Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
2 TOLNA MEGYEI NETTJÉIG 1968. január 31. Színfalak mögötti megbeszélések a Pueblo-iigyben A Biztonsági Tanács hétfőre kitűzött Pueblo-vitájának elhalasztása után nyugati ENSZ-kö- rökben meglehetős bizonytalanság uralkodik, és közben" folyik a koreai partmenti vizeken elfogott amerikai kémhajó ügyének színfalak mögötti vitája. A Biztonsági Tanács hivatalos ülése helyett hétfőn a tanács tagjai — leszámítva a csangkajsekis- ta küldöttet — megvitatták a kérdés különböző vonatkozásait. Agna Sahi, a tanács soros pakisztáni elnöke, először Goldberg amerikai ENSZ-főmegbízottai, majd Morozovval. a Szovjetunió delegációjának vezetőjével, később az angol Lord Caradonnal és a francia Armand Berard-ral tanácskozott. A Biztonsági Tanács elnöke magánjellegű megbeszéléseket folytatott a tanács választott tagjaival is és hírek szerint ez a konferencia kedden délután folytatódik. A pakisztáni diplomata közben U Thant-nak is jelentést tett. Az AP hírügynökség jelentése szerint vezető amerikai ENSZ- tényezők elmondották: az Egyesült Államok nem akar hozzájárulni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjének részvételéhez a Biztonsági Tanács későbbi Pueblo-vitáján, ha előzőleg Phenjan nem bocsátja szabadom a Pueblót és személyzetét. Az idézett hírforrások szerint Morozov, amikor vasárnap Goldberg- gel tárgyalt, leszögezte: a vita két érdekelt fél között folyik, s ezeknek kell rendezniök a problémát. A Cspszun Ilbo dél-koreai napilap kedden arról számolt be, hogy egy tucat F—102—A típusú, minden időjárásra alkalmas amerikai elfogó vadászgépet szállítottak Szöulba. Az intézkedés — a lap szerint — összefüggésben áll az amerikai hadvezetőség más katonai előkészületéivel. Az amerikai kongresszus befolyásos tagjai — mint az AP jelenti — „egyre nyugtalanabbak”, hogy a kormány „még mindig nem tud eredményt felmutatni a Pueblo szabadon bocsátására irányuló diplomáciai kísérleteiben”. Az AP nagy terjedelemben idézi Dirksennek, a republikánus párt szenátusi vezetőjének. Symington demokrata párti szenátornak, Russell Long, ugyancsak demokrata párti törvényhozónak hétfői nyilatkozatait, amelyekben nagy hangon jelentették ki, hogy „Amerika tekintélye forog kockán”, s „választóik energikus beavatkozást követelnek”. A szintén demokratapárti Lausche szenátor viszont óva intett minden, olyan lépéstől, amely új koreai háborút robbanthatna ki. Charles „Tárgyalás“ Pekingben — Tavaszi ünnep Mao eszméi jegyében harcoljanak az önzés ellen, bírálják a revizionizmust”, Peking utcáin és terein már meg is jelentek a hadsereg öntevékeny művész- csoportjai és Mao-idézeíek olvasása közben tomagyakorlatokat végeznek. Percy, a republikánusok liberális szárnyának egyik vezéralakja úgy nyilatkozott, hogy a Pueblo elfogásáért az Egyesült Államok a hibás, ezért mérsékletet kell tanúsítania. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, hétfőn nyilatkozatban szögezte le: „Amerikát oktalan provokáción kapták rajta. A provokációt, amelyért a központi hírszerző hivatalra és a hadvezetésre hárul a felelősség, egyértelműen el kell ítélni és szavatolni kell, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem hajt végre hasonló cselekményeket.” Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese dr. Sághy Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének társaságában kedden ellátogatott a Központi Élelmiszer- ipari Kutatóintézetbe. * Párizsban megkezdődött Beata Klarsfeld pere a francia—német hivatal ellen, jogtalan elbocsátása miatt. Beata Klarsfeldet a múlt év elején azért bocsátották el titlcáj-női állásából, mert a Combat című napilap „Szabad vélemények” rovatában Kurt Kiesinger nyugatnémet kancellár I náci múltjáról írt. MIkisz Theodorakisz görög zeneszerzőt szabadon bocsátották. A képen: Theodorakisz otthonában fiainak zongorázik és énekel, (Telefotó — MTI Külföldi 'Képszolgálat) Ítélethozatalra