Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

* T9 CT. december 29. ror.NA megyei nepüjsao VITA a bátaszéki állomás korszerűsítéséről uiiiiiutiiiíJiiiiiusinsiiiiniiiimiiiiii | Yiiláminterjú I „Várakozáson feliil — A tervemet négy változat­ban készítettem. A MÁV Pécsi Vasútigazgatóság a II. számú változatot ajánlja tárgyalási ala­pul. Ebben a változatban is fi­gyelembe vettem az állomás vár­ható forgalomnövekedését, azt a tényt, hogy a vasúti sorompót a nap 24 órájából negyven száza­lékban zárva kell tartani... — A tervezőmérnök okos szavak­kal érvel, magyaráz, tervét — érthető okból — úgy adja elő, hogy azt minél kisebb vitával elfogadják. Széles peron, aluljárók, szenny­víz, ipari víz, csapadék elveze­tése . .. A tervező mindent megindokol Kezdődhet a vita. Az igazgatóság III. osztályának képviselője, a táblára rajzszege­zett tervezet alá, egy módosítást helyez el. — Ez a mi elképzelésünk — mondja — rövidebb a pályaudvar „feje” ... Középfeljárót javasol, a végfeljáró helyett. A szanálásra kerülő lakások helyett a község adjon lakást. A közúti felüljáró nem kell a vasútnak, most is egyszintű a kereszteződés. A me­chanikus váltóállítás helyett in- tegra-dominó rendszert kell épí­teni. A szennyvíz e módosítás szerint is a zsidótemető melletti mélyedésbe folyna, Illetve a Ci­A párthatározat szellemében Nagyszabású vállalkozásba fo­gott az MSZMP Dombóvári Já­rási Bizottsága. A dombóvári vasúti csomóponthoz tartozó több ezer vasúti dolgozó élet- és mun­kakörülményeinek széles körű vizsgálatához láttak hozzá. A vasutasság helyzetének felméré­sét az MSZMP Központi Bizott­ságának a munkásosztályról ho­zott, korábbi határozata alapján végzik. Az ezernél több, különböző beosztású vasúti dolgozó által ki­töltött kérdőívek feldolgozásán kivül a brigádvizsgálatok tapasz­talatait Is összegyűjtik. A brigád- munkában részt vesznek a vá­lasztott járási testületek — párt- bizottság és végrehajtó bizottság — tagjai, valamint a vasúti párt­szervek felkért tisztségviselői. Terveik szerint, január első fe­lében tanácskoznak a vasutasok­kal, a helyszínen összehívandó értekezlet résztvevőivel. Ezt kö­vetően összegezik a tapasztalato­kat, majd a járási párt-végrehajtó bizottsági ülésen fognak tanács­kozni a több ezer dombóvári vasutas élet- és munkakörülmé­nyeinek helyzetéről és alakításá­ról. gánypatakba és a Lajvérbe. Le kell bontani az állami gazdaság gyümölcsosztály óráját. Nem ér­dekes, hogy a túlsó oldalon most még rakodnak, üzem van, stb., ott építkezni kell... A III. osztály képviselője úgy adja elő módosításait, mintha a MÁV, csak a MÁV-val tárgyalna. A megyei szervek képviselői csalt ülnek, jegyzetelnek és várják, hogy sorra kerüljenek. A Közúti Igazgatóság mérnö­kéé a szó: — A terv úgy készült, hogy a MÄV-nak legyen jó, mások ér­dekét nem nézték. Az ötvenhatos utat ilyen módon nem lehet a vasút felett átvinni, keskenyre tervezték a felüljárót is. A hely­zeten a MÁV akar változtatni, ezért a költséget — a közúti fe­lüljáró megépítése — neki kell vállalni. A község utcájába nem engedhető be az 56-os út forgal­ma. Ez az út nemzetközivé, nagy­forgalmúvá válik. Nem vették fi­gyelembe a vízrendezést. Az em­lített helyekre a vizet nem sza­bad beengedni. A terv nem oldja meg a Bátaszék—bonyhádi út ke­reszteződését sem... Az elsőfokú építési hatóság mérnöke: — Nem egyezhetünk bele, hogy a Kossuth utcába tereljék az 56- os út forgalmát. Az állomás kör­nyéke rendezetlen, a tervben er­re is választ kellett volna adni. Az élő vízfolyásba szennyvizet nem lehet beengedni. Ismét a MÁV képviselője: — Javasolom, hogy a költsége­ket aszerint osszuk meg, hogy ki, mikor, mit épít. Úgy tudom, az eszéki utat a közeljövőben át­építik. — A közeljövőben nem vár­ható az út átépítése, amennyiben erre sor kerül, akkor is az út a községet megkerüli — válaszolja a közúti mérnök. A Szekszárdi Állami Gazdaság képviselője kéri, hogy megma­radhasson a gyümölcsosztályozó- ja, mert a jövőben még több árut kell indítaniok. S ezután a köz­ségi tanács képviselőjére kerül a sor hogy elmondja véleményét. — Nem lehet megengedni, hogy a szennyvizet nyílt vízfolyásokba vezessék, mert a Cigánypatak keresztülfolyik a község lakott területén. Az állomás közelében egyébként is 30 centiméterre van a talajvíz. Lakást a tanács nem ad — miből is adna. Ellenben a MÁV rendelkezésére bocsát öt telket, az állomáshoz közel, hogy építeni tudjon saját házainak szanálása helyett. A Kossuth La­jos utcába a forgalmat nem le­het bevezetni... Az igazgatóság képviselője, aki a tervmódosítást készítette: — Nem úgy kell tekinteni a MÁV-ot, mint egy fejőstehenet, és ha így lesz. akkor Bátaszéket kihagyjuk, levesszük a napirend­ről a kérdést és elmegyünk. Tes­sék. diktálják kifogásaikat, tes­sék ... A tárgyalás váratlan fordulata, a hang, felkavarja a kedélyeket. A megyei tanács, a különböző szervek képviselői egymás után ugrálnak fel, kikérik a hangot, a kioktató, a flegma módszert, ahogy semmiképpen sem illik egy ilyen fontos tárgyaláson a vita­partnerekkel beszélni. Nehezen csitulnak a felbolydult kedélyek... Újabb kérdések következnek: Megbeszélték-e a felújítási ter­vet, az UVATERV, illetve a vá­rostervező képviselőivel? A vá­lasz: nem! Pedig már készen van egy előzetes terv a község ren­dezéséről ... A helyszíni szemlére kerül a sor. A tervezett felüljáró építé­sénél több mint félmillió (!) köb­méter földet kellene megmozgat­ni. És még ehhez jön a felüljáró híd költsége. Folyik a vita kint a terepen is. Több mint harminc szakember mondta el vélemé­nyét. Egyik — igen helyesen — javasolta, hogy magasított peron legyen. Hisz a személykocsik lép­csője a nemzetközi szabványhoz kezd igazodni. * A bizottság az állomás egész területét bejárta. Sor kerülhet a jegyzőkönyv elkészítésére is. A különböző szervek képviselői — (kár, hogy a meghívottak je­lentős része az igen fontos ta­nácskozáson nem jelent meg, sajnos, hogy a meghívókat küldők nem is tudták, hogy Bátaszék nem járási székhely, és így nem is lehetnek a községben járási szervek, stb.) — j egyzőköny vezik észrevételeiket. A bátaszéki állomás felújításá­nak első lépése megtörtént. Most a tervet, a sok hasznos észre­vétel után, átdolgozzák. Egyezte­tések, tárgyalások következnek. És két év múlva felvonulhatnak az építők, hogy korszerűsítsék a bátaszéki vasútállomást... — pálkovács — E Pontosan négy hónappal ez- “ előtt kezdték el a termelést a tamási ORION-üzemben. Az 5 első hónapok tapasztalatairól £ beszélgettünk Mihályi István s igazgatóval. r: — Augusztus. illetve szép-' E tember havi termelésünk még -- előírt program nélkül történt. " A célunk az volt, hogy dol- E gozóink megismerkedjenek az