Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
I8C8. Január 12. TOLNA MEGYEI NfcPŰJSAB 3 Panel sertéstelep hazai terv alapján Az országban először Pincehelyen — Egy tsz-tag 700 sertést gondoz — Fölösleges zarándokutak A PINCEHELYI VÖRÖSMARTY TSZ-BEN korszerű, gépesített sertéstelep épül, hazai tervezés alapján. A hír érthető módon nagy érdeklődést keltett, hiszen a külföldi szabadalmak megvalósítása túl drága és a legtöbb esetben nem elérhető a tsz-ek számára. Az egyik szaklap is közölte a pincehelyi beruházást. Több helyről érkeztek küldöttségek Pincehelyre, még mielőtt bármi is megvalósult volna az építkezésből. A kunszentmártdni termelőszövetkezet és vele együtt a járási bankfiók meg a járási tanács elnökhelyettese összesen három gépkocsival jött a Vörösmarty Tsz-be, potyára. Palóc Tamás, a Vörösmarty Tsz elnöke azt mondjä: kellemetlen ez a helyzet, de elejét vehették volna a csalódásnak azzal, ha értesítik a szövetkezetét utazási szándékukról. Az egészen modem és rövid idő alatt megépülő sertéstelepnek viszont nagyon örül az elnök és az egész szövetkezet. Teljesen szokatlan az építkezési mód és szinte hihetetlennek tűnik, mikor hamar elkészül a sertéstelep. Miniszteri határozat van arra. hogy ezt az építkezést kísérletképpen megvalósítsák Pincehelyen, és márciustól októberig elkészüljön a sertéstenyésztő és -hizlaló telep, a teljes berendezéssel, utakkal, kerítéssel. Előregyártott elemekkel dolgoznak, acélvázas szerkezetre farostból készült panel elemeket szerelnek. Csupán a mélyépítés hagyományos. Az üzemelés technológiája is újszerű, hiszen zárt rendszer, másrészt minden munka gépesítve van. A zárt rendszer egyrészt azt jelenti, hogy a telepen lévő szaporulatból történik a hizlalás, tehát ide kívülről nem kerül be sertés. Zárt lesz a telep abban az értelemben is, hogy teljesen körülkerítik és csak munkaruhában szabad bemenni az állatokhoz. a teljes gépesítés lehetővé teszi, hogy egy-egy hizlaldában 700 sertést egy ember teljesen ellásson. Ez nem jelenti a szövetkezet sertésgondozó-l étszámának csökkenését, mert a jelenlegi 1800—2000 hízott sertés helyett a jövőben évente 5000 sertést fog értékesítésié fölnevelni. meghízlaind a gazdaság. Korábban, amikor ennek a nagy sertéstenyésztő és -hizlaló telepnek a> megvalósítását elhatározták Pincehelyen, számoltak az ezzel kapcsolatos egyéb változásokkal is. Például jóval több abraktakarmányt kell termeszté- ni. A vetésterület növelése nem lehetséges, ezért úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy részben áttér az intenzív kukoricatermesztésre, tehát nagyobb hozamokat akar elérni az eddiginél. A pincehelyi kukoricatermés eddig sem volt rossz, az utóbbi években májusi morzsoltban számítva meghaladta holdanként a 23 mázsát. A részes kukoricaművelés megszűnik, és ezt a tagság tudomásul veszi, abban a reményben, hogy ezentúl is lesz elegendő kukoricája a szép számú háztáji jószágállomány ellátására. Az elnök beszélgetett egy csszejöveleten az asszonyokkal. Egyikük megjegyezte, hogy amikor a kombájn miatt megszűnt a kézi aratás, azt hitték, nem lesz kenyerük. Kiderült, hogy a változás nem jelent hátrányt, csak előnyt. „Most azt mondják, nem kell kapálni. Azért csak lesz kukoricánk ezután is.” AZ ORSZÁGBAN elsöiCént felépülő hazai tervezésű modem sertéstelep minden valószínűség szerint előnyt jelent a megye más szövetkezeteinek is. hiszen a generálkivitelező, az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A tapasztalatokat nyilvánvalóan hasznosítják majd a megyében másutt Í6. G. J. Halasztás helyett, törlés Mérnöki képesítéssel könyvelői tanfolyamra iratkozott a vetőmagtisztító vállalat dombóvári alközpontjának dolgozója. Beosztása szerint az üzem laboratóriumában magvizsgáló a jelentkező. Malya Pálné, Debrecenben diplomát szerzett mérnök. Néhány műszaki emberük a szakmérnöki továbbképzőbe iratkozott, de Malyáné mást gondolt. Egyszerre két intézménynél — a Marxizmus—Lenini zmus Esti Egyetemén és a kaposvári mérlegképes könyvelői tanfolyamon — jelentkezett továbbtanulásra. Szokatlan eset. Mi lehet mögötte? Mind a kettőt aláírták — Szükséges-e a magvizsgálói munkához a