Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

1907. december 7. I TOLNA MEGYEI NÉP Ü.Í 3 AG 3 Levél az NDK-ból Lassan egy hónapja, lesz, hogy 50 szekszárdi fiatal uta­zott három évre az NDK-ba tanulni, dolgozni. Három év sok idő távol a hazától, bará­toktól, otthontól. Erről tanús­kodnak a tucatszámra érkező levelek. írnak a barátoknak, munkatársaknak, brigádtagok­nak az NDK-ban dolgozó mű­szergyári fiatalok. A gyár fú­róműhelyének József Attila brigádja Kalcsu Klárától, a kollektíva tagjától kapott me­leg hangú levelet: „Kedves Lányok! Ne hara­gudjatok, hogy ilyen későn írok, de tudjátok, hogy mi van ilyenkor, az ember meg­csodál minden újat, szépet, érdekességet. Most egy pilla­natra megakadtam a levél­írással, mert olyan jó szám van a Kossuth adón, hogy egy kicsit elérzékenyültem. Van­nak az embernek ilyen percei, örül, hogy ha magyar hangot hall. Na, de csak átvészelem ezt a kis szomorúságot, de né­ha egy-két könnycsepp ki­buggyan ebből a csúnya zöld szememből. De. hogy befejez­zem ezeket a szomorú sorokat egy szebbről, a lakásunkról írok... Nagyon meg vagyunk vele elégedve, hárman va­gyunk egy szobában, központi fűtés, villanyrezsó, tusoló, für­dőszoba: egyszóval mindenünk van, külön még főznek is szá­munkra. Nagyon kedvesek a német emberek, mindenben igyekeznek segíteni, foglalkoz­nak velünk. Jelenleg présgé­pen dolgozom egy hónapig, utána másik gépre tesznek a munkák betanulása miatt. Ne haragudjatok, hogy befejezem a levelemet, de reggel 5,40-re megyek dolgozni 14.10-ig. A délutánosok 14.10-től 23.40-ig dolgoznak. Sokszor csókol min­denkit Klára.” ' Kalcsu Klára alig múlt ti­zennyolc éves. Három évre elment az NDK-ba s mint fia­tal műszerész fog visszajön­ni. Most talán egy kicsit ne­héz megszokni egy másik or­szág életét, megtanulni nyel­vét. Három év sok idő. jelent­kezik a honvágy (mint a levél­ből kitűnik), de megéri a szekszárdi fiataloknak, akik vállalták, hony idegenben fog­nak dolgozni. HAZAFI JÓZSEF levelező AZ IFJÚSÁGVÉDELMI bizott­ság Hőgyészen négy szülővel kü­lön külön is elbeszélgetett. Kettő­nél a gyerekek iskolai mulasz­tása szolgáltatott okot. Két szü­lőt arra kellett figyelmeztetni, jobban vigyázzanak fiatalkorú lányukra. A behívott mamák közül az egyik műfelháborodást rendezett, s lánya szolidságát hangoztatta. Csak a konkrét té­nyek felsorakoztatása után adta lejjebb. A másik mama heves sírásban tört ki, s azt hangoztat­ta: nem bír a fiatallal. — Nem egyedi a példa, hogy a szülő nem bír a 14—15 éves fiatallal. Valahol elronthatta. Talán akkor, amikor nem vette figyelembe fia, leánya életkori sajátosságát. Nem egy mamát tudnék mondani, akinek a lá­nya női dolgokkal kapcsolatban kíváncsiskodó kérdést tett fel, s így válaszolt: „Hallgass, ezekről a dolgokról neked még nem kell mindent tudni”. Az Ilyen szülő nem gondol saját fiatalságára, s annyira elriasztja magától leányát, hogy amikor válóban problémái vannak, nem tud ki­hez tanácsért fordulni. Ha ba­rátnői között beszélne, azok rög­tön rásütnék, hogy erkölcstelen — mondja Tihanyi Mátyásné hügyészi védőnő. Tihanyiné tizennégy éve dol­gozik Hőgyészen. Tagja az ifjú­ságvédelmi bizottságnak. Védő­női munkája terhestanácsadás, családlátogatás, csecsemővéde­Javul-e a tv-vétel Szekszárd környékén? Becz Sándor igazgató nyilatkozata Több éves probléma Szekszárdim és környékén, hogy rosszak a tv-adás vételi lehetőségei. A város és a megye vezetői már igen sok lépést tettek ezzel kapcsolatban, s lapunk is többször foglalkozott már e problémával. Szerdán délelőtt egy megbeszé­lésre is sor került a városi tanács épületében. Ennek keretében Becz