Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

4 TOT,NA MECTFl NfiPtfJSA« 1968. január 21. A tél örömei Vízszintes: 1. Téli ,,futball”. 9. Gyermekeknek és felnőtteknek egy­aránt kedvelt téli szórakozása. 14. Esztendők. 15. Például a fésű és a gomb alapanyaga is. 16. Értékes prémű állat. 17. Fordítva: szovjet repülőgép-típus. 19. Névelős férfi­név. 21. PTÄ. 22. Kimondott más­salhangzó. 23. Spion. 25. Kelet-ázsiai teherhordozó (névelővel). 27. -ban, -ben — latinul. 28. A tyúk teszi. 30. Kis versenyautó hiányosan. 32. Az egyik nemhez tartozik. 34. Gól­ba juttatott labdánál ..teszi” a háló. 36. Ügyiratot adminisztráló. 38. Nyu­gaton a lakásnélküleiket nevezik . . .lakóknak. 40. Kerti munkát vé­gez. 42. Iszonyodik (két betű hí­ján). 43. Város az NDK-ban. 45. Gyors folyású. 47. Mélyedése, le­folyó csatornája (+’). 48. Régen Fiume (—j). 50. Állatok. 52. . . .poe­tica. 53. Emberséges. 55. Átkelő­helyek. 57. Indulatszó. 58. Tápláló. 60. Nem szorosan. 62. OJ. 64. Sza­vát adó. 66. Testrésze. 67. óriás­kígyó. 69. Neki nem hagy, meg­eszi. . . 71. Csatorna a Dunántúlon. 72. Dolgozni nem szerető. 74. Kon­gói település. 76. IB. 77. Megelőzi. . . .kerül. 79. Az anya ide fekteti gyermekét. 81. Zamata. 82. Ennek Almássy Zsuzsi a legrangosabb ma­gyar képviselője. Függőleges: l. Talán ez a leg- szórakoztatóbb téli sport. 2. Kis­lányé. 3. Fordítva: igekötő. 4. Azo­nos mássalhangzók. 5. Rés szélei. 6. . . .fon, elektromos cikkmárka. 7. Város a Fülöp-sziget,eken. 8. Híres sanzonénekesnő neve — kimondva. ,9. A gyorskorcsolya jelentős japán képviselője. 10. Kutya. 11. Jogtala­nul eltulajdonít. 12. Felfogja. 13. Gyerekek legkedvesebb téli szórako­zása. 18. Súlyt megállapítok. 20. Formai. 23. Veszteség. . 24. Ilyen csu­por is van. 26. Jegyzett rá. 29. Ke­leti ruhadarab. 31. Haj.ó része (!). S3. Elődeim. 35. Férfinév. 37. Do­boz tetejére (+’). 39. Területre vi­gyázó kutyája (két szó). 41. Külde­mény. 43. Az 1963-as téli olimpia színhelye. 44. Kisiparosokat foglal­koztató iroda (névelővel). 46. Maró folyadékok. 49. Majdnem mese, név­elővel (íj. 51. Adósságvállaláshoz ez is kell. 54. Büntetését kiszabja, el. . . 56. Narkotizál. 57 a. Gyermekek mű­ve, a terek kedves színfoltja télen. 59. Akire az értékeket ráhagyja. Gl. Görög szó, előtagként a vele össze­tett fogalom felújított voltát jelöli. 63. Ilyen az éles kés. 65. Karoló (—’). 68. Sziget Polinéziában (többesben). 70. Épp. hogy vegetál. 73. Rabol — része. 75. ABY. 76. Szovjet motor- márka. 78. Kimondott mássalhangzó. 80. Hang nélkül bevár. 81. IÁ. Beküldendő: a vízszintes 1, 9, 32. valamint a függőleges l, 9, 13. 43, valamint az 57 fa számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: 1968, január 25, déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintes 1: Sanyaró Vendel: vízszintes 45: Bukovay Ab- sentius; víszintes 47: Mokány Ber­ci: vízszintes 84: Csicseri Bors. A helyes megfejtők a kővetkezők: Fillinger Lajos, Dombóvár, Gál Já­nos, Decs, Bőgős Mária, Dombóvár, Mihály András, Decs, Tóth Gyula, Dombóvár. A megfejtőknek a köny­vet postán küldjük el. A KRESZ rendelkezése értelmében a gépjárművet három évenként mű­szaki szempontból felül kell vizsgál­ni. Műszaki felülvizsgála+ra