Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

t

I

2

tolt?a megyei nettijsag

1967. december 21.'

(Folytatás az 1. oldalról.)

a veszélyek ellen felsorakozó erőket szilárdítja, s a béke megmentésének esélyeit növeli.

Péter János végezetül kérte, hogy az országgyűlés a szerződést iktassa az ország törvényei közé.

Péter János beszédé után Mi- hólyfi Ernő budapesti képviselő, az MSZBT elnöke, a törvényja-s

vaslat előadója bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága megtárgyalta, elfogadta és úgy döntött, hogy az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja a> szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot.

Mihályfi Ernő részletesen szólt a szerződés jelentőségéről, majd több felszólalás után Komócsin Zoltán Csongrád megyei képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott- ág titkára emelkedett szólásra.

— hangoztatta Komócsin Zoltán.

Beszéde befejező részében megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados jubileumáról, majd hangsúlyozta, hogy az országgyűlés nem csupán alkotmányos jogát és kötelezettségét teljesíti, hanem ünnepélyes keretek között előretekint a magyar—szovjet barátság jövendő útjára amikor törvénybe iktatja a szerződést.

Ezután több felszólalás hangzott el, majd határozathozatal kp vetkezett.

Komócsin Zoltán felszólalása

Az országgyűlés a magyar- szovjet barátsági, együttművaslatot egyhangúlag elfogadta.

Felcsattant a taps, majd az elnöklő Kállai Gyula népünk testvéri üdvözletét, forró jókívánságait tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért vívott küzdelemhez, a kommunizmus építéséhez.

Ezután ebédszünet következett.

Bevezetőben utalt arra, hogy a most törvénybe iktatásra javasolt szerződés hazánk, népünk számára összes egyezményeink közül a legfontosabb, a legnagyobb jelentőségű. Ebből következik, hogy az országgyűlés törvényalkotó munkájában a mai napon a szokásosnál nagyobb, jelentősebb tettet hajt végre.

Komócsin Zoltán a továbbiak során emlékeztetett arra, hogy a magyar' nép számára 1945-ben a szovjet hadsereg győzelmei nyomán vált lehetővé az ország önállóságáért és függetlenségéért vívott négy évszázados harc Sikeres befejezése. Ma rendíthetetlen erők védik és biztosítják hazánk nemzeti önállóságát és függetlenségét. Magyarország önálló, független államként köt nemzetközi szerződéseket — mondotta Komócsin Zoltán —, lép szövetségre más országokkal, így .a Szovjetunióval is.

A nemzetközi és a kétoldalú szerződések, mindenekelőtt hazánk szövetsége a Szovjetunióval, a legnagyobb külső biztosítéka nemzeti önállóságunknak és függetlenségünknek.

Komócsin Zoltán a továbbiakban rámutatott: politikai kapcsolatainknak az a fő jellemzője,

. hogy a szocializmus és a kommunizmus építésének, a nemzetközi politikának és a nemzetközi munkásmozgalomnak minden lénye- . ges kérdésében teljes az egyetértés pártjaink és kormányaink •között. Ezután a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról beszélt, majd a szerződésnek azt a pontját méltatta, amely kimondja, hogy a szerződő felek a mindkét ország érdekeit érintő fontos nemzetközi kérdésekben tanácskoznak egymással és közös álláspont szerint járnak el.

Komócsin Zoltán a következőkben utalt arra, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult és kiélezett, aminek legfőbb oka az amerikai imperialisták agresszivitásának növekedése. Ezzel kapcsolatban beszélt a vietnami kérdésről, s rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint elfogadni a VDK és a DNFF vezetőinek ajánlatát a békés megoldásra.

A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt egy-másfél év alatt a kommunista és munkáspártok körében megerősödött az egység iránti igény. A testvérpártok túlnyomó nagy többsége különösen fontosnak tartja az akcióegység fokozását, a vietnami nép harcának támogatását. Napirendre került valamennyi kommunista és munkáspárt egységének, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és az ösz- szes antiimperialióta erők egységének megerősítése az imperializ" museal szemben folytatott harcban. A kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozásának megvalósítása útján új szakaszt nyitott a 18 testvérpárt közleménye, melyben javasolják a teetvérpártok konzultatív találkozójának összehívását Budapesten.

A magyar kommunisták számára öröm és megtiszt?Hetés. egyben internacionalista kötelezettségvállalás az. hogy Budapesten kerül sor a tesf- vérpártok találkozójára

Vályi Péter bevezetőben megemlítette, hogy a közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja a gazdasági tervekről és az állami költségvetésről szóló tájékoztatást. Különösen nagy a várakozás most, amikor széles körű, történelmi jelentőségű gazdasági reformot hajtunk végre. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány évben gazdaságirányítási rendszerünk a reform egyes elemeivel már korszerűsödött. majd így folytatta:

Az 1968-as év gazdasági terveinek, költségvetésének és a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének kidolgozásakor figyelembe kellett venni, hogy

— a magasabb fogyasztási, felhalmozási és termelési szint miatt megnövekedett az importigény is, de az export- növekedés ezzel nehezen tartott lépést;

— a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt, az árukereslet a korszerűbb ipari termékek irányába tolódott el, s a termelés ezt a keresletváltozást nem követte megfelelő ütemben;

— a tervezettnél többet fordítottunk beruházásokra, mégis néhány jelentős üzem termelésbe lépése elhúzódott; a beruházások hatékonysága sem javult kielégítőéin.

Munkánk során számolnunk kell ezekkel a problémákkal. De azzal is, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoznak ki.

Elmondotta a továbbiakban, hogy a költségvetési javaslat összeállításánál a szokásosnál nagyobb gondot okozott a bevételek és kiadások összehangolása. A törvényjavaslatból látható,

— folytatta Vályi Péter —, hogy ésszerű takarékoskodásra törekedtünk és nem törekedtünk minden áron arra, hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat; az előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt mutat. Az volt a célunk, hogy

a költségvetés egyensúlyával szemben támasztott követelményt alapos mérlegelés után kellő összhangba hozzuk azzal a fontos, politikai jelentőségű várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerre való átmenet gazdasági és társadalmi zökkenők nélkül menjen végbe.

Beszédét ezután így folytatta: — Az 1968. évű költségvetés bevételi előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központosítható társadalmi tiszta jövedelem csökkenése ellenére több mint 30 százalékkal magasabb az 1967. évi bevételi előirányzatnál.

Az állami költségvetés bevételeinek túlnyomó része továbbra is a vállalatoktól és szövetkezetektől származik, annak ellenére, hogy a vállalatok és szövetkezetek a náluk realizálódó nyereségnek mintegy 60 százalékát fizetik csak be a központi nénzalapba. az eddigi 85 százalékkal szemben. A költségvetést megillető jövedelmek több mint 42 százaléködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjaka a lekötött eszközök és kifizetett bérek utáni járulék. A forgalommal arányosan képződő jövedelmek — forgalmi adó, termelési adó, vám és import forgalmi adó — címén az összes befizetés 28 százaléka, a nyereségadó címén pedig közel 30 százaléka kerül a költségvetésbe.

A kisipari szövetkezeteket az iparvállalatokéhoz, a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedelmi vállalatokéhoz hasonló költség- vetési befizetési kötelezettségek terhelik.

A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakossági adókból. Az adóztatás rendszerében nem történik lényeges változás. Az arányosabb közteherviselés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem változik, de a jövőben a terület nagysága és a művelési ág szerint differenciált adót kell majd fizetni.

A költségvetés kiadási előirányzatainak közel fele közvetlenül összefügg a gazdasági tevékenységgel. A beruházások a kiadások kereken 20 százalékát igénylik, a termeléssel és a forgalommal összefüggő támogatásokra és fogyasztói árkiegészítésekre pedig a kiadások 27 százalékát fordítjuk.

