Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-06 / 4. szám
WtrmX WPGTEf TffiPŰJSAO 1968. január & Hatmilliárdért — Magyarország ásványkincseinek ötvenmilliárd gyarapításáért Interjú Morvái Gusztávval, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesével Szabó László t ORVTÁMADÁS VISSZAVÁGÁS (Kémek barett) Stanley hadnagy e közben elégedetten dörzsölte a kezét.. Nyomon volt... Már korábban is sejtette, hogy Yamamoto neve valaki mást takar, s valami köze lehet a japán diplomáciai testülethez... Egyik emberének sikerült üldözőbe vennie, amint sokadmagával, szinte teljesen egyforma ruhában kilépett a Vörös Malomhoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cikk- cakkban egyik utcából a másikba átvágva egy várakozó kocsiba ugrott. Az ON1 embere taxit fogott, s követte Yamamotó kocsiját. Jó órás ,.keringő” után. a japán megállt a konzulátus előtt. Az amerikai ügynök elrejtőzött a közelben, s figyelte az épületet, hogy később is Yamamoto nyomában legyen. De aznap már nem látta ki— 49 — jönni a kis japánt. Késő este volt, amikor tapasztalatait jelentette Stanley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett ismét az ONI gépezete. Előkerültek a japán konzulátus tagjainak fényképei, s az egyiken felismerték Yarnar motót, aki a konzulátus adminisztrációt személyzetéhez tartozott, s Kochiba néven szerepelt az amerikai nyilvántartásokban. Stanleynek és feletteseinek nem volt nehéz most már arra következtetniük, hogy a konzulátus embereihez, pontosabban Kochibához futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA tengeri .flottája után kémkednek. Vajon mit tudhatnak? Ki kell kémlelni... S bár Stgnleyék tudták, hogy a külügyminisztériumban hónapok óta folyik a japán—amerikai diplomáciai alkudozás, bizonyos távol-keleti érdekeket illetően, mégis úgy döntöttek, hogy áz egyik éjszakán meglátogatják a japán konzulátus épületét. Az ONI vezérkara úgy vélte, hogy feltétlenül meg kell ismerkednie azzal az anyaggal, amely a japánok birtokában van; az amerikai csatahajók tengeri mozgásához, hadi feladataihoz ismerniük kell, vajon mit tudnak minderről a japánok. Egyszerű volt a feltételezés: ha a japánok ennyire kíváncsiak a flotta iránt, s. különösen Pearl Harbour kikémlélését tűzték ki feladatul, akkor valami már eljuthatott hozzájuk: az amerkiai haditengerészet úgy tervezte, hogy amennyiben háborúba keveredne — 50 — Japánnal, a támadás kiinduló pontja, legfontosabb bázisa Pearl Harbour lenné. Lehetséges, persze, hogy a japánok csupán abból indultak ki: ha az USA háborúba keveredik velük, tengeri támaszpontul mindenképpen a Hawaii szigeteket kell felhasználnia. Késő este volt, amikor a három fiatalember elsétált a japán konzulátus épülete előtt. A figyelmes szemlélő felismerhette a három fiatalember egyikében Stanley hadnagyot... Mindent a legnagyobb gonddal készítették elő. A kis csoport egyik tagja, a legfurfangosabb zárak specialistája volt, így szerepelt az ONI tisztjeinek névsorában, s rá várt a feladat hogy néhány mozdulattal megnyissa az utat Stanley hadnagy előtt. Azt már kikémlelték korábban, hogy ebben az épületben is, csakúgy mint minden japán konzulátusi épületben, vagy a követségen, egy különleges chiffre-gép működött, s ez naponta változó jelkulccsal továbbította az anyagokat Tokióba Stanleyék persze nem a gépet akarták megszerezni, hanem arra számítottak, hogy a jelkulcs-rendszer, pontosabban a szerkezet működésének megállapításával felfoghatják majd az éterben a rádióadásokat, megfejthetik a szöveget. A kihalt utcáin mór csók rAhánv lépés volt hátra a konzulátus ajtajáig. Az épület utcai frontján helyezkedtek el az irodák, s itt volt az a szoba is, ahol a Chiffre-gép állt. A hátsó részben laktak a konzulátus alkalmazottai... — 51 — A beszélgetést azzal kezdtük hogy megkérdeztük Morvái Gusztávtól, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesétől; — Igaz-e még az a régi megállapítás, hogy Magyarország ásványi kincsekben rendkívül szegény? — Ez az álláspont —• hangzott a válasz — ma már nem helytálló, hiszen az ország ásványi nyersanyagszükségletét forintértékben számlálva jelenleg mintegy 62 százalékban hazai forráokból elégítjük ki. A harmadik ötéves terv végére sem csökken az arány 60 százalék alá, holotl nyilvánvaló, hogy az ipar nyersanyagszükséglete nagymértékben emelkedik. Természetesen népgazdaságunk a legdöntőbb nyersanyagokból, mint a kőolaj, a vasérc, a koksz, a nehéz színesfémércek stb. még-így is sok milliárd iorintnyi behozatalra szorul. — Hallhatnánk-e valamit arról, hogy mennyire ismertek hazánk földjének mélységei, s mi a helyzet ilyen szempontból az ország különböző tájegységeivel? — Hivatalunk és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 12 évvel ezelőtt indult meg a Földtani Intézetben az a vizsgálatsorozat, amely a közeljövőben lezárul, és megbízható képet ad hazánk néhány legfontosabb területéről. 