Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

190*. december 1». tolna megyei NTerrsAo 3 Nem megy gombnyomásra Valamikor akadtak emberek, akik tévedhetetlennek hit­ték magukat. Abban a korszak­ban volt ez, amelyet a súlyos té­vedések, sőt eltévelyedések idő­szakaként tartunk ma számon. Szerencsére ez a korszak már el­múlt, és nem tartott tovább, mint néhány esztendő. Annak az időszaknak emlékei­ből ha mást nem, azt a következ­tetést levonhatjuk, hogy bukta­tók, nehézségek, kitérők nélkül nem megy az új társadalom épí­tése. S csodák csodája, amióta nem akarjuk néhány esztendő alatt felszámolni mindazt az örökséget, amelyet a sok évszá­zados régi, igazságtalan társadal­mi rendszer hagyott ránk, többet változtattunk — előnyére — az or­szágon, mint annak előtte. Ezek az eredmények azt mutat­ják, hogy alapjában nem téved­tünk. amikor ilyen politika alap­ján folytattuk a szocializmus épí­tését. De akármennyi új lakás is épült, még mindig nagy a lakás­hiány. Az életszínvonal még min­dig elmarad attól, ahogyan az em­berek élni szeretnének. Vannak üzemeink, amelyek technológiája alig fejlődött. Vajon ez azt jelenti-e, hogy ezekben a dolgokban tévedtünk volna? Nem. Egyszerűen arról van sző, hogy a legjobb politika, a legoptimálisabb hatékonysággal végzett építőmunka sem oldhat meg mindent egycsapásra. Voltak elképzeléseink, amelyeket legjobb tudásunk szerint, körültekintően alakítottunk ki. de mégsem váltak be teljesen. Akadtak beruházások például, amelyek kétszeresébe, háromszorosába kerültek a terve­A belkereskedelmi zettnek, s nem hozták meg a kí­vánt eredményt. Akadt javítani­való az iskolareform eredeti el­képzelésein is. Az élet, a gyakor­lat olyan kérdéseket, nehézsége­ket vetett fel, amelyeket nem lát­hattunk előre. Vajon tévedtünk-e akkor, amikor nem vettük őket előzetesen számításba? Bizonyos értelemben talán igen, de az ilyesmit mégsem lehet tévedésnek nevezni. Gyakran elhangzik egy- egy új intézkedés nyomán: ,,Ak-, kor azt mondták, most meg ezt mondják”. Nagyon könnyen le­het, — ilyen az esetek többsége — hogy mind a kétszer helyes az álláspont. A változó körülmények tették szükségessé új álláspont ki­alakítását. A lényeg, hogy az alapállás nem változik: a nép ér­dekének szolgálata, az új világ építése. A adták és bizonyára ezután ^ ; akadnak olyan tévedé­"sk, amelyek hanyagságból, felü­letességből. nemtörődömségből fa­kadnak. A közvélemény hosszú !deig követelte, hogy ilyen esetek­ben leeven keményebb és hatá­rozottabb a felelősségre vonás. Sajnos, ez a jogos kívánság azért nem juthatott jobban ér­vényre, mert olyan gazdaságirá­nyítási rendszer körülményei kö­zött dolgoztunk, amelynek útvesz­tőiben sokszor egérutat nyerhet­tek a hanyagok. Az egyéni fele- ’•"sség megállapítása — minden jószándék ellenére — a legtöbb esetben reménytelennek bizonyult. A gazdaságirányítás új rendszere ezen a téren is haladást jelent, Tévedések azonban nyilvánva­lóan ezután is lesznek. Bármeny­nyire is szeretnénk, nem fog miniszter rendelete minden elképzelés maximálisan beválni. S bizony előfordulhat majd — nem is ritkán —, hogy a döntések korrekcióra szorulnak. Végzetessé a tévedések csak akkor válnak, ha valaki makacsul ra­gaszkodik a rosszhoz, a helytelen­hez. Az új módszer olyan kont­roliakról gondoskodik, hogy nehéz legyen tartani a tarthatatlant. [VT aga a gazdaságirányítás új rendszerének koncepciója azonban nem valami tévedés fel­ismerésén alapul. Vannak