Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

I m f * 10000 tortát készítenek Az én ajándékom a meleg Kevés a matinét A Tolna megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat szekszárdi cukrász­üzemében éjjel-nappal folyik az előkészület a karácsonyi ünnepek­re. A dolgozók három műszakban „gyártják” a különböző édessége­ket, ízletes cukrászsüteményeket. A vállalat vezetői már hetekkel ezelőtt elkészítétték a terveket, véleményük szerint zökkenőmen­tes, minden tekintetben kielégítő lesz a lakosság ellátása. A cukrászüzem hat sütőkemen­céje mellett néhány nap múlva még két kemencét állítanak be, amelyek segítségével 10 000 tor­tát készítenek. így minden terü­letre, Szekszárdra, Tolnára, Paks- ra, Bonyhádra és a bányavidékre bőven jut a félkész és kész tor­tákból. Kívánságlista a kirakat előtt Nagy a forgalom odabenn az üzletben, s talán még nagyobb odakinn a kirakat előtt. Ahány gyerek a városban, az mind ott nyüzsögne a legszívesebben. A pisze orrok majd benyomják a kirakat üvegét. A legkisebbje pedig kapna is az általa kiválasz­tott legkedvesebb játék után. — Az az edény! Az lesz ám az enyém! — dicsékszik az egyik. — Én is olyat kapok az anyu­kámtól — hangzik azonnal a vá­lasz. Nem ritka azonban az olyan gyerek sem, akinek minden, min­den kell, amit csak lát. Valóságos kiskirály ő a kirakat előtt. Leg­szívesebben minden más gyereket elüldözne onnan, hogy csak övé legyén a játékbolt egész gyönyö­rűsége. A szülők nem győzik fel­jegyezni a kívánságokat. S hogy annak a Télapónak 'mennyi óhajt kell a fejében tartani! Elvonszol­ni a gyerekeket nem kis gond,, a legtöbb esetben sírás a ‘ vége. Ez érthető, amikor minden-minden olvan szép abban a kirakatban. A háziasszonyok második mű­szakján szeretnének könnyíteni, azzal, hogy az idén „házhoz szál­lítják” a megrendelt tortákat. A nagyobb vállalatok, üzemek, in­tézmények ha 500 forinton felül rendelnek a félkész tortákból, a vendéglátó a kívánt időpontban a helyszínre szállítja az árut. A háromnapos ünnepre kellően felkészültek az italválasztékkal is. Megfelelő készlet áll rendelke­zésre a különböző bor, sör és a tömény szeszfajtákból. Ugyancsak gondoskodtak az étkeztetésről. Azok, akik az ünnepek alatt az éttermekben kívánnak étkezni, bő választékot kapnak majd a Tolna megyei Vendéglátóipari - Vállalat valamennyi egységében. Igaz, ezt nem a Meteorológiai Intézet előrejelzése ígéri, hanem Putyera Árpád, az első szekszárdi panelház házfelügyelője és fű­tője. Ilyenkor bizonyára sajnálja, hogy nem valamelyik hivatali központi fűtés kazánjait eteti, mert akkor ő is együtt ünnepel­hetne a többi emberrel. De a lakóknak karácsonykor is kell a meleg, sőt — mivel egész nap otthon vannak — a fűtő kará­csonya még a szokottnál is több munkával fog telni. — Egyedül dolgozik? — Sajnos igen. Néha a feleségem besegít, csak úgy magán- szorgalomból, ő nincs alkalmazásban. Talán január egytől változ­tatni fognak a helyzeten, mert ha megjönnek a kemény hidegek, egyedül nem bírom majd a munkát. — Mennyi szabad időt engednek a kazánok? — Jóformán semmit. Reggel ötkor kezdem és tizenegyig üze­melek. Közben persze jut idő erre is. arra is, de a masinára állandóan felügyelni kell. Annak nem számít, hogy karácsony van. — Tehát mind a három napon dolgozik. ugyanúgy, mintha közönséges hétköznap lenne. — Igen, akkor is belapátolgatom azt a négy-öt mázsa szenet. A meleg lesz az én karácsonyi ajándékom. , — Mit szól hozzá a család? \ — Gyerek nincs. így nem is nagyon bánkódom amiatt, hogy dolgoznom kell. A hármas ünnepen két játékfil­met tűzött műsorára Szekszárdon a Moziüzemi Vállalat. Az egyik egy mulattató angol vígjáték,, az „Enyém, tied”, a másik pedig egy új magyar film, a „Nem várok holnapig”. Az előzőt 24-én, az utóbbit 25-én és 26-án játssza a Garay Filmszínház. így rendben is volna, meri a. délutáni és az