Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

4 vor,s\ wannst nepüjsag 196g. január 24, Mibe kerül egy családi ház ? Január elsejével megváltoztak az építőanyagárak és a TÜZÉP- talepek is kifüggesztették már ár­jegyzéküket. Az építkezni szán­dékozó kisember azonban nehe­zen igazodik el a változásokon. Éppen ezért a Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseinek segít­ségével elkészítettük egy tipikus családi ház anyagkalkulációját, hogy ennek tükrében vizsgálhas­suk meg az ármozgást Sajnos, nem vállalkozhatunk arra, hogy a kalkulációt teljes egészében közöljük, ugyanis vala­mennyi tétel felsorolása hét sű­rűn gépelt oldalt tölt meg. A leg­fontosabb számokat azonban ki­válogathatjuk a betűtengerből. Maga a ház háromszobás és közművesített. Hozzászámoltuk az ásott kutat, sőt a kerítésoszlo­pokat is. Kell a házhoz összesen 26 700 különféle tégla, 2800 cse­rép, 90 mázsa különböző minő­ségű cement, 31 mázsa mész, 20 úgynevezett „nyílászáró szerke­zet”, tehát ablak, ajtó és tok. Fa- gerendákat sehol nem alkalmaz­tunk, viszont 48 négyzetméter parkettaszükséglettel számoltunk, Az egyéb felhasználandó anyagok légióját talán megengedi az ol­vasó, hogy itt. ne soroljuk fél. Kezdjük a költségvetés vizsgá­latát a fájdalmasabb tételekkel. Drágább lett mindenekelőtt a tégla. Gyári áron számolva pél­dául a kisméretű tégla ezre 570 forintról 711 forintra emelkedett. Az egyéb szükséges téglaféléket is számolva a gyárban tavaly 15 324 forin­tot hagytunk volna ott, most 17 755 forintra lesz szükség. Drágultak a nagy számban és változatosságba szükséges vas­beton elemek is, erre a célra a tavalyi 11 964 forint helyett most 13 298 forintot kell költenünk csak a ház igényeire, hogyha azonban a kútgyűrűket és a kerí­tésoszlopokat is hozzászámítjuk, akkor a többletkiadásunk 2171 forint lesz. Felhasználunk majd 30 tonna követ és kereken 100 köbméter különböző kavicsot és homokot is. Erre a célra is többet kell kiadni, a kalkuláció sprint pontosan 1718 forinttal. Végül számítsuk a többlethez a szá­munkra szükséges 260 darab kályhacsempe 800 forintos ár­emelkedését is. Ezekre az áremelkedésekre a gazdasági tisztánlátás és a válla­latok rentábilis működése érdeké­ben volt szükség. Az állam azon­ban azt a célt tűzte ki, hogy a jövedelmező vállalati gazdálkodás számláját elsősorban ne azok fi­zessék, akik családi házat építe­nek. Ezért az áremeléseket ár­csökkenések ellensúlyozzák. így például az állam nagy mennyiségű nyílászáró szerkeze­tet vásárolt a baráti áiiamokból és tökéletesítik a hazai gyártást is. Ez teszi lehetővé, hogy a számunkra szükséges 30 darab különböző ablak, ajtó és tok ára összesen 1593 fo­rinttal csökken. Még jelentő­sebb a változás a cementfé­léknél. Itt a családi ház épí­tése során nem kevesebb, mint 3651 forintot takarítha­tunk meg a tavalyi árakhoz képest. A parketta, gondolnánk, jelenték­telen tétel, mégis jelentősen be­leszól a kalkulációba, mert a szá­munkra szükséges mennyiség ösz- szes vételára 1920 forinttal csök­kent január elsején. Tovább talán ne részletezzük, mert a többi tételek már nem ilyen jelentősek. Nézzük meg in­kább a végösszeget Háromszobás családi házunk összes anyagszük­séglete a közművesítéssel együtt tavaly 109 298 forintot emész­tett volna fel, most pedig 108 553 forintot kell erre elő­irányoznunk. A változás nem lényeges, mind­össze 735 forint, viszont az egyen­leg csökkenést mutat, tehát ösz- szességében valóban a fogyasztó járt jobban. Befejezésül pedig annyit áru­lunk még el, hogy az árak jóré­sze országosan nem egységes, függ a szállítási távolságtól, valamint attól is, hogy az építkező a gyár­ban, vagy a kiskereskedelemben szerzi-e be az anyagot. TÜZÉP- telepen vásárolt téglával számol­va például ugyanez a kalkuláció már némi többlettel zárul. Ezek csupán száz forintok, vagy leg­feljebb ezrek. Tízezreket jelent­het viszont, hogy azt a bizonyos családi házat vert falból, öntött betonból, vagy téglából, ilyen, vagy olyan födémmel, tetőszerke­zettel építik fel. Jelentős diffe­renciákat okozhat — akár plusz­ban, akár mínuszban — természe­tesen az is, hogy milyen terv alapján, milyen méretben és ki­vitelben készül a családi otthon. A mintakalkuláció tehát pozi­tív eredménnyel zárult. A való­ságos költségvetést azonban min­denkinek saját magának kell el­készítenie. Mielőtt pedig ezt meg­tenné, alaposan nézzen körül, ta­nácskozzon a kőművessel, mert egy kisembernek korántsem mind­egy, hogy mondjuk a divat ked­véért súlyos ezrekkel fizessen többet vagy egy ügyes ötlettel ez­reket takarítson meg. FÖLDEÁKI BfXA A madridi Santa Barbara templomban van egy üvegtetejű koporsó, amelyben egy nő fek­szik. 343 éve halt meg, de clyan, mintha