ugyan­is, akik ezt terjesztik. Az eddig folytatott gyakorlatot nem kell mentegetni, hiszen igazolják azt mindazok az eredmények, amelye­ket elértünk. S éppen e politika helyességét bizonyítja, hogy képes volt felismerni: abban a szakasz­ban, ahová eljutottunk, már csak ú j módszerekkel haladhatunk to­vább. Kidolgozta ezeket az új esz­közöket, s bátran bevezeti. Nem félve attól, hogy olyan intézkedé­sekhez nyúl, amelyek eddig még nem állhatták ki a gyakorlat pró­báját, hiszen még nem alkalmaz­tuk őket. A közgazdasági és poli­tikai elemzés egyaránt azzal biz­tat, hogy az új mechanizmus, az új módszer eredményesen segíti továbbfejleszteni az eddigi vívmá­nyokat, eredményeket. S ha a ta­pasztalatok alapján, az idők fo­lyamán bizonyos dolgokat majd nyilvánvalóan módosítani kell, ez természetes. Azoknak a gondok­nak a helyébe, amelyeket az új körülményekkel sikerült megszün­tetni, bizonyára új gondok kerül­nek majd. Egy biztos: az új mechanizmus nem gombnyomásra működik. Joggal bízhatunk azon­ban abban, ha az a bátorság, amely a reform bevezetését jel­lemzi, szorgalmas, odaadó munká­val folytatódik a mindennapok so­rán, örömmel állapíthatjuk majd meg, hogy minden aggály ellené­a termelői borkimérési engedélyekről re mégsem tévedtünk. Pintér István A „mankókat“ kiküldték, a konzultációs bizottság megalakult Maholnap valamennyi termelőszövetkezet megkapja azt az alapszabálymintát, amely „mankó” az induláshoz, az első lépések megtételéhez. Az új termelőszövetkezeti törvény vég­rehajtásához ilyen módon is segítséget kíván nyújtani a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium. A TOT és a MÉM közö­sen készítette el az alapszabály-mintát, amely ajánlás csu­pán. Egyáltalán nem kötelező figyelembe venni. A termelő­szövetkezetek a kerettörvény szellemében más formában is elkészíthetik, összeállíthatják az új alapszabályt. Az alap­szabály-készítés viszont minden közös gazdaságban kötelező, és érdekes, hogy Tolna megye valamennyi közös gazdasága bgényt tartott a mintára. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya még a múlt hét második felében postára adta valamennyi tsz címére. Ezzel gyakorlatilag is megkezdődött a termelőszövetkeze­tekben az új tsz-törvény végrehajtása. Nem néhány napos, hanem több hónapos munkáról van szó, és még mindig az a legfontosabb, hogy a végrehajtást lebonyolító szövetkezeti ve­zetők pontról pontra, alaposan megismerjék az új tsz-tör- vényt. Nem egyszerű dolog átrágnia magát ezen az ember­nek. Igaz ugyan, hogy megyei és járási tanácskozásokon sor került a tennivalók ismertetésére, a végrehajtással kapcsola­tos ütemtervek elkészítésére, az is igaz viszont, hogy még sok rajta a tanulmányozni való. Az új tsz-törvény alapján valamennyi közös gazdaság új alapszabályt alkot. Országosan tíz—tizenkét termelőszövetke­zetben korábban kezdik meg az új alapszabály összeállítását, elkészítését. A minisztériumnak ugyanis az az elképzelése, hogy ezekre az előmunkálatokra tapasztalatszerzés céljából van igen nagy szükség. A minisztériumi elképzelést a Tolna megyei szakigazgatási szervek is magukévá tették. Ennek megfelelően, egy-egy járásban szintén kijelölték azt a terme- 'őgzövetkezetet, amely a többi közös gazdaságot megelőzve kezdi el az alapszabály-készítést. A zombai, a szakcsi, a du- nakömlődi, a bátaszéki, a pincehelyi termelőszövetkezet és a szekszárdi Garay Tsz vállalkozott ebből a szempontból a ..kí­sérleti nyúl” szerepére. Előfordulhat, hogy