Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-29 / 306. szám
* T9 CT. december 29. ror.NA megyei nepüjsao VITA a bátaszéki állomás korszerűsítéséről uiiiiiutiiiíJiiiiiusinsiiiiniiiimiiiiii | Yiiláminterjú I „Várakozáson feliil — A tervemet négy változatban készítettem. A MÁV Pécsi Vasútigazgatóság a II. számú változatot ajánlja tárgyalási alapul. Ebben a változatban is figyelembe vettem az állomás várható forgalomnövekedését, azt a tényt, hogy a vasúti sorompót a nap 24 órájából negyven százalékban zárva kell tartani... — A tervezőmérnök okos szavakkal érvel, magyaráz, tervét — érthető okból — úgy adja elő, hogy azt minél kisebb vitával elfogadják. Széles peron, aluljárók, szennyvíz, ipari víz, csapadék elvezetése . .. A tervező mindent megindokol Kezdődhet a vita. Az igazgatóság III. osztályának képviselője, a táblára rajzszegezett tervezet alá, egy módosítást helyez el. — Ez a mi elképzelésünk — mondja — rövidebb a pályaudvar „feje” ... Középfeljárót javasol, a végfeljáró helyett. A szanálásra kerülő lakások helyett a község adjon lakást. A közúti felüljáró nem kell a vasútnak, most is egyszintű a kereszteződés. A mechanikus váltóállítás helyett in- tegra-dominó rendszert kell építeni. A szennyvíz e módosítás szerint is a zsidótemető melletti mélyedésbe folyna, Illetve a CiA párthatározat szellemében Nagyszabású vállalkozásba fogott az MSZMP Dombóvári Járási Bizottsága. A dombóvári vasúti csomóponthoz tartozó több ezer vasúti dolgozó élet- és munkakörülményeinek széles körű vizsgálatához láttak hozzá. A vasutasság helyzetének felmérését az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztályról hozott, korábbi határozata alapján végzik. Az ezernél több, különböző beosztású vasúti dolgozó által kitöltött kérdőívek feldolgozásán kivül a brigádvizsgálatok tapasztalatait Is összegyűjtik. A brigád- munkában részt vesznek a választott járási testületek — párt- bizottság és végrehajtó bizottság — tagjai, valamint a vasúti pártszervek felkért tisztségviselői. Terveik szerint, január első felében tanácskoznak a vasutasokkal, a helyszínen összehívandó értekezlet résztvevőivel. Ezt követően összegezik a tapasztalatokat, majd a járási párt-végrehajtó bizottsági ülésen fognak tanácskozni a több ezer dombóvári vasutas élet- és munkakörülményeinek helyzetéről és alakításáról. gánypatakba és a Lajvérbe. Le kell bontani az állami gazdaság gyümölcsosztály óráját. Nem érdekes, hogy a túlsó oldalon most még rakodnak, üzem van, stb., ott építkezni kell... A III. osztály képviselője úgy adja elő módosításait, mintha a MÁV, csak a MÁV-val tárgyalna. A megyei szervek képviselői csalt ülnek, jegyzetelnek és várják, hogy sorra kerüljenek. A Közúti Igazgatóság mérnökéé a szó: — A terv úgy készült, hogy a MÄV-nak legyen jó, mások érdekét nem nézték. Az ötvenhatos utat ilyen módon nem lehet a vasút felett átvinni, keskenyre tervezték a felüljárót is. A helyzeten a MÁV akar változtatni, ezért a költséget — a közúti felüljáró megépítése — neki kell vállalni. A község utcájába nem engedhető be az 56-os út forgalma. Ez az út nemzetközivé, nagyforgalmúvá válik. Nem vették figyelembe a vízrendezést. Az említett helyekre a vizet nem szabad beengedni. A terv nem oldja meg a Bátaszék—bonyhádi út kereszteződését sem... Az elsőfokú építési