Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
4 TOT WA Wrr.VKl XVPV3S\a 1968. Január 3L Számos kiváló tudós vett részt az intézet fejlesztésében és a süketoktatás korszerű módszereinek megalapozásában. Az intézet kezdettől fogva kiterjesztette gyámságát a világtalan gyermekekre is. Egészen 1962-ig itt volt a vak gyermekek iskolája. A hagyományos „Süketnémáik és Világtalanok Intézete” név máig is megmaradt. A tanár és az „acousticon“ A tanár itt sohasem inti csendre a gyermekekét Ellenkezőleg “T3 törekszik, hogy tanítványai minél több szót ejtsenek. A gyermekek évrlő évre világosabban^ érzik, hogy tanáraik ki- ?melik őket a pszichikai zűr- ravarból. Nemcsak beszélni írni, >lvasni tanítják meg őket, hanem minden ekelőtt egy nehéz műveltre: a hangok világában élni. A süket gyermekek korszerű iktatásában óriási segítséget nyújt az elektroakusztika. Az intézetben Hrár a háborút követő ;lső években bevezették a hang- echnikai készülékeket. Most már nemcsak „acousticonok” (egyéni nallgatókészülékek) vannak minden tanteremben, hanem olyan berendezések is, amelyek elősegítik, hogy a hallás csekély maradványaival rendelkező gyermekek megmeneküljenek a teljes »üketségtől. Az elektroakusztika s gazdagítja a gyermekek érzék- eteinek körét, ismereteik tartalmát. Nemcsak a Három Kereszt téren Ma már harmincöt ilyen iskola ■ran Lengyelországban. Mindenütt épp olyan gondosan és szerelttel nevelik a süket gyerme- ceket, mint a varsói iskolában. A süket gyermekek oktatásával foglalkozó 35 iskola között szakiskolák is vannak, ahol a gyermekek érdeklődésüktől és lajlamuktól függően lakatos, aszalós, nyomdász, műszaki rajzóéi és más szakmát szerezhetnek, izek az iskolák igen jó szakembereket képeznek, akiknek alkalmazásáért számos üzem és intézmény verseng. Az itt nevelkedett fiatalokat nemcsak a kiváló szakmai tudás és felkészültség jellemzi, hanem emellett a készség a társadalmi munkára, a részvételre a közösségi életben. Az iskola jóvoltából kapcsolatot tudnak teremteni a halló emberekkel. Kiléptek a némaság és a csend birodalmából, egyenjogú partnerei azoknak, akiknek füle felfogja az emberek beszédét és a világ zajait. ZOF1A KAMINSKA Százezer kábítószer-élvező New Yorkban Egyszer csak megpillantotta szemközt a Fort St. Jeant, a légionista újoncok erődjét, fenn a hegyen, szemben a Notre Dame dela Garde templomával, A légió! Voltaképpen hivatás. Az ember szerződést köt a francia állammal, és fizetést kap érte. Ott aztán nem gond meghalnii De miért kell meghalni? Hoppla! Be a városba. A Cannebiéren megtalálja a biztosító társaság hatalmas palotáját. Elegán- ciája a kültelkeken fényűzőnek tetszett (különösen egyik cipője, amelynek gombos szürke — 16 — betétje jóformán teljesen ép volt), itt azonban nem engedték be az igazgatóhoz. Néhány élet- veszélyes fenyegetés, feltűnően durva becsületsértés és az altiszt személyes szabadságának, nyakánál fogva elkövetett korlátozása, mégiscsak egy cégvezető elé juttatta. Harrincourt lelkesen előadta tervét* — Elsőrangú ajánlatom van. Játsszunk nyűt kártyákkal. Ha én most olyan h íratást választok, amely elpusztít, tízezer dollárt fizetnek. Adjanak ötezer dollárt, és életben maradok. — Azt hiszem, jobb lesz, ha meghal — ajánlotta rövid megfontolás után jóindulatúan a cégvezető. — Szabályosabb az ügylet. — De•>uram! Egy ember halála önöknek nem jelent semmit? — Dehogynem. Egy kötvény likvidálását jeleníti. — Önök keresnek az ajánlatomon — magyarázta meggyőzően. *— Ha nem egyeznek ki, akkor olyan hivatást választok, hogy a legrövidebb idő alatt meghalok, és ki kell fizetniük a teljes tízezer dollárt. •* — Nem egészen így áll a dolog. Bizonyos levonásokat eszközölnünk kell hivatalból, és azonfelül hetvennégy centet felszámít kezelési illetékért a bankunk. — Ezt álmodozva mondta, ceruzájával egy papírlapon firkálva. — Ettől függetlenül, mai nincs olyan hivatás, amelyet megfelelő óvintézkedésekre ne kényszerítene a hatóság. — És ha beállók a légióba? A cégvezető meglepetten ütötte fel a fejé#. — Az nem hivatás*.. Várjon! — Felvette a kagylót és lenyomott egy gombot. — Jogügyi osztály.. * Kérem avocat Lagarde-ot Jó reggelt! Egy úr hivatásból eredő balesettel kap— 17 — csolatos életbiztosítást kötött, és beáll a légióba... Hogyan?..