kerülnek az összes forgalmi rendszámmal ellá­tott gépjárművek, így a teherautók is. Tájékoztatásul közöljük, hogy a te­herautókkal azonos műszál:! elbírá­lás alá esnek a 3.5 tonna összsúlyt meghaladó egyéb gépkocsik (vontató, különleges gépkocsi stb.) is. A műszaki felülvizsgálat elsősorban közlekedésbiztonsági érdekből _ törté­nik, tekintet nélkül a gépjármű gyár­tási idejére. A régi gépjárművek — helyes karbantartás és á jolás ese­tén — köziek ed ésbiztonságilag épp­úgy megfelelőek lehetnek, mint a legkorszerűbbek. A felülvizsgálat so­rán nem támasztunk magasabb köve­telményeket, mint amilyeneket egyéb­ként is ki kell elégíteni, ha a gépjár­mű részt vesz a közúti forgalomban. hatósági jelzések. A GÉPJÁRMŰ AZONOSÍTÁSA A forgalmi rendszámtáblát szilárdan és függőlegesen, elől és hátul, a gép­jármű közepén vagy bal oldalán úgy kell elhelyezni, hogy alsó éle a talaj­tól legalább 30 cm magasságban le­gyen. A rendszámtábla a gépjármű leg­külső pontján túl nem nyúlhat. A rendszámtáblát nem szabad'eltakarni semmilyen szerelvénnyel, szabálytalan a rendszámtábla egyes részeinek ta­karása is. A teherautó rakfelületének hátsó falára a rendszámtáblán lévő rendszá­mot 15 cm mpgas, 2 cm vonalvastag- ságú betűkkel és számokkal, fehér színű, tartós festékkel rá kell feste­ni. A teherautó alvázának könnyen hozzáférhető helyén alváztáblát kell elhelyezni. Ezen fel kell tüntetni az p.lvázat készítő vállalat nevét, az alváz és motor gyártási számát, a motor hengerűrtartalmát, a teherautó ön­súlyát és az alváz megengedett ter­helését kilogrammban, valamint — ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja — terhelt állapotban az első és hátsó tengelyek nyomását kg-ban. A teherautó jobb oldalfalán fehér alapszínű, jól látható név- és terhelé­si táblát kell elhelyezni. A rtévtáblán fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét, a vállalat címét és a gépjármű telephelyéh A terhelési tábla legalább 25x15 cm méretű leaven. Fel rajta tüntetni a teherautó önsúlyát, megengedett (hasznos) terhelését, a vezetőfülkében a '"íze'őycl együtt r-^iMtható szemé­lyek számát, valamint — ha az össz­súly a 12 tonnát meghaladja — ter­helt állapotban az elcŐ és hátsó ten­gelyek nyomását kg-ban. A gépjármű azonosítása a motor- és alvázszám segítségével történik. A műszaki felülvizsgálat megkönnyítése érdekében az alváz- és motorszámot tisztítsuk le. A TEHERAUTÓ FELSZERELÉSE A teherautó felszerelésére nézve a KRESZ Függelék 18. cikke, valamint a KPM Sz. GK'50—67. számú szab­vány irányadó. a) Kormánykészülék A kormánykészüléknek kifogástalan állapotúnak és könnyen kezelhetőnek kell lennie. Akadálytalanul és szoru­lásmentesen kell forognia, de kopás­ból adódó kotyogás az irányító- és összekötő rúdjain, vagy magán a kormányoszlopon, a mellső futómű­nél rendellenes lazulás, kopottság, vagy repedés nem engedhető meg. A kormánykereken mért holtjáték nem érheti el a 36 fokot. b) Fékszerkezet. A teherautót fel kell szerelni, kát egymástól független, kifogástalan ál­lapotú fékberendezéssel. Az egyiknek rögzíthetőnek is, a másiknak lábfék­nek és olyannak kell lennie, hogy ha a teherautó 40 km óránál nagyobb se­bességgel haladni nem képes 2,5 m mps, egyébként 