hatóság mérnöke: — Nem egyezhetünk bele, hogy a Kossuth utcába tereljék az 56- os út forgalmát. Az állomás környéke rendezetlen, a tervben erre is választ kellett volna adni. Az élő vízfolyásba szennyvizet nem lehet beengedni. Ismét a MÁV képviselője: — Javasolom, hogy a költségeket aszerint osszuk meg, hogy ki, mikor, mit épít. Úgy tudom, az eszéki utat a közeljövőben átépítik. — A közeljövőben nem várható az út átépítése, amennyiben erre sor kerül, akkor is az út a községet megkerüli — válaszolja a közúti mérnök. A Szekszárdi Állami Gazdaság képviselője kéri, hogy megmaradhasson a gyümölcsosztályozó- ja, mert a jövőben még több árut kell indítaniok. S ezután a községi tanács képviselőjére kerül a sor hogy elmondja véleményét. — Nem lehet megengedni, hogy a szennyvizet nyílt vízfolyásokba vezessék, mert a Cigánypatak keresztülfolyik a község lakott területén. Az állomás közelében egyébként is 30 centiméterre van a talajvíz. Lakást a tanács nem ad — miből is adna. Ellenben a MÁV rendelkezésére bocsát öt telket, az állomáshoz közel, hogy építeni tudjon saját házainak szanálása helyett. A Kossuth Lajos utcába a forgalmat nem lehet bevezetni... Az igazgatóság képviselője, aki a tervmódosítást készítette: — Nem úgy kell tekinteni a MÁV-ot, mint egy fejőstehenet, és ha így lesz. akkor Bátaszéket kihagyjuk, levesszük a napirendről a kérdést és elmegyünk. Tessék. diktálják kifogásaikat, tessék ... A tárgyalás váratlan fordulata, a hang, felkavarja a kedélyeket. A megyei tanács, a különböző szervek képviselői egymás után ugrálnak fel, kikérik a hangot, a kioktató, a flegma módszert, ahogy semmiképpen sem illik egy ilyen fontos tárgyaláson a vitapartnerekkel beszélni. Nehezen csitulnak a felbolydult kedélyek... Újabb kérdések következnek: Megbeszélték-e a felújítási tervet, az UVATERV, illetve a várostervező képviselőivel? A válasz: nem! Pedig már készen van egy előzetes terv a község rendezéséről ... A helyszíni szemlére kerül a sor. A tervezett felüljáró építésénél több mint félmillió (!) köbméter földet kellene megmozgatni. És még ehhez jön a felüljáró híd költsége. Folyik a vita kint a terepen is. Több mint harminc szakember mondta el véleményét. Egyik — igen helyesen — javasolta, hogy magasított peron legyen. Hisz a személykocsik lépcsője a nemzetközi szabványhoz kezd igazodni. * A bizottság az állomás egész területét bejárta. Sor kerülhet a jegyzőkönyv elkészítésére is. A különböző szervek képviselői — (kár, hogy a meghívottak jelentős része az igen fontos tanácskozáson nem jelent meg, sajnos, hogy a meghívókat küldők nem is tudták, hogy Bátaszék nem járási székhely, és így nem is lehetnek a községben járási szervek, stb.) — j egyzőköny vezik észrevételeiket. A bátaszéki állomás felújításának első lépése megtörtént. Most a tervet, a sok hasznos észrevétel után, átdolgozzák. Egyeztetések, tárgyalások következnek. És két év múlva felvonulhatnak az építők, hogy korszerűsítsék a bátaszéki vasútállomást... — pálkovács — E Pontosan négy hónappal ez- “ előtt kezdték el a termelést a tamási ORION-üzemben. Az 5 első hónapok tapasztalatairól £ beszélgettünk Mihályi István s igazgatóval. r: — Augusztus. illetve szép-' E tember havi termelésünk még -- előírt program nélkül történt. " A célunk az volt, hogy dol- E gozóink