Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
TOLNA MF.CYET NEPŰJ9AG 1368. január 14. 5 V Kidobott a tanácselnök ”... Hol a türelem határa? — Lakásigénye jogos — Ki pénzzel, ki hanggal.. mondtam neki: jogos a lakásigé- nye, és amint lehet, meg fogjuk oldani. Addig is, kerestük a lehetőséget, míg nekik megfelelő lakás üresedik. Kovácsné szüleinek szép házuk van konyhádon. Ideiglenesen talán ott is lakhattak volna. Beszéltünk az édesanyjával, aki azt mondta, a szája miatt nem veszi oda.. Ami az asszonyt felingérelte: a közelmúltban kilátás volt egy lakásra, és arra gondoltak a tanácsnál, hogy nekik adják. Elhatározásukat azonban megváltoztatták, mert a szóban forgó lakás is szoba-konyhás volt, nem sokkal jobb állapotban, mint jelenleg Kovácséké. így az ő helyzetükön nem segített volna, legfeljebb átmenetileg. Kovácsokat viszont kétszobás lakás illeti meg, s a tanács úgy kívánja rendezni az ügyet, hogy végleg megoldódjon a problémájuk. Röviden: nem feledkeztek meg róluk, s amint azt az elnök, később a feleségével együtt visszatérő Kovács Nándornak elmondta: néhány hónap múlva sor kerül rájuk is. A férj tárgyilago- sabb, higgadtabb volt. Veszekedés nélkül meghallgatta az elnököt, s úgy látszik, megértette a helyzetet. Ml Valami sántít Kovácsné elmondásában. Talán a párbeszéd időbeni elhelyezésével van baj. M.ert az nehézen hihető, hogy — ha az asszony emeltebb hangon beszélt is a kelleténél, — idáig fajuljon a vita. Már csak azért sem, mert érvekre — még ha kiabálva mondja Is valaki — szinte elképzelhetetlen, úgy reagálni, ahogy az ő esetében történt. Valószínűbbnek tűnik, hogy az asszony gyanusítgatása, szitkozódása váltotta ki az elnökből ízt az 'ndu- latot, ami meggondolatlanságra késztette. És ezért az asszonynak nem lehet igaza. Ebben az ügyben igazságot tenni, kívülálló ember erejét meghaladó feladat. De a tényt, a történteket nem lehet letagadni. Erre még akkor sincs mentség, ha az elnök tette emberileg megmagyarázható. A vezetőt türelemre, megértésre készteti pozíciója. S ha valaki átlépi a türelem határát, a becsület megvédésére törvényes lehetőség van, s nincs helye az önbíráskodásnak. D. KÓNYA JÓZSEF O lcsóbb lett a vaj, jaj de jó, sajtot jogok vacsorázni. Könnyű és . tápláló eledel, ez kell ez értelmiségi dolgozónak. Vem fekszi meg a gyomrát. 4 nehéz vacsorától mindenféle büUisőtfOt összs- álmodik az értelmiségi dolgozó, ahelyett, hogy szépen aludna és tiszta nyál csordulna ki szája végén. Már délben megveszem azt a sajtot. Ne halogassuk, amit egyszer elhatároztunk, annak sosincs jó vége. Tapasztalatból tudom. Adtam egy ötvenest a Beléndeknek. Megadom, mondta, s látszott rajta, hogy erre határozottan elszánta magát. De valami miatt húzódott az ügy és aztán már hiába eróskö- dött a srác, hogy megadja, nem sikerült neki. Szórni tankolunk egy kis trappistát, vagy óvárit. Hozzá egy alma, meg egy hegre, citromos ágért majd beolvasok a nagynénimnek, meg az öregapáméknak is, hogy ne molesztáljanak minden évben ezekkel a zsíros, nehéz, túlfúsze- rezett, teljesen egészségtelen cugehőrökkel. Na, mindegy. Az ebéd sült kolbász és töpörtyű, Persze citromos teával, mert az direkt jő ehhez a nehéz ételhez, segíti az emésztést, viszont nem