Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-20 / 16. szám
1968. január 20. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG Yb-ülés a szekszárdi járási tanácsnál •• Otyennyolc gyerek nevelőszülőknél Tegnap, a délelőtti órákban ülést tartott a szekszárdi járási tanács végrehajtó bizottsága, amelynek első napirendi pontját Kemény István vb-elnök terjesztette elő. Beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezután került sor Harmath Gizella gyermekvédelmi felügyelő írásban benyújtott beszámolójának — A járásba kihelyezett állami gondozott gyermekek helyzetéről — megvitatására. A beszámoló szerint a járásban a múlt évben 76 állami gondozottat helyeztek el nevelőszülőknél. Jelenleg pedig 58 állami gondozott van a szekszárdi járásban 35 nevelőszülőnél. A nevelőszülők kiválasztása pontos körültekintést igénylő feladat. Munkájukat gyakran megnehezíti a vér szerinti szülők látogatása, akik felborítják a gyerekek lelki nyugalmát, a nevelőszülők ellen lázítanak. A nevelőszülők ellenőrzését folyamatosan végzik. A vb-ülés a beszámolót elfogadta, majd különböző bejelentésekre került sor. Az új földtörvény Vb-ülés Dombóvárott Minden termelőszövetkezeti tagot közelről érintő, nagy fontosságú kérdést tűzött napirendi pontjára a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén. Dr. Halmosi Ferenc, a Járási Földhivatal vezetője beszámolt a hivatal tevékenységéről, az új földtörvényből adódó legfontosabb feladatokról. A nagyüzemi földhasználat általánossá válása azt is jelenti, hogy az állampolgárok személyes szükségleteire szolgáló földek védelmére fokozottabb figyelmet kell fordítani. A törvény lehetőséget biztosít több, évek óta tisztázatlan, sok bonyodalmat okozó kérdés rendezésére is. Törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezeti parasztság és a lakosság széles rétegei megismerjék, megértsék az új törvényt és végrehajtási rendelkezéseit. Ennek a szellemében látja el megalakulása óta a földhivatal munkáját és hajtja végre folyamatosan a soron következő feladatokat — ezzel a megállapítással zárult a Vaszkó Szilveszter vb-elnökhelyettes elnökletével megtartott ülés. Emlékeztető a várható zárszámadási vitákhoz A megye „plafon66 termelőszövetkezetei Közöltük olvasóinkkal, hogy a tartalmas és a színvonalas zárszámadási viták kibontakoztatásának elősegítése érdekében január 20-án ismét nyilvánosságra hoztuk a megye tíz legjobb közös gazdaságának 1966. évi zár- számadási eredményeit. (Az ösz- szehasonlítás érdekében szerepeltetjük az 1965-ös évi adatokat is.) Ha a szövetkezeti gazdák ezeket a számokat saját tsz-ük helyzetével hasonlítják össze, akkor máris megvan a felelősségteljes zár- számadási vita kiinduló pontja. Nyilvánvaló azonban, hogy óvakodni kell a szélsőségektől. Elsősorban azért, mert ne feledjük, ezek a megye „plafon” termelő- szövetkezetei. s mert a Tolna me- Tsz neve: Ügy véljük, alkalmasak ezek a számok arra, hogy a zárszámadó közgyűlés felfigyeljen mindenütt a rokon adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet eredményére, és feltegye a kérdést: mit kell tenni a tagoknak, a vezetőknek annak érdekében, hogy elérjék, vagy megközelítsék a hasonló adottságokkal rendelkező jól működő gazdaságok színvonalát. Érdemes figyelembe venni, hogy ez a tíz közös gazdaság nem úgy biztosított a tagoknak átlagon felüli jövedelmet, hogy év végén mindent kiosztottak, ellenkezőleg. Kellő előrelátással törődtek a tartalék- és az alapképzéssel. A kalaznói Petőfi Tsz jól érzékelteti, úgy nő a jövedelem, szinte egyik évről a másikra, ahogy nő az egy szántóegységből kihozott forint összege. Az egy szántóegységből kihozható forint összege viszont némi leegyszerűsítéssel úgy nő, ahogy biztosítják a tagok a következő évre a kellő tartalékolást ésr a megfele„Gondolatok a könyvtárban“ Irodalmi est a megyeházán — Milyen volt? — tettem fel a kérdést a. csütörtök esti előadás után sok embernek. Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében Pécsi Ildikó é$ Szakáts Miklós magyar klasszikusainkat, francia szerzőket és napjaink költőit szólaltatta meg. — Vegyes benyomásaim maradtak — mondja egy frissen érettségizett kislány, aki az ismert szerzők ismert költeményeinek tolmácsolásától többet várt. — Pécsi Ildikó kellemes meglepetést szerzett. Egyedül a „Thomas Mann üdvözlés"" nem v*-' — éléssel, kitűnően adott visz- sza. — meséli, egy idős versbarát. — A „Hajnali részegség”-et gyönyörűen szavalta Szakáts Miklós, más verseknél azonban előfordult, hogy sorokat felejtett. Kár, hogy indiszponált állapotban mutatkozott be ... véli egy fiatal tanárnő. — Több prózai rész jobban oldotta volna a hallgatóság figyelmét. A felolvasott két részletnél mindjárt érezr he tő volt, hogy felélénkült a hangulat — állapítja meg a megyei könyvtár helyettes vezetője. — Szakáts Miklóst ismerjük jól, őt vártuk nagyobb érdeklődéssel és sajnos ő okozott csalódást. Pécsi Ildikótól szokatlan volt a versmondás, ’égís sokunknak ő adott ma- "~.r dóbb élményt — summázzák a „Gondolatok a könyvtárban” címmel megtartott est lényegét a legtöbben, M. I. lő alapképzést. Megfigyelhető, hogy a rossz adottságokkal rendelkező kalaznói Petőfi Termelő- szövetkezetben az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1965-ben 17 058 forint volt. Az egy szántóegységre jutó jövedelem 2030 forint. A következő évben az egy dolgozó tagra jutó részesedés már 23 345 forint, az egy szántóegységre jutó jövedelem 3330 forint. Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy 1965-ben a tagok az „osszuk ki, ami osztható” felfogás helyett inkább azt az elvet érvényesítették, hogy osszunk kevesebbet, de teremtsük meg a következő esztendőre is a sikeres gazdálkodás feltételét. A jelek arra mutatnak, hogy érdemes volt így gondolkodniuk. A zárszámadó közgyűléseken a vezetőségi beszámolók majd bizonyára részletezik, hogy mi kell és mi hiányzik az itt felsorolt tíz tsz- hez hasonló eredmények eléréséhez. De a gazdák vessenek számot e kérdés más oldalával is, tudniillik az egy szántóegységre jutó jövedelem forintösszege azt is megmutatja, hogy az itt felsorolt tíz közös gazdaságban a tagok kiválóan tudnak termelni, dolgozni, mert szinte a maximumát hozzák ki a földből, az állataikból. Végső soron, ha a megye termelőszövetkezeteiben a gazdák ezeket a szamokat összehasonlítják saját gazdaságuk számaival, adataival, akkor ne csak arra keressenek választ, hogy milyen lehetőségeket aknázzanak ki az eddiginél jobban a vezetők, hanem arra is keressék meg a választ, hogy milyen módon produkáljanak többet a tagok. Kívánatosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az adottságok elbírálásánál dr. Braun Mihály közgazdász segítségével, az adottságok összességét vettük figyelembe. Tehát nem csupán a közgazdasági tényezőket, vagy a domborzati viszonyokat, vagy nem csupán az anyagi, technikai bázist, az eszközellátottság mértékét, hanem mindent. Ezért fordulhat elő, hogy az összes szempontok figyelembevételével, a végeredményt tekintve, a jó adottságokkal bíró gazdaságok kategóriájába került olyan tsz, amelyiknek egyébként csak a talajadottságaival a közepes kategóriában volna a helye. Lesznek majd zárszámadó közgyűlések, ahol a tagok és a vezetők az objektív nehézségekkel nyugtatják meg magukat. Az objektív nehézségek között szokás emlegetni azt, hogy egy-egy gazdaságban sok az idős ember és kevés a fiatal munkaerő. Nincs tehát elegendő számú „hadra” fogható ember. Valóban van még a . megyében néhány termelőszövetkezet, ahol ez a körülmény akadályozza leginkább a kívánatos előrehaladást. De ahol ez így van, ott a politikai és a gazdasági vezetés egyik legfontosabb feladata legyen új, friss erőkkel gyarapítani a termelőszövetkezetet. Ez ma már a szociális és a társadalmi juttatások bővülése miatt nem boszorkányság. S ahol a szükség megkívánja,, ott ne csak várják, hanem hívják is vissza a fiatalokat. Ezzel a példával csupán azt szeretnénk érzékeltetni, hogy nincs értelme a tagoktól és a vezetőktől független istencsapásnak tekinteni a közepesnél rosszabb eredményeket, és valami, tagoktól és vezetőktől független szerencsé- nék hinni az átlagon felüli, jó eredményeket. A kiútkeresésnek viszont-varr értelme, különöskép- ' pen, ha újszerűén, konstruktív módon történik. Szakszervezeti aktivisták értekezlete Szekszárdon Több mint száz szakszervezeti vezető, aktivista részvételével tegnap kibővített aktívaértekezletet tartottak Szekszárdon a városi tanács nagytermében. Az elnökségben foglalt helyet Szalóki Lambert, a SZOT tagja, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára, Kustra Sándor, a SZOT Tolna megyei instruktora, Pál József, az SZMT elnöke és Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára. Pál József elnöki megnyitója után Szalóki Lambert tartott tájékoztatót az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével, illetve megvalósításával kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról. — Az új gazdaságirányítási rendszer e 'ősiti társadalmunk szocialista jellegét és elősegíti a végső célkitűzést, a azoctaU&nus teljes felépítését. A szakszervezeteknek e cél érdekében minden eddiginél hatékonyabban kell biztosítani a kollektívák érdekvédelmét. Minden erőnkkel segítenünk kell a reform elképzelésének megvalósulását — mondotta többek között Szalóki Lambert. Ezután részletesen elemezte a vétójoggal kapcsolatos szakszervezeti álláspontot, majd a dolgozók várható életszínvonal-alakulásáról szólt. Tájékoztatójának további részében ismertette a SZOT 1967. december 11-i állásfoglalását, amely a közvetlen szakszervezeti feladatokkal foglalkozik. A tájékoztatót élénk vita követte,- amelynek során többen elmondták véleményüket, álláspontjukat az egyes szakszervezeti feladatokkal kapcsolatosan. Fegyverrel, munkával... A munkásőrség évente visszatérő nagy eseménye az úgynevezett évzáró egység- gyűlés; ezek keretében búcsúznak el a munkásőrök leszerelő, illetve tartalékállományba. menő társaiktól, s ekkor veszik fel ünnepélyesen soraikba azokat, akik sikeresen befejezték a hathónapos előképzést. A hagyományos évzáró egységgyűlések jellege az ezekben a napokban sorra kerülő gyűléseken némileg megváltozik: az évzárás, egy esztendő tanulságainak számbavétele mellett a munkásőrség új kiképzési évének indulása, az ezzel kapcsolatos