megismerkedjenek az E üzemi élettel. Először októberit ben kaptunk programot, ame- 5 lyet teljesítettünk, ugyanúgy E a novemberit is. E Megfelel-e a termékek mi- E nősége az előírt követeiméit nyéknek? ~ — Termékeink minősége ~ semmivel sem rosszabb, mint E a többi gyáregységé. vagyis E előfordulnak kisebb minőségi E hiányok, azonban ezek nem E jelentősek. E — Hogyan alakult az elit múlt hónapokban a gyáregység s létszáma ? E — A produktív dolgozók lét- E számát figyelembe véve, jelű lenleg 55-en dolgoznak az E üzemben, de januártól újabb E 20 dolgozót veszünk fel. A telit jes létszámot — 250 fő — elő- reláthatólag jövő év közepére E éri el az üzem. E — Ezek szerint akkor a rajt = sikeresnek mondható? E — Elégedettek vagyunk. E Dolgozóink becsületesen, szív- E vel-lélekkel segítik egymást. E Igen jó a közösségi szellem. S E ennek eredménye is lesz: ja- Ej nuár elején kiosztjuk az első E jutalmakat, mintegy 12 ezer E forintot. Eddig várakozáson ~ felül sikerült minden. Rémé- E lem ilyen lesz a folytatás is. = i—ó lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Százhuszonegy lakás terven felül Eredményes esztendőt zár az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat Az. építkezések többségén szü- ható az év végéig. A tervtúltel- netel a munka ezekben a napok- jesítés zöme a lakásépítésben kőbán. Az 6VM Tolna megyei Ál- vetkezett be, a vállalat eredeti lami Építőipari Vállalatnál is él- programján felül 121 lakást építek a miniszteri utasítás adta le- tett fel és adott — illetve ad — hetőséggel, a két ünnep közti át. Az idén jelentős előrehaladás munkaidőt előre ledolgozták, így történt a vállalat központi tele- karácsony és újév között csak pének kialakításában, elkészült egy-két fontosabb munkahelyen az új, 300 személyes építőipari dolgoznak. És természetesen, szálló, megkezdték az étkezde mindenütt végzik az év végi lel- építését, több műhely és raktár tarozást, néhány építkezésen pe- megépítéséhez fogtak hozzá, bedig — ahol befejezték a mun- fejezéshez közeledik az iparkát —, megtartják a műszaki át- vágány építése is, aminek mű- acjást, szaki átadására és üzembehelye“ A vállalat eredményes észtén- még a téli hónapokban ss.tnss.'usrssa év“ ^ r-r , K sére csak a jovo hónapban beteljesítette es az előzetes sza- rQj sori az előzetes adatok arra mítások szerint mintegy tíz- mutatnak, hogy a vállalat nyere- milUó forintos túlteljesítés vár- seggel zárja az esztendőt. VILÁGHÍRŰ a dunaföldvári stílbútor 1966-ban ,köael — liio, 1967-ben pedig több mint két és félmillió forint értékben exportált stílbútort és fatömegcikket a Dunaföldvári Faipari Ktsz. Túlzás nélkül állíthatjuk: a szövetkezet termékeivel nemzetközi hírnevet szerzett, hiszen ma már Európában és Amerikában egyaránt elismerőleg nyilatkoznak a dunaföldvári bútorokról. — Két évvel ezelőtt, amikor exportra kezdtünk dolgozni, azt mondtuk: olyan bútorral kell megjelennünk a nemzetközi piacon, amely minden tekitetben állja a versenyt. Ez sikerült is. Bútoraink minősége nemzetközileg elismert, termékeink ma már igen keresettek. , Külföldi megrendeléseink száma évről évre növekszik. Végeredményben tehát, amit célul tűztünk magunk elé, azt elértük — mondja Nagy Ferenc, a ktsz elnöke. A szövetkezetben mindössze hetvenen dolgoznak, de dolgozhatnának akár