az új tsz-törvény értelmezésével he­lyenként fennakadnak. A vitás kérdések megnyugtató rende­zése céljából a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán megalakult a megyei konzultációs bizottság, amely minden, a törvénnyel kapcsolatos ügyben felvilágosí­tást ad, és állást foglal. A végrehajtást illetően folyamatosság és tervszerűség figyelhető meg. Egyelőre az új alapszabály összeállítása van soron, majd ezt követően január 1-e után kezdődik a tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyek sokoldalú rendezése. Ev vége előtt az üzemekben 212 millió nyers tégla Teljesítették tervüket a téglagyárak A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely a tsz- törvény és áz ezzel kapcsolatos kormányhatározat figyelembe­vételével módosította- a" terme­lőd borkimérési engedélyekről szóló korábbi rendelkezéseket. Az intézkedés a szövetkezetek számára jó néhány előnyös vál­tozást tartalmaz. Ezekről a Bel­kereskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Korábban csak az a mezőgaz­dasági üzem kaphatott borkimé­rési engedélyt, amely termésé­nek 70 százalékát az állami pin­cegazdaságnak adta át. A ter­mény forgalmazási rendjéről szó­ló kormányhatározatnak meg­felelően ezt. a megkötöttséget most feloldották. Az engedély­kérelmeket ezentúl nem az üzlet, hanem a mezőgazdasági üzem telephelye szerint illetékes járási tanácshoz kell benyújtani. Az új rendelet értelmében a borkimé­rés! engedély — amely eddig egy évig volt érvényes, s évenként még kellett újítani —, meghatá­rozatlan időre szól. Ezzel — akár­Vasámap délelőtt Bonyhádon, a cipőgyári művelődési otthon­ban került sor a Bonyhádi Ci­pőgyár KISZ-szer vezetőnek „év. záró” ünnepi taggyűlésére, amely­re többok között meghívnák a járási és a megyei KTSZ-bizott- ság vezetőit is. Az ünnepi taggyűlés, amelyen 120 fiatal vett részt, első napi­rendi pontja az idén végzett munka és a KISZ-szervezet te­vékenységének értékelése. A be­számolót Donét Péter, a gyári KISZ-bizoftsá.g helyettes titkára mondta. A Vita összefoglalása után ke­csak a kereskedelem egyéb terü­letein — a borkimérési engedé­lyeknél is azonos elbírálás alá esnek az állami és a szövetke­zeti , vállalatok, _ mezőgazdasági üzemek. A rendelkezésnek ez a pontja egyébként. „ biztonságot nyújt a borkimérésnek, üzemel­tetéséhez lehetőséget ad, ösztö­nöz az üzletek . fejlesztésére. A jelenlegi engedélyek az új ren­delet értelmében automatikusan meghatározatlan' idejű engedé­lyekké változhaíí át, vagyis az év végén már nem szükséges fel­újításuk. A rendelet engedélyezi a bor­kimérések ecetében a mezőgaz­daságii üzemek társulását. A mű­ködő termelői borkimérés más mezőgazdasági üzem borát is for­galomba hozhatja, de erre leg­alább egy gazdasági évre előre megállapodást kell kötni. Ugyan­csak lehetővé teszi a rendelet az eddigiektől eltérően, a poharazó jellegű borkimérésekben 4. osz­tályú áron hideg ótelek, péksüte­mények árusítását Az új rendelet január 1-én lép életbe. (MTI) rült sor a legjobban dolgozó KISZ-fiatalök megj utalnia zására. Az élenjáró 40 ifjúkommunista között több mint háromezer fo­rint értékű könyvet, kerámiát, dísztárgyai osztattak ki. Az ünnepi taggyűlés „szépség­hibája” vált — amelyet a cipő­gyári KISZ-tagok erősen nehez­ményezitek —. hogy a meghívás ellenére sem a járási, sem a me­gyei bizotBágtól nem volt ott senki. A gazdasági vezetők és a KISZ-vezetők közötti kapcso­lat javításának szükségeseiét az