Sándor, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságá­nak igazgatója adott tájékoztatót. Jelen volt Grósz Pál osztály­vezető és Sugár Gusztáv, a pécsi tv-állomás vezetője. A városi tanács végrehajtó bizottságát Hegyi Ferenc osztályvezető főmér­nök képviselte, a szekszárdi GE LKA-szervnzslzolgálatot pedig Szekeres Gyula vezető. — Nincs remény közelebbi dá­tumra. Szóba kerülnek egyéb variációk is, azok azonban még ilyen lehe­tőségekkel sem , kecsegtetnek, mint a pécsi. Hegyi Ferenc, a vá­rosi tanács főmérnöke azt is meg­kérdezte, hogy a Szekszárd-kör- nyéki zavarokat nem a rossz an­tennaberendezés okozza- e. A vá­rosban vannak ugyanis olyan ÁZ igények nőttek...? majd erre is sor. Becz Sándor igazgató a többi közt a következőket mondotta: — Nem új probléma a szek­szárdiak és a környékbeliek pa­nasza. Évek óta tudunk róla és foglalkozunk vele. Ezzel kapcso­latban mindenekelőtt el kell hangok, hogy ebből adódik min- gos fejlesztés keretében kerülhet den rossz: Szó sincs erről. A meglévő berendezéssel nincs baj. Az adás­vételi lehetőségek megjavítása nem helyi probléma, hanem az országosan tervezett fejlesztés ré­sze. — A város már anyagiakat is áldozott ilyen célra,... — Igen, ezt tudjuk, elismerjük, most azonban hiába is hozna ál Ha a pécsi adó elkészül... — Tehát Kabhegy és Szek­szárd közé kellene közvetíto- álloinást építeni? — Igen, bár még ez a megol­közvetitő állomás "lett '^rosfzabh! dá** k^déses. Kabhegy sem dozatot a város, nem 'ehetne váí- hanem az igények nőttek meg. mindlY.a !egJ°bb adáot tovabba- toztatm a helyzeten. A tv-háló­Ami öt évvel ezelőtt még ió volt ^a’ ,el.őr® ®Ynki.sem tYdna zatunkban lévő műszaki problé ma mir nem" mSeíefl A "pa- ^^ifeTál omáT megoldat K megoldása -eket ves, nászok jogosságán nem is lehet vitatkozni, a helyzet megjavítása ^lehetne"csak eldönteni. Äkei Änf szT.' azonban nem egy tollvonás kér- ÍJ ___ • : IeszlleseKkeJ, egyébként szeret­d ése. Ahhoz hogy megértsük a ?,? nem ls ad rendelkezésre olyan nem elmondani, hogy jelenleg is jelenlegi helyzetet és a várható a on}as’ aral oda beépíthető len- folyamatban vannak azok a mé­íejleményeket, tudni' keli a kö- hóm-^^zár^toámár^ez^'íes^ rfsek’ • ameIyeken YégüJ ma5d vetkezőket: a szekszárdi állomás ,alapszik a megoldás. Mihelyt » már ^ eleve Ä ÄÄÄÄ- Äe^ÄÄ-------- —* ’— esett nagy teljesítményi adóallo- ros vezetőit és a közvéleményt — m ás épül, es Pécs jóval közelebb fejezte be nyilatkozatát Becz Sán- van Szekszardhoz, mint Kabhegy. dór. gyenge képet kap, ebből követke­zik, hogy nem is sugározhat kü- vau lnna!^h0F 1 l!i ^ krfP’ Ezért itt valószínűleg könnyebben ez,e nyi Y153. Yan- A leglényege- áthidalható iesZ a távolság ilyen sebb a távolság, s; ezt a tavolsa- kÖ2beiktatott állomással. Csak- got kellene erősítők közbeiktatá­sával lerövidíteni. Csakhogy itt nem egyszerűen szekszárdi prob Újból megnyílik a fegyveitörténeti kiállítás a szekszárdi múzeumban A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatósága több Tol­na megyei iskola kérésére elha­tározta, hogy a múzeumi hónap­ban nagy sikerrel bemutatott, s annak befejeztével elbontott ma­gyar fegyvertörténeti kiállításét újból megrendezi. A kiállítás de­cember 7-től kezdve, a múzeum földszinti kistermében folytatóla­gosan ismét megtekinthető.. BODA FERENC Ifjúsági klub Pincehelyen KISZ-klub nyílt ezen az őszön Pincehelyen, a Vörösmarty Tsz támogatásával. A klubban több helyiség: tv-szoba, társasjáték és táncterem, valamint büfé áll a termelőszövetkezeti és tanulófia­talok rendelkezésére. A modern bútorokkal, lemez­játszó és televíziókészülékkel be­rendezett, barátságos