Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

6 TÓI N \ iWEGTEl NTTt 19Ő7. december 31. Régi emberi vágy: mindenki szeretne a jövőbe látni. Van, aki ezt a jósnőre bízza, van, aki a főnökétől igyekszik megtudni a jövőt, vannak, akik betáplálnak mindenfélét az elektronagyba és arra bízzák a jövő eldöntését. Amerikában láttam egy ilyen eléktronagy-betáplálást, sőt. azt is láttam: mi jött ki ebből az agyból. Szép jövő jött ki. 1090-ben például az ember már megnyergeli a forgó­szeleket, megfékezi az orkánokat és fellangyosítja Szibériát. 2000 a boldogság éve lesz. Ekkor már mindenki lángész lesz. 2010-ben a gyerekek már nem járnak iskolába. A dédunokám mindjárt el is sírta magát, hogy miért kellett neki ilyen korán születnie, miért nem várhatott még, akkor neki milyen jó lenne 2010-ben. Bizony jó lenne, mert hefekiidne egy hétre a kórházba és ezzel el lenne intézve az egész iskolába járás. A kórházban egyszerűen csak bele­táplálnák a tudást és kész. 2020-ban az emberek már tetszés szerint meghosszabbít­hatják az életüket. Ilyen meglepetések várnak az emberekre! Ezt mondta az elektronagy. És mit mondok én? Az elektronagy jóslataiból kiindulva én is elkészítettem a I magam prognózisát. Ez ugyan nem az égész emberiségre vonatkozik, csak szőkébb hazámra, de azért gondolom, az előrejelzések nem lesznek túlzottak, a jelzett időpontban megvalósulnak. Az 1990-es években várható, hogy lemérik a félbevágott kéxkilós fehér kenyeret és nem az eladó szemmértékére lesz hízva, hogy ki, mennyit visz haza ugyanazon árért. Ug^fo.ncaak ebben az időpontban tárható, hogy az üvege­sek házhoz mennek, és beüvegezik a kitörött ablakokat. Először arra gondoltam, hogy 1980-ban megnyitják — de később, 1985-re tettem az állami gazdasági és termelőszövet­kezeti mintabolt megnyitását Szekszárdon. őszintén örülnék. ha ezt az időpontot egy kicsivel sikerülne előrébb hozni. 2000 körül várható, hogy a Patyolat háztól elviszi a szennyest és házhoz visszaszállítja a tisztát, sőt arra is szá­mítani lehet, hogy erre az időpontra megoldódik a gyors- tisztítás is. Képzeljék csak el: akkor már lehetséges lesz. he.pitckítja az ember a ruháját, bemegy a Patyolathoz, levet­kőzik, adnak rá egy köpenyt, újságot nyomnak a kezébe. rá'Jéót is hallgathat, miközben szorgos gépek kitisztítják, ki- luisalják, szinte újjávarázsolják a ruháját. Ugyancsak e körül várható, hogy a „régit ad, újat kap” mozgalom hulláma eléri Szekszárdot is, és nemcsal: régi televízióz; adnak újat, de becserélik a régi függönyt, a régi fényképezőgépet, sőt, más egyebet is. Egyes merészebb gon­dolkozást; emberek azt is hirdetik, hogy ebben az időpont­ban olyan is elképzelhető lesz, hogy a méteráruboltban az ember kiválaszt egy öltönyre való ruhaanyagot, ott mindjárt mértéket vesznek róla és ebből az anyagból az üzlet el­készítteti a ruhát. Ugyanez történik majd a függönnyel is. Ezt, véleményem szerint, felelőtlen jósok hangoztatják, ép­pen ezért én elhatárolom tőlük magamat. 1995 körül, az államalapítás ezredik évfordulójának tisz­teletére olyan felajánlások születnek, hogy megoldják Szek- szárd vízellátását. Akkor állítólag mindenütt lesz majd elég víz, az emberek nyugodtan eltervezhetik szerdán a szombati fürdést és szombaton a vasárnapi főzést, hacsak véletlenül nem lesz gázhiány, akkor vasárnap meg is főzhetik az ebé­det, mert a vízhiányt addigra biztosan megszüntetik. Egyesek azt mondják, hogy 2001 körül megállapítják azt is, hogy ki a felelős a megcsúszott csatornákért, meg a hat­millióért, sőt, egyesek szerint addigra már nem is lesz meg­csúszott csatorna, amiből természetszerűen adódik, hogy ad­digra teljesen felszáradnak az időnként elöntött pincék, fáskamrák is. 2010 körül az emberek egy része a Marsra mehet üdülni és ekörül várható egy nagy ünnepség Szekszárdon, a Csörge ’6 környékén is. Erre az időpontra megállapodnak az illeté­kesek, hogy ki az illetékes a Csörge tó kitisztításában, kul­turálttá tételében, és e megállapodás eredményeként 2019 ~!tgusztus 20-án, mint a szekszárdiak kedvelt hétvégi üdülő­jét át is adják rendeltetésének, hacsak nem jön közbe határ­idő-módosítás. Úgy hírlik, hogy a Csörge tóval egy napon nyitják meg a volt Pirnitzer-féle boltot is. amit, költséget és faradságot nem kímélve, erre az időpontra teljesen átalakítanak. E néhány reális dolog megvalósulását látom az elkövet­kezendő időkben. És mi lesz 1968-ban? Ez majd kiderül 1969-ben. Mindenesetre én eredményekben gazdag, boldog új me- -hrnizmust kívánok mindenkinek. — Maga csak kíván, Hári bátyám? — ígéri, mert ha csak én egyedül kívánok, és a többiek -lekrzenck, akkor több valósul meg belőle, mintha min­' : kívánna és csak én egyedül cselekednék. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Valami készül AMERIKÁBAN... Új, hatásosabb fegyvereket kap a rendőrség a zavargások leküzdésére „Egyetlen rendőrfőnök sem le­het biztos abban, hogy városában a nyáron nem törnek ki faji za­vargások, és hogy nem történnek véres összetűzések. Ne feledje el tehát idejében megrendelni leg­újabb fegyvereink jegyzékét" — hangzik a fegyvergyárak hirdeté­se, amelyet mindennap közvetít a tévé. „Martin Luther King nyárra új, hatalmas méretű faji megmozdu­lásokat tervez, amely New York­tól San Franciscóig végigsöpör egész Amerikán. Meg akarja bé­nítani a városok forgalmát, fel akarja forgatni Amerikát! Küld­jük minél előbb rács mögé!" — követeli egy ismert hírmagyarázó. Kétségtelen, hogy valami .készül Amerikában! De mi? A rendőrség új fegyvereket szer­zett be. Olyan páncélkocsijuk van, amely minden akadályt legyűr, a benn ülőkben a leghevesebb fegy­vertűz sem tud kárt tenni. A „cső­cseléket” gépfegyverrel, gáz- és „hangágyúval” támadhatják. Ez utóbbi hatalmas erejű hangot su­gároz, amely hat kilométerre is elhallatszik, s a közelben lévőket megsüketíti, menekülésre készteti. Röppenő injekcióstű Ha jövőre is olyan heves utcai harcok törnek ki, mint amilyenek az idén Detroitban voltak, a rend­őrök használni fogják újfajta lő­fegyverüket, amelynek golyói elől nincs védelem: még az arasznyi betonfalat is átütik. Igaz, ártalmatlanabb fegyverük is van. Erre a célra készült revol­verrel kábítószert tartalmazó, úgy­nevezett röppenő injekcióstűt lő­hetnek a lázongókba. Mint aho­gyan a vadász elkábítja a vesze­delmes vadállatot, ha nem akarja, hogy elpusztuljon. A legnagyobb megrökönyödést a gázágyú híre keltette. Állítólag a szervezetre ártalmatlan, kábító gázokat lövell a tüntetőkre. A gáz­ágyuval kapcsolatban egy magas rangú rendőrtiszt a következőket mondta az újságíróknak: — A za­vargások, elsősorban a faji jelle­gű zavargások, tulajdonképpen olyan csaták, amelyekben úgy kell legyőzni az ellenfelet, hogy lehe­tőleg minél kevesebb katonáját öljük, vagy sebesítsük meg. Ehhez a gáz a legmegfelelőbb fegyver: nemcsak leteríti az ellenfelet, de meg is óvja a sérülésektől­A rendőrök túl korán avatkoznak a tüntetésekbe Az orvosok nem értenek egyet a rendőrséggel. Szerintük alapos vizsgálatnak kellene alávetni az alkalmazandó gázt, hogy tisztáz­zák, milyen a pillanatnyi és mi­lyen a tartós hatása. Nem okoz-e olyan elváltozásokat a szervezet­ben, amelyek csak később mutat­koznak meg? A vizsgálatok ered­ményeit nyilvánosságra kell hoz­ni. És ki állapította meg. hogy veszélytelen? — teszik fel a kér­dést. Kétséges azonban, hogy a rend­őrség mindezekkel a drága eszkö­zökkel és fegyverekkel fenn tud- ja-é tartani a rendet. Nem kellett volna a fegyverek korszerűsítésé­re költött pénzt inkább a sze­génység leküzdésére, a nyomorú­ságos négergettók lakóinak segé­lyezésére fordítani? ■ És még valami: statisztikából tudjuk, hogy az Egyesült Álla­mokban január elsejétől novem­ber közepéig 237 olyan tüntetés volt, amelybe be kellett avatkoz­nia a rendőrségnek. A tüntetések tíz százaléka zavargássá fajult, amelynek során fegyverek dördül­tek el, emberek haltak meg. A statisztikusok azonban még vala­mit feljegyeztek: a rendőrség a legtöbb esetben túl korán és túl hevesen avatkozott be, és így jó­részt ők voltak a hibásak a súlyos következményekért. vezet a rendőrség erősítése ? Hová Az amerikai rendőrséget szün­telenül erősítik, ugyanakkor azon­ban a bűnözés nemhogy csökken­ne, hanem ijesztő arányban nö­vekszik. Az FBI hivatalos adatai szerint az év első felében — a ' múlt év azonos időszakához vi­szonyítva — csak New Yorkban 26 