Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-06 / 4. szám
19G8. Január tí. TOLNA MFCTEl NfiPfUSA» 3 Vb-ülés Pakson és Dombóváron A közbiztonság helyzete a paksi járásban Méltatlanul, avagy túl a türelem határán Figyelő Legyen a tyűk | szobatiszta ? A termelőket és a tojásfelvásár- s lást végző községi kereskedőket £ idegesíti az a rendelkezés, amelyik j- már hónapok óta érvényben van, £ s amelyik megszigorította a to- -5 jás minőségi felvásárlását. A ten- JS géllel felvásárló Végh Mihály is Zj elpanaszolta, hogy a KARNEVÁL E túlzottan válogat. Ha észreveszik E a tojáson a légypiszok nagyságú £ szennyeződést, nyomban átvehe- 5 tétlennek minősítik az árut. A S közelmúltban is emiatt maradt S Végh Mihály nyakán 1800 tojás. Z A termelők sem lelkesednek túl- E ságosan, s a panaszok sokaságát tekintve feltételezhető, hogy túl- S zott a szigor. A tyúktól nem lehet megkívánni, £ hogy szobatiszta legyen, belátható *■* időn belül arra sem számltha- « tunk, hogy kitenyésztik a szoba- 5 tiszta tojóhibrideket. Kár ez egy- E csapásra megoldaná a szigorú mi- £ nőségi követelmények érvényes!- Ej tését. ■ ^ Feltételezhető, hogy hónapokkal £ ezelőtt, amikor megszigorították a Ej felvásárlás során a minőség köve- jE telményeit, több helyes elgondo- S lásból indultak ki az illetékesek. £ Közvetett módon ugyanis a tel- — jesen szennyeződésmentes tojás Ej egyúttal feltételezi a háztáji gazda- £ Ságokban a kisméretű barom/ifar- £ mokon is az állategészségügyi előírá- £ sok szigorúbb betartását. Más szó- « val a háztáji termelők ’ most job- jE ban rá vannak szorítva arra, hogy tisztán tartsák a tyúkólakat. Ebből jE végeredményben elsősorban a tér- « melőnek származik haszna, hi- « szén az állategészségügy és az ál- E lathigiéniai szabályok betartása E egyúttal azt jelenti, hogy kevesebb az elhullás, a veszteség, és jobb £ minőségű az áru, ebben az eset- £ ben a tojás. Az elveket illetően jjjj tehát vitathatatlanul jó és hasz- — nos a minőséget megszigorító in- E tézkedés. -wg De azért ne essünk át a ló má- “ sik oldalára. A KARNEVÁL embe- Ej rei ne keressék nagyítóval a to- Ej jásokon a szennyeződést. Senki- jZ nek' sincs hasznára, ha egy jó- s szándékú intézkedés a visszájára £ talál fordulni, s esetleg még va- E 1 amelyik községben az egész mi- E nőségi hadjárat mennyiségi ősz- s szeütközéssel, vagyis tojáshábo- £ rúval végződik. — ir — E iiiiiHiliiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiniiHi A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken délelőtt tartotta meg az év első vb-ülé- sét, amelynek fő napirendi pontja: a közrend, a közbiztonság helyzete a paksi járásban. Dr. Dajka Miklós rendőr százados, a járási rendőrkapitányság vezetője beszámolójában elmondta: „A Paksi Járási Rendőrkapitányságra 1967. III. negyedévig 276 feljelentés, bejelentés érkezett. A nyomozás elrendelésének számát tekintve, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva emelkedett a bűncselekmények száma a járás területén.” Emelkedett a társadalmi tulajdon és a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Az elmúlt évben 65 esetben rendeltek el nyomozást, társadalmi tulajdont károsító bűntett miatt, míg az ezt megelőző évben 58 volt az ilyen jellegű bűntettek számá. A felmérések alapján a bűntettek jelentős hányadát a lopások teszik ki. Jelentős