Vályi Péter ezután az új beruházási rendszerről beszélt, majd részletesen szólt a költségvetési beruházási kiadásokról. Kiemelte:

a kormány célkitűzéseinek megfelelően az építőipari tevékenység egyik legfontosabb feladata a lakásépítési program megvalósítása.

A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfelelően — több mint 61 000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyharmada állami erőforrásból valósul meg. A lakosság anyagi eszközeiből végzendő lakásépítkezésekhez az állam mintegy 2,5 milliárd hitel- támogatással járul hozzá.

A pénzügyminiszter ezután arról beszélt, hogy hazánk védelmi képességének fenntartására ős erősítésére az 1968. évi költségvetésben 6,4 milliárd forintot irányzunk elő, rend- és jogb'z- tonsági kiadásokra 4.1 milliárd forintot kívánunk fordítani.

A költségvetés kiadásainak egyenegyedét az állami társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló kiadások teszik ki.

E közös társadalmi szükségletekre előirányzott összeg növekedése 5,9 százalék.

E kiadások növekedése az 1968. évben azonos a nemzeti jövedelemével.

Vályi Péter ezután részletesen szólt a költségvetési szervek pénzügyi szükségletéről. Ezzel 1 ".ocsplrt!-' i többek között el• ■ "'»de14'?

társadatombiztosításra a jövő évben 9 milliárd forinttal

Ebédszünet után az elnöklő Vass Istvánná Vályi Péter pénzügyminiszternek adta meg a szót.

többet fordítunk, mint a második ötéves terv elején,

ami azt jelenti, hogy e költségvetési előirányzat megkétszereződött. Beszélt az egészségügy fejlesztéséről, a kulturális kiadásokról, az oktatási költségekről, a tudományos kutatásokra előirányzott összegről, majd a tanácsok költségvetési előirányzatáról. Hangsúlyozta:

egész pénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése.

Ennek egyik oldala az eddiginél gyorsabb fejlesztés megalapozása, másik oldala a forint stabilitásának biztosítása, a pénz vásárlóerejének megőrzése, nemzetközi tekintélyének erősítése.

A gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, a tervkoncepciók megvalósulását a jövőben a szabályozók egybehangolt működésével fogjuk biztosítani. Ennek főbb elemei: egyfelől 'a költségvetés. másfelől a közgazdaságipénzügyi szabályozó eszközök.

A legfőbb szabályozó eszközök az árrendszerben, a jövedelemszabályozás rendsze-1 rében, a hitelrendszerben, a külkereskedelmi és devizarendszerben érvényesülnek.

Az árreform fő célja, — hangsúlyozta Vályi Péter — hogy az árarányok és a költségarányok közeledjenek egymáshoz.

Ezután arról beszélt, hogy az árreform figyelembe vette az életszínvonal-politikai elhatározásokat. Ennek kapcsán beszélt a forgalmi adó reformjáról, majd ígv folvfnfta:

A hatósági árak körében tervezett árcsökkentések a következő területekre terjednek ki:

csökken egyes alapvető élelmiszerek ára.

Például kilogrammonként 66 forintról 50 forintra csökken a vaj. átlag 18 százalékkal a sajtfélék, kilogrammonként 1 forinttal a cukor, kilogrammonként 3—4 forinttal a vágott csirke ára. Leszállítjuk néhány háztartási vegyipari termék árát is, 17 százalékkal a szintetikus mosószerek, átlag 10 százalékkal a szappan árát. Kiterjed az árcsökkenés egyes tartós fogyasztási cikkekre: például 11 százalékkal csökken a rádió és televízió ára, 13 százalékkal a hűtőszekrényé. 11—20 százalékkal egyes háztartási felszereléseké.