3,5 m mp2 lassulás­sal tudjon fékezni. A rögzítőfékre 1,5 m,mp- lassítási követélmény van elő* 1 írva. Tájékoztató a teherautók műszaki felülvizsgálatáról c) Hangjelző készülék A teherautót fel kell szerelni álló helyzetben is működtethető hangjelző készülékkel. A hangjelző készülékek­nek jól hallható, tiszta és egyhangú hangot kell adnia. Nem minősül több hangúnak az a hangjelző készülék, melynél több kürt együttesen állítja elő a kívánt hangot. d) Utmegvilágító és fényjelző szer- relvények A teherautót fel kell szerelni két szimmetrikusan elhelyezett, azonos színű és fényerejű fényszóróval. A fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely a fényt az úttestre le­felé vetíti (tompítja). Emyőzetlen lám­pa használata magyar forgalmi rend­számú gépjárműveken nem megenge­dett. A fényszórónak 100, a tompított fénynek legalább 30 m-re meg kell világítani az utat a gépjármű előtt. A ködfényszórót párosán és úgy kelF szerelni, hogy a szembejövőt ne va­kítsa. A hátrameneti lámpa csak a gép­jármű hátrameneti fokozatának be­kapcsolásakor működhet, de parkoló gépjárműnél nem éghet. Az útmegvi­lágító lámpák (fényszóró, ködlámpa hátrameneti fényszóró) csak a hely­zetjelzőkkel együtt működhetnek. A fénykürt kizárólag tompított, (ta­lálkozási) fénnyel működtethető. A teherautó elején, jobb és bal oldalon egyenlő magasságban, *a gépjármű szélétől egyenlő távolságban fel kell szerelni egy-egy fehér, vagy sárga fényt adó városi lámpát. A teherautón hátul, nem vakító, egy-egy vörös fényt adó, a teherautó szélességet megközelítően jelző lám­pát kell felszerelni. Az első és a hátsó helyzetielző lámpák fénye olyan le­gyen, hogy azokat legalább 150 m tá­volságból észlelni lehessen. Szim­metrikusan szerelve a teherautó szé­létől legfeljebb 40, egymástól leg­alább 60 cm távolságban és az út­test szintjétől 40—120 cm magasság­ban legyenek. A teherautó hátulján — a hely­zeti elző lámpák méretfeltételei sze­rint egy-egy vörös, vagy., narancssár­ga fényt adó féklámpát (stoplámpát) kell felszerelni. A féklámpa olyan fény erejű legyen, hogy nappal a rá­eső napfényben legalább 30 m-ről, éjszaka, tiszta időben legalább 150 m-ről, a többi jelzőlámpa működteté­sekor is észlelhető legyen. A teherautón elől és hátul olyan vil­logófényű irányjelző lámpát kell fel­szerelni, emelv előre fehér, sárga, vagy legfeljebb narancssárga, oldalt narancssárga, hátra pedig narancssár­ga, vagy vörös színű fényt bocsát ki. Az irányjelző kapcsoló bekapcso­lásakor legfeljebb egy másodperc eltelte után az irányjelző lámpának fel kell villannia. A percenkénti vil­lanások száma legalább 60/perc, de legfeljebb 120, perc legyen. Ha a vil­in nó^ényű irány.iái7ő lámpa a fényszó­ró átvilágított felületének szélétől 100 mm-nél kisebb távolságban van, ki­zárólag narancssárga' színű fényt bo­csáthat ki. A teherautón hátul — a helyzet jel­ző lámpa méretfeltételei szerint — két vörös színű fényvisszaverőt (priz­mát) kell elhelyezni. A prizmák ha­tásos felületének mérete 2 m-nél nem rzélesebb gépjárműnél legalább 20 cm* 2 m-nél -szélesebb gépjármüveknél legalább 40 cm* -legyen, és ez a felü­let az atóbbiáknál legalább 100 mm nagyságú egyenes méretet tartalma2>­zon. Ha a teherautó