megelőző munkát is végzett a rendőrség az elmúlt év folyamán: 23 esetben hívták fel írásban a gazdasági vezetők figyelmét azoknak az okoknak a megszüntetésére, amelyek alkalmat adtak bűncselekmény elkövetésére. Általában az a tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők jó néven veszik a figyelmeztetéseket. Ezt bizonyítják a válaszok is, amelyekben a gazdasági vezetők beszámolnak arról, milyen intézkedésekkel szüntették meg bűntett elkövetésére lehetőséget nyújtó okokat. A beszámoló részletesen foglalkozott a gépjárművek szaporodásával arányosan növekvő számú baltek megelőzésére az általános iskolákban közlekedésrendészeti órákat tartottak. Levizsgáztatták és igazolvánnyal látták el Duna- földváron és Pakson a lovas kocsik hajtőit. A termelőszövetkezeteknél, állami gazdaságoknál és azoknál a vállalatoknál, ahol több gépjárművezető dolgozik, közlekedésrendészeti előadásokat tartottak. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtott a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya és a TÍT is. A közúti balesetek oka sok esetben a járművezetők ittassága. A nagy veszélyre való tekintettel a büntető törvénykönyv önálló bűntettként értékeli az ittasan gépkocsit vezető személy magatartását. A paksi járásban 1967-ben 20 esetben tettek feljelentést ittas vezetés miatt. A beszámoló megállapította: csökkent a járás területén a fiatalkorúak által elkövetett bűn- cselekmények száma. A rendőrség munkáját jelentősen segítő önkéntes rendőri állomány 1967- ben tovább növekedett, jelenleg 20- csoportban 213 fő dolgozik. A végrehajtó bizottság ezután Bikács Község Tanácsa Végrehajtó Bizottsága működésének átmeneti megszüntetésével kapcsolatos tapasztalatokkal foglalkozott. A vb megállapította: a Bikács Község Tanácsa VB működésének átmeneti megszüntetése óta nőtt a községi tanácstagok aktivitása. Ezt bizonyítja a tanácsüléseken elhangzott tanácstagi hozzászólások számának növekedése. A vb ezután, az ülés utolsó napirendi pontjaként, bejelentéseket tárgyalt. Indulásaikor nem ismert lehetetlen feladatot. Amikor „kiemelték”, szinte szárnyakat kapott. A járási székhely mozijának vezetőjeként mindent vállalt és el is végezte megbízatásait. Kifogástalanul helytállt a tsz-szervezésben, a munkásőrségben. Később jött néhány fegyelmi. Az üzemben teljesen kicsúszott lába alól a talaj. Az 1967. október 26-i üzemi taggyűlésen tárgyalták I. József fegyelmi ügyét. A huszonnyolc résztvevő közül nyolc felszólaló bizonyította, hogy elveszítette munkatársainak támogatását és méltatlanná vált a párttagságra. Ketten akadtak, akik szigorúnak vélték a kizárási javaslatot. De ők is konkrét példákkal illusztrálták I. József rágailmazó-bomlasztó tevékenységét. Egy tartózkodás ellenében határozott úgy a párttaggyűlés, hogy I. Józsefet kizárja a gyár kommunista közösségéből. A fegyelmi alá vont ember, betegségére hivatkozva távolmaradt arról a járási párt vb-ülésről, ahol fegyelmijét tárgyalták. Jóváhagyták az alapszervezeti taggyűlés döntését. „Nélküle többre megyünk“ Néhány éve fegyelmivel került át az építőipari tevékenységet folytató üzembe. Anyagilag itt sem károsodott. Nem nyughatott, pedig jól fogadták. Nem ismerték, vagy nem akartak tudni az előzőleg történtekről. Felemás módon úszta csak meg az egyéni haszonszerzés vádját előző munkahelyén. Tisztázódott, hogy