Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Kormányunk gondos vizsgálat eredményei alapján döntött úgy, — folytatta Péter János, —, hogy a közel húsz éve kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorozatára, hanem az első húszéves ciklus lejártával új szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel.

Péter János ezután utalt arra, hogy szükségesnek látszik új szerződésben megfogalmazni, államközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait, a két ország egymáshoz való viszonyában, belső társadalmi, gazdasági fejlődésében és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. Péter János hangsúlyozta: szükségét látjuk a mai nemzetközi viszonyok között a fegyveres konfliktusok növekvő veszélyei ellen az új szerződés kötésével együtt járó tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettségvállalások erejével

megerősíteni a világméretű katonai, stratégiai vállalkozások szempontjából jelentős földrajzi

Tanácskozik az országgyűlés.

(Bozsán Endre felvétele.)

A közgyűlés elfogadta az ENSZ 1968. évi költségvetését is. A rekordnagyságú költségvetés összege 140 430 950 dollár.

A közgyűlési ülésszak számos kérdésben hozott fontos határozatot. Jelenfos az a felhívás, amely valamennyi országot felszólít a nukleáris fegyverkísérletek minden fajtájának megszüntetésére beleértve azokat a kísérleteket is, amelyeket a moszkvai, részleges atomcsend- egyezmény lehetővé tesz. Ugyanakkor például változatlanul fenntartotta az úgynevezett koreai kérdést és nem foglalt állást a Dél-Koreában állomásozó megszálló csapatok kivonása mellett

A közgyűlés ülésszakán — mint ismeretes —, Magyarországot az ENSZ Biztonsági Tanácsának taigjai közé választották. A magyar küldött megbízatása január 1-én kezdődik és két évre szól.

VL.AO PROLET ARIAL EGYESÜLJETEK t

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA '

XVII. évfolyam 301. szám.

ARA: 60 FILLÉR

Csütörtök, 1967. december 21.

Tanácskozik az országgyűlés

Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk legfőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, to vábbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos Vezetője foglalt helyet.

Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kagyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4. számú választó- kerület országgyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról, vázolta fél évszázadot felölelő, kiemelkedő tevékenységét,

s hangsúlyozta, hogy dr. Mün- nich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal.

A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Lajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács vb-elnöké- nek elhunytéról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének, s az ország- gyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket.

Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően —, bemutatta, s a jelentést a képvise-' lök kézhez kapták. Az ország- gyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután, arról számolt be, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából benyújtott hozzá Péter, János külügyminisz-' ter, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláírt. barátsági, együttműködési, és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, mindkét törvényjavaslatot- megkapták, előzetes tárgyalás céljából, az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között.

Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő:

1. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten, 1967 szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési

' éá kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról .szóló törvényjavaslat tárgyalása;

2. A Magvar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása.

Ezután — napirend szerint — . megkezdődött a . tárgysorozat első ; tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett, 'szólásra.

A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke meg- menthetésének fő biztosítékát. Ilyen nemzetközi helyzetben — hangsúlyozta Péter Ján'os — a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval.

Péter János a továbbiakban a szerződés jelentőségét méltatta, s többek között hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak az a szövetségi rendszere, amelynek a mi barátsági szerződésünk is része, (Folytatás a 2. oldalon.)

Elutaztak a KGST delegációk

A ‘ ; xjapesti ■<jl’"tszakán

részt vett valamennyi küllői, i delegáció elutazott hazánkból.

Szerdán a szovjet küldöttség M. Leszecsko miniszterelnök-helyettes vezetésével a Keleti pályaudvarról, a D. Gombozsav mongol, a G. Weiss NDK, a G. Radulescu román és a T. Colov bolgár miniszterelnök-helyettes vezette delegáció a Ferihegyi repülőtérről utazott el. A vendégeket Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese búcsúztatta. (MTI)

Péter János Varsóba érkezett

Varsó (MTI). Az európai szocialista országok külügyminisztereinek a közel-keleti helyzet megvitatásával foglalkozó értekezlete szerdán 12.00 órától 14.00 óráig ülést tartott. A szerdai második ülés délután 16.00 órakor kezdődött.-Péter János magyar külügyminiszter szerdán a késő délutáni órákban megérkezett a varsói repülőtérre. Ä magyar külügyminiszter részt vesz az európai szocialista országok külügyminisztereinek a közel-keleti helyzettel foglalkozó tanácskozásán.

Péter Dános a magyar—szovjet barátsági szerződés jelentőségéről

Péter János bevezetőben emlékeztetett arra, a mad nemzetközi helyzetnek a sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik.

Ez nemcsak a két ország kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközi összefüggésekre is.

Ebben a szerződésben átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa, Magyarország történelmének alakulása, a magyar és a szovjet nép életének fejlődése és az általános nemzetközi helyzet.

helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát.

Péter János a továbbiakban az elmúlt húsz év nemzetközi eseményeit foglalta össze. Emlékeztetett az 1948. februárjában megkötött barátsági szerződés nemzetközi jelentőségére, beszélt £. gyarmati rendszer felbomlásáról, majd így folytatta:

— Húsz évvel ezelőtt már kezdett kitűnni, hogy a második világháború romjaiból két nagyhatalom döntő jelentőségű szerepe

bontakozik ki: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok. Kiemelte: a két évtized sokféle külső és belső megpróbáltatásai után

a Szovjetunió az emberiség jövőjét képviseli, legmodernebb hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet formálásában, míg az Egyesült Államok ebben a húsz évben épp az ellenkező irányba haladt.

Véget ért az ENSZ-közgyülés munkájának első szakasza

New York (MTI). Szerdán hajnalban az ENSZ közgyűlésének 22. ülésszaka' -felfüggesztette munkáját. A közgyűlést előreláthatólag márciusban vagy áprilisban hívjgk ismét össze. A pontos dátumot a genfi leszerelési értekezlet munkájában elért eredményektől függően állapítják meg. A Reuter szerint a közgyűlés ülésszakának második szakasza a következő kérdésekre összpontosítja figyelmét:

1. a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozása;

2. Délnyugat-Afrika kérdése;

3. a közel-keleti helyzet.

Az ülés Corneliu Mainescunak,

a közigyűlés 22. ülésszaka el* nőkének zárszavával ért véget. Manescu hangsúlyozta, hogy a vietnami háború folytatása és a VDK területének bombázása fenyegeti legsúlyosabban a békét. „A világbéke érdekei megkövetelik a háború befejezését és a vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartását”.

Manescu rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet szintén növelte a nemzetközi feszültséget. Felszólította a válságban közvetlenül érdekelt feleket, hogy erőfeszítéseket olyan megoldás keresésére összpontosítsák, amely lerakhatná a tartós béke alapjait.

Az ENSZ közgyűlése kedden este 88 szavazattal, 30 tartózkodással és ellenszavazat nélkül elfogadta azt a határozatot* amely a világszervezet titkárságának munkájában ugyanolyan jogokat biztosít a francia nyelvnek, mint az angolnak.