A hatósági árak körében ugyanakkor áremelésekre is sor kerül. Az ilyen jellegű árintézkedések körében a jelentősebbek a következők: a bútorok árszínvonala átlag 7,5 százalékkal emelkedik, hogy az árak megfeleljenek a termelési költségeiének. A napilapok ára 20 fillérrel, a hetilapoké valamivel nagyobb mértékben nő. Néhány vas-műszaki cikknél (például centrifuga) áremelés szükséges az állami doPénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése

Vályi Péter pénzügyminiszter beszéde

táció csökkentése miatt. Emelkedik a mosás, vegytisztítás ára 13 százalékkal. Az alapvető szolgáltatások díja — lakbér, közlekedés — változatlan marad annak ellenére, hogy a valóságos költség- arányok ezen szolgáltatások díjának az emelését is indokolttá tennék. Továbbra is megmarad a fogyasztási cikkek ártámogatása az élelmiszeriparban is, a gyermekruházatnál, a tüzelőanyagnál és a Szolgáltatások jelentős részénél, mint a közlekedés, lakás, vendéglátás, posta stb. területén. Az építőanyagok ára is módosul, de úgy, hogy egyes építőanyagok ára emelkedik, másoké csökken. Arra törekedtünk, hogy egy családi ház költségén belül a változások kiegyenlítsék egymást.

A hatósági áremelések együttesen egy év alatt mintegy 830 millió forint terhet okoznak, ezzel szemben a hatósági árcsökkenések több. mint 1600 millió forint megtakarítást eredményeznek.

Együttesen tehát a hatósági árváltozások mintegy 770 millió forinttal kevesebb kiadást jelentenek a lakosságnak.

Figyelembe véve a január 1-i említett árcsökkenéseket és az évközi várható összes árváltozásokat, 1963-ban a teljes kiskereskedelmi forgalomra és szolgáltatásokra vetítve éves átlagban az árszínvonal 1—2 százalékos emelkedése várható, amelyet a bér- és életszínvonal-politikát megalapozó előirányzatok mindenekelőtt a béreik növelési előirányzatában megfelelően, számításba vettek. Ez azt jelenti, hogy az árak változását is számításba véve 1968-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelmének mintegy 3—4 százalékos, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbérének 1,5—2 százalékos növelése valósul meg.

Vályi Péter ezután az áruellátásról szólt, majd arról beszélt, hogy

a jövedelemszabályozás rendszere teremti meg az azonos irányú érdekeltséget a népgazdaság egésze, a vállalati kollektívák és az egyes dolgozók között.

Ezután a hitelrendszer szerepéről beszélt, majd arról szólt, hogy gazdaságunk növekedésének egyik fontos feltétele, hogy az őrsiig fizetési mérlege megfelelően kiegyensúlyozott legyen. Hazánkban a fizetési mérleg alakulásának legfontosabb tényezője a külkereskedelem. Ennek kapcsán kiemelte: a gazdasági reform komoly lépése, hogy a belső és a külső piacok kapcsolatát közvetlenné teszi.

Vályi Péter befejezésül hangsúlyozta:

— A reform a lehetőségét teremti meg annak, hogy a termelésben közvetlenül dolgozók, a gazdálkodó egységek vezetői és a gazdaság irányítói érdekeinek egybehangolásával és munkájának összefogásával túlhaladjuk eddigi eredményeinket. A lehetőség és az érdekeltség azonban még nem minden. Élni is kell a lehetőséggel, mert a legnagyszerűbb törekvések is csak akkor valósulhatnak meg.

A pénzügyminiszter expozéja után dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója, budapesti képviselő mondott beszédet. Többek között elmondotta:

az országgyűlés kilenc aTTan- dó bizottsága tárgyalta meg a javaslatot, s összesen 101 képviselő szólalt fel a vitákban.

Dr. Bognár József beszéde végén javasolta, hogy a költségvetés általános és részletes vitáját vonják össze, amit az országgyűlés elfogadott.

Ezután megkezdődött a vita. amelyben többek között felszólalt Németh Károly, budapesti képviselő, a Budapesti Pártbizottság első titkára is, aki hangsúlyozta: a reform módot ad a szocialista termelési viszonyokban rejlő nagy lehetőségek jobb kihasználására.

Az országgyűlés ma folytatja munkáját.