkenése nagymérték­ben megnövelte ezek forgalmát. De olcsóbb lett a mosószivacs is •— 19 forintról 4,40-re csökkent az ára, egyik-másik fogkefének az ára csaknem felére csökkent, ol­csóbb lett a fogkrém, a köröm­kefe, viszont a sárkefe ára meg­duplázódott, a partvis ára 33,30- ról 50,50 Ft-ra emelkedett. Az eddiginél sokkal olcsóbb lett a villanyégő. A 60-asé 8,30-ról 5,30- ra, a 100-asé 14-ről 5,70-re csökkent. A Tükör ablaktisztítót tavaly még 9 forintért adták, most 5,20 az ára, olcsóbb lett a lábtörlő és az összes padlóápoló cikk. Az átállás — mint az eddigi két nap tapasztalatai mutatják — ko­molyabb zökkenő nélkül megy végbe, következményei — hatása a fogyasztás alakulására, vissza­hatása a termelésre, a termelés választékára és minden bizonnyal a termelés költségeire is — csak később lesznek lemérhetők. Bi­zonyos azonban, hogy ezt is. azt is kedvező irányba terelik, J. J. Humphrey amerikai alelnök szerdán Libériából afrikai kör­útja harmadik állomására, Ghá­nába érkezett. Humphrey eddig Libérián kívül Elefántcsontpart Köztársaságban járt, és még hat afrikai államba látogat el. He De Gaulle elnök újságírók egy csoportja előtt megerősítette azt a szándékát, hogy ez év tava­szán hivatalos látogatásra Romá­niába utazik. De Gaulle kijelen­tette. hogy számára 1968 ban „időben is, térben is ez lesz a legközelebbi utazása” s ez egy­ben azt is jelenti, hogy ez év­ben Románián kívül később máshová is ellátogat. * A szovjet állambiztonsági szer­vek letartóztatták Moszkvában Nicholas Brocks Sokolov 20 éves venezuelai állampolgárt, akj mint turista érkezett a Szovjetunióba. Sokolovnál, aki az NSZK-ban szü­letett, s a francia Grenoble vá­ros egyetemének hallgatója, sok­szorosító készüléket, titkosíráshoz szükséges másolópapírt, illegális munkájára vonatkozó utasításo­kat, ellenséges anyagok terjeszté­sére szolgáló fotokliséket találtak. * A múlt hét végén született in­diai ötös ikrek közül a második is meghalt -— közölték a madrnsi kórházban. Ás első alig néhány percig élt csak, A közlés szerint a többi három egészségi állapota is válságos. * Több mint száz halálos áldo­zata van az idei angol influenza- járvány első hetének. A jelentést az angol egészségügyi miniszté­rium adta ki. Coven try-ben a sok haláleset miatt kilenc napig várnak a családtagok a temetés­re. Két kórház becsukott, mert az egészségügyi személyzet nagy része influenzában megbetegedett. • Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetőjének, utasítására ja­nuár l-én a korábbi árvízvédel­mi készenléti szervezet tovább­fejlesztésével megalakult az OVF központi ár- és belvízvédelmi szervezete. Ezzel az intézkedéssel a különböző vízveszélyek elhárí­tására mindig készen álló és rend­kívül gyorsan bevethető erős ope­ratív szervezetet hoztak létre. A Trud interjút közöl azokkal a szovjet tengerészekkel, akiknek hajója, a „Micsurinszk" ellen sú­lyos provokációt követtek el Bue­nos Airesben. A „Micsurinszk” legénységét az argentin hatóságok több mint öt hónapon át feltar­tóztatták s csupán a szovjet kor­mány által tett erélyes intézke­déseknek köszönhető, hogy végül is hazatérhettek. Foglalkoztatja az embereket iiiiiiniiimmiiiiiimmiiiiiiiiniiiiimiiii mmiiinim Indokolt-e a szorongás? Báli Zoltán, a bátaszémi Búzaka­lász Tsz elnöke a közélet sodrában élő ember. Országgyűlési képviselő, a mee^ei pá t-vü . ja és nem utol­só sorban, a megye egyik legna­gyobb mezőgazdasági üzemének a vezetője. Nem véletlen tehát, hogy ehhez a témához őt kértük beszél­gető partnernak, annak ellenére, hogy sokan az idevonatkozó megál­lapításait nem fogadják el. — Báli elvtárs, tud-e arról, hogy a közös gazdaságok vezetői közül so­kan az idei esztendőtől télnek, s el­mondják, a várható többletkiadások