* Köszönöm... — Letette a kagylót. — önnek igaza volt. Ha meghal az idegenlégióban, akkor kirúgjuk azt, aki a biztosítást csinálta. Mert oda kellett volna írnia, hogy milyen hivatás ellen biztosítja. Ugyanis van hivatásos katonáskodás is. — Hajlandó tehát kifizetni a biztosítás felét, ötezret? A légióban ugyanis gondoskodni fogok róla, hogy rövidesen meghaljak. — Nézze uram, ne változtassuk. Szolidabb az üzlet... kerüljön inkább többe valamivel. Lekötelező mosollyal felemelkedett, és az ajtóig kísérte a fiatalembert. Galamb nagyon dühös volt. — Jusson majd eszébe álmatlan éjszakáin az az ember, akivel itt ma beszélt! — mondta dühösen Galamb. — Furdalja a lelkiismeretét, hánykolódjék sírva a párnáin ... —■ Ha csak egy mód van rá — felelte lekötelező udvariassággal a cégvezető —, meg fogom önnek tenni ezt, uram. Parancsol még valamit? — Semmit, ön azt hiszi, hogy gyáva vagyok. Ebben téved. Bizonyos lehet benne, hogy meg fogok halni! Ajánlom magam! A cégvezető udvariasan meghajolt: — Nyugodjék békében... Galamb dühösen lerohant a lépcsőn. Nem is gondolkozott, nyomban jelentkezett az erődben és felvétette magát a légióba. * Galamb idegesen figyelte önmagát. Mit vigyorog folyton? Egv ember, akinek meg Kell halnia, az viselkedjék legalább is komolyan, ha már ünnepélyességről nem lehet szó. — 18 — Kiléptek a csend és hallgatás birodalmából... A kislány nagy szemei figyelemmel kísérik ajkam mozgását, i — Hogy hívnak? A gyerek azonnal reagál a kérdésre. Én azonban egy pillana- tig nem értem meg a választ. A i kislány ezt is leolvassa arcomról. Megismétli a nevét, hangosan és j érthetően. Egy idő múlva már : folyékonyan beszélgetünk. A kis : Anna minden kérdésemre válaszol — pedig egyáltalán nem hallja a hozzá intézett szavakat. Fülébe nem jut el semmiféle hang — a kislány születése óta süket.. A beszéd használatának képességét az iskolának köszönheti, amelybe jár. Ezrével tanultak meg hallani, , beszélni a Süketnémák Intézete-, j nek termeiben. Mindegyik úgy jött ide az iskolába, hogy kép- , télén volt megértetni más em- , berekkel gondolatait, érzéseit. . Mindegyik úgy hagyta el az épü- , letet, hogy nagy kincset vitt ma- , gával: a szót. Sok évi nehéz, fa- , radságos munka és erőfeszítés után. Kérdezni tudnak és hozzá- ( juk is kérdést intézhet bárki. Leküzdötték félelmüket, bátorta- 1 lanságukat. 1 150 éves hagyomány , l Most volt 150 éve az iskola j ünnepélyes megnyitásának. Bár a két világháború alatt sok kár esett az épületben, az intézet I ma iá áll a varsói Három Ke- i reszt téren. 1 Tizenöt évig ez volt a süket 1 gyermekek egyetlen iskolája és : intézete Lengyelországban. An- i nak idején általános hiedelem ' volt, hogy a süket ember soha- 1 sem tanulhatja meg a hangok nyelvét. Maga az intézet alapítója is a jelbeszédes módszer híve volt. Úgy vélte, hogy az az ember, akihez nem jutnak el a külvilág hangjai, csak a muto- 1 gatás segítségével közölt képze- í teket és fogalmakat foghatja fel. 1 A szóbeli oktatás módszerének 1 bevezetését a süketek kiváló tanáruknak, Jan Siestrzynski or- 1 vasnak köszönhetik. Külföldi ta- í pasztalatai után ő ismertette meg f az intézet tanárait az akkoriban 1 szenzációs új módszerrel: a szó- 1 beli oktatással. Az ő érdeme az 1 is, hogy a süketek szakképzésé- 1 nek új ágaként bevezették a ti- 1 toeráfiát. 1 New Yorkban különleges bi zottságot alakítottak a kábító szer-terjesztő hálózat felszámoló sára. Hogy erre a lépésre mi lyen égető szükség volt, bízó nyitja az a tény is, hogy a. Egyesült Államok legnagyobb városában százezerre becsülik < kábítószer-élvezők számát. t nyomozók munkája azonban név lesz könnyű, mert a rendőrséi tagjai között is akadnak lcábító szer-terjesztők. A kábítószer-élvezők óriási se rege naponta tízmillió dollár költ kábítószerekre. A szegé nyebbek ezért rablással, betörés sei szereznek pénzt drága szén vedélyük kielégítésére. Igaz, i mpi adagot 22 dollárért is be lehet szerezni, de csak abban az esetben, ha első kézből vásárolják. Mire ugyanis a kábítószer átmegy néhány viszonteladó kezén, ára ötszörösére emelkedik. A nyomozás folyamán azt is kiderítették, hogy a kábítószer a Kennedy és a La Guardia repülőtereken át áramlik New Yorkba. Nagyobb szállítmányt azonban szinte lehetetlen lefoglalni, mert a ravasz csempészek kis mennyiségben mentik át a határon, leginkább csak a nyersanyagot, a végleges termék valamelyik New York-i laboratóriumban készül eL
