Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

4 TOrWA MEGVET NfiPŰJSAG 1967. december 8. CHRISTIAN -AAIOTAN SE fit/NB ÖL VISSZATÉRT- £G/«£OVI?öV NAÍL- <34771 &EWZ NEVÚ őfí.- AAESTETZTA'GSA'r. AAEZ/T- LA'B séTA’CTAAC C.S/ZAAÁ !K FELÉ A SQPPEOÖ «7/no«or rßvaec- P4«7W. „.-//fi, EBBEN A PILLANAT­BAN CSAPOTT OB AA‘ JUTC. A Gép, ÉS CHRISTIAN AZON­NAL leva'&ta aaa- <SAT A NOAAONAA' la'to/wasai/v\ vasinak... la'-’b TOM. siéaaetor.s^a'cjot ma'-M HOZ ESV ÉVRE. /WiNDEnC/IT ROMOK.. IZávES GYEREKEK* KÉaeRA'NXTOT HAS'Z NA'lN AK HOGY ELLOPHASSANAK EGV K.ILÖ UlS2reT... NINCSEN «. OÖV<5... . FINNORSZÁGI aw* Ami összeköt bennünket Stockholmot elhagyva néhány Most olyan május eleji itthoni perc múlva gépünkről elénk tűnik időjárás van Helsinkiben. Virág- a képekről annyiszor látott jelleg- zanak a hársfák, nyílik a jázmin, zetes finn táj: fenyőerdők, tavak, A búza megterem ugyan a déli szigetek, az ,,ezer tó országa”. Jc részen, de rr\ég zöld, majd. au- minőségű utak, autósztrádák gusztus végén aratják, szabdalják fél a vidéket, színes épületcsoportok keverednek han­gulatos egységbe a táj zöld-barna színével. Fehér éjszakák Suomi Még kora hajnal van, de telje­sen kivilágosodott. Azaz nem is igen sötétedett be. A nap ugyan este 11 körül lebukik, a világos- A finn félsziget a tenger gyér- ság a horizont peremén még éjfél meke. Helminen Nuberg törté- után is megmarad. Különös éj- nész arról beszél, hogy Helsinkit szakák. Mintha a szentivánéji a „Keleti-tenger lányaként” is álom hangulata idéződne csodás emlegetik. Valójában az egész varázslatokkal. A házakban külö- finn félsziget a tengerből emel- nős sárga fénnyel égnek a villa- kedett ki, maga Helsinki is vala- nyok. Tompa, kék, szürkéskék, ár­mikor a jégkorszakban egyetlen nyéktalan az éjszaka. Most van­kis szikla volt. Ez az emelkedés ma is tart, állítólag 100 évenként majdnem egy métert. A repülő­gépről nyomban szembetűnik, hogy ebben az országban nincse­nek égbe nyúló hegyek, s a térkép nak a fehér éjszakák. Finnországban hosszú a tél és a sötétség, ezért június 24-e, Szent János napja ünnep a finneknél, mert ekkor leghosszabb a nappal, re tekintve világosan látszik, hogy p0f ^ termésMtbertdítik^s^^a az ország arculatán a vízsávok, a pot a tei meszett)en tolUk, s ez a tavak északnyugati irányt mutkt- faelem napja is. Most meg kel- nak. Ezek a tavak - amelyek szá- lemes, me‘eg val?’-a nap a szaka' ma 70 ezerre tehető és 62 ezernek ffnal 1S ÍOnrobban sut Minden­nevet is adtak - nem mélyek, és fel?’ a\cu^.. a, nap *elf fordlt° édesvízitek. E tavak, meg a ten- emberek üldögélnék. A termeszét ger adja a finn nép egyik életele­mét, a másikat pedig a fenyők. Az ország 70 százaléka erdő, s nem véletlen, hogy a finn parla­ment üléstermében az elnöki pul­pitus feletti címerben is e két jelkép: a tenger és a fenyő do minél. -*• v ­■ .ps-AAT-> ■ r a NrNtí.VI is igyekszik, hiszen 3—4 hónap alatt kell itt a növénynek megszü­letni és teremni, mert aztán megint jönnek a hosszú sötétek és a nagy hidegek. Érdekes a közép­európai ember „biológiai órája”, megcsalják a fehér éjszakák. Még éjiéikor, sem vagyunk álmosak... , ; * Helsinkitől 120 kilométerre Ori­Ezert a finnek, ha valami na- jnattila ,ngvű kisyáros parkjában gyón dicsérő jelzőt akarnak haSz- Sgm kell színpadi