Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
3958. Jannär 2L TOLWA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Az első megrendelések 160 000 pár papucs Csehszlovákiába — 15 000 pár autóscipő Angliába A Bonyhádi Cipőipari Ktsz raktárai kiürültek a múlt év végén. A sikeres év után most „tiszta lappal” indulnak és már most bizakodnak abban, hogy idén is legalább annyira nyereséges lesz a ktsz, mint tavaly. Az első megrendelések már befutottak külföldről is. Az EXIKO, a prágai külkereskedelmi vállalat 160 ezer pár papucsot rendéit, amely ebben az árucikkben az egész évi kapacitást leköti. Angliából is megérkeztek a rendelések az újfajta, modern vonalú autóscipőkre. Ebből körülbelül 10—15 ezer párat készítenek az év folyamán. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy nemcsak külföldön, hanem itthon is keresetteK a bonyhádi ktsz gyártmányai. Az idén szeretnének többet adni a hazai kereskedelemnek. Éppen ezért, hogy árban is versenyképesek maradjanak, bővíteni kellene az üzemet. Úgy határoztak, hogy egy új csarnokot építenek, amelynek elkészülésével 40—50 százalékkal növelhetik a termelést, párban és értékben is. Ha az új csarnok már üzemel, az önköltség is _ kedvezően alakulhat. Ez természetesen azt jelenti, hogy a cipők olcsóbbak lesznek. Az új csarnok tervei már készülnek. Az építkezést minél előbb szeretnék megkezdeni, hogy még ebben az évben megindulhasson a termelés a modem üzemrészben. A munkát megkönnyíti, hogy a csarnok nem a hagyományos módszerekkel épül, hanem teljes egészében előregyártott elemekből. Az új beruházás összege meghaladja majd a hárommillió forintot. Húszezer seprűt kötnek Dunalöldváron Négyszáz cirokseprű készül naponként a dunaföldvári Alkotmány Tsz téli melléküzemében. A termelőszövetkezet 30 holdon termesztett seprűcirokból február végéig a tavalyinál négyszer any- nyit, mintegy húszezer ötvarrásos seprűt kötnek ipari üzemek és állami gazdaságok megrendelésére. A házi seprűkötő üzemben a tsz huszonöt tagját foglalkoztathatják ebben az időszakban. A seprűkészítők tíz órai munkával 80—110 forintot keresnek naponta. Megkezdődött a nádvágás is a kanacsi részen, a dombvidéki vízerek mentén tizenötezer kéve nádat gyűjt be saját felhasználásra'. az istállók korszerűsítésére az Alkotmány Tsz. Befejezéshez közelednek a zár- számadási előkészületek is: az Alkotmány Tsz-ben a tavalyihoz képest most mintegy 2000 forinttal több lesz az egy tagra jutó átlagos, évi részesedés. Változó munkahelyre keresünk lakatos, szerelő, szak- és segédmunkásokat Külszolgálati költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költség-hozzájárulást, szállást térítünk. Bérezés: teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Szerelési Üzem, Budapest, XIII., Lomb u. 11. sz. alatt. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. (176) Rugalmas árszabályozás széles körű ellenőrzés A z új termelői és fogyasztói árrendszer akkor tölti be közgazdasági funkcióját, gyakorol hatást a termelésre és a fogyasztásra, ha az árszínvonal viszonylagos stabilitása mellett az ármozgások révén a piaci feltételek változását is tükrözi. önként adódik a kérdés: menynyiben lehet az árrendszer egyidejűleg stabil és rugalmas. Az árrendszer viszonylagos stabilitását elsősorban az biztosítja, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős része — épp a legfontosabb anyagoké és fogyasztási cikkeké — fix, maximált, vagy limitált ár. A különféle ártípusok közül ma még az említett hatósági árak dominálnak. Vegyük például a fogyasztási cikkek árait: az áruforgalom mintegy 20 százaléka — a tüzelőanyagok és az élelmiszerek forgalma — fix áron bonyolódik le, az áruk 30 százalékára maximált, további 27 százalékára pedig limitált árat állapítottak meg s szabadpiaci árak a forgalom 23 százalékában érvényesülnek. A közvéleményt — legyünk őszinték — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, vajon a mechanizmus működése, a piaci feltételekhez igazodó ármozgás nem okoz-e olyan mértékű áremelkedést, amely az árszínvonal stabilitását is veszélyezteti? A központi iráhyítás számos olyan eszközzel rendelkezik, amelyekkel bizonyos határok között rövidebb-hosszabb időre „beszabályozza” a piacot. (Pl.: hitel- és kamatpolitika, jövedelemelvonás, felhalmozás és fogyasztás aránya.) Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az állam — bár jelentős mértékben szűkítette a hatósági árak körét — korántsem mondott le az áralakulás központi irányításáról. Ennek két egymással szorosan összefüggő eszköze az árszabályozás és az árellenőrzés. Ismeretes, hogy az ipari termékek, a fogyasztási cikkek választéka állandóan bővül, a gyártmányfejlesztés eredményeként új termékek forgalom- bahozatalára kerül sor. Az ár- szabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez év elején életbe lépett — rendelkezések értelmében a fix árak körébe tartozó új termékek termelői és fogyasztói árát a jövőben is az illetékes árhatóság állapítja meg, míg a maximált áras új termékek árában a felek — a szállító és a rendelő egyeznek meg s az új árat az árhatóság hagyja jóvá. (Tájékoztatásul: a maximált árformát az jellemzi, hogy a felek megegyezése az 1968. január 2-i árhoz képest csak csökkenést eredményezhet.) Az árstabilitást szolgálja és az ármozgást befolyásolja az a rendelkezés is, hogy a feldolgozó iparban — ahol az árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni, s az új árat csak a hatóság hozzájárulásával lehet életbe léptetni. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipikusabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja az ár és a minőség egybekapcsolásának elvét. Az áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifejezniük; akár hatósági, akár piaci árról van szó, rögzíteni kell, hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. Az áralakulás központi irányításának — az árképzés és az ármozgás szabályozása mellett — az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árellenőrzés egyrészt az árszabályozó rendelkezések betartását vizsgálja, másrészt azt kell elbírálnia, — s ez korántsem egyszerű —, hogy a szabad árak nem tartalmaznak-e tisztességtelen hasznot. A piaci árak realitását, a haszon tisztességes, vagy méltánytalan voltát természetesen nagyon nehéz konkrét ismérvek alapján meghatározni. A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak megfelelő értékű cikket, minőséget, használati értéket kapott-e. A nyereség nagysága tehát önmagában nem kritériuma a tisztességtelen haszon fogalmának. Szolid nagyságú nyereség is tisztességtelen haszon lehet, ha ahhoz a vállalat fondorlattal — pl. monopolhelyzetével visszaélve, a fogyasztók érdekeit megsértve — jutott. A z árstabilitást, az árak jogi védelmét különféle polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatási — szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát —, a büntetőjog az árdrágítást, az államigazgatási szankciók pedig az árszabályozó rendelkezések megszegését, a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható ki, amely az okozott kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. Az árellenőrzés feladata nem korlátozódik a rendelkezések betartásának vizsgálatára, a visszaélések, az árdrágítások feltárására, megakadályozására és az árak jogi védelmére. Az áralakulás ellenőrzése a gazdaságirányítás új rendszerében információs funkciókkal bővül. A z árstatisztikák és egyéb információk alapján elemezni lehet az árváltozásokat előidéző okokat, az árak gazdasági hatását, a vállalatok és a felhasználók piaci magatartását. Az áralakulás központi irányítása szempontjából még nagyobb jelentősége van az ártendenciák előrejelzésének. Már utalás történt arra, hogy az új termékek árát az árhatóság állapítja meg, vagy hagyja jóvá s hogy a kijelölt piaci áras termékek árváltoztatását előre be kell jelenteni. Ez egyéb információkkal — a társadalmi szervek tapasztalataival, bejelentéseivel, a piackutató tanulmányok megállapításaival — kiegészítve az áralakulás előrejelzését is lehetővé teszi. S természetesen azt is, hogy a központi irányítás gazdasági árintézkedésekkel a társadalom érdekeinek megfelelően hasson az áralakulásra. Ezzel nem ellentétes, hogy az ellenőrzésnek nem lehet célja a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás árhatásainak megnyirbálása. Ez ellentmondana a reform alapelveinek. Aligha kell bizonygatni, hogy a merev hatósági árrendszerben is volt árszintemelkedés. A fix árrendszerben az áremelkedés burkolt módon zajlott le, míg a rugalmas ármechanizmusban nyílt formát ölt s éppen ezért lehetővé teszi, hogy a kormányzat a lakosság jövedelmének szabályozásában, az életszínvonal-politika alakításában is figyelembe vehesse annak hatását. GARAMVÖLGYI ISTVÁN 880 csomag zsemlemorzsa egy