Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
SM& Janüár 14 ffOLWA WEGTBí fffiPtTJSAG 3 A fix-áras gépjavítás elavult? Négy megyei vállalat együttműködése — De konkurrálnak is egymással — Baranya megyei tapasztalatok A termelőszövetkezetek számára mindenképpen előny, hogy a negyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok együttműködnek ugyan, de ezzel egy időben konkurrálnak ,s egymással. Ezek a vállalatok livatalosan január 1-én kezdték meg működésüket, és eddigi tevékenységükből arra kell következtetni, hogy biztosak a dolguk- 3 an. Nem félnek attól, hogy munta nélkül maradnak. Igaz, ma még nincs túl nagy jelentősége innak, hogy a közös gazdaságok választási lehetősége megnőtt légy megyére, mert jelenleg a 'épjavító vállalatokhoz tartozó te- .epek — a volt gépállomások — iix-áras rendszerben dolgoznak íz ország egész területén, de minőség tekintetében mindenesetre már jelenleg is lehet különbség. A megyehatár nem akadály Előfordulhat, hogy az egyik válla- __________________lat szakemberei ugyanazért a pénzért többet nyújtanak, jobban dolgoznak, mint a tnásik vállalat szakemberei. A termelőszövetkezet eszerint máris válogathat. A megyehatár nem akadályozza meg abban, hogy mondjuk ne Baranya, hanem Tolna megye valamelyik gépjavító állomásával kössön szerződést. Szembetűnő és figyelmet érdemlő körülmény, hogy a választás lehetőségét az új megyei gépiavító vállalatok nem óhajtják ,,megfúmi?’, holott megtehették volna. Az a helyzet ugyanis, hogy Tolna, Baranya, Fejér és Somogy megye mezőgazdasági gépjavító vállalatai szoros együttműködésben dolgoznak. Nyilván nem okozott volna nehézséget a négy igazgatónak megállapodni abban is, hogy egymás érdekeltségi területét, a megyehatárokat tiszteletben tartják, más szóval kizárólag a megyén belül vállalnak munkát. Együttműködés van, de ilyen megállapodás nincs. S ez jó jel. Arra mutat, hogy a gépjavító vállalatok vezetői a tisztességes haszon álláspontjára helyezkedtek, a minőségnyújtás biztos tudatában. nem riadnak vissza a versenytől, sőt, éppen a versengés előmozdítása érdekében még egymással is konkurrálnak. A Tolna megyei Népújság Szerkesztőségét elsősorban az érdekelte, hogy ebből a vállal ati közös koncepcióból milyen haszna származhat, vagy származik a megye termelőszövetkezetcineK. Felkerestük a Baranya megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállai a tot. tehát az együttműködői de egyúttal konkurráló vállalatok egyikét, és arról érdeklődtünk, hogyan néz ki ez az együttműködés és versengés a gyakorlatban. Az alábbi értesüléseket szereztük: Baranyában ugyanúgy, mint Tolnában, a tipizált gépjavítást alkalmazzák. Ennek megfelelően, meg van határozva, hogy melyik gépjavító állomás milyen típusú gépek javításával foglalkozik, továbbá, hogy milyen szolgáltatást nyújt a termelőszövetkeze teltnek, valamint a háztáji gazdaságoknak. Nincs különbség, ebből a szempontból, Tolna megyében hasonló a helyzet. _ A vállalat Nem csábítja egyik veze- el... Itőjének telítettük a kérdést, mi történik akkor, ha valamelyik Tolna megyei termelőszövetkezet elhatározza, hogy a jövőben a villányi, a pécsváradi, vagy mondjuk a palotabozsoki gépjavító állomással óhajt dolgoztatni. Vállalják-e ezek a gépjavító állomások a munkát? Azt a választ kaptuk, hogy igen, minden további nélkül vállalják, de egyik Baranya megyei gépjavító állomás sem fejt ki propagandát annak érdekében, hogy Somogy- ból, Tolnából, vagy más megyéből termelőszövetkezeti «üzletfeleket szerezzen. A tisztességes üzlet és a vállalati együttműködés szabályait tehát úgy próbálják betartani, hogy az egyik megye mezőgazdasági gépjavító vállalata nem csábítja el a másik megye vállalatától a termelőszövetkezetet. Viszont a termelőszövetkezet által kezdeményezett üzleti lehetőségeket nem utasítják vissza, elfogadják Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy amikor majd megszűnik a gépjavítás fix-áras rendszere, amikor tehát majd az alku, az egyezkedés lép előtérbe, akkor lesz igen nagy jelentősége a gépjavító cégek közötti válogatásnak. Egyébként általános vélemény, hogy a fix-áras rendszer ma már nem felel meg az új gazdasági mechanizmus által támasztott követelményeknek, s ezt a fix-áras rendszert előbb-utóbb felváltja egy rugalmasabb árrendszer. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója szerint: a termelőszövetkezetek számára is előnyösebb volna, a fix-áras rendszer megszüntetése. A versengés, hogy ki tud a négy megye termelőszövetkezeteinek többet, jobban nyújtani, nem csupán a gépjavítás terén folyik. Tavaly első ízben a Villányi Gépjavító Állomáson rendezte meg a négy megye a termékbemutatót. A jövőben minden évben más megyében kerül erre sor. A szövetkezeti gazdák és vezetők ezeken a bemutatókon könnyűszerrel megállapíthatják, melyik vállalat nyújtja választékban, minőségben a többet, a jobbat. Ez a fajta tájékozódás is megkönnyíti a közös gazdaságok számára a legelőnyösebb üzletfél kiválasztását Arra máris van példa, hogy minőségi meggondolásokból, Baranya megyei termelőszövetkezet Tolna megyei gépjavító állomást foglalkoztat. A mohácsi Uj Barázda Tsz például Tolna megyei gépjavitó állomást bízott meg istállógépesítéssel, noha Baranya megyében is van ehhez a munkához gépjavító állomás. Bara- nyaszerte elismerik a Várdombi Gépjavító Állomás megbízhatóságát, a villamos berendezések felújítása és javítása tekintetében. Ugyanakkor a Baranya megyei vállalat arra törekszik, hogy a műszaki gumiáru gyártmányaiknak legyen olyan jó híre, Tolnában, mint amilyen jó híre van Baranyában a Várdombi Gépjavító Állomás szolgáltatásának. Egészséges és lendületes versengés bontakozik ki a kisgépgyártás területén is. Az együttműködés keretei között a választékról, a szolgáltatások bővüléséről, időről időre reklámvonalon összehangoltan tájékoztatják a termelő- szövetkezeteket a vállalatok. Reméljük a négy megyei mezőgazdasági gépjavító vállalat más szerveknek is modellül szolgál arra, hogy miként lehet egymással versenyezni, s ugyanakkor hatékonyan együttműködni. Minőségi meggondolások Január—februári pártnapok Dunaföldvári művelődési ház, január 16-án 18 órakor, K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. Dunaszentgyörgyi pártház, január 16-án 18 órakor, György József, a Tolna megyei Pártbizottság osztályvezetője. Dombóvári MÁV csomópont, Január 18-án 16 órakor, Pullai Árpád, a KB titkára. % Bonyhádi művelődési ház, január 19-én 18 órakor, Knakker József honvéd ezredes. Döbröközi pártház, január 19-én 18 órakor, Fenyvesi Ferenc, a MEZ0BER Igazgatója. Bölcskei művelődési •ház, január 19-én 18 órakor, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese. Nagydorogi művelődési ház, január 23-án 18 órakor, Bucsi Elek, A Tolna megyei Pártbizottság munkatársa. Pálfai művelődési ház, január 23-án 18 órakor. Tolnai Ferenc, A Tolna megyei Pártbizottság titkára. Paksi Konzervgyár, január 23-én 14.30-kor, Barinkat Oszkár, a KEB titkára. Lengyeli művelődési ház, január 26-án, 18 órakor, dr. Sólymost Mihály, a Tolna megyei Pártbizottság vb-tagja. Faddi művelődési ház, január 26-án 18 órakor. Somi Benjamin, » Tolna megyei Pártbizottság titkára. Bátai művelődési ház, január 26-án 18 órakor, Király Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Becsi művelődési ház, január 26-án 18 órakor, Báli Zoltán, a Tolna megyei Pártbizottság vb-tagja, országgyűlési képviselő. Mérőműszergyár, január 31-én 14,30 órakor, Ágoston László, KB-munkatárs. Szekszárdi pedagógusok, február 9-én 16 órakor, Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. Mázai művelődési ház, február 9-én 18 órakor, Rózsa Imre, a Tolna megyei Pártbizottság munkatársa. Szekszárdi Vasipari Vállalat, február 9-én 16 órakor, Schrottner Károly, a Tolna megyei Pártbizottság vb-tagja. Szekszárdi óra-ékszer február 12-én 14 órakor,' Dudás Antal, a Tolna megyei Pártbizottság osztályvezetője. Teveli