világítás, ami- nálni, azt mondják: luonnonkau- kor a KISZ rajkózenekara muzsi- nis, azaz olyan szép, mint a tér- ka_ s a zenekar női prímása, Ur- mészet. Ez a csodálatos természe- kán Katalin vonója alatt felcsen- ti szépség avatja az egész orszá- (jü1 a magyar népdal: Mög köll a got olyanná, mintha egy hatalmas búzának érni... üdülőtelep volna. Az erdők között kicsiny meg- RokOflSÓaUniC rr 'ívelt földek húzódnak. Itt a 3 természet a szántóföldet nem ad- az első, amit kerestünk, hogy ja ingyen. Az embernek kell meg- van-e valami hasonlóság nyelv- küzdenie minden hektárért. Még ben, magatartásban, magyarok és a századfordulón csak 900 ezer fjnnek k ha mór rokonokva. hektár szántót <■ tudott elhódítani , , , gyünk. A frappánsan egybehang­zó mondatot ismertük: Elevät ká- duplázódott, de csak. most érte el jat viskelevat veden álle — Eleven az errt jr a mocsártól, az erdőtől, ez a terület húsz év múltán meg­a 2 700 000 hektárt, a 220 000 négy­zetkilométerből! Háromszor na­gyobb a finn föld,'mint Magyar- ország, de felényi lakosa sincs. halak úszkálnak víz alá. De hasz­talan böngésztük az újságokat, nem volt abban egyetlen ismerős szó sem. De, ha beszédet hallgat­tunk, a hangsúlyozás, akár a ma­gyaré. A finn nyelv minden jöve­vényszót finnesített. Csaknem minden európai nyelv megőrizte például a hónapok latin nevét, a finn nem. Ezért náluk a július heinäkuu — szénahónap. Négy­ezer éve, amikor a népvándorlás elődeinket kimozdította a Volga- könyökből, még kétezer évig együtt vándoroltunk, majd az ugorok délre, a finnek északnak vették az utat. Régen elváltunk tehát. Legújabbkori történel­münkben sok volt a zavaró mo­mentum. De éppen a mai magyar —finn kapcsolatok erősödése bi­zonyítja, hogy lehetséges szívélyes barátság két különböző társadal­mi berendezkedésű ország népe között is. Dr. Kustaa Vilkuna akadémi­kus a finn—magyar kapcsolatok­ról mondotta: „az igazságos esz­me nem halhat meg, az idő fel­színre hozza, ami igazi érték”. A két nép feleleveníti a régi kap­csolatokból mindazt, ami pozitív, s elsősorban a béke védelme, Európa népeinek biztonsága, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésének elve alapján újra meg­erősíti. Finnország ugyan semle­ges ország, de Kekkonen finn ál­lamelnök kihangsúlyozta: a há­ború és béke kérdésében nem semleges Finnország — a béke ol­dalán áll! A 360 tagú finn küldöttség né­hány héttel ezelőtti látogatása ná­lunk, s az ország minden megyé­jét és minden társadalmi rétegét képviselő 360 tagú magyar dele­gáció látogatása Finnországban egyedülálló volt a két nép törté­netében, s ezt a békés kapcsola­tot szolgálja. Ezzel széles tömegek között épült — ahogy dr. Väinö Kaukonen professzor találóan mondotta — barátsági híd Buda­pest és Helsinki között, s e talál­kozóra az a meghatározás is igen találó, amit Rafael Paasió finn miniszterelnök előttünk a Seura- sari-i szigeten tartott népünnepé­lyen mondott: ez igazi népi diplo­mácia volt... Rácz Lajos Következik: Merre tartanak rokonaink? (Folytatjuk) VJ KA, ÉS FÜSTTÉ ÉGETEAA SZEKE­REIT. OROSZLÁMd KÖLYKEIDET KARO EAAÉSZTI AAEG FELPILLANTOTT. ■TS AABteR A\4- &ASAN, A HOSZr SZÚ ZISHANÓRE FÖLÉLT után /s~ AAÉT EEL0Ó0Ó• aacttooral SPIT­FIRE HÚZOTT EL A LEVEGŐBEN. JeUto*. fc a másik Misietissti Azt is megtudta a