műszakban A szekszárdi kenyérgyár egyik terméke a zsemlemorzsa, melyet külön erre a célra sütött fehér kenyérből állítanak elő. A csomagolásig bezárólag minden műveletet itt végeznek. A felvételen Glósz Józsefné negyedkilós íasa- kokat tölt meg. Emberismereti oktatás Keszthelyen Nyilatkozik az Alkalmazott Üzemtani Tanszék docense A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kísérletként bevezette az emberismereti tárgyak oktatását. Dr. Felleg János egyetemi docenstől azt kértük, tegye lehetővé, hogy ezzel a kérdéssel a Tolna megyei Népújság bővebben foglalkozzon. Az alábbiakban közöljük a szerkesztőség kérdéseit és dr. Felleg János válaszát: Szokatlan és Magyarországon teljesen újszerű, hogy egy mezőgazdasági főiskola pszichológiára és szociológiára is tanítja hallgatóit. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát mi késztette erre a szokatlan elhatározásra most, hogy az emberismeret tudományába is bevezetik a jövendő mezőgazdasági mérnököket? A mezőgazdasági munkaszervezés tudományos feldől g<:,zása és alkalmazása hívta fel a iigyelmün- ket arra, hogy a termelés objektív tényezőin kívül a munkavégzésre, a munkások teljesítményére egy sor szubjektív tényező is hat. Ezek közé a szubjektív tényezők közé kell sorolni az ember személyiségének fejlődését, a közösségben elfoglalt helyét és a közösségnek minden olyan hatását, amely a megelégedettség érzését válthatja ki, a különböző igények kielégítését lehetővé teszi stb. Szükségessé vált tehát elsősorban a munkalélektan és munkaszociológia oldaláról megközelíteni a kérdést és ezeken a területeken kidolgozott irányelveket, tapasztalatokat a munkaszervezésben felhasználni. Az oktatás során érintenem kellett az általános lélektan és általános szociológia problémáit is, s ennek nyomán a hallgatók erről a területről is bővebb ismereteket szerettek volna kapni. így jutottam el az Emberismeret oktatásához. £rdekelné lapunkat, hogyan fogadják a hallgatók az új tárgyakat. Úgy tudjuk, nem kötelező részt venni a pszichológiai és a szociológiai előadásokon. Ez a körülmény még inkább indokolja a kérdést: milyen az érdeklődés? Az Emberismeret tárgy fakultatív, egy féléven át heti egy órát fordíthatunk rá. Az utolsó éves hallgatók KISZ-szervezete kérte e tárgy oktatásának engedélyezését főiskolánk rektorától. Eddig két évfolyam hallgatói vettek részt e kollégiumon. Az évfolyam 30—40 százaléka járt el rendszeresen. Esetenként többen is voltak, azonban az index-aláírási kötelezettség miatt az említett rendszeresen járó hallgatók indexébe került beírásra a tárgy. Természetesen vizsgakötelezettséggel e tárgy hallgatása nem jár. Önök szerint, Felleg elvtárs, hol, miként veszi hasznát a mezőgazdasági mérnök a pszichológiai és a szociológiai ismereteknek? S itt tesszük fel a kiegészítő kérdést: rendelkezik-e a keszthelyi főiskola ezen a téren külföldi tapasztalatokkal? A mezőgazdasági mérnök az üzem különböző vezető posztjain teljesít szolgálatot, munkaköréhez tartozik kisebb-nagyobb munkáscsoportok irányítása és a velük való foglalkozás. A rohamosan fejlődő mezőgazdasági üzemek újabb és újabb technológiákat igényelnek, ezeknek kidolgozásában a tervező mérnöknek figyelembe kell vennie a szubjektív tényezőket, megvalósításuk során helyesen kell motiválniok munkatársaiknak. Tudjuk, hogy a munkás csak a technológia keretei között fejtheti ki tevékenységét, s; e tevékenységek hatásfoka nagymértékben függ attól, hogy a munkás egyetért-e a célkitűzésekkel és azok megvalósításáért szellemi és fizikai adottságait sorompóba állítja-e. Az említett problémák helyes megoldásában a lélektan, a szociológia igen nagy segítséget adhat. A jól felkészült mérnök politikai és szakmai ismeretei közül ma már nem hiányozhat az említett tudományágak ismerete. Különösen termelőszövetkezeteinkben jelentős az a körülmény, hogy a mezőgazdasági mérnök az üzem tulajdonosaival kerül szoros kapcsolatba és itt fokozott mértékben kell támaszkodnia emberismeretére, a lélektan és szociológia törvényszerűségeire. Tanszékünk a Munkasze'rvezés tárgyán kívül Üzemvezetést is oktat, ez utóbbi előkészítését is szolgálja az Emberismeret oktatása. A fő tárgyak oktatása területén az NDK, Lepgyelország és a Szovjetunió tapasztalatait ismerjük. Az Emberismeret oktatásában ilyen irányú tevékenységről nem tudok — mondotta befejezésül dr. Felleg János egyetemi docens. Sz. P.