E üzemi élettel. Először október­it ben kaptunk programot, ame- 5 lyet teljesítettünk, ugyanúgy E a novemberit is. E Megfelel-e a termékek mi- E nősége az előírt követeimé­it nyéknek? ~ — Termékeink minősége ~ semmivel sem rosszabb, mint E a többi gyáregységé. vagyis E előfordulnak kisebb minőségi E hiányok, azonban ezek nem E jelentősek. E — Hogyan alakult az el­it múlt hónapokban a gyáregység s létszáma ? E — A produktív dolgozók lét- E számát figyelembe véve, je­lű lenleg 55-en dolgoznak az E üzemben, de januártól újabb E 20 dolgozót veszünk fel. A tel­it jes létszámot — 250 fő — elő- reláthatólag jövő év közepére E éri el az üzem. E — Ezek szerint akkor a rajt = sikeresnek mondható? E — Elégedettek vagyunk. E Dolgozóink becsületesen, szív- E vel-lélekkel segítik egymást. E Igen jó a közösségi szellem. S E ennek eredménye is lesz: ja- Ej nuár elején kiosztjuk az első E jutalmakat, mintegy 12 ezer E forintot. Eddig várakozáson ~ felül sikerült minden. Rémé- E lem ilyen lesz a folytatás is. = i—ó lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Százhuszonegy lakás terven felül Eredményes esztendőt zár az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat Az. építkezések többségén szü- ható az év végéig. A tervtúltel- netel a munka ezekben a napok- jesítés zöme a lakásépítésben kő­bán. Az 6VM Tolna megyei Ál- vetkezett be, a vállalat eredeti lami Építőipari Vállalatnál is él- programján felül 121 lakást épí­tek a miniszteri utasítás adta le- tett fel és adott — illetve ad — hetőséggel, a két ünnep közti át. Az idén jelentős előrehaladás munkaidőt előre ledolgozták, így történt a vállalat központi tele- karácsony és újév között csak pének kialakításában, elkészült egy-két fontosabb munkahelyen az új, 300 személyes építőipari dolgoznak. És természetesen, szálló, megkezdték az étkezde mindenütt végzik az év végi lel- építését, több műhely és raktár tarozást, néhány építkezésen pe- megépítéséhez fogtak hozzá, be­dig — ahol befejezték a mun- fejezéshez közeledik az ipar­kát —, megtartják a műszaki át- vágány építése is, aminek mű- acjást, szaki átadására és üzembehelye­“ A vállalat eredményes észtén- még a téli hónapokban ss.tnss.'usrssa év“ ^ r-r , K sére csak a jovo hónapban be­teljesítette es az előzetes sza- rQj sori az előzetes adatok arra mítások szerint mintegy tíz- mutatnak, hogy a vállalat nyere- milUó forintos túlteljesítés vár- seggel zárja az esztendőt. VILÁGHÍRŰ a dunaföldvári stílbútor 1966-ban ,köael — liio, 1967-ben pedig több mint két és félmillió forint értékben exportált stíl­bútort és fatömegcikket a Duna­földvári Faipari Ktsz. Túlzás nélkül állíthatjuk: a szövetkezet termékeivel nemzetközi hírnevet szerzett, hiszen ma már Európá­ban és Amerikában egyaránt el­ismerőleg nyilatkoznak a duna­földvári bútorokról. — Két évvel ezelőtt, amikor exportra kezdtünk dolgozni, azt mondtuk: olyan bútorral kell megjelennünk a nemzetközi pia­con, amely minden tekitetben állja a versenyt. Ez sikerült is. Bútoraink minősége nemzetközi­leg elismert, termékeink ma már igen keresettek. , Külföldi meg­rendeléseink száma évről évre növekszik. Végeredményben te­hát, amit célul tűztünk magunk elé, azt elértük — mondja Nagy Ferenc, a ktsz elnöke. A szövetkezetben mindössze hetvenen dolgoznak, de dolgoz­hatnának akár száznegyvenen is, ha... — .. .ha