Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. Január 7. VOLNA MEGYE! KEPÜJ9A 1 3 Erőforrás r_ A pártoktatás tapasztalatai Ertényben Évek óta bevált Ertényben a péntek estére szervezett téli pártoktatás. Kezdetben még igen, de most már senkinek nem jut eszébe megkérdezni — ha pénteken este tíz-tizenegy óra tájban világosságot lát az iskola vagy a tanácsház ablakából kiszűrődni —, milyen rendezvény van. Inkább ezt mondják: „Úgy látszik, az elvtársak nagyon belemelegedtek a vitába. Már elmúlt tíz óra és még mindig együtt vannak”. Tartalmas a vita — Hányán vesznek részt a pár toktatásban, és az idén milyen politikai tanfolyamat indítottak? — érdeklődtünk Horváth János elvtárstól, a párt- szervezet titkárától. — Két tanfolyamunkra ötve- nen járnak. Nem panaszkodhatunk sem a megjelenésre, _sem az aktivitásra. Van érdeklődés, kérdés és alkalmasint tartalmas vita. A gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatát Pályi Dezső párttagunk vezeti. Ezen a tanfolyamon tsz-vezetők, brigádvezetők, tanácstagok, s azok a párttagok és pártonkívüliek vesznek részt, akik megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek. A közgazdasági alapismeretek tanfolyamára adminisztratív és más területen dolgozókat, valamint a szocialista brigádtagokat vontuk be. A propagandistáknak jól fel kell készülniök a foglalkozásokra. *— Milyen kérdéseket tesznek fel a hallgatók és nem kalandoznak-e el a megadott témától? — De nem ám, valamennyi kérdés az anyaghoz kapcsolódik. —• Nem említene, Horváth elvtárs egy-két példát? .— Nagyon szívesen. Érdekes vita alakult ki például a mező- gazdasági tervezéssel foglalkozó téma után, amikor az egyik résztvevő így fogalmazott: — 1967-ben többet dolgoztunk, időben elvégeztük a soron következő munkákat. Most, hogy a zárszámadásra készülünk, egyre- másra azt halljuk, nem lesz any- nyi a kifizetésre kerülő munkaegység. mint 1966-ban volt. (Abban az évben 50 forintot ért egy munkaegység az értényi Búzakalász Tsz-ben, most pedig előreláthatóan 40—50 forint között számolnak.) Konkrét válaszok — Hogyan válaszolt a kérdésre a propagandista? — Pályi elvtárs mindenki számára érthető és világos magyarázatot adott, s hangsúlyozta a mezőgazdasági termelést befolyásoló természeti tényezőket. Emlékeztette hallgatóságát a nyári szárazságra, s az abból következő terméskiesésekre. Termelőszövetkezetünk a burgonyánál háromnegyed millió forint kieséssel, a cukorrépánál több mint 50 ezer forint kieséssel számol. Ezeknél a példáknál jól érvelt az őszi szántás előnyeivel, amikor azt mondta: — A traktorosoknak azon kell lenniük, hogy ősszel minden területet felszántsanak. A kukoricánál is nagyobb lett voina a terméskiesés, ha a vetőmag történetesen nem ősszel, hanem tavasszal szántott földbe kerül. A közgazdasági sajátosságok témájánál szóba kerültek az elmúlt évben eszközölt beruházások. Ezek — úgymond — nem szerepeltek a tervben, de a vezetőségnek soron kívül be kellett iktatni. Hirtelenében több mint félmillió forint kiadást számoltak össze, amit az elmúlt évben épült gépműhely, istálló és alkatrész- raktár építésére költöttek. Most már a tsz-tagokat is nagyon foglalkoztatja a közeledő zárszámadás, és a pártoktatáson részt vevők érvelnek is az ott hallottakkal. — Szükség volt a gépműhelyre? — Feltétlenül, mert a szerelők nem tudtak dolgozni és mindenki a jó géphez és a gépi