Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
Í967. december 17. 9ÖLNÄ MEGYEI NEPtJSÄG 5 A VIRÁG 11| Ismeretségük így kezdődött. Hazafelé menet megláthatta a Bezerédj utcán ballagó kisfiú a krizantémokat. A tárva hagyott kapun át bekocogott az udvart ékítő virágokhoz. Kissé restellkedve, megszólította a háziasszonyt. — Legyen szíves, adjon nekem egy szál virágot. Csak egyetlen egy kellene — esde- kelt. — No és aztán? Mire kell neked? — Hát az anyukámnak adom. Szoktam ám neki máskor is vinni valamit. Szép az anyukám. Meg a neve is: Vera. Annyira szeretném... örülne neki — kérte a gyerek a könnyekig meghatódó asz- szonyt. A legszebben nyíló lila krizantémot kapta meg. Még selyempapírt is kerített hozzá. I 2. I Másnap ebéd után újra megjelent. Ismét virágot kért. Ejnye. Hát ez naponta megismétlődik? — gondolta bosz- szúsan. Ekkor már nyoma sem volt a tegnapi elérzéke- nyü lésnek. — Hogy1 gondolod Attila? — tudta már a nevét. — Mindennap? — mondta neheztelve. — Csak most az egyszer, ígérem, utoljára. Többet nem fogok jönni. Higgye el — esengett, fogadkozott a gyerek. Nem lehetett, nem tudott neki ellenállni. Attila meg majdnem elfelejtette megköszönni, olyan nagy örömmel viharzott el a virággal, Szavának állt Harmadnapra nem jelentkezett. I 3. | Közben eltelt másfél hónap. A napokban összetalálkozott a „virágos néni” és Attila a szekszárdi Bezerédj utcában. — Nicsak, a kis ismerős. De rég láttalak — örvendezve üdvözölte a gyereket Megismerte a kisfiú, illedelmesen köszöntötte: — Kezitcsókolom. Beszédbe elegyedtek. — Viszel-e még virágot az . anyukádnak? i— Sokáig vittem. — Honnan szerezted? — Hát, az árokparton szedtem. De azért örült neki, mert a szebbjét válogattam ám... Mindig vázába rakta — mondta bizalmasan, a segítőnek, a felnőttnek kijáró tisztelettel. — Na és most? A gyerek melegbarna szeméből kihunyt az öröm szikrája. — Áááá. Most már nem megy. Belepte a hó az árkot is. Miért lett ilyen hamar tél? Nekem nagyon rosszkor jött a hó — felelte búsongva. Köszönt és ballagott hazafelé, a kórház irányában. Eltérően pajtásaitól, Attilának most nem szerzett örömet a hó. Korainak tartja, mert belerontott az ajándékozási kedvébe. Hát nem kedves? Lehetséges, hogy az édesanyjához ennyire ragaszkodó, figyelmes kisdiák talál majd valami újabbat... Biztosan úgy lesz. 4 -é lillllllHlllllllllllllllllllllllllllli Ildiit § — Tolna megyei savit •a- Munka ez a javából E = a- de szórakozás is _ aettie az együttes részére.. Az első S három tétel már készen van, a E táncosok most kezdik a gyakoris lásáit. Terveik között szerepel az = is. hogy a jövőben énekkarral és s zenekarral közösen adnak mű- = sort A szekszárdi szövetkezeti E madrigálkórus. a zenekar és a E E tánccsoport egész estét betöltő, ......................... Sg7SSárI°SkerTS . í"0' A próba folytatódik... A beA kezdés percei semmiben sem utaztak haza, a táncosok is. Úgy melegítés után új motívumokat különböznek a testnevelésórától, volt, hogy sehol sem kell fel- tanulnak, vagy gyakorolnak, Lányok, fiúk tornatrikóra vet- lépniük a nyár folyamán. Aztán majd a régi táncokat veszik elő kőzve futnak körbe a teremben, mégis úgy döntöttek: szerepelte- újból. Ehhez már zene is kell. különböző gyakorlatokkal tarkít- tat az együttest a dunaföldvári a csoport vezetője és Thész va a futást. A Szekszárdi Köz- szövetkezeti napon. A hívó levél- László, aki a talpalávalót játssza, gazdasági Technikum tornatér- re mindenki örömmel visszauta- jól megértik egymást beszéd nőimében nincs éppen nagy meleg, zo^.tkül is. A szerdáin kívül még heti de mire az első gyakorlatok vé- ^«“agy tavaszra sze- két próbát tartanak, a fiúknak, gére érnek, egyikük sem pa- rétnek megvalósítani Az egyut- az utánpótlásnak Ebben már naszkodhat fázisról Fáradtsásra 405 celJa az’ h°gy a sárközi, Tol- “ az utánpótlásnak. Ebben mar ‘ na megyei anyagot dolgozzák fel, Bajnok Judit és Dzsida Ágnes is a nelvenpe^es - mmden ’ iZot tűzzék elsősorban. Szál segít Szabadi Mihálynak. A két »war sí s? sr as san igénybe v«zi őket. De szó együtt arra> hogy önálló mü- smcs panaszról. Kicsit kifújják adjanak. A jövőre meghirmagukat, es folyik