évek óta húzódó prob­lémánk, a helyiség kérdése meg­oldódna. Sajnos, saját erőnkből képtelenek vagyunk előre lépni. Jelenleg is van 30 ezer forin­tunk, amelyből akár azonnal is vásárolhatnánk telket. Jövőre pe­dig másfél millió forint áll majd rendelkezésünkre egy gépcsarnok felállítására. Telket azonban sajnos nem tudunk venni. Ami nekünk megfelelne, az a község távlati tervében már foglalt, amit viszont a község adna. az ne­künk nem felel meg — mondja Plávity Istvánné, a ktsz főköny­velője. — A község 15 éves távlati rendezési tervében a szövetke­zetek részére kijelöltek a szélső házaktól mintegy négy-öt kilo­méterre lévő, nyers területet, amely még közmű vési tve sincs. Olyan hatalmas úttörő munkát kellene itt végeznünk, amelyre képtelenek vagyunk. Sajnos, ma már arról sem lehet szó, hogy a három dunaföldvári szövetkezet közős erővel települjön ki a ki­jelölt területre, mivel a gumi­ipari ktsz helyiségproblémája jö­vőre megoldást nyer, az építő­ipari és cemen táru -kész! tő ktsz pedig a közelmúltban vásárolt egy telket és ott már építkezik is. Tehát egyedül maradtunk — veszi át ismét a szót a szövetkezet el­nöke. | A szövetkezet mári968­■ ban, élve az új gazdaságirányítási rend­szer adta lehetőségekkel, nagy lépést tehetne előre. Ennek azonban egyetlen alapvető fel­tétele egy csarnok, amelyben a szövetkezet valamennyi gépiét el­helyezhetné. Jelenleg nem keve­sebb, mint nyolc helyen dolgoz­nak a szövetkezet gépei. Ez pe­dig nem gazdaságos. A községi tanács is jól ismeri a faipari ktsz problémáját: — Véleményünk szerint a szö­vetkezeti ipar részére a község 15 éves rendezési tervében ki­jelölt hely megfelelő. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a köz­ségi tanács mereven ragaszkodik korábbi elképzeléséhez, állás­pontjához. Várjuk a ktsz vezető­ségének javaslatait, amelyeket majd közösen megvitatunk. Azon­ban azt is meg kall mondanunk. hogy a siker érdekében több utánjárás és fáradozás szükséges a ktsz vezetői részéről. Úgy, ahogy azt a másik ktsz-ek tették. Nekünk is az az érdekünk, hogy erősödjék a szövetkezet, amely az eddigi munkájával bizonyí­totta létjogosultságát — mondja Szegvári János, a községi tanács vb-titkára. Mint a nyilatkozatokból is ki­tűnik, a szövetkezet és a község érdeke azonos. Azonban ez az érdekazonosság önmagában még kevés, mint ahogy azt az építő­ipari és cementáru-készítő ktsz példája is bizonyítja, elsősorban a szövetkezet vezetőinek kellene alaposabban körülnézni, keresni a lehetőségeket. Ahhoz, hogy a szövetkezet az új gazdaságirá­nyítási rendszerben az eddiginél jobb eredményeket érjen el, fel­tétlen szükséges az előrelépés. A gépek gazdaságos kihasználása érdekében, feltétlen szükséges egy olyan gépcsarnok felállítása, ahol az eddigi, kézzel végzett anyagszállítások kiküszöböl hetők, I Közel két éve. ho§y a — ...........—.... szövet­k ezet vezetői érzik, hogy kellene valamit tenni. Próbálkoztak is, azonban az eddigi sikertelenség mintha kedvüket szegné. Pedig, mint ahogy azt a községi tanács vb-titkára is mondta, ők sem ra­gaszkodnak mereven eredeti el­képzelésükhöz, ez pedig annyit jelent, hogy a szövetkezet veze­tőinek konkrét javaslatán múlik, hogy mikor születhet meg a rég várt megegyezés, amelyet mind a szövetkezet, mind a község ér­deke megkíván. Sz. L. f

Next

/
Thumbnails
Contents