munkához ragaszkodik. — El lehetett halasztani az 50 férőhelyes növendékistálló és az alkatrészraktár építését? — Nem, mert olyan nagy szükség volt rá, mint egy falat kenyérre. A tanfolyam anyagában szereplő elvi megállapításokat sorrakai munkát a betakarítási időszakban is. Géppel történik a burgonya, a kukorica és a cukorrépa betakarítása. A szüret így valóságos kikapcsolódás. Száz hold szőlőt telepített a közös gazdaság a hatvanas évek második felében. A szüret a legvidámabb, legkedveltebb munka. Az a baj, hogy a nagy munkáslétszám miatt egy nap alatt befejeződik. Tengelic 1907-ben még egy kis puszta volt csupán. Hatvan évvel később, tehát 1967- ben 1900 lakosa volt a falunak, utcai vízhálózattal rendelkezett, két orvos, egy fogorvos, egy állatorvos és egy gyógyszerész tartozott hozzá. Bölcsődét 1968-ban építettek újat, másfél millió forint költséggel, teljesen a falu anyagi eszközeiből. A szövetkezet 300 ezer forintot adott különböző formában, például segédmunkával és fuvarral. Ebben az esztendőben még sokan laktak a falun kívül, pusztákon. Ezt a helyzetet fokozatosan felszámolták. Először a külterületen lakó iskolás gyerekeken könnyített a falu azzal, hogy kollégiumot épített számukra, tehát, nem kellett bejárniuk, hosszú kilométereket gyalogolva. A kollégium építésének ügyében 1968. január elején mentek Budapestre az illetékes minisztériumba tárgyalni a megyei tanács művelődésügyi osztályáról. A községi tanácselnök, Németh István már akkor nagy reményeket fűzött az elgondoláshoz. Maga is a falu szülötte, nagy ambícióval dolgozott a község fejlesztésén. Tapasztalatai szerint a tengelici emberek már 20 évvel ezelőtt is nagyon szerették a szépet. Fürdőszoba akkor a 180 víz- vezetékesház 70 százalékához tartozott. Sokan az istálló, vagy más melléképület lebontásával teremtették meg a fürdőszoba építésének feltételeit. Tíz évvel később — errői' egy tanácsülési jegyfőkönyv is tanúskodik — már nqjjjp- den háznál volt fürdőszoba. Természetesen ez nem helyettesíti nyáron sem a strandfürdő élményét, kellemes szórakozását, ezért olyan zsúfolt a strand medencéje. A legközelebbi tervben egy fedett uszoda építése szerepel. A lakosság ehhez teljes támogatását ajánlotta fel. A termelőszövetkezet, amely évek óta országos hírnévnek örvend a sertéstenyésztésével, nagy összeggel járul hozzá az építkezéshez. Ennek megvalósulása nem csak szórakozást jelent a falu életében, hanem kötelező úszóleckéket a gyerekek számára. A tornaoktatás fele részben úszásból áll. Az iskola minden évben megrendezi majd az úszóversenyeket. Hallani olyan véleményt a községben, hogy tíz év múlva Tengelic is adhat legalább egy kitűnő sportolót az úszóválogatottnak. (gemenczi) rendre lefordítják saját életük gyakorlatára. Amikor arról beszéltek, hogy a sertéstenyésztésben 1966-ban az önköltségszámítás alapján 31,58 forintba került egy-egy szopós malac, addig 1967-ben több mint egy forinttal csökkentették az önköltséget. A témánál jó alkalom adódott szólni a szocialista brigádmozgalomról. Az értényi Búzakalász Tsz sertéstelepe szerfás épületeivel, ólaival igencsak korszerűtlen. Az ott dolgozók mégis eleget tettek az elmúlt év áprilisában tett vállalásuknak. Azért volt lehetséges, mert azon voltaik, hogy ha már vállalták, el is nyerjék a szocialista brigád címet. A mezőgazdasági tervezés fejlesztésének kérdéseihez kapcsolódóan