is bizonyítja, hogy ők sem képviseltették magukat az ün­nepi KISZ-taggyűlésen. A Baranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalat téglagyárai jelen­tették, hogy december 15-én tel­jesítették eves tervüket. A ter­vük 205 millió nyers tégla gyár­tását írta elő. A vállalat dolgo­zói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt indí­tottak és vállalták, hogy a nyers tégla gyártási tervet 3, az égetett tégla gyártási tervet pe­dig 4,4 millióval túlteljesítik. Felajánlásaikat teljesítették no­vember 7-ig. De a verseny az ötvenedik évforduló tiszteletére nem állt meg. Tovább folytat­ták. Ennek eredményeként a vál­A gépjavító vállalat kollektí­vája az év elején indult jubileu­mi versenyben arra vállalkozott, hogy december 20-áig elkészíti mindazokat a termékeket, ame­lyeket ez évben kéül legyártani, illetve a megrendelőknek leszál­lítani. A vállalat december 16- ára teljesítette ez évi befejezett, termelési tervét, tehát határidő előtt tett eleget jubileumi ver­senyvállalása egyik pontjának. Többek között sok száz vezető­fülkét szállítottak a mezőgazda­ságnak U—28-as és MTZ trak­torokhoz. soron kívül elvégez­ték 400 tonna vasszerkezel, bér lalart téglagyáraiban december 15-ig összesen 212 millió nyers téglát gyártottak — hétmillió­val teljesítették túl az eredeti tervet ■■—, és előreláthatólag a 196 milliós égetett tégla gyártási tervüket nem 4,4 — ennyit vál­laltak eredetileg —, hanem hat­millióval teljesítik túl. Hogy mennyire jelentős ez az égetett tégla gyártási tervtúlteljesítés, azt mutatja a ‘ következő: ebből a túlteljesítésből mintegy 200 családi házat lehet építeni. A Tolna megyeiek közül legjobb eredményt a dombóvári I-es számú és a mázai téglagyár ért .el. horganyzását Kuwaitban épülő, — a hazai ipar által gyártott és. felszerelt — trafóállomásokhoz. 1500 tonna acélcsövet horganyoz­tak bérmunkában Jugoszlávia ré­szére. A vállalatnál az év hátralévő napjaiban az 1968-as program előkészítésén dolgoznak. Jövőre 790 U—28-as és 1050 MTZ ve­zetőfülkét kell gyártani és az idei 1500-zal szemben kétezer tonna jugoszláv acélcső bérhor- ganyzását elvégezni, több tíz­millió forint értékű alkatrészt gyártani különféle mezőgazda- sági gépekhez. Munkába vették az első széria vezetőfülkét — 180 darabnak az alkatrészeit kezdték megmunkálni a jövő évi prog­ramból —, január első munka­napján már az összeszerelést kezdhetik meg. Rordíszmííiizeni: Túlteljesítettéh az exporttervet A Rákospalotai Bőr- és M ű- anyagíéldolgozó Vállalat szek­szárdi üzeme termékeinek mint­egy fele kerül külföldre. Az üzem dolgozói jubileumi ver­senyvállalásukban többek közt az export-előirányzat túlteljesí­tését vállalták, 4,3 millió forint­tal. November végére nemcsak az eredeti exporttervet teljesí­tette az üzem, hanem a jubileu­mi vállalást is. Ezen felül leérte a kereskedelem ötvenezer be- váaárlótásfta elkészítését, ugyan­csak szovjet exportra. Naponta ezernéavszáz-ezerötszáz táska került az üzem raktárába a szalagokról, tegnap estig ezt az ötvenezerét is elkészítették. Folyamatosan szállítják a táská­kat a megrendelőnek Tallinha, Úgy tervezik, hogy . december 20- Ig eleget tesznek összes ez évi szál 1 í tásl kötelezettségeiknek. A két ünnep — karácsony és újév — '-őzt már a jövő évi gyártási programra termelnek, • • __ Ü nnepi KISZ-taggyűlés Bonyhádon Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: Szombaton befejezték az ez évi tervet

Next

/
Thumbnails
Contents