megdolgozott ugyan I. József az öt- ezer-hatszáz forintnyi bérért, de tény, hogy más nevére számolta el az összeget és nem a saját nevét írta alá a pénz felvételekor. Uj munkahelyén elrontott mindent. Intrikába fogott és szó szerint mindenkivel szembekerült. Eleinte furcsállották, hogy dicséret soha nem hagyta el ajkát. Később már senki nem állhatott meg előtte. Hiába' lett tagja a szocialista brigádnak, ott is egyedül maradt egyéni „igazságával”. Nem tűrte az ellenvéleményt. Szeptember 7-én brigádgyűlést hívtak össze. Ezen az összejövetelen fejére olvasták I. Józsefnek viselt dolgait. Egymás után álltak fel munkatársai; — Van itt olyan valamirevaló ember, akit meg ne rágalmazott volna? — Először csak mindent kritizált, de aztán már bomlasztott a brigádban. Emlékezhettek rá, egyiket gyávasággal, másikat leb- zselésseli vádolt. Aztán meg fenyegetett és jelentgetett. — Kivonta magát a közösségből. Ellene beszélt, amikor rá r kar tunk verni a munkára. Szerintem nélküle többre megyünk. — Svábozott, meg urazta aa elvtársakat. Méltó ez egy szocialista brigád tagjához? Mast is megbízhatatlannak tart és megmar mindenkit — sorolták. Mást nem tudott nekik mondani, mint hogy félreértették őt. Elmegy ő innen, felveszik a szomszéd üzemben. Magasba lendültek a kezek. Egyhangú határozatukkal kizárták I. Józsefet a szocialista brigádból. Azóta azt kutatja, kinek köszönheti, ki szervezte ellene a közhangulatot. Még mindig nem világos előtte, hogy maga-magának köszönheti. Csalhatatlannak hitte magát Hogyan válhatott ilyenné I. József? Ennek nyitját próbálom kikutatni. Olyan emberekkel beszélgetek, akik hosszabb ideje ismerik őt, akik a közös munka és eszmecserék alapján folyamatában láthatják I. József életútját. — Én a hatalomvággyal tudom magyarázni jellemének eltorzulását. Aki egyszer evett már déligyümölcsöt, máskor Is megkívánja — példázódik egyikük. — Elégedetlen volt mindig és önhitt emberré vált. Csalhatatlannak tekintette és hitte magát. Én ugyan vitázom az iskolázás túlbecsülésével, de nyolc általánosa volt és maradt, politikailag sem képezte magát. Ekkora önhittséggel nem meglepő, hogy nem küzdött meg önmagával. — Pedig, de sokra lett volna képes! Később már az összes energiáját saját céljaira fordította. — Nagyot rontott rajta, hogy teljesen elvadította a felesége. Az a asszonynak a fennhéjázás irányította tetteit. — Sokszor beszélgettünk vele, rossz úton halad. I. József elvakultan reagált, visszautasított minden jó szót, figyelmeztetést Hiába volt erénye korábban a lelkes fáradhatatlanság. Egyenesen ide vezethetett csak útja. — Fenyegette vitapartnereit Ha érveivel nem tudott győzni, ijesztgetett, hogy jelenteni fogja. Meg is tette. Méltó-e a bizalomra az. aki így akar győzni? így lehet összefoglalni az elhangzott véleményeket. Képet alkothatunk tetteiről és annak okairól. Egyediek ugyan az I. Józseffel történtek, de elgondolkoztató tanulsággal zárható eddigi életútja. Nem ő az egyetlen, akit az önhittség ilyen messze elvezetett. Nincsenek örökké tartó szerzett jogok, lejárt a türelem ideje. A tűrhetetlen bizalmatlansággal, a rágalmazásokkal I. József saját maga kovácsolta jelenlegi helyzetét, mai sorsát. SOMI BENJAMINNfi T. m. Talajerő-gazdálkodási Vállalat. Szekszárd. Ke- st-lyűsd út, profilírozás miatt feleslegessé vált K 25-ös traktoralkntrcszeket és gumiabroncsokat, továbbá UB 20-as rakodógép-alkat részekéi ajánl fel eladásra Érdeklődni lehet: Papp Mátyás gépészmérnöknél, telefon: 129—71. (41'* esetek megelőzésével. A baleseKilencszáz napközis általános iskolás a dombóvári járásban A Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtt megtartott ülésén Gyu- ricza István vb-elnök elnökölt. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés Villáminterjú iimiimiiiiiiiiiiiiiiii um Szezonárak a halboltban — Itt a Halértékesítő Vállalat szekszárdi halszak'ázle- téből Erdélyi György fiókvezető. Tessék. — Az új halárak iránt érdeklődnénk. — A halfiié — tonhal — ára 20 forintról 25-re emelkedett. A pontyot egy kilón felül 24-ért. 60 deka és 1 kiló között 21-ért, a 60 dekásnál kisebbeket 17-ért adjuk kilónként. Egyelőre mást nem árusítunk. — Állandóan ezek az árak lesznek érvényben? — A halfilé ára nem változik, azonban a ponty az idénynek megfelelően emelkedik, vagy csökken. Korábban ugyanis az okozta a legnagyobb nehézséget a folyamatos ellátásban, hogy télev- nyáron egyforma volt a ponty ára, 20 forint. Márpedig az őszi lehalászás után a tárolás, kezelés és a kockázatvállalás pluszköltséget okozott a termelőknek, halgazdaságoknak, ezt nem szívesen vállalták, mert nem térült meg. Ez okozta a téli és tavaszi halhiányt. Most ősszel alacsonyabb lesz a termelői — és a fogyasztói — ár is, érdemes lesz tehát vállalni a tárolással járó többletköltséget. — Az egyéb halfajták árai hogyan alakulnak? — A harcsa, süllő és más nemes halak ára a négyes kategóriába tartozik, tehát szabadon, a kínálatnak és keresletnek megfelelően álakul. — Végül, milyen volt az év eleji forgalom, nem csökkent az áremelkedés miatt? — A forgalom a megszokott. A tavaly január eleji- hez azonban nem lehet hasonlítani, mivel akkor nem volt halunk. Éppen az előbb említett okok miatt. Most van és aki szereti a halat, bizonyára inkább megbékél a pár forinttal magasabb árral, mintha nem lehetne kapni. után Farkas Aladár művelődés- ügyi osztályvezető írásban benyújtott jelentését vitatták meg a vb-tagok, amely az általános iskolai napközi otthonok tevékenységéről, helyzetéről szólt. A beszámoló megállapítja, hogy a dombóvári járás általános iskolás tanulóinak 20,3 százaléka, azaz 900 tanuló veszi igénybe 23 csoportban a napközi otthoni ellátást. A napközis csoportok foglalkoztatása többnyire a tantermekben történik. Ezt a helyzetet szükségmegoldásnak kell tekinteni, s így a napközi otthonok a követelményeknek csak részben felelnek meg. A tanulmányi munka irányítása a legtöbb helyen elsősorban abból áll, hogy a pedagógus a tanulók szervezett gyermekközösségében ellenőrzi a másnapi írásbeli és szóbeli feladatok elkészítését és elsajátítását. A napközi otthonos tanulók tanulmányi eredménye a tanév végi felmérések szerint az iskolák többségében egyezik az iskolai átlagokkal, összesítve: a napközivel rendelkező járási általános iskolák tanulmányi átlaga 3,5, a napközis tanulóké 3,44. A napközi otthonokban folyó nevelőmunka a meglevő törekvések és az ismert akadályok ellenére sem kielégítő — állapítja meg a vb-ülési anyag. A beszámoló ezután részletesen foglalkozik a VIII. és a IX. pártkongresszus határozatának megfelelően a fizikai dolgozók gyerekeinek és a hátrányos helyzetben levő tanulók kö"”1 ményeivel a napközi otthonokban.