sofőrtől, hogy mrs. Moss­ier június 23-án, vagyis egy héttel a gyilkosság előtt a repülőtérre küldte, mert Houstonból megérkezett Melvin Powers. A másik adat a Jackson Memorial Hospital- ból érkezett. Dr. Pena, a kórház belgyógyásza azt állította ugyan, hogy Candy Mossier a gyil­kosság éjszakáján hajnali 2,46 órától 4,05 óráig a rendelőjében tartózkodott, azonban az ápo­lónők nem voltak ebben annyira biztosak. — Mrs. Mossier 2 óra 46 percnél később ér­kezett és jóval négy óra előtt elhagyta a kór­házat — állította az egyik nővér, aki akkor éj­szakai ügyeletes volt. A megmutatott képeken az ápolónővérek kö­zül többen felismerték Melvin Powerst. Egy al­kalommal elkísérte a kórházba Candyt. Me­lyik naDon, azt nem tudták megmondani. Az özvegy alibije most már nem látszott olyan biztosnak és megdönthetetlennek, mint kezdetben. — 16 — A harmadik támaszpontot a további nyomo­záshoz a házfelügyelőnő szolgáltatta. — Kezdetben, amikor először kihallgattak, nem tartottam fontosnak, de most, hogy mrs. Mossier is a gyanúsítottak között van, szüksé­gesnek tartom közölni — mondta, amikor újabb kihallgatásra jelentkezett. Elmondta, hogy a gyilkosság éjszakáján, ami­kor felébredt a kutyaugatásra, nem tudott töb­bé elaludni. Előbb lépéseket hallott, s az ab­lakhoz lépve egy férfit látott egy fehér autóba szállni, röviddel később pedig hallotta, hogy Candy Mossier visszatért a gyerekekkel az éj­szakai sétakocsikázásról. Kiment a folyosóra, s a lift előtt találkozott velük. — Közben hallottam — mondta a házvezető­nő — hogy Danny megkérdezi anyjától: Szóval nem akarod, hogy bármit is mondjunk erről? Nem értettem, hogy mrs. Mossier mit válaszolt, de tudom, hogy pontosan négy óra tíz perc volt. Candy Mossier viszont csak húsz perccel ké­sőbb hívta fel a rendőrséget, állítólag csak ak­kor, fedezte fel a gyilkosságot... A legérdekesebb adatokat azonban Candy Mossier előéletének kiderítése hozta napvilág­ra. Kiderült ugyanis, hogy a szép dúsgazdag özvegy neve nem ismeretlen a hatóságok előtt, s nem először kerül összeütközésbe a törvény­nyel. 1965-ben egy rejtélyes eset foglalkoztatta Georgia állam rendőrségét. Atlanta közelében az országút mellett, egy fa tövében teljesen — 17 — szétroncsolt gépkocsit találtak. Utasnak, veze­tőnek nem volt nyoma. A rendszámtábla alap­ján a rendőrség megállapította, hogy a gépkocsi Candy Mossier tulajdona s valószínűleg ő ve­zette a kocsit. Neki azonban teljesen nyoma veszett. Eltűnt egy milliomos fiatal felesége! — A rendőrség emberrablásra gyanakszik! — jelen­tették a lapok annak idején, és a rendőrség széles körű nyomozást indított. Még a szövet-’ ségi rendőrség, az FBI is bekapcsolódott — mindhiába. Három nappal később azután Candy Mossier kétszáz kilométernyire az autóroncs lelőhelyé­től, lerongyolódva, mezítláb bekopogtatott egy farmon. Azt mondta, nem emlékszik semmire. Sem a gépkocsi-szerencsétlenségre, sem arra, ami az­után történt. Nem tudja, hogyan került el olyan messzire a szerencsétlenség színhelyétől. Úgy látszik, napokra teljesen elvesztette az emlé­kezőképességét. .. A rendőrség ezt nem hitte el ugyan, de sem­mit sem tudott rábizonyítani, annál kevésbé, mert Candy Mosslert a legkiválóbb ügyvédek látták el tanácsokkal. — 18 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents