Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-23 / 18. szám
f 1968. január 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiimmmiiiiimiiniiii iiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHtiiiiiiiiiiiiiiiimiimi’ü'iw'. iiniiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiiimiiimmmi A Szekszárdi Balogh Adám Múzeum az állandó kiállításokon kívül:, szinte minden hónapban új tárlattal lepi meg látogató közönségét. Ezek előkészítése, a gazdag Tolna megyei leletek feldolgozása, az itt dolgozó kis kollektíva mindennapos munkája. Bucsányi Kálmán Bölcskéröl származó törökkori kályhaszemeket restaurál. Az úgynevezett régészeti kutató gazdag anyagot rejt, ezek között válogat Albeker Mária. Ami már kiállításra került, az sem tekinthető véglegesnek, hiszen az újabb leleteket pótlólag el kell helyezni a vitrinekben. Ezt végzi Égető Melinda és Rosner Gyula. Az anyagfeldolgozáshoz jó segítség a magnetofon, Égető Melinda néprajzi gyűjtését rendezi. Foto: Bakó Jenő fiiiiiiimmiiiiiiimmimimmmiiiiiiimtmiimiiiiiiiimiiimiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiii Iliim liiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimimimmiimmiitiniiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHimmmiisiiiiiimiiiiiiiitiiiiimi Mit ad és Mai ti & iíj alapszabály? FIGYELŐ Munka nélkül száz tehergépkocsi Több kedvezmény az öregeknek — Külön munkaszerződés a fiatalokkal — Munkanaphoz köti a teljesítményt —- A teljesítménnyel arányosan nagyobb a háztáji terület A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló — és január 1-ével életbe lépett — 1967. évi III. törvény rendelkezése szerint „A termelőszövetkezetek kötelesek alapszabályukat a törvény és az azon alapuló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni, vagy új alapszabályt készíteni”. A bonyhádi járásban elsőnek a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet kezdte meg az új alapszabály kidolgozását, amelyet elfogadásra még január vérén a közgyűlés elé terjesztenek. Lakatos Antallal, a szövetkezet elnökével, a készülő alapszabály-tervezetről beszélgettünk — Miért éppen a zombai tsz látott hozzá az új alapszabály kidolgozásához? — Szövetkezetünk a múlt évben jött létre a községben korábban gazdálkodó, három termelőszövetkezet egyesülése útján. Előzőleg mindegyik tsz-nél bizonyos mértékig eltérő módszerek alakultak ki a gazdálkodás irányításában, a munkarendben és a munka díjazásában. Az idei év elindításához, a tervkészítéshez, valamint a szövetkezet gazdálkodását meghatározó, minden egyéb feltétel megteremtéséhez egységes elveket kell lefektetnünk. A gazdaságos termelés érdekében egységes nevezőre kell jutnia a vezetőségnek és minden egyes tagnak. hogy később elejét vegyült a nézeteltéréseknek, jogtalan és indokolatlan követelőzéseknek. Az egyesülést követően sok gondunk volt, hogyan szüntessük meg a korábbi, helytelen, és a gazdálkodás érdekeit nem szolgáló gyakorlatot, szokásokat. A közös nevezőre jutáshoz nagy erőfeszítéseket kellett tennie az egyesülés során megválasztott, új vezetőségnek. — Miután nincs lehetőség arra, hogy az alapszabály-tervezet minden részletével foglalkozzunk, arra kérjük Lakatos clvtársat, ismertesse a tervezet néhány lényeges vonását. Egyik kérdésünk; hogyan kívánja az új alapszabály a felelősséget rögzíteni, és ezzel együtt a jogokat, kötelességeket? — A korábbi alapszabályokban főleg a jogok kaptak hangsúlyt, most a kötelességek pontosabb ■ meghatározására is sor kerül. A felelősség megoszlik a vezetők és a tagság között. A jogoknak, kötelességeknek egyazon célt kell szolgálni; a gazdaságosságot, a terméshozamok és a termelékenység fokozását. El akarjuk érni, hogy minden' munka időben, a legjobb minőséget pi-odukálva fejeződjön be, — a jövedelmezőséget és a termelési kedvet is fokozza. — A kötelességek megszabása igazodik a tagság képességéhez; mindenkire olyan és annyi munkát ró, amilyent erejéhez és idejéhez mérten teljesíthet. — A korábbi alapszabály férflakra-mőkre 120—80 munkaegységben határozta meg, a közösben kötelezően végzendő munka mértékét és ez határozta meg a háztáji föld mértékét is. Ez nem volt mindig reális, mert sokan ezt negyedév alatt teljesítették és ez a módszer nem mindig volt serkentő arra, hogy egész éven keresztül ugyanolyan