százalékkal növekedett a gyil­kosságok száma. S mindez abban a városban, amelynek két hadosz­tálynyi rendőrsége van! A gengszterizmus rettegésben tartja New Yorkot. A lakosság pa­naszkodik, hogy a bűnözők, az útonállók számához képest kevés a rendőr az utcákon. Hol van hát akkor a hadseregnyi, rendőrség? Egy néger lelkipásztor szerint: — A_ rendőrök legfőbb feladata a négerek kordában tartása, ezzel vannak elfoglalva. Talán furcsán hangzik, de a bű­nözés fokozódása egyenesen jól jön azoknak, akik minden belpo­litikai problémát a rendőrség erő­sítésével szeretnének megoldani. A gyilkosságok és egyéb bűncse­lekmények számának növekedé­sét használják fel érvként, amikor a rendőrség számbeli erősítését, felfegyverzését követelik. A New York-i városatyák az ő szavukra hallgatva szavazták meg, hogy a 25 000 főnyi rendőrséget további 5—10 000 emberrel növeljék. A rendőrségnek szinte lázas ütemben folyó felfegyverzése ar­ra enged következtetni, hogy az USA legmagasabb vezetősége is ebben látja az egyetlen kiutat a városok jelenlegi válságos helyze­téből. Ha ez így van, kialakul a bűvös kör: fokozottabb zavargá­sok — a rendőrség fokozottabb erősítése- Ez pedig évek során nem vezethet máshoz, mint a pol­gárháborúhoz, a katasztrófához. Egymillió gyermek dolgozik Olaszországban Negyven százalékuk naponta több mint nyolc órát, harminckét százalékuk heti hét napon át van munkában Olaszország időnként furcsa szenzációkkal ez: igái. A legkevésbé örvendetes meglepetések egyike az volt, amikor az újságokban és a televízióban meglehetősen röviden megemlítették, hogy a sűrűn lakott országban, amely vendégmunkásokat küld fél Eu­rópába, még mindig egymillió gyermek (8—14 év közötti fiú és lány) dolgozik, noha a törvények értelmében tulajdonképpen Isko­lába kellene járnia! — Az elemi iskola elvégzése után legalább 710 000 gyerek nem kerül a törvényekben előírt há­roméves középiskolai tanulmá­nyok elvégzése végett középisko­lába — közölte nemrég Dino Li­moni oktatásügyi miniszter. — Sok ezer más gyermek néhány hónapi tanulás után félbeszakí­totta középiskolai tanulmányait, és sokan még az elemit sem vé­gezték el. Az ACLI nevű munkásszervez'' hónapokat töltött azzal, hogy v lasst találjon a kérdésre. Az ország legkülönbözőbb ré­szeiben több mint 3000 gyerme­ket kérdeztek meg munkahelyén, de kérdéseket intézték a szülők­höz, a pedagógusokhoz és a he­lyi hatóságokhoz is. A vizsgálat eredménye, amelyet most „Fehér Könyv a gyermek- munkáról” címmel hoztak nyil­vánosságra. a közöny és tudat­lanság története. A vizsgálat sarán kiderült, hogy a megkérdezett 8—14 éves gyermekek 40 százaléka napi hat óránál többet dolgozik. További 40 százalékuk több mint 8 órán át áll munkában, és a megkér­dezettek 32 százaléka heti 7 na­pon át dolgozik! A gyermekek átlagkeresete mindössze 3000 líra (öt dollár) hetenként. A legtöbb dolgozó gyermek, mint várható is volt — az or­szág déli részében van, s itt ?. leggyakoribb a mulasztás az is­kolákban. Az ország legsöt^' ’ pontja Szicília, ahol a 270 000-n.' 11 és 14 óv közötti gyermek kö­zül mindössze 160 000 jár isko­lába. A gyermekeket többnyire kis­iparosok foglalkoztatják, illetve a kereskedelemben dolgoznak, vagy mint pincérek keresik ke­nyerüket Toscanában, ahol sok kis szövőműhely szolgálja ki a pratói nagyipart, a gyerekek 7 éves korukban óránként 100 lí. ráért a befűzésnél segédkeznek, 12 éves korukban a szövőszék mellé kerülnek és 14 órás mun­kájukért feleannyi bért kapnak, mint amennyibe egy felnőtt munkás kerülne a vállalkozónak. A törvény, amely oly lassan kerül ki az olasz „parlamenti malom” kerekei közül, nemcsak azt a célt szolgálja, hogy meg­akadályozza gyermekek illegális foglalkoztatását, hanem a gyer­mekek „egészségvédelméről és erkölcsi tisztaságának fenntartá­sáról is” intézkedik. A jövőben a bérmunka Végzé­sénél az alsó korhatár állítólag 15 év lesz. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, és a fia­talok szabadsága 20—30 napig terjedhet. Az olaszok egyébként közis­mertek gyerrrck'zeretetükről. Ép­pen ezért f’-’-es-M hogy ez a tör­vény csak most kerül a parla­ment elé. (Arbeiter Zeitung)

Next

/
Thumbnails
Contents