Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
1 l 1967. december 21. TOT.NA MEGYEI NEPttfSAO 3 Százhuszonhétmilliós állami támogatássá I Megfékezik a szekszárdi szőlőhegy pusztulását A szekszárdi szőlőhegy évezredes történetének legnagyobb állomásához érkezett: elkészült az erózióvédelmi program, s ennek alapján a következő évben meg is kezdődik a milliókat kitevő védelmi intézkedés, fejlesztés. A rekonstrukciónak — amelynek szükségességéről évek óta minden fórumon nagyon sok szó esett — ez a kulcsa, gerince. A szekszárdi szőlőhegy fejlesztésének ugyan számos más része is van, ezek azonban éppen az erózió- védelmen keresztül függnek ösz- sze leginkább. A program megvalósításában az állami gazdaság, a termelőszövetkezetek, a magántermelők egyaránt érdekeltek, de érdekelt benne maga a város, mint település is. Nem véletlen, hogy a megye és a város párt- és állami szervei, de különféle országos szervek képviselői is, megkülönböztetett gonddal foglalkoznak e problémával, egyengetik a megvalósulás útját. A programot Kiss Andor irányításával készítette az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet kollektívája. Kiss Andor a szüreti napok keretében már tartott egy előadást erről a szekszárdi megyeháza nagytermében. Most pedig már a kész program rendelkezésre áll A tervezői munka a megye és a város vezetőivel, szakembereivel való tanácskozás alapján indult meg. Egy sor részkérdést már korábban megvitattak, így a program az egyes részkérdésekben már tükrözi a helyi állásfoglalást is. Sok kérdésben persze még ezután kell véglegesen dönteni. Kiss Andor körülbelül a következőképpen vázolta a szekszárdi szőlőhegy helyzetét: Az 1930-as években a szekszárdi szőlőterület nagysága 4500 hold volt, a múlt évben 2685 holdat tett ki. Negyvenévesnél fiatalabb tőke- állomány 500 holdon található, Öt-tíz évig még gazdaságos a művelése 790 holdnak, már jelenleg sem gazdaságos a művelése mintegy ezer holdnak, s ezen felül több száz holdnyi parlagterület is található. Az 1930-as években egy-egy őszön 6,7 millió liter bor termett 67 millió forint értékben, a múlt évben 2,7 millió liter 27 millió forin^ értékben. Nemcsak a szőlőterület és a termés pusztul állandóan, hanem maga a termőtalaj is vékonyodik az erózió következtében, a szőlő- terület zsugorodása nem utolsó sorban éppen ennek a következménye. A szőlőhegyről évente körülbelül 150 ezer köbméter talaj kopik le. Nos. ezek a tényezők együttesen teszik szükségessé az egész szekszárdi szőlőhegyre kiterjedő védelmet és tervszerű fejlesztést Az állami gazdaság már tett ugyan komoly erőfeszítéseket, ezek jó része megfelelőnek is bizonyult, sőt a tsz-ek is egyre inkább mozgolódnak — megfelelő, távlati célokat is szolgáló eredmény azonban csak az egész szekszárdi szőlőterületre kiterjedő védekezéstől és egybehangolt, tervszerű fejlesztéstől várható. Ez kezdődik most. A szőlőterületen úgyszólván minden zegzúgot felmértek, feltérképeztek, s a számításoknál a tényezők egész sorát vették figyelembe. Meghatározták, hogv hol milyen formában lehet megszüntetni a szurdikokat, vízmosásokat, hol, milyen vízlevezető vei lehet a minimálisra csötykeri teni a termőtalaj erózióját, hol, milyen úton bonyolítható le a közlekedés, hol, milyen tereprendezés szükséges stb. Mindennek a beruházási költsége 175 millió forintot tesz ki, a kivitelezés pedig — figyelembe véve a kapacitáslehetőségeket — éveket vesz igénybe. Mindenekelőtt felvetődik a kérdés, honnan fedezhető ez a meglehetősen magas összeg. A beruházási programból ez is kiderül. Az állam különböző címéken mintegy 127 millió forint támogatást ad e beruházás megvalósításához. Negyvenötmillió forint hitel is biztosítható, így az az összeg, amit a saját zsebből