szorgalommal dolgozzanak. — Az új alapszabály-tervezet a teljesítményt munkanaphoz köti. Ezzel kapcsolatban számításokat végeztünk. Miután a férfimunkaerőre minden munkában szükség van, a férfi tagok általában kétszáz munkanap feletti teljesítményt is elérhetnek. A nők, ha az előző években vállalt területeket művelik meg. könnyen túlteljesíthetik a száznapos minimumot. Ehhez kap- ■ csolódóan progresszíven emelkedik a . háztáji terület is. Ha regyobb területet vállalnak, a háztáji terület is növekszik, t'j vonás az, hogy minden tág olyan mértékben gyakorolhatja jogát, ahogyan eleget tett kötelezettségének. . — A mur.kanormák feltehetően a javnkorabcll, mwMutií^eszá- gilk teljében lévő ti.jókra vonatkoznak. De milyen elbíróiig alá esnek az idős és a fiatal tagok, akiktől már, vagy még nem lehet a maximális teljesítményt megkövetelni? — Az alapszabály a képességeket figyelembe veszi. Miután sok idős házaspár van tagságunk között, célunk, hogy munkaerejükhöz mérten megbecsült jövedelemhez, munkabérhez ■ jussanak. Figyelembe kell venni, és gondoskodni árról, hogy kereseti''.:, részesedésük a családi költségek fedezéséhez elegendő legyen. Ezért külön elbírálás alá esik a szociális helyzet. A rászorulók — a megfelelő bizottságok javaslatára — év közben, vagy év végén, külön szociáli.- scgélyben részesülhetnek. Erre megfelelő alapot képezünk. Az alapszabály az eddigieknél nagyobb segítséget nyújt majd a nyugdíjas, a járadékos, .munka- képtelen tagoknak. Az ő részükre a háztáji terület megművelése, a termények betakarítása, a szociális alap terhére történik. — Külön foglalkozik a tervezet a 15—18 éves fiatalok körülményeivel, miután életkoruknál fogva nem lehet minden fizikai munkára igénybe venni őket. őket elsősorban a szőlőmunkákban, borsó és más termények begyűjtésében akarjuk foglalkoztatni, úgy, hogy a nők számára megállapított, száznapos munkanap-minimumot elérjék. Ha ezt teljesítik, megkapják ugyanazokat a kedvezményeket, amelyek a nőket megilletik. A fiálalokkal egyébiránt — szülői hozzájárulással — külön megállapodást kötünk a közös munkában való részvéteire. — Az új' alapszabály-tervezet tehát szinte kitér minden egyes tagra? — Ténylegesen így van. Mérlegre ítéli tennünk, kitől, mit várhatunk, de minden egyes tagnak is tudnia kell, mit vár tőle ez a nagy, egész falut felölelő • közös gazdaság. Az alapszabály-tervezet elkészítése éppen ezért nemcsak egyszerűen gazdasági feladat, hanem politikai munka is. Az új gazdasági helyzetből adódó feladatok megoldása kívánkozott az alan- szabályba, lényegében azt a célt szolgaija, hogy a zombai termelőszövetkezet a lehető legjobban m.agállhassa helyét a gazdasági versenyben. Ehhez az kell. hogy egyre többet, és egyre ól-' csobban termeljünk, növeljük a tagság jövedelmét, életszínvonalát. Hogy úgy mondjam: az új alapszabály mindenkitől többet követel, hogy többet is adhasson. bi. ,, Kézírásból megbízható, pontos jellemrajzot készítek, Nyers József, Szászvár” (újsághirdetés). F an, aki hisz benne, van aki eleve hülyeségnek minősíti. Egyik is. másik is ívd megfelelő érveket felsorolni, — de meggyőzni sohasem fogják egymást. Mi a véleménye az ,,illetékesnek?” Nyers Józsefet, a grafológust — illetve az új elnevezés szerint: íráselemzőt __ k erestük meg. — Hisz abban, emit csinál? — Feltétlenül. Persze vem azt mondom, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de általában hetven- kilencven százalékig pontos a kézírásból kiderített jellemre jz. Nézze, olyan ez, mint a meteorológia. Legtöbbször innak sem hisznek, mégis meghallgatják. — Sokan kíváncsiak a jellemükre ? — Sokan. Az én munkám a segíteniakaráson alapul, mert könnyebben boldogul az az ember, aki így megismerheti önmagát. Nagyon sok mindenre kö- vétkeztetni lehet a kézírásból. Műveltségre, életkorra, különböző szakmák iránti érzékre, lelki betegségekre, hogy csak egy párat mondjak. Nemrégiben levelet írt egy diák. Tovább szeretne tanulni, elhatározta, hogy franciatanár lesz. Azt kérdezte, vajon alkalmas-e a pályára. Úgy láttam, igen és mivel határozott, energikus jellem, azt írtam neki, bogy még katona-, vagy rendőrA múlt héten több napon keresztül munka nélkül' állt a XX-es AKöV száz tehergépkocsija. A kocsik többsége billenő platós. * Három héttel ezelőtt is olvasható