érdekes vita alakult ki. A füzet hetedik oldalán egy táblázat szemléltet a mezőgazdasági üzemek alakulásáról 1961. és 1967. között. A táblázat szerint országos viszonylatban 1967-ben 215 állami gazdaság, 3415 termelőszövetkezet és egyéb szövetkezet, egyéni gazdaság pedig 110 ezer van. Ertényben a tsz-ek egyesítése óta egy tsz-t és tízegynéhány egyéni gazdaságot tartanak nyilván. A vita az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek és a tsz megnövekedett önállósága körül bonyolódott. A reform bevezetésének szükségességével, célkitűzéseivel egyetértenek az értényi tsz-tagok. Jó néven vették többek között, hogy a kenyérgabona kivételével nem kapnak területre lebontott tervelőirányzatokat. Megszűnt az a kényszer, hogy termelési és értékesítési szerződést csak a terv felülvizsgálata után lehet kötni. Tetszik a tagoknak hogy a termeltető és felvásárló vállalatok közvetlenül keresik fel a termelőszövetkezetet és kötik meg a szerződést. Elmondták, amit jó érzéssel fogadtak, s elmondták azt is, amit a gyakorlatban nem látnak megoldottnak. Helyes, hogy a kormányzat — gondoskodva az ország kenyeréről — a kenyérgabona-vetésterületre megadja az előirányzatot. A tsz ennek a kötelezettségének becsülettel eleget tett. De azt már sehogy sem fogadják el, hogy a még ma is létező egyéni gazdaságoknál nem ellenőrzik, hogy a kenyérgabonát elvetették-e. Számításuk szerint Ertényben legalább 25 hold kenyérgabonát kellett volna elvetni az egyéni gazdáknak, és mint mondták, jó, ha 15 holdat elvetettek. Vannak egyéni gazdák, akik egy szem kenyérgabonát sem vetettek. Nem a rossz szándék beszél az értényi tsz-tagokból. A politikai tanfolyamon tanult anyag megértése és az a felismerés beszélt belőlük, amelynek alapján szóvá tették a hibákat Amennyiben Értény eléri 1968- ban i<s az elmúlt évi 14 mázsás búzaátlagot, 130—140 mázsa kenyérgabonával kevesebb terem a majdnem tízholdnyi vetésterület kiesésével. Ezt azért tették így szóvá, mert igazságtalannak tartják, hogy a még ma is földtulajdonnal rendelkező magángazdák részére is ők, a tsz-tagok termeljék meg a kenyeret. Ertényben komoly erőforrást jelent az évről évre magasabb szinten folyó téli pártoktatás. A résztvevők érdeklődnek a gazda- $ ságpolitikai kérdések iránt, s egy- egy témáját a gyakorlatra, saját területükre konkretizálják. Megértik az anyagot, az abból adódó tennivalókat felismerik és amivel nem értenek egyet, bátran szóvá teszik. i P. M. * Szabadsággal kéz dia a Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat hatvan dolgozója az évet. Legtöbbjük nem saját jószántából vette ki a fizetéses szabadságot — köztudomású, hogy télen nemigen lehet azt hasznosan eltölteni, hanem vállalati érdekből. A vállalót ugyanis nem tudott munkát adni a kötőknek, A paplanüzem teljes kapacitással termel, gyártják az ipari vattát is és dolgozik a konfekciórészleg is. Csak a kötődében állnak a gépek. Talán nincs szükség a hőgyészi kötöttárukra? — Ellenkezőleg! Egy-két hónappal ezelőtt még arról panaszkodtak a kis- és nagykereskedelem szakemberei Szek- szárdon, hogy annak idején ők tanították meg a hőgyé- szieket szép, divatos kardigánokat, blúzokat, pulóvereket kötni, most pedig egy darabot sem kapnak Hogy észről. A vállalat teljes kötöttáru-termelése megyén kívülre kerül. — Nincs szállítási szerződésünk kötöttárura — mondja Lieb János igazgató. Az új