lesz sok sava az embernek a citromtól. Az se jó, ha az embernek sok a sava. Csak isszuk a rengeteg citromos teát és egyszer majd kilyukad a gyomrunk. Töpörtyű- vel kell inni a citromos teát. Kalória, barátom. Kalória! És vitamin! Érted? Nem tudsz táp- lákozni, papa! Az a baj, hogy az anyád nem tanított meg táplálkozni. sí vacsora tenai sáp. Illetve... Nem büdösöd- het meg ez « töpörtyű. Nehéz? Jó vicc. Az egész élet nehéz. ■ Éjjel át kellett volna mennem egy vasúti vágányon, de nem volt rá lehetőségem. Veszettül száguldoztak rajta a mozdonyok. Nagyon érdekes eset, mert egyik pillanatban erre húzta el a csíkot egy mozdony, aztin -'in! ón amarra egy másik, de nem ütköztek össze. Láttam, hogy lány a túlsó oldalon, tie hát megette a fene az ilyen randevút, amikor a MA V az összes mozdonyát ide irányítja közénk. Másnap este névnapot tartottunk. Rántott hús, rásejbnivel. Előre tudtam, hogy baj lesz, mert nem hoztak citromos teát. Éjjel, amikor be akarok ülni a sportkocsimba, azt mondja a szárnysegédem, vegyem fel a páncélsisakot, mert gengszterek járnak azon az úton. Megyek a sportkocsival, mint a rakéta, hát téyleg, rámlőnek egy szederfa mögül. Koppon a sisak, de szerencsére semmi sérülés. Hazaérek, levetkőzöm, s akkor megszólal valaki az ajtó mögött: — Talán beengednél! — Kopogtass, húsom! ■— mondom neki. Erre nekinyom az ajtónak egy géppisztoly- sorozatot. odanézek, hát '4tom, hogif krumpli- darabok zsírban pirítva. GEMBNCZI JÓZSEF Az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál Január 30-án lesz egy éve, hogy beindult a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Díszmű Gyáregysége Szek-zárdon. Tavaly tizenhat millió forintot termelt a három műszakban dolgozó üzem. Jelenleg a fő profil a retikülkeretek gyártása. A gyártási műveleteket az excenterpréssel kezdik. A 260 000-ik keret is kikerült a nik- kelezőből. Az első negyedévi terv 10 000 keret, közvetlen szovjet exportra. Minőségi ellenőrzés után kezdődhet a csomagolás. A képen Anto ni Lajosné és Marosi Erzsébet. Foto: Bakó Jenő. A gilusáló műhelyben készülnek a díszítő vésések. (Telefon a szerkesztőséibe Bony hátiról: „Tessék azonnal kijönni, t tanácselnök a szó szoros értelmébe: kidobott az Irodából, lakásügybe: voltam nála”. — mondta Kováé Nindorné.) I l I Bonyhád, Rákóczi utca 39. A te leíonáló, Kovács Nándorné ezt r címet adta meg. Az udvar látna' tólag a termelőszövetkezet gépei nek tárolóhelye, s kívülről a ház rói sem nagyon hinni, hogy em béri lakásra alkalmas: elhanya golt, málló vakolatú, rozzant épület. Kovács Nándorék lakásábt lépve még a laikus is azonna megállapíthatja a lakásigényié1 jogosságát. Megviselt állapot! szoba-konyha, mellékhelyiség nélkül. öten élnek benne: u házaspár három gyerekével. — Nyolc esztendeje lakunk itt már nem bírtuk tovább. Étel: mindig csak annyit készíthetek amennyi elfogy, mert még egy éléskamra sincs a lakáshoz. Különben sem lehet elöl hagyn semmit, mert megmásszák a csigák, vagy az egerek tesznek benne kárt. Kora tavasszal adtuk bí az igénylést egy jobb lakásra Azt mondták, az igényünk jogos kapunk majd másikat. Részletesen beszámol; a körülményekről, amelyek valóban nerc rózsásak. Azt mondja, nagyor mérges, mert mások, akik kevésbé