kell kifizetni, egy-két millióra zsugorodik össze. Az erózió- védelmi beruházás megvalósításának a pénzügyi feltételei tehát adottak. Amint Kaposi István, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője közölte, a kivitelezői kapacitás is biztosítva van a következő évi programrész megvalósításához. A beruházók a következő szervek: a Sárköz-Völgységi Vízgazdálkodási Társulat, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz, a Garay János Tsz, a Jóreménység Tsz, a Szabadság Tsz, a Szekszárdi Állami Gazdaság és a szekszárdi Szőlőtermelő Szakcsoport. A munkálatok a baranyavölgyi, a jobbremetei és a rövidvölgyi részen kezdődnek.' Hosszas tárgyalások után térképre rögzítették azt is, hogy melyik részen terjeszkedhet az állami gazdaság, hol telepíthetnek a termelőszövetkezetek és höl a magánosok. Ez volt az egyik legnehezebb probléma, hiszen a szekszárdi szolővidéken kialakult speciális viszonyokból kellett kiindulni, nem pedig a mechanikus szempontokból. Semmiképpen sem lehet kikapcsolni a magán- termelőket, a jelenleg meglevő értéket sem lenne célszerű megsemmisíteni, mert az rendkívül nagy költségkihatással járna, s nem lenne arányban a fejlesztés várható hasznával. Az érdekeket összhangba kell hozni A nagyüzemek céljaira a már részben saját tulajdonukban, használatukban szereplő területeket jelölték ki, részben pedig olyan periférikus területeket, amelyeken már nincs, vagy alig van szőlőkultúra. Itt az a tényező is számításba került, hogy a nagyüzemeknek nem számít a néhány kilométerrel nagyobb távolság, s ők egyéb okokból is inkább ezt választották, mint a város közvetlen közelségét. A jelenleg magánosok tulajdonában, használatában levő területek túlnyomó részét tehát semmiképpen sem érinti a nagyüzemek terjeszkedése. Az erozióvédelemmel kapcsolatos vízelvezetők, utak, gátak stb. építése sem befolyásolja őket ilyen szempontból, mert azok többnyire a jelenlegi szurdikok, vízmosások, utak helyén lesznek. Már a tárgyalások idején is tükröződött a megye és város párt- és állami vezetőinek az a józan megfontolása, hogy a termelők, tulajdonosok felesleges háborgatása, a szőlőhegy felesleges bolygatása csak kettétörné a néhány év óta szépen bontakozó termelési kedvet, biztonságérzetet, márpedig az egész fejlesztés el sem képzelhető enél- kül. Az a cél, hogy a technikai intézkedésekkel párhuzamosan tovább nőjön, a termelési biztonság és a termelési kedv. A szekszárdi szőlőskertek terepviszonyai olyanok, hogy sok terület nem is hasznosítható másképpen, mint háztáji gazdaság formájában. Ez viszont azt is jelenti, hogy a háztáji gazdaságokon keresztül feltárul egy csomó olyan kézi munkaerő, ami a nagyüzemeken keresztül nem jöhetne számításba, s géppel sem pótolható. Ezzel eljutottunk a fejlesztés egyik nagy problémájához, a birtokviszonyokkal, kisüzemi művelési formákkal kapcsolatos részhez. Már eddig is nagyon sok szó esett róla, okos javaslatokban sem volt hiány, az egyik legnagyobb problémát azonban most is ez jelenti. A nagyüzemek tervezett terjeszkedésének, fejlesztésének a lehetőségei viszonylag könnyen megteremthetők, itt viszont közel sem ilyen egyszerű a helyzet. A földjogi törvény ugyan sok mindent a helyére rakott, meg is könnyített, mégis itt lehet legnehezebben előrelépni. Az egyéniek részére kijelölt terület általában a várost közvetlenül övező részen húzódik. A szőlős- gazdák a város közelségében lévő területeken könnyűszerrel tudnak boldogulni. De hogyan, milyen formában? Aki tulajdonos, azzal nincs különösebb baj, mert műveli, sőt újratelepítheti területét az általános fejlesztési tei’vek értelmében. A terület jelentős része azonban elhagyott, vagy a nagyüzemek szétszórt tulajdonát képezi. Hasznosításukat a szétszórtság