előreláthatólag február 19-én kerül sor. * Az amerikai kongresszus olyan törvénytervezet kidolgozásán, munkálkodik, amely a bírósági- rendőri hatóságoknak széles körű felhatalmazást nyújt a haladó erők üldözéséire. * A Szovjetunió hétfőn Naka* gava Toru, Japán moszkvai nagykövete útján nyilatkozatot juttatott el a japán kormányhoz. A nyilatkozatban a szovjet kormány kifejezte reményét, hogy Japán nem fog támogatást nyújtani az Egyesült Államok agresszív ázsiai irányvonalához, amely a „legveszélyesebb következményekkel járhat e térség országai számára”. * Szerdán, január 31-én új független állam alakul. A Csenden- óceán nyugati részén, az Egyenlítő mentén fekvő Nauru sziget elnyeri teljes függetlenségét. * Kedden a Csehszlovák Kultúra rendezésében, a Rózsa Ferenc utcai csehszlovák klubban Gustav Sladek docens, a szlovák nemzeti tanács idegenforgalmi nemzeti bizottsága titkárságának tagja, budapesti tartózkodása alkalmából sajtótájékoztatót tartott. Elmondotta, hogy Csehszlovákiát a múlt évben összesen 4 466 000 külföldi látogatta meg, közülük 3 627 000 vendég a szocialista államokból érkezett. Az előző évhez képest csaknem egymillióval nőtt o, látogatók száma„ Magyarországról' 1967-ben összesen 1350 000 turista érkezett Csehszlovákiába. Csehszlovákiában hagy á2 érdeklődés a magyarországi utazások iránt, majdnem minden harmadik külföldre utazó csehszlovák állampolgár Magyarországot kereste fel. Moszkva (TASZSZ). Január 28- án Peking legnagyobb stadionjában „tárgyalást” folytattak le, amelyet a televízió is közvetített. Az elítélteket azzal vádolták, hogy szembeszegültek a „kulturális forradalommal”. A 11 elítélt közül kettőt rögtön az ítélethirdetés után kivégeztek. Ugyanezen a napon a Beijing Ribao című fővárosi lapban hír jelent meg arról, hogy a múlt csütörtökön Peking központi pályaudvarán elkeseredett összecsapásra került sor a Mao Ce-tung csoport hívei és vasutas munkások között. A szabályos ütközetben százan megsebesültek, köztük húszán súlyosan. A sebesültek között katonák is voltak. A a lap szerint a vasutasok „akadályozták Mao Ce-tung eszméinek terjesztését”. A vasutasok hét vezetőjét letartóztatták. A Beijing Ribao a pályaudvaron lejátszódott eseményeket „súlyos politikai incidensnek” nevezi, Sanghajból, Belső-Mongóliából, Sze- csuan tartományból és az ország más körzeteiből is érkeznek jelentések bírósági tárgyalásokról. Sanghajban az egyik ilyen tárgyaláson 16 vádlottat halálra ítéltek. A hagyományos kínai tavaszi ünnepet ebben az évben január 30-tól február 1-ig tartják. A múlt évben a „kulturális forradalom” ürügyén az ünnepeket munkanapokká nyilvánították. A sajtó azonban óva int attól, hogy az ünnepnapokat vidámságra és szórakozásra, a városok határain kívül terjedő rokonlátogatásra használják fel. Ezzel kapcsolatban a Venhuei Bao közölte egy bank- alkalmazott levelét, aki javasolja, hogy a tavaszi ünnepek előtt ne fizessék ki a munkások és alkalmazottak bérét. A Beijing Ribao szerint le kell mondani a rokonlátogatásokról, mivel ez ..nemcsak a vasút feladatait nehezíti meg. hanem negatív hatással lehet a kulturális forradalom menetére is”. Ehelyett a lap azt javasolja, hogy tartsanak közös csoportfoglalkozásokat Mao Ce-tung eszméinek tanulmányozására.., és Huszonöt évvel ezelőtt... Emlékeznek a visszatértek „A 2. Magyar Hadsereg közel egyéves frontszölgálat után, 1943. január 12. és február 9. között megsemmisült, Vesztesége emberben (halottak, súlyos sebesültek, megfagyottak, foglyok) 141 971 fő. Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a hadsereg elpusztulásáért 1943. március 31-én megkapta a német vaskereszt lovagkeresztjét.” (Idézet a 2. Magyar Hadsereg megsemmisülése a Donnál című könyvből.) Kegyetlen paradoxon, hogy a mai utódok azon a tájon szenvedtek a nemzetvesztés háborújában, ahoi honkereső vándorlásaik során távoli őseink hosszasan időztek. Huszonöt esztendő távlatából ma is beszédessé válnak a kevés szavú, hajdani közlegényeit, ha a második világháború poklaira kerül a szó. Hihetetlen, elképesztő történeteket mesélnek családjuknak, ismerőseiknek, a német fasiszták Don menti eláll atiaso- dásáról, a magyar tisztek hará- csolásáról, a közkatona kiszolgáltatottságáról. Nem Leipoldéké az egyetlen család, ahol mementóként, gondosan összekötve őrzik ma is a szeretett családfőtől érkezett zöld és rózsaszínű tábori levelezőlapokat. Fm' -skeznek, és nem felejtenek az özvegyek. A két apró gyerekkel magára maradt, gyorsan öregedő fácánkerti hajdani fiatalasszony, csak úgy, mint a Szekszárdon első hadiözveggyé vált anya, sokáig kérdezgette a miértet. Jó néhány esztendő eltelt. mire választ kaptak a tragédiára. Közben felnevelődtek a gyerekek, halványultak az emlékek, és lassan gyógyulnak az özvegyek és árvák sebei. Idegen érdekekért vezényelték vágóhídra a Tolna megyei tízezreket. A szerencsésen hazatért kisemberek újra, meg újra felidézik a negyedszázada történteket, a visszavonulás fejetlenségét. Meglepő, hogy emlékezetük mennyire megőrizte a régi. kínzó emlékeket. „Nem a mi fajtánkért zárhatták a népet a frontra“ Az 1942-es nyári—őszi—téli hadműveletekben felmorzsolódott 12. könnyű hadosztály Szekszárd- ról indult, Első csoportja 1942. június 1-én kelt útra. A legénység zömét napszámosok, uradalmi cselédek, nincstelenek és kis- parasztok tették ki. Sok idős embert is bevagoníroztak a frontra indult századokba.i A Szekszárdról 1942. június 9- én a frontra vezényelt útkarbantartó század is ehhez a hadosztályhoz tartozott. Kevesen vannak már életben a visszatértek közül. Megöregedtek, hiszen sok már akkor közelebb volt az ötven, mint a negyven esztendőhöz. Takács József. Mátyás király utca 30. alatti lakos most hetvenkét éves. — Hajtották az embert, és szólni nem volt szabad — mondja. — A szekszárdi, akkori 36. kiegészítő parancsnokságról rukkoltunk be. A Kővári főtörzs nyomkodta be a népet a vagonokba. Előbb odaért Kurszkba a mi századunk, mint az ezred. Onnan már gyalog kellett mennünk a tűzvonal mögé. — Mai szemmel hogy látja, miért, kinek az érdekében kerültek oda? — Sejtettük, később meg már tudtuk is, hogy nem a mi fajtánkért. zargatták ki. a népet a szovjet frontra. Mit vétett nekünk az orosz? Amikor forró lett a helyzet, meglógott a németje, és hullott a magyar. De ráfizetett a Hitler, igazságot tettek rajtuk, és alaposan megbo- rotválták őket — mondja öreges bölcsességgel. Elmeséli, hogy bizony gyatra volt , a felszerelésük.' Még .az elején többen felrobbantak az alakulatból — öt-hat tolnai, meg egy Fülöp nevűőcsényi, vagy decsi katona — és nem volt se kötszer, se orvos. — Itthon nem szerelték fel a századot? —» Felemás módon. Úgy eleresztettek bennünket, hogy nem volt kötszerünk. Elvéreztek, Sose felejtem el, Sztari-Oszkolban, a ligetben temették el őkét. Később is sokan meghaltak. A számvevő, majd a Weszeli őrmester már hazafelé, az úton halt meg — sorolja, majd okolja, szidja Éry főhadnagyot, "aki szerinte nagyon komisz ember vodt. Kevesebbet ért a gyufaszálnál — Levizsgázott a Horthy-had- sereg tisztikara. Hogy milyen vodt Éry főhadnagy? Volt velünk egy hibbant agyú katona. Éry főhadnagy megtette, hogy mínusz negyven fokos fagyban elzavarta az öreg bakát, vigye el gyalog a gyenge eszűt a harminc kilométernyire fekvő kórházba és ott adja le — így kezdi Leipold János, a tekintélyes szekszárdi parasztember. Neki nemcsak a hetven esztendő nyomja a vállát, hanem egészsége is erősen megrokkant a második világháborúban. Közei tíz esztendőn át volt katona. — Sokszor lehet még ma is hallani, hogy a Horthy-hadsereg tisztjei üzletnek tekintették a háborút — jegyzem meg, majd véleményét kérem. — így volt. Még el sem indultunk, már itt Szekszárdon az alsó utcai körletben gyülekezve, megkezdték a lopást. Egész tejes- kannányü zsír vándorolt vitéz Borza Elemér századparancsmo-