Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

WtrmX WPGTEf TffiPŰJSAO 1968. január & Hatmilliárdért — Magyarország ásványkincseinek ötvenmilliárd gyarapításáért Interjú Morvái Gusztávval, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesével Szabó László t ORVTÁMADÁS VISSZAVÁGÁS (Kémek barett) Stanley hadnagy e közben elégedetten dör­zsölte a kezét.. Nyomon volt... Már korábban is sejtette, hogy Yamamoto neve valaki mást takar, s valami köze lehet a japán diplomáciai testülethez... Egyik emberének sikerült üldöző­be vennie, amint sokadmagával, szinte teljesen egyforma ruhában kilépett a Vörös Malomhoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cikk- cakkban egyik utcából a másikba átvágva egy várakozó kocsiba ugrott. Az ON1 embere taxit fogott, s követte Yamamotó kocsiját. Jó órás ,.keringő” után. a japán megállt a konzulátus előtt. Az amerikai ügynök elrejtőzött a közelben, s figyelte az épületet, hogy később is Yamamoto nyomában legyen. De aznap már nem látta ki­— 49 — jönni a kis japánt. Késő este volt, amikor ta­pasztalatait jelentette Stanley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett ismét az ONI gé­pezete. Előkerültek a japán konzulátus tagjai­nak fényképei, s az egyiken felismerték Yarnar motót, aki a konzulátus adminisztrációt személy­zetéhez tartozott, s Kochiba néven szerepelt az amerikai nyilvántartásokban. Stanleynek és feletteseinek nem volt nehéz most már arra kö­vetkeztetniük, hogy a konzulátus embereihez, pontosabban Kochibához futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA ten­geri .flottája után kémkednek. Vajon mit tud­hatnak? Ki kell kémlelni... S bár Stgnleyék tudták, hogy a külügyminisz­tériumban hónapok óta folyik a japán—ameri­kai diplomáciai alkudozás, bizonyos távol-keleti érdekeket illetően, mégis úgy döntöttek, hogy áz egyik éjszakán meglátogatják a japán kon­zulátus épületét. Az ONI vezérkara úgy vélte, hogy feltétlenül meg kell ismerkednie azzal az anyaggal, amely a japánok birtokában van; az amerikai csatahajók tengeri mozgásához, hadi feladataihoz ismerniük kell, vajon mit tudnak minderről a japánok. Egyszerű volt a feltétele­zés: ha a japánok ennyire kíváncsiak a flotta iránt, s. különösen Pearl Harbour kikémlélését tűzték ki feladatul, akkor valami már eljutha­tott hozzájuk: az amerkiai haditengerészet úgy tervezte, hogy amennyiben háborúba keveredne — 50 — Japánnal, a támadás kiinduló pontja, legfonto­sabb bázisa Pearl Harbour lenné. Lehetséges, persze, hogy a japánok csupán abból indultak ki: ha az USA háborúba keveredik velük, ten­geri támaszpontul mindenképpen a Hawaii szige­teket kell felhasználnia. Késő este volt, amikor a három fiatalember elsétált a japán konzulátus épülete előtt. A figyelmes szemlélő felismerhette a három fiatalember egyikében Stanley hadnagyot... Mindent a legnagyobb gonddal készítették elő. A kis csoport egyik tagja, a legfurfango­sabb zárak specialistája volt, így szerepelt az ONI tisztjeinek névsorában, s rá várt a feladat hogy néhány mozdulattal megnyissa az utat Stanley hadnagy előtt. Azt már kikémlelték korábban, hogy ebben az épületben is, csak­úgy mint minden japán konzulátusi épületben, vagy a követségen, egy különleges chiffre-gép működött, s ez naponta változó jelkulccsal továbbította az anyagokat Tokióba Stanleyék persze nem a gépet akarták megszerezni, ha­nem arra számítottak, hogy a jelkulcs-rend­szer, pontosabban a szerkezet működésének megállapításával felfoghatják majd az éterben a rádióadásokat, megfejthetik a szöveget. A kihalt utcáin mór csók rAhánv lépés volt hátra a konzulátus ajtajáig. Az épület utcai frontján helyezkedtek el az irodák, s itt volt az a szoba is, ahol a Chiffre-gép állt. A hátsó részben laktak a konzulátus alkalmazottai... — 51 — A beszélgetést azzal kezdtük hogy megkérdeztük Morvái Gusz­távtól, a Központi Földtani Hiva­tal elnökhelyettesétől; — Igaz-e még az a régi meg­állapítás, hogy Magyarország ásványi kincsekben rendkívül szegény? — Ez az álláspont —• hangzott a válasz — ma már nem helyt­álló, hiszen az ország ásványi nyersanyagszükségletét forintér­tékben számlálva jelenleg mint­egy 62 százalékban hazai forrá­okból elégítjük ki. A harmadik ötéves terv végére sem csökken az arány 60 százalék alá, holotl nyilvánvaló, hogy az ipar nyers­anyagszükséglete nagymértékben emelkedik. Természetesen nép­gazdaságunk a legdöntőbb nyers­anyagokból, mint a kőolaj, a vas­érc, a koksz, a nehéz színesfém­ércek stb. még-így is sok milliárd iorintnyi behozatalra szorul. — Hallhatnánk-e valamit ar­ról, hogy mennyire ismertek hazánk földjének mélységei, s mi a helyzet ilyen szempontból az ország különböző tájegysé­geivel? — Hivatalunk és a Magyar Tu­dományos Akadémia kezdemé­nyezésére 12 évvel ezelőtt indult meg a Földtani Intézetben az a vizsgálatsorozat, amely a közel­jövőben lezárul, és megbízható képet ad hazánk néhány legfonto­sabb területéről. 