mérlegképes könyvelői tanfolyam elvégzése? — kérdezzük az üzem főkönyvelőjét, az igazgató távollétében. — Dehogy. Egyéni óhaja .ez Malyánénak. Nekünk nincs szükségünk könyvelőre és előreláthatóan nem is lesz — feleli Kertész László főkönyvelő. — Tudták-e a vállalat vezetői, hogy két — egyenként is egész embert kívánó — tanfolyamra jelentkezett dolgozójuk? — Igen. A vezetőség mind a kettőhöz hozzájárult, vezetőnk aláírta a jelentkezési lapokat — feleli. A miértre csak annyit mond. hogy kérte a munkavállaló. — Sajnálatos, hogy távolléte miatt nem tudunk a vezető elvtárssal beszélni. Tájékozódni szeretnénk, volt-e arra példa, hogy hasonló esetben megtagadták volna a hozzájárulást? — Nem, eddig még egyszer sem tagadtuk meg. — Milyen kedvezményekkel jár a tanfolyam? — Melyikre gondol? Az esti egyetemre? —• Oda nem jár. A másikról érdeklődöm. — Ez nem jelentős. Vállalati bérszabálvzrtunk szerint összesen 8 nap tanulmányi szabadság jár neki. Hetenként utazik el Kaposvárra, kért és kapott engedélyt, hogy azokon a napokon korábban elmehessen a munkából — válaszol a főkönyvelő. Folytatjuk az érdeklődést. Itt is aláírták az egyik jelentkezést. Bán Lajos elvtársat, az üzem párttitkárát kérdezzük: — Komolynak látszott-e Malyáné tanulási kedve, amikor az esti egyetemhez kérte a párt- szervezet javaslatát? — Úgy mutatkozott. Majdnem meg is sértődött, amikor közöltem vele, hogy kissé megkésett — feleli a titkár elvtárs. — Tudott-e a pártszervezet arról, hogy egyszerre két helyre is jelentkezett Malyáné? Meglepődik: — erről nem beszélt nekem. Ha ezt tudom, nem adok ajánlást — mondja Bán elvtárs. Nincs teljes összhang a két vélemény, a két álláspont között. Elmaradt az egyeztetés és a kölcsönös tájékozódás. „Nekem nem is olyan fontos“ A kölcsönös bemutatkozások után rátérünk a lényegre. Ismertetem Malya Pálnévai jövetelem célját. Szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba, tulajdonképpen mi történt és hogyan. — Mi a helyzet az esti egyetemmel? — érdeklődöm a mér- nökasszanytól. — Majd folytatom. Miért baj ez? Sokan egyszerűen abbahagyják, még halasztást sem kémek, őszintén szólva, nekem nem is olyan fontos az esti egyetem. Utalok a beosztásomra, hiszen nem vagyok vezető — feleli. — Gondolja, hogy csak azoknak „fontos”? Ha ez a véleménye, miért jelentkezett oda? — Csupán azért, hogy tanuljak. — És a könyvelői tanfolyam? — Ott többször is próbálkoztam. Mikor végre megkaptam a kedvező választ, az esti egyetemen kértem egy év halasztást. — Mondja, mémökasszony? Miért nem közölte a párttitkárral kettős jelentkezését? — Nem is tudom. Nem bíztam a másik sikerében — ismétli újra. Elmondja még, hogy jelenlegi beosztását nem tartja kielégítőnek, ehhez nem kell mérnöki képesítés. Anyagilag előnyösnek véli, ha a hároméves tanfolyam befejeztével elmegy tsz-főköny- velőnek. Férje a sásdi tsz agrár- közgazdásza. Úgy tervezi, ha nem kap az üzemnél mérnöki beosztást, más pályára lép. Koncepciója vitatható. Ilyen egyszerűnek képzeli? Gondolja, hogy azonnal főkönyvelő lehet? Kérdéses, hogy így eléri-e céljait. Nem lett volna-e célszerűbb törekvés, hogy új szakma helyett továbbképezze magát, ideológiai és szakmai téren? Nem látja értelmét. Mi hiányzott ? A munkaadónál a körültekintés és a mérlegelés. Munkavállalónknál pedig már jelentkezésekor hiányzott a nyílt' beszéd. Ami pedig halasztási kérelmét illeti, bizony ott sem volt minden a legnagyobb rendben. — Többször távolmaradt az esti egyetemi foglalkozásokról Malya Pálné. Elérkezett az első negyedévi beszámoló ideje és oda sem jött el. Többszöri felhívásunkra sem közölt velünk semmit. egyszerűen elmaradt. Már kizárásáról volt szó, amikor végre reagált, kérte tőlünk egy évre a halasztást — mondja Tóth János elvtárs, a Dombóvári Járási Pártbizottság munkatársa. — Ekkor mivel indokolt? — Levelében annyit közölt, hogy kéri a halasztást, mert felvették a mérlegképes könyvelői tanfolyamra — mondja Tóth elvtárs. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatósága — a járás előterjesztése szerint — jóváhagyta Malya Pálné törlését. Halasztás helyett törlés történt. Sor kerül a tanulságok helyszíni levonására is. A járási párt- bizottság a hasonló esetek elkerülése végett készül az üzemi beszélgetésre. Ha Malyáné pályát akar változtatni, ám tegye. Másként kellett volna eljárnia. SOMI BENJÁMINNÁ Kifogásolást — vétó —jog a% új gazdaságirányítási rendszerben Interjú Soponyai Jánossal, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetőjével — A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a vállalati, szakszervezeti szervek bizonyos esetekben kifogásolási — vétó — joggal éljenek. Milyen jelentősége van az új jognak a szakszervezetek életében; — A kifogásolási — vétó — jog, új jogiként lép be a hagyományos szakszervezeti jogok sorába. Jelentősége kettős: egyrészt lehetőséget nyújt, hogy a törvényt, a szocialista erkölcsöt sértő vállalati intézkedésekkel szemben gyorsán fel lehessen lépni a dolgozók érdekének védelmében; másrészt az új jognak nagyon fontos politikai jelentősége is van. Ezzel a joggal ugyanis olyan lépéseket lehet megakadályozni, amelyek következtében a dolgozókat súlyos gazdasági, politikai és erkölcsi sérelem éri. — A SZOT szükségesnek tart- ja, hogy a szakszervezeti szervek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek és szellemének megfelelően éljenek a kifogásolási — vétó — joggal. Milyen esetekben alkalmazzák ?. szakszervezetek ezt az új jogukat? — Szeretném hangs úLyocni, hogy a kifogásolási — vétó — jog alkalmazása előtt arra kell törekednünk, hogy a gazdasági vezetés által hozott kifogásolható döntéseket elsősorban hagyományos as üközőkkel, politikai meggyőzéssel, a helyi pártszervek segítségével rendezzék. És csak abban az esetben éljenek a szakszervezetek ezzel a jogukkal, ha a hozott intézkedés hatálytalanítása más módon nem lehetséges. A kifogásolási — vétó — jogot alkalmazni kell, ha a gazdasági vezetők a közös megállapodásokat megsértik; ha a törvénysértés ténye fennáll; ha a gazdasági vezetők megséi- tik a szocialista erkölcs és bánásmód szabályait; és végül, ha a vállalati, vagy azon belüli törekvések a szocialista rendszertől idegenek és súlyosan sértik a dolgozók érdekeit. — Például? — Például, ha a vállalat egy egyedülálló, többgyermekes anya munkaviszonyát törvényellenesen, felmondással megszüntette és ez ellen az szb. kifogást jelent be, az nemcsak az érintett dolgozó, hanem a vállalat, tehát az egész kollektíva érdekeinek védelmét is szolgálja. A kifogás bejelentése azt jelenti, hogy a munkaviszonyt nem szabad megszüntetni, tehát az anyát továbbra is foglalkoztatni kell. Egy másik példa: a vállalat nem tartja be a kollektív szerződés valamely előírását, amely egyébként mindkét félre nézve kötelező érvényű. Ilyen esetben az szb-nek élni kell a kifogásolási — vétó — jogával. — Annak érdekében, hogy a szakszervezet vállalati szervei a kifogásolási — vétó — joggal megfelelően élhessenek, egyértelműen meg kell határozni, hogv a szakszeryezet vállalati szervei közül melyek milyen kérdésben Jogosultak ezt gyakorolni. — A kifogásolási — vétó — iog a szakszervezeti tanácsot illeti meg, azonban az alsóbb szerv is kezdeményezheti a kimondását, ha a felsőbb szervvel megtárgyalta és az üzemi pártszervezettel is megbeszélte. Egyedi, vagy kisebb kollektívát érintő esetekben sürgősen is kimondható a kifogásolás — vétó. Erre az szb-titkár kaphat a szak- szervezeti tanácstól felhatalmazást. Hiszen vannak olyan egyedi ügyek, amelyek a testületi állásfoglalást nem indokolják. A kifogásolási — vétó — jog helyes gyakorlása jelentősen hozzájárulhat majd az egyéni, vállalati és társadalmi érdekek összhangjának megteremtéséhez is. Befejezésül talán még any- nyit, hogy a kifogásolási — vétó — jog és a gazdasági vezetők tevékenységét véleményező hatáskör tartalma és főbb módszerei külön irányelvekben a közeljövőben kerülnek szabályozásra. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Tengeri szirén — szárazon Megkövesedett tengeri szirén csontjai kerültek napvilágra a zebe- gényi kőfejtőben. A 15 millió évesre becsült szirén — prózaibb nevén tengeri tehén — mészkőbe ágyazott bordáit a muzeológusok gondosan megtisztogatják; az értíkes lelet a szobi Börzsöny Múzeumot gazdagítja. (MTI-fotó — Búd György felvétele.)