termelői árakat kialakítottuk, meg is adtuk a nagykereskedelmi vállalatoknak. Azonban a fogyasztói árakat még nem ismerjük — ők sem —, már pedig csak azok ismeretében lehet eldönteni, hogy egyik-másik termékünkre szükség van-e, vagy sem. Megtárgyaltuk a Sport-, Játék és Hangszer Nagykereskedelmi Vállalattal, a győri RÖVIKÖT-tel és a Dél-dunántúli RÖVIKÖT lerakattál cikkenként a leszállítandó meny- nyiséget, szerződést azonban eddig csak úgy lehetett volna kötni, hogy mindkét fél fenntartja a jogot: ha az ár nem kedvező, eláll a szállítástól. Bizonytalanra pedig nem lehet termelni. A forgalmi adót nem tudtuk, tehát a végleges fogyasztói ár még bizonytalan. Hétfőre valószínűleg nyilatkozik Győr az igényeiről, s hét végén megállapodhatunk a szekszárdiakkal is, így a jövő héten már bizonyára dolgozhatnak a kötők. De ezen a héten nem tudtunk munkát adni nekik. — Hogy vélekednek a szekszárdi nagykereskedelmi lerakatnál? — A korábbi panasz, miszerint Hőgyészr&l nem kapunk árut, már nem áll fenn, még tavaly megtörténtek a megállapodások — mondja Landauer Sándor lerakat- vezető. — Most azonban még nem tudtuk nyélbeütni az üzletet. Hiába kaptuk meg a termelői árakat, a forgálmi- adó-kulcsolcat csak december 30-án hozták tudomásunlc- ra. Kiderült, hogy a hőgyésziek egyik-másik terméke túlságosan drága lesz, azon az áron nem lehet eladni. — így munka nélkül maradnak a hőgyészi kötők? .— Nem. Árujukra igenis szükség van, csak le kell ülni és részletesen megtárgyalni a helyzetet. Eddig nem értünk rá, sok a munka a leltározással, átárazásokkal. El kell mondani azt is, hogy a múlt év negyedik negyedévi szállítmányainak zömét december 29-én és 30-án kaptuk meg, tehát van elegendő hőgyészi kötöttárunk. Reméljük, hogy sikerül ez évre is megállapodnunk, így a jövő héten már megindulhat a termelés a kötődében. Hétfőtől tehát minden valószínűség szerint ismét munkába állhatnak a kötődé dolgozói. De tálán elkerülhető lett volna az egyhetes kényszerszabadságolás. Nem lett volna szabad engedni, hogy az új gazdasági mechanizmus ezzel „köszöntsön” hatvan munkást. U) anyagmozgatás önköltségcsökkentés Az anyagmozgatás gépesítéséhez — korlátozott mennyiségben — azonnali szállításra tudjuk biztosítani az alábbi gépeket: Elektromos és Diesel-motoros targoncák: 1 tonnás elektromos platós targonca 59 000 Ft 2 tonnás elektromos platós targonca 96 000 Ft 1 tonnás emelőlapos szállító targonca 45 000 Ft 5 tonnás elektromos emelőlapos szállító targonca 290 000 Ft 2 tonnás BETA 1/A Diesel-motoros villás targonca 3050 mm emelési magassággal 179 000 Ft 3450 mm emelési magassággal 179 000 Ft 3600 mm emelési magassággal 180 000 Ft szállítószalagok: 18 900 Ft 20 100 Ft 25 100 Ft 42 000/ Ft 71 000 Ft 49 100 Ft 75 700 Ft Elektromos és Diesel-motoros 5 méteres hordozható 7,5 méteres hordozható 10 méteres hordozható 10 méteres vontatható 10 méteres Diesel-motoros vontatható 15 méteres elektromos vontatható 15 méteres Diesel-motorog vontatható ' 15 méteres elektromos vontatható; bordázott gumihevederes mindent felhordó 70 500 Ft Ezen túlmenően: DRK—30 tip. rugóskalapács 21 000 Ft Kérjük megrendelésükkel haladéktalanul keressék fel Géposztályunkat. A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében elégítjük ki. GÉPIPARI TERMELÖESZKÖZ-KERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest, V., Vadász u. 31. 312—350. (38)