összsúlya a 12 ton­nát meghaladja, a teherautó elején, jobb és bal oldalon, a kocsiszekrény legmagasabb szélső pontjain elhelye­zett, egyformán fehér, vagy sárga fényt adó egy-egy méret jelző lámpát kell szerelni. e) Hangtompító A teherautót hatásos, és ki nem kapcsolható hangtompítóval kell fel­szerelni. Az égéstermékek csak hát­rafelé vezethetők ki. Ellenkező eset­ben a kipufogócsőire terelő cső vége-, kell felszerelni. Mezőgazdasági vontatók kipufogó­csőve (tűzveszély miatt) felfelé, egyes munkaeszközt szállító gépjármüvek (pl. autódaru) kipufogócsöve pedig előre is kivezethető. A kipufogórendszemek végig tömí- tett, kifogástalan állapotban kell len­nie. Repedés, lazulás nem engedhető meg. (Hangtompító betétek nélkül a gépjármű nem üzemeltethető.) f) Egyéb felszerelések A teherautót fel kell szerelni: — szüánkmentesen törő szélvédő- és oldalüvegekkel, — szélvédő üvegtörlő készülékkel, (ab­laktörlő), — mindkét oldalon visszapillantó tü­körrel, — legalább négy sebkötöző csomag­gal és árleszorítóval. — állami teherautót kilométerszámlá­ló szerkezettel, — pótkocsi vontatása esetén a vezető­fülke felett középen egy legalább 100 m-ről felismerhető, sárga szí­nű, megvilágítható, egyenlő oldalú 27 cm külső, 17 cm belső oldalmé­retű háromszög alakú táblát kell felszerelni. a gépjármű Állapota A teherautó valamennyi fődarabjá­nak és szerkezeti részének (futómű, alváz, motor, kormány, fék stb.) meg kell egyeznie az eredeti típussal. A teherautónak általánosan elfogad­ható műszaki állapotban kell lennie. Az alváz és az egyes szerkezeti ré­szek sérültek, deformálódtak nem lehetnek. A gumiabroncsoknak egyenes me­netben, közös nyomon kell haladni. Hiányos festés, szakszerűtlen fénye­zés nem engedhető meg. Túlzottan lekopott gumiabronccsal a gépjár­mű nem üzemeltethető. A futó­felület mintázatának az abroncs tel­jes kerületén jól láthatónak kell lennie. Elsőkeréken futózott, vagy erősen javított gumiabroncs nem hasz­nálható. Az üzemanyag-vezetékeknek végig jól záródónak, tömítettnek kell lennie. Üzemanyagfolyás nem enged­hető meg. Éles, kiálló díszek a. gép­járművön nem alkalmazhatók. Végezetül nyomatékosan felhív­juk a teherautók üzemeltetőinek (tulajdonosainak) figyelmét arra. hogy a fenti követelmények teljesí­tése 1 a biztonságos közlekedést, így egész társadalmunk, de elsősorban a gépjárművezetők, a gépjárművön utazók és a közlekedésben részt vevők érdekét szolgálja. A géo jár­müveket a műszaki felülvizsgálatra készítsék elő, és műszaki állapo­tukat sikeres felülvizsgálat után is tartsák megfelelő szinten. Sikeres felülvizsgálatot és baleset- mentes közlekedést kíván a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autófelügyelete Szab«' László: ORVTÁMADÁS ■pl VISSZAVÁGÁS (Kémek harca És az események gyorsan peregtek . .. Miköz­ben az amerikai külügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Tá­vol-Kelet „újrafelosztását” célozták, s ebben a japánoknak nem kis szerepet ígérték az ame­rikaiak; miközben Washingtonból arra ösztö­kélték a japánokat, hogy a Szovjetunió felé „kacsingassanak” támadó szándékkal, — Tokió­ban keresztülhúzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjetunióval harc­ba keveredni, — jói