pártház, február ló-én 18,30, Pollák Andor, a Tolna megyei Pártbizottság munkatársa. Hőgyészi pártház, február 15-én 18 órakor, Kaszás Imre ország- gyűlési képviselő. Dombóvári cementüzem, február 15-én 18 órakor, Molnár Lajos, a Tolna megyei Pártbizottság munkatársa. Naki pártház, február 24-én 18 órakor, Kerekes Miklós, a Tolna megyei Pártbizotság osztályvezetője. A mezőgazdász télen... Hihetetlenül kicsire zsugorodott a sárpilisi határ. A több száz hold őszi vetés, a felszántott sok föld elf ér egy asztalon. Sőt, még az asztalnál kisebb helyen is — mindössze néhány papírlapon. Így mellette elfér az egész tagság; traktoros, raktáros, növénytermelő, állattenyésztő. Jutott hely az épületeknek, a tavaly megtermelt sok-sok terménynek, a márciusban született malacoknak, borjaknak, az Olaszországba eladott hízó marhák is visszatértek néhány napra... Itt sorakozik a szövetkezet valamennyi gépe — még olyanok is, amelyeket még ezután vásárol a szövetkezet. Ami az elmúlt egy év alatt történt, szinte minden elfér így együtt, tizes, százas, tízezres, százezres nagyságrendű számokba sűrítve Kovács Kálmán főagronómus asztalán. Még az az idő is, amit ősszel a kórházban töltött. A számrengeteg egyhangúságát, szárazságát legfeljebb egy-két kacskaringós kiszólás fűszerezi. A közhit is azt tartja; a legszerényebb mezőgazdász is csak káromkodi'a tud számolni... i Számolni ugyan év közben is kell — sőt, kötelező —, de akkor az ezer holdas „asztalon” nem sűrűsödnek össze annyira a számok. Tavasszal, nyáron, ősszel adódik ezernyi más elfoglaltság munkaelosz;- tás, vetés, aratás, határjárás. De ilyenkor, télen? Jóformán semmi más nincs, csak a sokféle számadat, nyomtatvány, ceruza. Az ajtó közelében tanácstalanul topogó tagtól is csak számolás közben lehet megkérdezni; — No mi a baj? — Az istállóból ellopták a vellámat... — Hát azt bizony, meg kell fizetni... — No, hiszen csak találjam meg valakinél... A hátához verem, annyi szent... Szóval, ez a mezőgazdász téli elfoglaltsága. Vagy tán mégsem egészen? — A zárszámadásunk rövidesen elkészül. A leltározás egyeztetése i$ befejezés előtt áll. Most összegezzük az állat- tenyésztés eredményeit. És, mivel a gyenge tsz-ek közé tartozunk, közben el kell készítenünk az idei terv bizonyos részleteit is. — Elkészült a munkaformák kialakításának tervezete. Zömében pénzbeni munkadíjazás lesz, csupán a cukorrépa,^ a fűszerpaprika, az uborka művelését végzi a tagság százalékos részesedésre. Mivel sok az idős tag, már csak ezért is kell a termelést gépekkel végezni. Vásároltunk négy kombájnt. Nemcsak a gabonát aratjuk velük, hanem ősszel a kukoricát is velük takarítjuk be. As egész kukoricate- rületet — 325 holdat — K— 04-gyel vegyszerezzük. A szőlőt is... — Az idén a terület 25 százaléka kap szerves trágyát. Ehhez kétszáz vagon lápföldet szállít a talajerő-vállalat. A múlt évben felfuttattuk az állattenyésztést, több takarmányt kell termelnünk... — Vásárolunk egy új DT— 70-est, különféle munkagépeket ... — Tehát ez a számrengeteg ad most munkát a mezőgazdásznak? — No, nem... Azért van még sok más. Szemmel kell tartani az állattenyésztést, a a gépek javítását, a trágyahordást, a nádaratást, a jégvágást. A jövő héten folytatjuk az ősziek fejtrágyázását, a gyümölcsösben megkezdjük a tisztogatást. — Azonkívül minden héten egy nap a határé. Azt sem lehet csak úgy, magára hagyni. Ilyenkor körbejárjuk a határt, nézzük a vetéseket, nincs-e bennük károsodás. Gabonáink szépek, csak tán száz hold gyengébb, amit október végén, utoljára vetettünk A száraz talajban nehezen kelt, éppen kibújt amikor megjöt{ a fagy... És a lucernában jelentkezett egérkár... A mezőgazdász tehát ilyenkor a jól fűtött szobában, az asztalon szánt, vet, arat. Tulajdonképpen fordított a helyzet. Tavasztól őszig a határból is az íróasztalon tartja a szemét, télen pedig a számok mellől is odalát a határra. A jövő télre csak így nőnek nagyobbra a most papírra vetett számok. Bl.