környezet­ben hetenként háromszor: csütör­tökön, szombaton és vasárnap ta­lálkozik a Kapos menti falu if­júsága. Már mintegy száz tag iratkozott be az ifjúsági klubba, s egy évre kiterjedő gazdag programot állítottak össze, nem­régiben például nagy sikerű Ady- emlékesetet rendeztek. A műve­lődve szórakozó pincehelyi fiata­lok részt vesznek a KISZ KB. ál­tal a „Kiváló ifjúsági klub” cí­mért meghirdetett országos ver­senyben is. hogy itt is ook a nyitott kérdés a viszonylag kis távolságot nagy ,, , . - hegyvonulat keresztezi, ezért lemarol van szó, hanem orsza- majd csak a pécsi adó üzembe lé- gosroi: az ország számos pontján ése után lehet eldönteni, hogy ugyanez a helyzet. Központilag gzekszárdra mi'yen úton lehet ezzel elsősorban mint országos eljuttatni az adást. foglalkozni, s _ .. .. problémával kell így is foglalkozunk. A tervünk­ben szerepel, hogy az országos gerinchálózatra — amely fejlesz­tése 1970-ig fejeződik be — ki­sebb állomásokat építünk, hogy az ilyen helyi jellegű adás-vételi problémák kiküszöbölődjenek. Az ipar körülbelül 100—150 kisebb adót fog gyártani éppen erre a célra. Ez jelenleg az előkészítés stádiumában van. Mindebből kö­vetkezik, hogy Szekszárdon ebben a pillanatban nem lehet változ­tatni a helyzetén, csak az orszá­— Mikor készül el a pécsi adó? — 1970-re. — Ez azt jelenti, hogy ad­dig azt sem lehat eldönteni, hogy járható-c ez az út? — Sajnos, azt. Nem helyi probléma — Ha 1970-re elkészül a pé­csi új adó, még csak utána le­het hozzáláini a szekszárdi lánc megépítésének előkészítéséhez, azaz a szekszárdi probléma megoldása legjobb esetben is négy-öt év. Aki szereli a lem — mellett társadalmi mun­kát végez. Mint mondja, óriási előny, ha a védőnő közvetlen kapcsolatban van a szülőkkel és a fiatalokkal. Szerinte a társa­dalmi munka, amit végez, igen alkalmas a közvetlen kapcsola­tok kialakítására. — ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT a felsőtagozaton tanuló hetedik­nyolcadik osztályos lányok ré­szére „Női dolgokról” címmel előadást tart az iskolában. Ho­gyan fogadták a fiatalok, s mint vélekednek a szülők? — A pedagógusokkal megbe­szélve három évvel ezelőtt tar­tottam először előadást hetedik­nyolcadik osztályos lányok ré­szére. Női dolgokról beszéltem, s el voltam rá készülve, hogy a lányok kuncogni, nevetgélni fog­nak. Legnagyobb meglepetésem­re nem ez következett be. „Hall­gatóságom” várakozáson felüli érdeklődéssel figyelt. — Volt kérdésük is az élhang­zott előadással kapcsolatban? — Igen. Sok kérdést tettek fel. Érdekes, hogy a bárom évvel ezelőtti nyolcadikosok közül né- hármyal mint leendő mamával, vagy kismamával tanácsadáson és családlátogatás alkalmával találkoztam. Beszélgettünk az iskolai dolgokról s jól emlékez­tek az előadásokra. Egyik el­mondta: „Csak most látom, mi­lyen jó volt, hogy akkor Emmi néni felvilágosított bennünket,” „Bár megfogadtam volna a tanácsát” — mondja a másik fiatal, akinek élete vakvágányra terelődött. — Ma is nagyon sajnálom ezt a fiatalt, jobb sorsot érdemelt volna. Sokat foglalkoztam vele, kellett is, mert anya nélkül nőtt fel. Számtalanszor elmondtam: nem jó úton jár. Reá az állam sokat áldozott, szakmát adott kezébe. Emlékszem, milyen ma­gabiztosan viselkedett, amikor arról beszéltem, nem kulturált emberre jellemző tulajdonság a felelőtlen ösztönélet, amit foly­tat. A beszélgetés után, valószí­nű, megisértődött. Egy jó ideig nem jött, csak akkor, amikor teherbe esett. — Emmi néni, tanácsért jöt­tem, mit csináljak? — SEGÍTENI MÄR NEM LEJ HETETT. Az egész dologban az volt a legszomorúbb, ahogy szü­letendő gyermeke apjáról