tovább a munka. ____ ^ Minden szerdán este így kéz- készülnek, amelynek zenéjét -dődik a Szekszárdi Közgazdasa- oisvai Imre, a megye népdal- gi Technikumban a néptánc- ég tánckincsének ismerője szermegszerezték a működési engedélyt is. Tanulnak és tanítanak, detett első szekszárdi táncfeszti- Mert nemcsak munka, szórako- válra Tolna megyei szvit-tel csoport próbája. Az együttes felett tulajdonképpen- hárman is gyámkodnak: közvetlenül a szekszárdi földművesszövetkezet tartja fenn, de magáénak vallja a közgazdasági technikum és a kollégium is. Az együttes tulaj dóriképpen a sióagárdi tánccsoport „folytatása”. Munkastílusa, jellege esnem utolsósorban vezetője is ugyanaz, mint a néhány év előtti sió- agárdi csoportnak. A jelenlegi együttes 1966-ban alakult. Amikor ősszel elkezdték a próbákat, még nem is mertek gondolni arra. hogy induljanak az idei helikoni ünnepségeken. Aztán kicsit „ráhajtottak”, az eredmény nem maradt él: ezüstérmet szereztek. A táncosok majd mindegyike diák: túlnyomó többség a közgazdasági technikum tanulói közül kerül ki, de vannak gimnazisták. s ipari tanuló is. Heti egy alkalommal tartanak kétórás próbát, az utánpótlással együtt ötvenen vannak. Szabadi Mihály, a csoport vezetője mondia: „nagyon lelkesek a gyerekek, pedig amit csinálnak. nem mindig, különösen a próbákon nem szórakozás. Munka ez a javából.. .* Tulajdonképpen nyolc megye fiataljai táncolnak a csoportban: a Szekszárdi Közgazdasági Technikum diákiai szinte az ország legkülönfaö7ŐV>b részéből jöttek. Csak egy példa a tánc szerete- tére: a tanulók nyári szünetre D. KONYA JÓZSEF Foto: BAKÓ JENŐ ff ERŰ Lent sürgetik, fönt méltányolják Az egyik láncszem Hiányzik. Eddig sem volt mindegy, de a jövőben még inkább íog hiányozni, — mondja Rubold Ödön, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi , osztálya csoportvezetője. A megyék illetékes szakigazgatási vezetői kivétel nélkül ennek a felfogásnak adtak hangot Budapesten legutóbb, egy országos értekezletén, Somorjai Sándor osztályvezető is felszólalt és kijelentette: kell a KERMI. Nem véletlen, hogy több megye képviselője éppen most sürgette egyforma erényei és azonos hangsúllyal a megyei KERMI létrehozását. Az a helyzet ugyanis, hogy az új gazdasági mechanizmusban az egyik oldalon tovább bővül és szélesedik a fogyasztók igényeit szolgáló választék. Ennek a kezdeti nyomait már Tolnában is tapasztalhatják a fogyasztók. Egy idő óta a kereskedelem szinte minden napra kínál valami keUe- mes meglepetést, amely a választék, minőség és a mennyiség bővülésével kapcsolatos. Az is igaz azonban, hogy a másik oldalon rendeleíek sokasága írja elő, a fogyasztók érdekeit védő, az eddiginél is hatékonyabb hatósági ellenőrzést Az egészségügyi, a higiéniai szabályok betartására első helyen a KÖJÁL, ügyel, a súly- csonkitások stb. vétőivel szemben átfogó módon az ARP lép fel, de a megyei tanács vb hatóságai is nagyobb eréllyel, és több időráfordítással végzik már most a szükséges ellenőrzéseket, s ezen a területen hiányzik az egyik igen fontos láncszem. Nevezetesen a KERMI, amely jelenleg Baranya megyében Pécsett székel, s onnét látja el Tolna megyére is a felügyeletet. A távolság, a megyén túllság azonban nehézkessé teszi, esetenként éppen kizárja az ellenőrzések előírt, sokoldalúságát és teljességét. Minden esetben együtt kellene működni a KERMI-nek az ellenőrzést végző megyei hatóságokkal és szervekkel. Az egyik vizsgálat ugyanis alá ken, hogy támassza a másikat. Sőt, legtöbb esetben éppen a KERMI által végzett vizsgálat volna a perdöntő,' a legfontosabb. Teljesen érthető hát, hogy So- morjai Sándor is a megyei KERMI-k létrehozását sürgette. Miniszteri szinten ezt a kérdést méltányolják, és számítani lehet rá, hogy a megyei KERMI-k felállításáról szóló döntés a lenti szervek „nyomására” végül mégiscsak megszületik. Nemrég nyílt meg Kalugában a Ciolkovszkij Világűrkutatási Történelmi Múzeum. A múzeum kiállítási termei lexikális alapossággal tájékoztatják a látogatókat az emberiség gondolatairól és tetteiről a világűr meghódítására, kezdve Ikarus legendájától, Ciolkovszkij tervrajzain keresztül, napjaink eredményéig. ,