rászorultak, már. régen kaptak lakást. Egy alkalommal felhivatták a tanácshoz, hogykiutallak egyet, pár nap múlva már költözhet is. Mégsem az övék leit Nemrégiben átadtak egy úgy házat, i amikor abból sem kapóit;' íéltnen: a 'tanácselnökhöz. m A bonyhádi lakáshelyzet. Sem- mivel sem jobb, mint másutt. Sőt a község lakossága évente 10 szá zabákkal nő (ilyen mérvű növeke tíé-s országosan is ritkaság) s e: már önmagában, vévé is érzékel teti a gondokat. Jelenleg 163 igénylő vár új la kasra, eddig viszont vajmi kévé; bárház épült. A kérvények közöt szép számmal találni olyat, ame Ivet 1960-ban, vagy 61-ben keltez tek. Pillanatnyilag öt-hat csalái van olyan helyzetben, hogy kö rülményeiken a lehető leggyor sabban változtatni kell. így tér mászetssen ők az elsők, akike lakáshoz juttatnak. Az elnöl Kovács János szerint öt-hat állá mi lakóház oldaná meg úgy ahog a problémát. Erre viszont nagyoi uokj a járást es a megyei Kulacstól sok segítséget kapnak, A lakáselosztás a községi tanács vb-elnök hatáskörébe tartozik. A lehető legnépszerűtlenebb feladat, mert ilyen gondokkal küszködve nincs ember aki minden kérésnek, mindenki megelégedésére, eleget tud tenni. Van, aki pénzzel próbálkozik Kovács Jánost egyszer lakásügyben felkereste egy férfi, aki beszélgetés közben minden átmenet nélkül a farzsebéhez kapott. Az ílnök azt hitte, támadni akar. A férfi viszont jobban bízott a pénz erejében, mint a sajátjában: félreérthetetlenül lobogtatott egy kö- teg százast. Volt aki ruhát vitt az jlnölc lakására, amikor csak a felesége volt otthon. Elküldték, er- •e ledobta a ruhát az előszobában és elszaladt, ötszáz forint /olt a zsebben, Az . elnök azt mondja: ha minden vesztegetőt feljelentene, külön dossziét kellene nyitni a bíróságon. Akinek pénze nincs, sokszor ranggal pótolja. Tucatnyi példát .ehetne sorolni mindkét módszer ;redménytelenségére. Lakásügyben, elvileg, fogadóórákat tartanok. Betartani színre lehetetlen: mert nincs olyan nap, hogv valaki ne várakozna íz előszobában. I 3 | A, tör' '-1 tetet nehéz rekonjS-tnjál- ai. Az viszont tény: az elnök úgy vetett véget a „diskurzusnak"; hogy Kovács Nándornét kitessé- kelto az irodából. (Az a,sszony szerint; kidobta.) Az is bizonyos, hogy a panaszos, ideges, erősen fölindult állapotban v„olt ű maga azt Ismeri el, hogy. a kelleténél hangosabban beszélt, és csak amikor kitette az elnök,' mondott ilyeneket: „ez nem elnöknek, hanem juhásznak való”. (Saját elmondása szerint.) Sőt, különbeket is, de ezek leírásától eltekintünk. És még egy: „ha valaki idegbeteg, ne legyen elnök. Én idegbeteg vagyok — ezt nem is lehet csodálni, és érthető, hogy nem tudtam türtőztetni magam”. (Kovácsné.) Az elnök azt mondja: „először csak gyanusítgatott, aztán lehordott mindennek, az állatkertbe küldött... Ki kellett, hogy te- ftyem. Megmondtam neki, hogy ilyen hangnemben nein tárgyalok vele, de ez csak olaj volt a tűzre. Mit csinálhattam volna? Amikor még emberi hangon beszélt, eite« és kész, így kell vacsorázni. Kullúrember ' gy vacsorázik, nem pediglen zabái. Kongatják a delet, megyek le. A kapuban összefutok a postással. Csomag. Tartalma: kolbász, töpörtyű. Mindig keresztülhúzzák az* ember számításait. Egyszef Mit együnk vacsorára?