1970 után az országot a várható geológiai kutatások szempontjából' hegy részre tagolnánk, azzal az elképzeléssel* hpgy ebberi a regionális rendszerben az Észak-Dunántúloh elsősorban a Dunántúli Középhegységet és a Kis-Alföld hozzá csatlakozó részét, Dél-Dunántúlon a Mecsektől nyugatra esó területrészeket, s a Balaton és a Mecsek közti részt Észak-Magyarorszá- gon a Börzsönyt, valamint a Börzsöny és a Mátra közé eső területet, végül az Alföldön a Duna —Tisza közi, délkelet-tiszántúli & nyírségi részeket tekintjük a geológiai kutatások súlypontjának. — Högyan foglalhatnánk össze az ásványi nyersanyagkutatás gazdásági eredményeit? í — Az 'elmúlt esztendőkben évente mintegy másfél milliárd forintot költöttünk földtani ku, tatásokra, s 1968-tól ínár csak- - nem kétmilliárd forintot irány- • • zunk elő, vagyis az állami költségvetésnek majdnem két százalékát. Ha figyelembe vesszük, ■ hogy a második ötéves tervben l körülbelül hatmilliárd forintot • 1 költöttünk földtani kutatásokra* akkor hozzátehetjük ehhez azt is, amit ez a jelentős összegű kutatás • a mérleg másik serpenyőjében, ; a nemzeti vagyon, • a népgazda■ ság oldalán potenciális nyereség- > ■ ként nyom. Ez az összeg mégha• ladja az 50 milliárd forintot, ■ vagyis ekkora tiszta haszon je- : lentkezne, ha a hatmilliárd forint i értékű kutatómunkával talált : nyersanyagot kitermelnék. —- Kaphatnánk-e némi tájékoztatást az egyes ásványi kincsek kutatásának helyzetéről, illetve a kutatási feladatokról? A szénhidrogén (kőolaj és földgáz) -kutatásokra az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt használja fel a kutatásra fordított összegek 70—75 százalékait. Ami a szenet illeti, elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk bamaszén- és lignitigényét teljes egészében, feketeszén-igényét pedig körülbelül 65 százalékban, tudjuk jelenleg hazai forrásból kielégíteni. Az elmúlt években tucatnyi új kőszénterületet készítettünk elő bányateiepítésre. Ä" ^vMáéydr Aluttíniumií>af!'' Tröszt Bakonyszentl'ászló, Alsóéi pere, Nyínád, Halimba és Iszka-'J szentgyörgy körzetében jövőre is ■ folytatja új bauxitlelőhelyek felkutatását. Emellett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet kezdeményezésére a Nehézipari Minisztériummal és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen karsztvízkutatási programba kezdünk. Az érckutatás súlypontja jelenleg a Mátrára és környékére esik. Ennek eredményességétől ólom-, cink- és rézszükségletünk hazai forrásból való nagyobb mértékű kielégítését reméljük. Fontosnak tartjuk az építőipari nyersanyagok biztosítását is, hiszen a cement-, mész-, tégla-cserép, kő- és kavicsalapanyagokna mind nagyobb szükség van. 1— Miből fedezik' a kutatási költségeket az új gazdasági mechanizmusban? — Korábban legkézenfekvőbbnek a kutatási költségeknek a bányászati termékek árába való beépítése látszott Sajnos, különböző árpolitikai meggondolások niatt erre nem kerülhetett sor. Ma már az összes érdekelt hatásálak és vállalatok egyetértenek abban, hogy a földtani kutatás kockázatát az államnak kell vállalnia, de az eredményes kutatásokra fordított- költségeket a bányavállalatoknak a kitermeléssel egyidejűleg kell megtéríteniük. — Hogyan látja összegyeztet- hetőnek a vállalatok anyagi érdekeltségét az ásványvagyon védelmével? — A föld mélyében rejlő hasznosítható ásványi nyersanyag a népgazdaság tulajdona. Ezek a tartalékok természetesen nem kimeri thetetlenek. Az új gazdasági mechanizmuson a vállalatok a pillanatnyi i haszon alapján kénytelenek az ■ ásványi nyersanyag kitermelésé- : nek gazdaságosságát megítélni; i ez a jobb minőségű készletek fo■ kozott igénybevételére és a ke- : vésbé jó minőségű készletek el- ; hanyagolására vezet. Az új gaz■ dasági mechanizmusban a válla■ lati önállóság alapján az esetek! ■ többségében a készletvisszaha- l gyás felett a bányavállalatok vezetői döntenek. Ez fokozott felelősséget és a népgazdaság távlati 1 igényeit is figyelembe vevő ma- i gasabb erkölcsi követelményeket i támaszt velük szemben. A Központi Földtani Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy ■ részükre a helyes döntések meg- i hozatalához kellő segítséget ■ nyújtson, és a népgazdaság távlati nyersanyag-ellátásához szükséges ásványvagyont biztosítsa. Újlaki László