és más szempontok egyaránt nehezítik. A nagyobb területre kiterjedő önkéntes földcsere nemigen jöhet számításba, mert rendszerint nem biztosítható ugyanolyan jellegű és értékű csereingatlan. Ugyanakkor számításba vették e területeken a kert- szövetkezeti módszert. Ehhez azonban nagyobb legalább 50— 100 holdas összefüggő terület lenne szükséges. Van egy másik számításba vett forma is: a néhány száz négyszögöles nagyságokban való értékesítés és hasznosítás. E formák mindegyike iránt nagy az érdeklődés, mindkét forma alkalmas lenne arra, hogy akár egész emberöltőre termelési biztonságot adjon s az emberek százai szőlőtermesztésre hasznosítsák a szabad idejüket. Az elgondolásoknak a fizetést kiegészítő szerepe sem lebecsülendő. Csakhogy a terület bi"‘0’-'"ásénr.k feltételei bonyolultak. Ha kisajátítással akarnának biztosítani egy 50—100 holdas területet, akkor fizetni kellene a kisajátítási költséget. Amikor keresték a területet a nagyüzemi gazdaságok részére kiderült, hogy egyes részeken a 100—120 ezer forintot is elunté p®v hold terület átlagos kisajátítási költsége. Ezt pedig nem bírja el sem a nagyüzem, sem a kertszövetkezet, de az állam sem biztosít ilyen célra pénzt. A szétszórt formában való hasznosítás pedig csak személyi értékesítés formájában jöhet számításba. Ahol van két- három holdnyi összefüggő terület, azt felparcelláznák néhány száz négyszögöles részekre, s értékesítenék. Ennek is, a kertszövetkezetnek is meg kellene teremteni a lehetőségét, mert mindegyik iránt volna igény. Ez azonban még további tárgyalások, határozatok és pénzügyi szempontok függvénye. BŐDA FERENC ifjúsági nagygyűlés Szekszárdon a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadstási Front megalakulásának 7. évfordulója alkalmából A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítása Front megalakulásának 7. évfordulója alkalmából szerdán reggel vendég érkezett a KISZ Tolna megyei Bizottságára: Nguyen The Quang dél- vietnami fiatal, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul. Délelőtt a KISZ megyei bizottságának munkatársai . al megtekintette a szekszárdi bőrdíszműüzemet, majd délután a Tolnai Selyemgyárba látogattak. Az évforduló alkalmából szerdán este hét órakor ifjúsági nagygyűlés volt Szekszárdon, a városi művelődési ház nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a szekszárdi fiatalok. A nagygyűlést László Antal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt: Király Ernő, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Szendéi Imre, a szekszárdi városi tanács elnökhelyettese, a városi KISZ-szervezetek képviselői. László Antal megnyitó szavai után Király Ernő, a KISZ Tolna megyi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Szólt az amerikai agresszió ellen küzdő hős vietnami nép harcáról, történelméről, s kiemelte, milyen nagy szerepe volt ebben a harcban a 7. évfordulóját ünneplő Dél-vietnami Nemzeti Fei- szabadítási Frontnak: „Az eddig eltelt hét esztendő nagyszerű sikerei bizonyítják, hogy a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front betölti történelmi hivatását politikai és szervezeti szempontból egyaránt jelentős erővé fejlődött, képes a népet vezetni és dönteni a jelenleg; korszakban a nemzet történelmi fejlődésének útjáról” — mondotta Király Ernő, majd arról a világméretű szolidaritásról beszélt, amellyel a békeszerető népek a vietnamiak harcát támogatják. — A vietnami nép iránt érzett szolidaritásunk szerény jeléül az elmúlt másfél évben megyénk lakossága — nem utolsó sorban ifjúságunk — a vietnami műszakokban végzett társadalmi munka értékeként közel egymillió forintut gyűj- • tölt össze, illetve küldött a vietnami alapra. — mondta Király Ernő. Az ünnepi beszéd után a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára népművészeti ajándékot nyújtott át a vietnami fiatalok képviselőjének, Nguyen The Quangnak, Ezután a vietnami küldött szólt a szelcszárdi fiatalokhoz. Az amerikai imperial istá.