esti előadásokon megjelenő felnőttek a három ün­nep alatt valószínűleg elégedet­tek lesznek a két jó filmmel. De mi lesz a gyerekek délelőtti szó­rakozásával? Ugyanis csupán az ünnep első napjára terveztek ma- tinéműsort, a „Beátá”-t. Ügy gon­doljuk, a másik két napon is jó lenne kielégíteni a mozit kedvelő „matinés” korosztály igényeit. ^iiiiiiiiiimiiiiiiiiEiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiMimmiiimmiim IjÖNNEK AZ ÜNNEPEK 1 Várjuk a csúcsforgalmat — Szeretnénk érdeklődni, ho­gyan készültek fel az ünnepi csúcsforgalomra? — Minden rendelkezésünkre álló eszközt mozgósítottunk — mondja Birtalan József, a szek­szárdi posta vezetője —, hogy za­varmentesen lebonyolítsuk az ün­nepi forgalmat. Gépkocsink és postásaink készen állnak, hogy a küldeményeket minél gyorsabban, pontosabban a rendeltetési helyre juttassák. Csak — teszi hozzá — félünk a hótól, ez nagyban aka­dályozhatja munkánkat. — Milyen segítséget várnak a közönségtől? • — Jó volna, ha már most meg­kezdenék a nem romlandó aján­déktárgyak és az üdvözlőlapok, feladását. Éppen az elmúlt évek tapasztalata mondatja ezt velem. Tavaly például a csúcsforgalom december 19-én volt, elég közel az ünnepekhez. Ezen a napon 508 csomagot kellett továbbítanunk. December 22-én pedig 490 csoma­got kézbesítettünk. Ha ehhez hoz­závesszük a napi öt-hatezer leve­lezőlapot, s más küldeményt, ak­kor látszik kérésünk igázán jogos­nak. És éppen a feladók és a cím­zettek szempontjából. — Az elmondottakon kívül megkönnyíti munkánkat, ha a küldeményeket rendesen, az elő­írt követelményeknek megfele­lően becsomagolják és pontosan ráírják a csomag tartalmát. Nem elég annyi például, hogy élelmi­szer. Mert nem mindegy szá­munkra, hogy élelmiszer alatt burgonyát, vagy gyorsan romló hurkát, kolbászt küldenek. Ter­mészetesen az olvasható és pon­tos címzés munkánknál nélkülöz­hetetlen, Már csak néhány nap és az ünnepek kellős közepén talál­juk magunkat. Jön a. kará­csony, meg az újév. És az ün­neplés. Ősi pogány elemek ke­verednek keresztény hagyomá­nyokkal ezeken a napokon. Miért éppen ezeken a napo­kon? Karácsony ünnepe a téli napfordulat idejére, vagyis a pogány napiáten újjászületé­sének naptári időpontjára esik. Időszámításunk után a IV. században a keresztény vallás Jézus születésének napjaként tartotta számon e napot és ebből az alkalomból ünnepelt karácsonykor. A karácsonyi szokások között sok a pogány- kori emlék. A magyar regő­sök a román és a szláv kolin- dálók és koledások a római kori téli napfordulati állat- bőrös alakoskodók kései utó­dai. A karácsony ünnepével összefüggő szokások, babonák tömege abból az ősi hitből fa­kad, hogv a napisten halála és újjászületése pillanatában minden ártalom felszabadul, így hitték, hogy a lucaszók készítője az éjféli misén meg­láthatja a boszorkányokat. Eb­ből az ősi hitből fakad, hogy karácsony éjjelén érthetők az állatok „szavai”. S ezzel füg­genek össze a különböző sors- vetések és jóslások, valamint az ólomöntés is. A napisten születésekor hangoskodással — kürtölés, ostordurrogás, lö­völdözés. zajongás — kívánták elriasztani a rossz szelleme­ket. Az újévi ünnepeknek már az ókorban is nagy jelentősé­gük volt. A rómaiaknál elő­ször március elsején, s csak a későbbiekben .ünnepelték ja­nuár elsején az új évet. A középkor elején többféle év­kezdet volt. így december 25., január elseje, március elseje, de március 25. is egyes né­peknél. A zsidóknál például Ádám teremtésének napját, Tisrj hó elsejét tartották az új év első napjának. A nap­jainkban használt évkezdetet a Juliánus naptár tette álta­lánossá, amelyet 1582-ben XIII Gergely pápa szerkesztett. Az újév alkalmából minden nép- nél különböző hagyományos szerencsehozó és gonoszűző népszokások alakultak ki. így például a perzsák a .vjlág ke-: letkezésén^k t szimbólumával, tojással ajándékozzák me? egymást