1970 után az or­szágot a várható geológiai kuta­tások szempontjából' hegy részre tagolnánk, azzal az elképzeléssel* hpgy ebberi a regionális rend­szerben az Észak-Dunántúloh el­sősorban a Dunántúli Középhegy­séget és a Kis-Alföld hozzá csat­lakozó részét, Dél-Dunántúlon a Mecsektől nyugatra esó terület­részeket, s a Balaton és a Mecsek közti részt Észak-Magyarorszá- gon a Börzsönyt, valamint a Börzsöny és a Mátra közé eső te­rületet, végül az Alföldön a Duna —Tisza közi, délkelet-tiszántúli & nyírségi részeket tekintjük a geo­lógiai kutatások súlypontjának. — Högyan foglalhatnánk össze az ásványi nyersanyagku­tatás gazdásági eredményeit? í — Az 'elmúlt esztendőkben évente mintegy másfél milliárd forintot költöttünk földtani ku­, tatásokra, s 1968-tól ínár csak- - nem kétmilliárd forintot irány- • • zunk elő, vagyis az állami költ­ségvetésnek majdnem két száza­lékát. Ha figyelembe vesszük, ■ hogy a második ötéves tervben l körülbelül hatmilliárd forintot • 1 költöttünk földtani kutatásokra* akkor hozzátehetjük ehhez azt is, amit ez a jelentős összegű kutatás • a mérleg másik serpenyőjében, ; a nemzeti vagyon, • a népgazda­■ ság oldalán potenciális nyereség- > ■ ként nyom. Ez az összeg mégha­• ladja az 50 milliárd forintot, ■ vagyis ekkora tiszta haszon je- : lentkezne, ha a hatmilliárd forint i értékű kutatómunkával talált : nyersanyagot kitermelnék. —- Kaphatnánk-e némi tájé­koztatást az egyes ásványi kin­csek kutatásának helyzetéről, illetve a kutatási feladatokról? A szénhidrogén (kőolaj és föld­gáz) -kutatásokra az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt hasz­nálja fel a kutatásra fordított összegek 70—75 százalékait. Ami a szenet illeti, elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk bamaszén- és lignitigényét teljes egészében, feketeszén-igényét pedig körül­belül 65 százalékban, tudjuk je­lenleg hazai forrásból kielégíteni. Az elmúlt években tucatnyi új kőszénterületet készítettünk elő bányateiepítésre. Ä" ^vMáéydr Aluttíniumií>af!'' Tröszt Bakonyszentl'ászló, Alsóéi pere, Nyínád, Halimba és Iszka-'J szentgyörgy körzetében jövőre is ■ folytatja új bauxitlelőhelyek fel­kutatását. Emellett a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutatóintézet kezdeményezésére a Nehézipari Minisztériummal és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közö­sen karsztvízkutatási programba kezdünk. Az érckutatás súlypontja jelen­leg a Mátrára és környékére esik. Ennek eredményességétől ólom-, cink- és rézszükségletünk hazai forrásból való nagyobb mértékű kielégítését reméljük. Fontosnak tartjuk az építőipari nyersanya­gok biztosítását is, hiszen a ce­ment-, mész-, tégla-cserép, kő- és kavicsalapanyagokna mind na­gyobb szükség van. 1— Miből fedezik' a kutatási költségeket az új gazdasági mechanizmusban? — Korábban legkézenfekvőbb­nek a kutatási költségeknek a bányászati termékek árába való beépítése látszott Sajnos, külön­böző árpolitikai meggondolások niatt erre nem kerülhetett sor. Ma már az összes érdekelt hatásá­lak és vállalatok egyetértenek abban, hogy a földtani kutatás kockázatát az államnak kell vál­lalnia, de az eredményes kutatá­sokra fordított- költségeket a bá­nyavállalatoknak a kitermeléssel egyidejűleg kell megtéríteniük. — Hogyan látja összegyeztet- hetőnek a vállalatok anyagi érdekeltségét az ásványvagyon védelmével? — A föld mélyében rejlő hasz­nosítható ásványi nyersanyag a népgazdaság tulajdona. Ezek a tartalékok természetesen nem ki­meri thetetlenek. Az új gazdasági mechanizmus­on a vállalatok a pillanatnyi i haszon alapján kénytelenek az ■ ásványi nyersanyag kitermelésé- : nek gazdaságosságát megítélni; i ez a jobb minőségű készletek fo­■ kozott igénybevételére és a ke- : vésbé jó minőségű készletek el- ; hanyagolására vezet. Az új gaz­■ dasági mechanizmusban a válla­■ lati önállóság alapján az esetek! ■ többségében a készletvisszaha- l gyás felett a bányavállalatok ve­zetői döntenek. Ez fokozott fele­lősséget és a népgazdaság távlati 1 igényeit is figyelembe vevő ma- i gasabb erkölcsi követelményeket i támaszt velük szemben. A Köz­ponti Földtani Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy ■ részükre a helyes döntések meg- i hozatalához kellő segítséget ■ nyújtson, és a népgazdaság táv­lati nyersanyag-ellátásához szük­séges ásványvagyont biztosítsa. Újlaki László

Next

/
Thumbnails
Contents