feladatok is szóba kerülnek a gyűléseken. „Fegyverrel, munkával, fel- világosító szóval mindig népemet, pártomat szolgálom . ..” — hangzik fel ünnepélyesen az egységgyűléseken az új munkásőrök ajkán a 'fogadalom, amelynek nemcsak régi munkásőr társaik, hanem a családtagok, a párt- és tanácsi vezetők, a felsőbb parancsnokság képviselői, a fegyveres testületek vezetői is tanúi. A parancsnoki beszámoló összegezi az elmúlt év legfontosabb tapasztalatait. Ezek között az a legjelentősebb, hogy a munkásőregységek fegyelme, harckészsége, erkölcsi és politikai színvonala a gyakran nehéz feladatok, a fárasztó harcgyakoriatok, lövészetek közepette is tovább szilárdult. A .munkásőrök — s itt nyugodtan általánosíthatunk — derekasan kivették részüket 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50í évfordulója tiszteletére indított munkaversenyből. Többségük szocialista brigádtag, s nem egy olyan egység van az országban, mint az oroszlányi, amelynek tagjai 75 százalékban szocialista brigádokban tevékenykednek. A munkásőrök közt sok a kiváló dol- gozó. közülük számosán ezüst-, illetve aranykoszorús brigádokban állnak helyt a szocialista építésben. A termelőmunkában végzett tevékenységüket is értékelik most az ünnepélyes egységgyűléseken. A szocialista versenymozgalom keretében, a „Kiváló munkásőr” és a „Kiváló parancsnok” címekért, jelvényekért folytatott ' vetélkedésben sokat számított az. hogyan állták meg helyüket a hétköznapi munkában a munkásőrök. S mindezt nemcsak a parancsnokok ellenőrzik; az egységekben igazir szocialista kollektívák kovácsolódnak, amelyek év közben folyamatosan szemmel tartják, segítik a közösség tagjainak fejlődését, magatartását, tevékenységét. Ünnepélyesen adják át a kiváló alegységek és egységek számára kiírt vándorserlegeket, vándorzászlókat is, az öt, illetve tíz év múltán leszerelő munkásöröknek pedig emlékjelvényt, illetve szolgálati érdemérmet nyújtanak át. S a szép jelvényeken, kitüntetéseken túl munkásőreink jóleső érzéssel vehetik tudomásul. hogy példás helytállásukért, szocialista rendszerünk áldozatos szolgálatáért egész dolgozó népünk sze- retete övezi tevékenységüket.- U. L. gyei közös gazdaságok adottságai nem egyformák, sőt, erősen eltérőek egymástól. A mórágyi gazdák sem önmaguktól, sem vezetőiktől nem kérhetik számon például, hogy miért nem osztanak annyit, mint a mözsi tsz. Az adottságok, a lehetőségek a két gazdaság között ugyanis nagyon eltérőek. (Ezt az állami támogatás új rendszere a jövőben is figyelembe veszi). Nem indokolatlan tehát a kategorizálás olyképpen, hogy vannak jó, közepes, és végül rossz adottságokkal bíró gazdaságok. Itt most ebben a csoportosításban hozzuk nyilvánosságra az egy szántóegységre jutó jövedelmet forintban és az egy dolgozó tagra jutó részesedést, szintén forintban. 1 szántóegységre 1 dolgozó tagra jutó jutó jövedelem részesedés Ft-ban Ft-ban 1969 1966 1965 1966 Jó adottsággal bíró tez-ek: Ditbrököz, Zöld Mező 3673 5164 20 123 25 052 Kocsola, Vörös Csillag 2813 3783 19 620 22 744 Dunakömlőd, Szabadság 2359 3370 20 319 28 623 Mözs, UJ Elet 3782 43Í7 20 914 22 755 Bonyhád, Petőfi 2863 4054 20 575 25 004 Közepes adottsággal bíró tsz-ek: Felsönána, Zöld Mező 2286 36Í8 20 900 26 044 Tengelic, Uj Elet 3784 4183 28 710 28 226 XengeUc, Petőfi 3115 3790 20 803 24 587 Gyenge adottsággal bíró tsz-ek: Fácánkert, UJ Barázda 3210 4727 19 602 27 915 ICalaznó, Petőfi 2030 3339 17 058 23 345