-: mélységesen tévedtek, amikor azt hitték, hogy szuronyaikkal, mérgező vegyianyagokkal és mérgező gázokkal, börtöneikkel és koncentrációs táboraikká1 térdre kényszeríthetik népünket és új gyarmattá, katonai támaszponttá változtathatják országunkat, — mondta. Ezután részletesen beszélt azokról a sikeres harcokról, amelyben Vietnam népe 40 ezer agresszort tett harcképtelenné és 21 ellenséges zászlóaljat semmisített meg. Elmondta: a katonai sikerek mellett a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front nagyszerű eredményeket ért el a felszabadított övezet kiterjesztésében és építésében is. A kis erdei bázisokból kiindulva a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ma már Dél- Vietnam összterületének négyötödét és az összlakosság kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. A felszabadított övezetben szakadatlanul nő a nép életszínvonala. Nguyen The Quang beszédé nek befejezése után ajándékot nyújtott át a Tolna megyei fiataloknak, majd pol-beat dalok megyei fesztiváljára kerül sor. Meggyorsult a megye szövetkezeti iparának fejlődése Kibővített választmányi ülés a KISZÖV-nél TegnaD délelőtt ülést tartott a KISZÖV választmánya, amelyen a választmányi tagokon kívül több szövetkezeti vezető is részt vett. Gyerő András elnök beszámolója alapján megtárgyalták a megye kisipari szövetkezeteinek 1967. évi tevékenységét, valamint a jövő évi tennivalókat. Fenyvesi Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről tájékoztatta a választmányt. Mind á beszámolókból, mind az ezt követő vitából kitűnt, hogy a megyei szövetkezeti iparának fejlődése meggyorsult az idén. Ez többek közt annak eredménye, hogy a szövetkezetek már második éve gazdálkodnak csökkentett számú, központilag kiadott kötelező tervmutatóval, mintegy „előbbre hozva” az új gazdasági mechanizmus néhány elemének bevezetését. A szövetkezetek eredményes gazdálkodása mindenekelőtt a nyereség alakulásában mutatkozik meg, a termelési értékhez képest mintegy két százalékkal magasabb a nyereség az előző évinél. Az első háromnegyed évben 27,5 százalékkal termeltek többet a ktsz-ek, mint a múlt év azonos időszakában. Á termelés a munkaigényesség irányába iciódolt eh főként nagyobb mennyiségű bérmunka vállalása következtében. Ez azért is következhetett be, mert most már nem elsődleges szempont a mennyiségi növekedés hajhászása. Minden tevékenységben fejlődés következett be, mégpedig általában nagyobb mértékű, mint amekkora az országos szóvetke-e- ti átlag. Exportra — januártól október végéig, tehát 10 hónap alatt — egyharmadnyival többet termeltek, mint a múlt. év azonos időszakában, exportértékesítés tekintetében a megye szövetkezeti ipara a tizenkilenc vidéki KISZÖV közül a negyedik helyen áll. Jelentős segítséget nyújtotta!: a szövetkezetek a megye foglalkoztatási problémáinak megoldásához, háromnegyedév alatt ösz- szesen több mint ezer fővel nőtt a dolgozók száma. Bedolgozókból 217-tel foglalkoztatnak többet a szövetkezetek, mint a múlt év ben. Beruházásra 20 millió forintot használtak fel, elsősorban ez tette lehetővé az ezer főj létszám- növelést, azonban megállapította azt is a választmány, hogy a beruházások felhasználása míg min dig nem eléggé hatékony. Számos intézkedést tettek az új mechanizmusra való felkészülés érdekében, a beszámolót követő vita elsősorban ezekkel foglalkozott. Többen felvetették a szövetkezeti társulások továbbfejlesztését, több felszólaló hangsúlyozta a szövetkezeti te> vek. üzemi részlettervek fontosságát.