volt lapunkban a hirdetés, amelyet az AKÖV tett közzé. Gépkocsivezetőket akartak felvenni. Jó kereseti lehetőséget ígérve, a kiváló minőségű járművek sem nagyon csábították a gépkocsivezetőket az AK övhöz. ’.. Szükség volt gépkocsi- vezetőkre. A múlt év végén megnövekedett feladatok, a szaporított járműállomány igényelte létszámot nem tudták biztosítani... S most, ezekben a hetekben, a korábban felvett dolgozók munka nélkül állnak. Nincs szállítani való. Tulajdonképpen minden év elején tapasztalható, bogy a fuvaroztatók „gondolkodási” időt várva, egykét hétig nem bízzák meg az AKöV-öt. De ez, az idei „gondolkodási” idő példátlan. Az AKÖV üzletkötői már hetek óta járják a különböző vállalatokat, intézményeket. Előfordult, hogy az egyik pécsi nagykereskedelmi vállalathoz húszszor (!) kellett elmenni, az üzletet mégsem tudták megkötni. Más vállalatok még nem tudják, hogy idén honnan, mennyi árat kell szállí- taniok. tisztnek is nyugodtan elmehetne. Elég gyakran írnak házasulandók is. A menyasszony például elküldte mindkettőjük kézírását, hogy ne érje őket meglepetés. Szülők is megkeresnek levélben, hogy megtudják gyermekük jellemét, s így segítségükre legyek a nevelésben. — Választ kapott már valamelyik pácienstől? — Elég gyakran. Főleg köszönő leveleket. — Szidták is? — Nem, olyan még nem fordult elő. — Árulja el, mi az, amit csinál: mesterség, tudomány, vágy hobby? — Ez egy kicsit nehéz■ Tulajdonképpen talán mesterség lenne, de ekörül bonyodalmak vannak. Bementem működési engedélyért a tanácshoz, ott nemigen tudták, mit kezdjenek velem. A megyei tanácsnál is csak néztek. A vége az lett, hogy nincs paragrafus, ami tiltaná. — Sokan vannak szakmabeliek? — Talán négy-öt az országban. Ha jól tudom, Pesten kettő, vidéken a Csütörtök Csaba, meg én. — Meg lehet élni belőle? — Nem. Ezt csak mellékesen csinálom. — Mennyi a tarifa jellemenként? — Általában huszonhét forint. Korábban huszonöt volt, most emelkedett. Az év elején tapasztalható fuvarhiány másfél-két hónapig tart. Sajnos, az AKÖV nem rendelkezik olyan eszközzel, — ha csak ezekre a hetekre nem adna fuvardíjkedvezményt a fuvaroztatóinak —. hogy rábírja a szállíttatckat az év eleji fuvarozásra. Persze az embereket most nem lehet szélnek engedni. Tavasszal, amikor ismét jelentkeznek a vállalatok, hogy kezdjék meg az áruk szállítását, minden embene szükség lesz. S ha most elküldenek a kocsivezetőket, honnan tudnának tavasszal újból hozni? Mert akkor már minden sofőr elhelyezkedne, akár a megyén kívül lévő vállalathoz is. És a mostani fuvarhiányt követi majd a bőség. Az év második felére már annyi fuvart ajánlottak fel, hogy el is kellett utasítani egy részét. A dunai zcldár után kezdik meg a Sió- zsilip építését. Idén itt 350 ezer köbmáter földet kell majd elhordani. Az AKÖV csak hetvenezer köbméter elszállítására vállalkozhat, de hasonló kínálat van a* építőanyag fuvarozására is. Sajnálatos, hogy nincs, aki az év első heteiben olyan utasítást adhatna, hogy az építkezésekre, az útépítésekhez az előszállítást kezdjék meg.- Pj — Kik a kíváncsibbak, a férfiak vagy a nők? Általában a nők. A páciensek körülbelül hatvan százaléka nő. Olykor az intimebb ügyekben is hozzám fordulnak. Erről természetesen nem beszélhetek. Sokszor bizalmas dolgokban is segítenem kell. — Például? — A levéltitkot nem sérthetem meg. Mindenesetre olyan is előfordult — de ezt már nem az újságírónak mondom —, hogy a vállalatvezető küldte el a beosztottja kézírását, hogy készítsem el a jellemrajzot. Arra is volt már példa, hogy a vezető saját magát jellemeztette ... — Mennyi időbe telik egy-egy jellemrajz elkészítése? — Van olyan bonyolult ember, akinek két órát is foglalkozom az írásával. Persze, — ezt mindenki tudja — tiszta jellem nincs. így a mi munkánkban a kombinálókészségnek is szerepe van. Az alapvető dolgokat egykettőre kiderítjük. Az írás lejtéséből kiderül, hogy nyakas, akaratos emberrel állunk-e szemben, vagy mondjuk olyannal, aki fáradt. Volt, aki próbára tett. Négy évvel ezelőtt készítettek jellemrajzot róla, s most nekem küldte el az írását. Válaszlevelében nagyon lelkendezett, mert jóformán alig volt különbség a kettő között. — Saját írásából készített már jellemrajzot? — Soha. Az orvos sem vizsgálja önmagát. D. KONYA JŰZSEF Vizsgálják a vőlegényt