tudták, milyenek az erő­viszonyok — ellenben minden előkészületet meg­tettek ahhoz, hogy egy angol-amerikai hábo­rúval kiszorítsák az angolokat és az amerikai­akat a Távol-Keletről. — 88 — A Pearl Harbour-i támadás a japánok szá­mára olyan jól sikerült, amit maguk sem gon­doltak. Az USA csendes-óceáni flottájának nyolc csatahajója közül hét horgonyzott Pearl Harbo- urban ezenkívül több száz egyéb hadihajó — cirkáló, romboló aknarakó, aknaszedő és más hajóik. Háromszázötven repülőgép állomásozott éppen a. Hawaii-szigetek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két aknaszedő hajó és másfél tucat repülőgép maradt épségben, a többi teljesen megsemmisült vagy végleg hasz­nálhatatlanná vált. Kühnék végül is bíróság elé kerültek; teljes volt ellenük a bizonyíték, hiszen előkerültek a németül írott jelentések másolatai, sőt, még a rejtjelkódex is. Dr. Kühnt az amerikai bíróság halálra ítélte, de a család, hogy életét mentse, felajánlotta: mindent elmond, amit a tengely kémkedéséről tud a Csendes-óceán térségében. S az amerikaiak, úgy látszik, értékesnek találták ezt az információt, mert a halálos ítéletet 1942 október 26-án ötven évi börtönbüntetésre vál­toztatták át Ruth és anyja tehát börtönbe kerül­tek, g csak a második világháború után sza­badultak... • A Pearl Harbour-i japán orvtámadás után az újjászervezett amerikai hírszerzés különböző kombinációikat dolgozott ki a japánok ellen, s főleg a visszavágásra. Nem önmagukra, hanem a japánokra voltak dühösek Washingtonban ... Kutatták az okokat hogy a sok előzetes jel­zés elten éne miért nem történtek hathatós in­— 89 — tézkedések a japán hírszerzés ellen, és ml volt annak az oka, hogy Pearl Harbour megtámadá­sa előtt az amerikai titkosszolgálat Japánban nem rendelkezett ügynöki hálózattal és bizalmas információi sem voltaic. Megállapították, hogy történtek ugyan különböző próbálkozások, de sikertelenül. Például a két világháború között egy ezredesi rendfokozatban lévő hírszerzőt turistaként a japán szigetekre küldtek, akit azonban már tevékenysége kezdetén „halálos baleset ért.” Alázatosan hajlongó japánok adták át az ezredes hamvait a tokiói amerikai követ­ségnek azzal, hogy az amerikai „turista” út­közben meghalt, és holttestét á ..Shinto” szertar­tások szerint elégették. Az amerikai titkosszolgálat csak az okkutatás során jött rá arra hogy a japán titkosszolgálat félrevezette a tokiói amerikai követség katonai és tengerészeti attrséját. A két attasé ugyanis több ízben jelentette, hogy Tokió utcáin nagy­számú haditengerészt látott. Ebből arra követ­keztettek; hogy a japán hadiflotta még mindig a Tokió közelében lévő Yokcsuka-i flottabázison tartózkodik, és teljesen kizárt egy esetleges meg­lepetésszerű támadás a japánok részéről. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy a japán hadi­flotta. a tengeren, háborús rendeltetési helyén tartózkodott; és az utcán sétáló japán haditen­gerészek tenge'-észruhába' öHöztetett gyalogosok voltak, akiket azzal a céllal küldtek Tokió ut­cáira, hogy az amerikai és a velük szövetséges hírszerző szerveket félreveze-sék. Mint az atta­ké kijelentései bizonyítják, a félrevezet?- sikerült — 90 —

Next

/
Thumbnails
Contents