csak tegnap hunyta vol­na le a szemét. Maria de Jusus szerzetesnő holttestét első ízben 1924-ben vizsgálta meg egy orvosi szak­értőkből álló bizottság. Az or­vosok meghökkentek. Maria ru­hája már szétfoszlott, de a test nem száradt ki és nem vált me­revvé. mint amilyenek a mú­miák. A világ neves orvosai immár negyven éve próbálják megfej­teni ezt az egyedülálló jelensé­get. „A szerzetesnő titka” iránt az érdeklődés különösen megnö­vekedett, miután Jose Florez Tas- con híres spanyol orvosprofesz­Titkok nyomában Ez aztán a rejtély szór kijelentette: „A roncsolás semmiféle ismérvét nem lehet megállapítani. Több ízben végre­hajtott vizsgálataim azt mutat­ják, hogy a szív, a gyomor és minden belső szerv a helyén van. Egyszerűen nem tudok kielégítő tudományos magyarázatot adni erre a rendkívüli jelenségre”. A TASZSZ tudósítója megkérte X. B. Zbarszkij akadémiai leve­lező tagot, az egyik legnagyobb szovjet biokémikust, hogy mond­jon véleményt az esettel kapcso­latban. — A szerzetesnő a világtudo­mány egyik legnagyobb kérdé­sét tette fel — mondotta Zbarsz­kij. — Úgy vélem, hogy ebben az esetben nagy szerepet játszott a spanyol klíma, amely steril fel­tételeket teremtett. Ezenkívül, s talán ez a legfőbb, számunkra még ismeretlen konzerváló mód­szereket alkalmaztak, antiszepti- kus anyagokat felhasználva. (A „Komszomolszkaja Pravda*• ból.) KEPREGÉNYVÁ.LT0ZAT: SARLÓS ENDRE \ ' PRAÍöAAA , A V6RS tC/t SZéP VOLT AHHOZ, HOöv AVEXEíTA. CT.SA/W AAA6A-WNAK, HA'T ’ F06TAW ŰS e>E«OlX>. TtM /VO>VV CJEHU/W7Ä* A S& ,AAé T -rvcrrA, HOGY A/VW CEJT /WDAJOOV AA/a/A /VAGv CE5Z éx*rr*?.*>^AS ^„IME RAD TO- “ RÖK , AZT MOND­JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ \ EGETEAA széké REIT.OROSZLAMi KÖLYKEIDET |<AW> | EMÉSZTI MEG..." Az első terv szerint a Kahilii-i kikötőben hajtják végre a támadást, mivel feltételezték, hogy Yamamoto admirális tengeralattjáró va­dászon fog utazni. A két repülőtiszt javasla­tára ezt a tervet elvetették, mivel a levegőből nehéz kiválasztani a kívánt hajót a kikötőben horgonyzó sok hajó közül. A második tervet fogadták el. anely szerint Yamamotót repülö- útja alatt teszik ártalmatlanná. A titkosszol­gálat adatai szerint Yamamoto admirális pon­tosságáról volt híres, ezért a megfejtett utasí­tás alapján másodpercnyi pontossággal ismer­ték indulási és érkezési helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mitsübisi bombázóval é~, hat kísérő vadászgéppel érke­zik. Törzse ugyaniak vele repül. A támadás — 94 — helyéül a Kahillitől 35 mérföldnyire eső te­rületet választották, amely 11 perc repülés- nyi időre esett attól a repülőtértől, ahol — a terv szerint — Yamamoto gépe leszállni kí­ván. A feladat végrehajtására két vadászrepülő- századot jelöltek ki. Az egyik század csalétek­ként szolgált azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászokat, a másik szá­zad pedig az admirálist szállító gép megsem­misítésére volt betervezve. Ezt követően kiválasztották az akcióban részt vevő legénységet és gépeket, majd ápri­lis 18-án elindultak a harci feladat végrehaj­tására. A két vadásszázad megtartotta egész idő alatt a szigorú rádiózási tilalmat, annak ér­dekében. hogy a japánok fel ne fedhessék kö­teléküket, s nagy kerülővel repült a megadott cél felé. Az előre meghatározott időpontok szerint ke­rültek össze Yamamotót és a kíséretét szállító repülőgépekkel. Az amerikaiak első vadászszázada magasan repülve magára vonta a japán vadászok figyel­mét. A japán vadászok védelem nélkül hagyták a bombázókat és az amerikai vadászgépek meg­támadására indultak. Ezt kihasználva a máso­dik amerikai vadászszázad megtámadta a Ya­mamotót és törzskiarát szállító két bombázót, — 95 — és mind a kettőt megsemmisítette; ezzel az első jelentősebb visszavágás megszületett a Pearl Harbour-i orvtámadásért. A japán titkosszolgálat alapos vizsgálatot tar­tott a történtek után, azonban a szigorú ame­rikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő ma­gyarázatot. Nem ismerték és nem is tételezték fel hogy rejtjelkulcsukat az amerikai titkos- szolgálat megfejtette, vagy megfejthette. Végül is a vizsgálatot azzal a következtetéssel zárták le, hogy Yamamoto admirális halála véletlen volt, az amerikaiak kis vadra vadásztak és nagyot találtak. E magyarázat volt oka annak is, hogy később sem vezettek be előzetes ellenőrző in­tézkedéseket. Yamamoto admirális likvidálásának tényét a második világháború befejezése után hivatalo­san is bejelentették. Első ízben Chester W. Nimitz, az USA csendes-óceáni flottájának volt főparancsnoka és Hanson W. Baldwin, a „New York Times” volt katonai szakértője nyilatkozott erről egy sajtókonferencián. Vége — 96 —

Next

/
Thumbnails
Contents