ezen a r^apon. Több népnél szokássá vált az óesz­tendőt jelképező szalmabábú. vagy egy nagy. száraz fatuskó felgyújtása. Magyarországi szokás, hogy a szalmabábút nem meggyújtják, hanem a földbe ássák. Ezt nevezik tél- temetásnek. Egyes vidékeken télkiűzést is végeznek: öreg­embernek öltöztetett legényt kivernek, kizavarnak a falu­ból. A karácsony és az újév ősi ünnepek. A velük kapcsolatos népszokások ma már főként csak népi. együttesek, csopor­tok műsorain szerepelnek. Ezek az ünnepek ma' a béke és a szeretet, az önfeledt vi­dámság ünnepei. "iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiixiiiiiitxi1111111111111111111 iiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiimiiiiiimmiimmiiiiiiiiitiiiiiitiiti Kisegítő járatokat indít a MA VAUT Gj kutak Szekszárdon A hármas ünnep előtti csúcs- forgalom lebonyolítása mindig nagy gondot okoz a MÁVAUT- nak és a vasútnak, hiszen ilyen­kor megsokszorozódik az utazók száma. A szekszárdi MÁVAUT-pálya- udvaron arról kértünk felvilágo­sítást, mit tesznek annak érdeké­ben, hogy minden utazó időben és idegeskedés nélkül célhoz ér­jen az ünnepeket megelőző napon. — Tapasztalataink szerint az ötös és kilences útvonalon bonyo­lódik le a legnagyobb forgalom a kritikus időben. Az ötös a Szek- szárd—Paks járat, amely Tolnán keresztül közlekedik, a kilences pedig a Szekszárd-Szőlőhegy—bá- taszéki járat. A kisegítések pontos tervét még nem dolgoztuk ki, de annyi bizonyos, hogy mindenütt, ahol erre szükség van — a lehe­tőségekhez mérten — több kocsit állítunk be — mondta a MÁVAUT-állomás vezetőhelyet­tese. ígv tájékoztattak bennünket az AKÓV-központban is, hozzáté­ve, hogy a kocsiparktól függ — a közeljövőben is várnak még ko­csikat —, hogyan tudják megol­dani az ünnepek .előtti forgalmat. A szekszárdi vasútállomás fő­nöke még nem tud nyilatkozni, ezzel kapcsolatban eddig nem ér­kezett utasítás. Annyi biztos, ha az idén is ugyanaz lesz a helyzet, mint tavaly, alaposan fel kell ké- szülniök a vonattal utazóknak, mert eddig még nem volt példa arra, hogy karácsonykor mentesí­tő szerelvényeket indítottak a szekszárdi vonalon. Mindenki karácsonyfája Immár hagyomány, hogy a szeretet ünnepére Szekszárdon is felállítják a mindenki karácsonyfáját. Ott magasodik majd évek óta megszokott helyén, a Garay téren. Ez inkább szimbólum — mondja Tösmagi Gábor, a városi tanács gondnoka — semmint ajándékozási gesztus. — Az idén is lesz — teszi hozzá. — December 21-én me­gyünk a fáért a Bátaszéki Erdőgazdaság szálkai erdőrészébe. S 22-én este már Szekszárdon áll a hat-hét méter magas lucfenyő. — Mi lesz rajta? — Szaloncukrot, díszeket rakunk rá és mint a korábbi évek­ben is, színes égőkkel kivilágítjuk. — Mi a tapasztalat. megéri a fa teljes pompájában az ütme­— Általában igen. De utána... Egyesek szerint a mindenki karácsonyfája arra való, hogy akinek kedve tartja, megkopassza. Leszedik róla a cukrot, a díszeket is. Elmúlik az ünnep, nem marad a fán semmi. Pedig jó volna mindenki kedvére meg­őrizni eredeti szépségét. Ünnepek előtt a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Vállalatnál. — Felkészültünk a várható fo­kozottabb igénybevételre — mondja Kovács Lajos igazgató. — Arra is számítottunk, hogy erő­teljesebben hidegre fordul az idő. Ezért kiolvasztó készülékeink nemcsak Szekszárdon, hanem máshol is a megyében, készenlét­ben vannak. — Mi történik például, ha az ünnep másodnapján valahol cső­törést jelentenek? — Erre is felkészültünk. Ügye­ltünket megerősítettük, hogy ha­ladéktalanul segíthessünk a hiba kijavításában. — A vízellátásban tehát nem lesz fennakadás? — A magunk részéről mindent megtettünk. Az előbbieken kívül új kutakat is szeretnénk bekötni Szekszárdon. A négy új kúfból kettőt. Szükség van ehhez arra, hogy az Állami Építőipari Válla­lat dolgozói is tegyék meg a ma­gúkét.

Next

/
Thumbnails
Contents