Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
1Ö68. Január 31. TOT,NA MFGYFI VÉPÜJSAG 242 ezer cukorszűrés „A napokban kaptam levelet Iványi Jánostól, Gyuláról. ö kint járt Stockholmban a diabe- tes-kongre6szuson. Mint említette, Schliack értékelte és ismertette a magyarországi adatokat, közte a Ti szűrővizsgálatotok előzetes, nyers adatait is.” A fent idézett néhány sor dr. Angeli István kaposvári főorvos levelének egy részlete. A címzett a szekszárdi rendelőintézet kollektívája. illetve igazgató főorvosa. A levélben említett dr. Schliack a diabetes mellitus, azaz a cukorbetegség világszerte elismert tekintélye. A levél szeptemberben keltezett, így abban az időben még csupán előzetes, nyens adatokról lehetett beszélni, még nem készültek el Szek- szárdon a rendelkezésre álló több tízezres adathalmaz feldolgozásával, amelyeket 242 ezer Tolna megyei lakos szűrése alkalmával kaptak. 350 ember munkája Mintegy másfél éves munkával sikerült a megye 256 ezer lakosából 242 ezer emberein elvégezni a szűrővizsgálatokat. Ez any- nyit jelent, hogy a megyében élő emberek 94,3 százaléka eleget tett a felszólításnak, és megjelent az értesítőn feltüntetett időben és helyen, a vizsgálatokon. A munka hatalmas volt Mintegy 350 egészségügyi dolgozó vett részt benne a megyei kórház igazgató főorvosától a körzeti orvosok írnokaiig bezárólag. Az adatok tömkelegé dr. Sugár Erzsébet laboratóriumi főorvos kézébe futott össze. A szűrésből csupán azok maradtak ki, akiknek nincs bejelentett lakásuk a megyében, csecsemők és utazásképtelen aggok, vagy akiket egyéb betegségük miatt nem rendeltek be. A felmérés hatalmas horderejű! Sehol a világon nem végeztek ilyen lélekszámú meghatározott területre kiterjedő cukorbetegszűrést. A világ szakirodalma általában egy bizonyos korosztályon belül végzett szűrések eredményeiről számol be. Éppen ezért a megye egészségügyi kollektívájának munkájából fakadó eredményre már csírájában felfigyelt többek között olyan fórum. mint a stockholmi diabetes- kongresszus. A lakosság megértő viselkedése — Milyen okai voltak annak, hogy - ehhez a nagy méretű munkához láttak? — Több oka volt, hogy rejtett cukorbetegeink felderítését megkíséreltük — mondja dr. Trebits Rudolf, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosa. — Egyrészt egészségügyünk preventív irányú célkitűzései, másrészt az irodalomban egyre gyakrabban hangoztatott diabetes szűrések időszerűsége és nem utolsó sorban napi munkánk kapcsán fejhalmoHétezer fiatalt várnak a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák Az általános iskolákban idén végző nyolcadikosok: a „rekord demográfiai hullám” számára a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar minden eddiginél szélesebb körű továbbképzésre kínál lehetőséget. A MÉM szak- oktatási főosztályán közölték, hogy a növénytermesztési, az állattenyésztési és a kertészeti ágazatokban az eddigi, átlagosan 6000 helyett kereken 7000 szakmunkástanulót vesznek fel: a szakmunkásképző iskolák kétszázzal bővítik felvételi létszámukat, is további, körülbelül 800 főt várnak az úgynevezett kihelyezett osztályokba. A növénytermesztés iránt érdeklődő fiatalok 3, a jövő kertészei 4. az állattenyésztők pedig 7 szakma közül választhatnak. Az élelmiszeripar 9 szakmájában (sütő-, hús-, konzerv-, édes-, malom-, szesz- és likőr-, bor-, hűtő- és háztartási vegyipar), csaknem a kétszeresére nőtt a szakmunkásképző iskolák felvételi kerete: az átlagos 890 helyett 1600 fiatalt vesznek feL zódó számos apró benyomás, amely a cukorbeteg-létszám emelkedésének látszatát kelti. — Mi a cukorbetegség? — A szervezet cukoranyagcseréjének zavara. A cukorbetegség a civilizáció betegsége. Egyenes arányban nő azzal, ahogy az emberiség felhagyja egészséges életmódját: azaz keveset mozog. Az izommunka hiánya elhízást, cukorbetegséget okoz. — Mennyibe került ilyen nagy mennyiségű vizsgálat elvégzése? — Kimutathatóan 360 ezer forintba, de ha hozzászámítjuk még a vizsgálatokra rendelt emberek munkából való kiesésének bérét, az útiköltséget, akkor hozzávetőleg 600—700 ezer forintot is ki tesznek a kiadások. — És az eredmény? — A munka megkezdése előtt 1052 cukorbeteget tartattunk nyilván a megyében. Ez