száznegyvenen is, ha... — .. .ha évek óta húzódó problémánk, a helyiség kérdése megoldódna. Sajnos, saját erőnkből képtelenek vagyunk előre lépni. Jelenleg is van 30 ezer forintunk, amelyből akár azonnal is vásárolhatnánk telket. Jövőre pedig másfél millió forint áll majd rendelkezésünkre egy gépcsarnok felállítására. Telket azonban sajnos nem tudunk venni. Ami nekünk megfelelne, az a község távlati tervében már foglalt, amit viszont a község adna. az nekünk nem felel meg — mondja Plávity Istvánné, a ktsz főkönyvelője. — A község 15 éves távlati rendezési tervében a szövetkezetek részére kijelöltek a szélső házaktól mintegy négy-öt kilométerre lévő, nyers területet, amely még közmű vési tve sincs. Olyan hatalmas úttörő munkát kellene itt végeznünk, amelyre képtelenek vagyunk. Sajnos, ma már arról sem lehet szó, hogy a három dunaföldvári szövetkezet közős erővel települjön ki a kijelölt területre, mivel a gumiipari ktsz helyiségproblémája jövőre megoldást nyer, az építőipari és cemen táru -kész! tő ktsz pedig a közelmúltban vásárolt egy telket és ott már építkezik is. Tehát egyedül maradtunk — veszi át ismét a szót a szövetkezet elnöke. | A szövetkezet mári968■ ban, élve az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel, nagy lépést tehetne előre. Ennek azonban egyetlen alapvető feltétele egy csarnok, amelyben a szövetkezet valamennyi gépiét elhelyezhetné. Jelenleg nem kevesebb, mint nyolc helyen dolgoznak a szövetkezet gépei. Ez pedig nem gazdaságos. A községi tanács is jól ismeri a faipari ktsz problémáját: — Véleményünk szerint a szövetkezeti ipar részére a község 15 éves rendezési tervében kijelölt hely megfelelő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a községi tanács mereven ragaszkodik korábbi elképzeléséhez, álláspontjához. Várjuk a ktsz vezetőségének javaslatait, amelyeket majd közösen megvitatunk. Azonban azt is meg kall mondanunk. hogy a siker érdekében több utánjárás és fáradozás szükséges a ktsz vezetői részéről. Úgy, ahogy azt a másik ktsz-ek tették. Nekünk is az az érdekünk, hogy erősödjék a szövetkezet, amely az eddigi munkájával bizonyította létjogosultságát — mondja Szegvári János, a községi tanács vb-titkára. Mint a nyilatkozatokból is kitűnik, a szövetkezet és a község érdeke azonos. Azonban ez az érdekazonosság önmagában még kevés, mint ahogy azt az építőipari és cementáru-készítő ktsz példája is bizonyítja, elsősorban a szövetkezet vezetőinek kellene alaposabban körülnézni, keresni a lehetőségeket. Ahhoz, hogy a szövetkezet az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél jobb eredményeket érjen el, feltétlen szükséges az előrelépés. A gépek gazdaságos kihasználása érdekében, feltétlen szükséges egy olyan gépcsarnok felállítása, ahol az eddigi, kézzel végzett anyagszállítások kiküszöböl hetők, I Közel két éve. ho§y a — ...........—.... szövetk ezet vezetői érzik, hogy kellene valamit tenni. Próbálkoztak is, azonban az eddigi sikertelenség mintha kedvüket szegné. Pedig, mint ahogy azt a községi tanács vb-titkára is mondta, ők sem ragaszkodnak mereven eredeti elképzelésükhöz, ez pedig annyit jelent, hogy a szövetkezet vezetőinek konkrét javaslatán múlik, hogy mikor születhet meg a rég várt megegyezés, amelyet mind a szövetkezet, mind a község érdeke megkíván. Sz. L. f