miatt van bennük szorongás? — Ismerem a problémát. Gyű­léseken, más rendezvényeken gyakran találkozom ezzel én is. Egyes elvtársak mindenáron azt akarják bebizonyítani: a terhek sokasodtak, a kiadások nagyobbak lettók, mint eddig voltak. Nem egy tsz-vezető szájából hallot­tam, hogy ha mindent összeve­tünk, altkor ott vagyunk, ahol eddig voltunk. Én ezzel nem ér­tek egyet, ezt én nem fogadom el, bár 1968-ban nagyobb lesz az adó. a földadó változik és az SZTK-t a szövetkezet fizeti. — Úgy tűnik a . felsorolásból, hogy mégis jogosak az aggályok én érthető a szorongás. — Eléggé egyedül vagyok ezzel a felfogással, de mégis ezt mon­dom: nem. Szerintem nemcsak a terheket, a várható többletkiadá­sokat. kell nézni, hanem a vár­ható többletbevételeket is. De ve­gyük először most a kiadásokat: eddig a mi termelőszövetkezetünk aranykoronánként négy kilo­gramm búza értéket fizetett adó címén. Most, 1968-ban ez 12 fo­rint lesz. Itt tehát lényeges vál­tozás nincs. Lényeges többletkia­dással siem kell számolni. Vál­tozik viszont az SZTK. Eddig a tagok fizették, most a gazdaság. És ez körülbelül 800 ezer forint plusz kiadást jelent a termelő­szövetkezetnek. Ezzel szemben nem kell fizetni az ONYI-t, ami aranykoronánként a bevitt földek után hét forint, az állami tarta­lékföld után négy forint volt. Most ez megszűnik és ez 400 ezer forinttal kevesebb kiadást jelent. Ne hagyjuk számításon kívül, hogy másfél százalékkal a jöve­delemadó is csökken, és így már- már ott '■’agyunk, hogy az SZTK címén kifizetendő 800 ezer forint hogy úgy mondjam, más vonat­kozásban megtérül. — Nem az ellenkezés ördöge kész­tet, Balt eWtc.rs a vitára, hanem a rendelkezésünkre álló tényanyag. Ha például azt nézzük, hogy a gázolaj is megdrágult, akkor mégsem látszik bizonyosnak, hogy a kedvezmények minden területen behozzák a várható többletkiadást. — Én nem akarom ráerősza­kolni a véleményemet senkire, de szerintem az intézkedések vár­ható összhatását, kell nézni. A párt- és kormányintézkedései': összességét kell nézni, amelyek megteremtik a termelés biztonsá­gosabb feltételeit. Szerintem ez a döntő, de úgy, hogy a. mindenki által helyesléssel fogadott agrár- politikai intézkedésekhez mi, tsz- vezetők tegyük hozzá tudósunk legjavát. Hogy ne érjen az álta­lánosság vádja, felhoznák újból egy példát: Nagymértékben nö­vekedtek a takarmányárak. Szá­moljuk tehát 300 forintos abrak­kal a sertéshízlalást. Ha öt kilo­grammból állítunk elő egy kilo­gramm sertéshúst, akkor ez 15 forint. Munkabér, járulékos költ­ség címén hozzájön még ehhez kilónként négy forint, ez tehát összesen 19 forint. És ha 19 fo­rintból állítom elő az egy kilo­gramm hízó sertést, akkor még mindig nyerek kilogrammonként három forintot, mivel a vállalat 22 forintot fizet érte. De most jön ennek a kérdésnek az izgal­masabb része. Ha ugyanis öt ki­logramm helyett négy é* fél ki­logramm abrak felhasználásával állítjuk elő a sertéshús kilo­grammját, akkor újabb másfél forintot nyerünk kilogrammon­ként. Szóval, ha ügyesen gazdál­kodunk, akkor nem szabad rá­fizetni a dolgokra. — Ezzel egyet kell érteni. De hogy ne kerüljük meg a többletkiadásokra vonatkozó kérdések egyikét sem, be­széljünk most a tsz-elt területi szö­vetségeiről. Tolna megyében egy ki­vételével valamennyi tsz csatlakozót* a területi szövetségekhez. A báta- ssáki Búzakalász Tsz-nek mennyibe kerül a TOT és a tsz-szövetség fenn­tartása évente? — A mi 6500 holdas gazdasá­gunknak körülbelül 50 Ó00 forint­jába kerül. De ezt nem tekint­hetjük többletkiadásnak, mert a TOT és a területi szövetség ér­dekképviseleti munkával az 50 ezer forintot kamatostól vissza­téríti. Itt a hibridkukorica-akció. Nagyon jól csinálják. Jóformáin

Next

/
Thumbnails
Contents