alaitt a másfél éves munka alatt 687 új cukorbetegre — 301 férfi és 386 nő — akadtunk. Ezenkívül találtunk 167 olyan embert, akiket a „gyanúsak” csoportjába osztottunk be, s akiket saját érdekükben évenként berendelünk vizsgálatokra. — Mi volt a legjobb érzés a munka során? — Hogy a megyében élő emberek megértették törekvésünket. Megjelentek hívásunkra, s ezzel nagy segítséget nyújtottak munkánkhoz. A világ szakorvosai előtt A kapott adatok csoportosítása, feldolgozása különböző összesítések után a napokban végleges formát nyert. Néhány megye meghívott szakemberei előtt a megyei kórházban konferencián ismertették, vitatták meg a tapasztalatokat. Rövidesen dolgozat formájában magyar orvosi szaklap közli a 242 ezer cukorszűrésből adódó következtetéseket,, s azután svájci, vagy svéd szaklapban lát majd napvilágot Tolna megye egészségügyi kollektívájának munkájára érdeklődéssel figyeltek fel a világ szakorvosat MÉRY ÉVA kunk lakására. Szeks záráról 160 liter rumot és 80 sonkát vitt magával a század. Elgazemberked- ték tiszturak, mert a sonkának színét se láttuk, rumos kávét csak egyszer kaptunk. Kilopták a sót a levesből, sótlanul ettük ott kint a zupát. Ha reklamáltunk, jött a feküdj, és a meg- bosszulás — sorolja hosszasan. Ellenállni nem lehetett, átszökni a szovjetekhez kevesen mertek, és kevesen tudtak. Említem, olvastam egy tábori lapot, amelyben trikót, érmelegítőt, gyapjúkeszytűt. hésapkát és egyéb meleg holmit kért télire a családjától a katona. — Mi történt a raktárak tartalmával? — Jött a nagy visszavonulás. Qsztrogoszkban 20 ezer pár ha- linacsizma, 20 vagon liszt pusztult el a parancsra felgyújtott raktárainkban. Január 13-án kitört a pánik. A pincékben térdig jártak a prédába menő rumban, mert kieresztették a hordóból. Sajnos, voltak olyanok, akik nem vigyáztak magukra, lerészeged- tek, és azonmód fagytak meg az út mentén. — Hol, és hogyan érte a visz- szavonulás az útkarbantartó századot? — Harminc kilométerre voltunk akkor a Don-kanyartól. Századparancsnokunk Novi-Osz- kolban tartózkodott. Hír nélkül maradtunk, és parancsra nem várva, elindultunk visszafelé, a mínusz negyven foknál nagyobb hidegben. Kevesebbet ért ott a gyufaszálnál is az emberélet Fe- ketedett az út a fagyott emberektől és a menekülőktől. Mint a megriadt birkacsorda, olyanok voltunk a nagy fejetlenségben. A kádár és fatömegcikk ktsz egyik legfőbb terméke a hordó. Évente sok száz készül belőle. Galambos Mátyás és Teli József az összeállítást végzi. A szekszárdi család által ma is Őrzött tábori levelezőlap. Novi-Oszkolbam aztán rövid időre kórházba kerültem — mondja János bácsi. — Mit látott ott? — Elmondani is nehéz. Aki megőrült, azt egyszerűen agyonlőtték. Üvöltöttek a fagyottak, mert a melegen kiengedett a fa- gyásuk és borzalmasan fájt. A kórház mellett glédáha rakták a hullákat, mint itthon az ölfákat szokták. Láttam ott olyan sebesülteket, akiknek kezük-lábuk megfagyott és úgy nyalták kj a csajkából az ételt, mert megfogni nem tudták. Ott találkoztam a Ferger Fercsivel, régi szekszárdi földimmel, neki is a lába fagyott el — mondja. — Mindez kizárólag a magyar urak érdekei és őrültségei miatt. Három orvos, meg két. mérnök voát a századunkban. Lopva, sokszor beszélgettek velünk, a hitleri háború kimeneteléről. Kitartani, átvészelni és megőrizni emberségünket, mi ezt tartottuk abban a kilátástalanságban a legfontosabbnak. Nekünk talán szerencsénk is volt, hogy útkarbantartók lettünk, így nem kellett lőni egy békés népre. Lehetséges, hogy ezt a lakosság is érezte, mert sajnálkoztak sorsunkon, a fogságban sok segítséget nyújtottak. — fejezi be szavait Leipold János bácsi. Hányán lehetnek a nyomtalanul eltűntek? Nyomorékon, egész életre szóló súlyos lelki defektussal, vagy rokkanton jöttek haza sokan. (A befejező részt holnapi számunkban közöljük.) SOMI BENJAMINNE Milliós tételben készül a nyalóka- és hurkapálca. Az előbbiből az, idén 14 millió készül svéd exportra, az utóbbiból a belkereskedelem 2 milliót rendelt. Százszámra sorakoznak a raktárban a csődongás lugozók, közismertebb nevén szapulők. Az idén 3600 készül belföldi piacra. Százezerszámra készülnek a parkettalécek. Foto; Bakó Jenő. A bátaszéki kádár ktsz-ben