be­szélt. Ennek ellenére — félve a leányanyaság vállalásától — há­zasságot kötött a fiúval. Jobb lett volna, ha nem teszi, rosszul élnek. Aktív szakszervezett tevékenység megyénkben Ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Az ülésen többek között meg- hogy a tervezetben megfogal- vitatták az SZMT elnökségének mázzák a kollektív szerződés jelentését az új gazdaságirányí- esetleges módosításának lehető- tási rendszer bevezetéséből ere- ségét. Nem egy üzemnél, válla- dő feladatok eddigi végrehajtá- latnál éppen az SZMT megjelent sáról. Mint ahogy azt á jelentés képviselőjének felszólalása nyo- megállapította és a felszólalá- mán vették be a tervezetbe a sokból is kitűnt a megye szak- kollektív szerződés egy esetleges szervezeti vezetői az elmúlt hó- későbbi módosítására vonatkozó napokban igen aktívan segítet- javaslatot. ték az üzemek, vállalatok szak- Azon üzemek szakszervezeti szervezeti bizottságát. Különösen vezetői, ahol nem készítenek megmutatkozott ez a segítség- önállóan kollektív szerződést, el- nyújtás a kollektív szerződések mondották, hogy a központi vál- tervezetének összeállításánál, il- lalat elég késedelmesen intézi az látve megvitatásánál. Sok. helyen előkészületeket a kollektív szer- j például nem gondoltak arra, ződés megkötésére. így például a Tolnai Selyemgyárban sérel­mesnek tartják, hogy a központi vállalathoz megküldött, a dol­gozóktól összegyűjtött javaslato­kat szinte teljesen figyelmen kí­vül hagyták. így azután most olyan helyzet adódott, hogy a gyáregység 'dolgozói sérelmesnek tartják rájuk nézve a vállalat által összeállított tervezetet. Helytelennek tartják, hogy ugyanazon 'vállalat telephelyein más és más az üzemi étkeztetés költségeinek megoszlása. És még lehetne sorolni tovább. A vita során kialakult olyan vélemény is, hogy nem egy üzemegységben a vezető lénye­gesen kevesebb önállósággal rendelkezik — az eddigi elkép­zelések szerint — mint ugyan­azon üzemegység szakszervezeti bizottságának vezetője. Simontornyán például komoly nézeteltérés támadt az önállóság kérdését illetően egy gazdasági és egy szakszervezeti vezető kö-. zött, amelyet csak nehezen sike­rült tisztázni. $ Sok szó esett a tanácsülésen a soron következő feladatokról, így többek között az 1968. évi tervek összeállításáról is. Egyön­tetű volt a vélemény, a szak- szervezeteknek itt is igen fon­tos feladatuk van. Végeredményben', állapította meg a tanácsülés a szakszerve­zeti vezetők döntő többsége he­lyesen és jól értelmezi feladatát, ami pedig az esetleges nézetelté­réseket illeti, azokat mindkét fél megelégedésére kell rendez­— A szülők helyeslik-e a fel- 6őtagozaten tanuló lányok ré­szére tartott egészségügyi elő­adásokat? — Kezdetben megoszlottak a vélemények. Ma már néhány maradi szülőtől eltekintve he­lyeslik. Most már maguk is el­fogadják az általam sokat han­goztatott elveket: „A fiatalság nevelésében nagy szükség van arra, hogy növeljük a felelőssé­get és az ösztönélet gyakran el­túlzott jelentősége helyett több szó essék a modern, kulturált emberre jellemző tulajdonsá­gokról — mondja a hivatását szerető ember mély meggyőző­désével. Tihanyi Mátyásné hőgyészi védőnő nemcsak érti. de szereti is hivatását. A tanácsadások Hő­gyészen mindig látogatottak. Csecsemőelhalálozás ebben az évben egy volt, s hetek telnek el, hogy kórházba küldjenek be­teg gyermeket. Sokrétű elfog­laltsága mellett részt vesz az if­júságvédelmi bizottság munká­jában, egészségügyi előadásokat tart az iskolában. Azért teszi, mert szereti és megérti a fiata­lokat. POZSONYI IGNÁCNÉ i ni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents