Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
1967. december 17. rOT.NA MEGYEI NEpGíSAG 3 Á párt-vb megtárgyalta... Napirenden a társadalmi bíróságok működése Időszerű témát tűzött a választott testület tanácskozásának napirendjére az MSZMP Paksi járási Végrehajtó Bizottsága. Megyénkben az utóbbi években pártfórumon külön nem vizsgálták a társadalmi bíróságok tevékenységét. A tanácskozáson a végrehajtó bizottság tagjain kívül, részt vett, és felszólalt dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke, Rózsa Imre, a megyei pártbizottság munkatársa. A napirend előadója Schmidt János, a járási párt- bizottság osztályvezetője volt. ismerjék fel erkölcsi hatását ! Nyolc helyen választottak a járásban a szakszervezeti választások során társadalmi bíróságot. Ezeken a helyeken közel száz üzemi, fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozó foglalkozik a szocialista jog védelmében a társadalmi felelősségre vonással. Még nem működik mindenütt a társadalmi bíróság, csak mintegy felénél tárgyaltak az idén. Ott. ahol a dolgozók elé viszik a kisebb vétségek elkövetői feletti bíráskodást, hasznost nevelő eszkörnek bizonyul. Példa rá a dunaföldvári fmsz szállítóbrigádjában beállott változás. Miután a brigád társadalmi bíróság elé állt az átvevőhelyre súlycsökkentéssel juttatott szállítás miatt* gyökeres változás történt náluk e téren. A munkatársak előtti felelősségre vonás erkölcsi hatását jelzi a Paksi Konzervgyárban _ korábban társadalmi bíróság elé állított dolgozók véleménye, ők mondták el, számukra az volt a legkellemetlenebb, hogy munkatársaik bírálták el cselekményeiket. Úgy vélekedtek, szívesebben elviselték volna a bíróság által kirótt pénzbüntetést, vagy még a szabadságvesztési ítéletet is, mint dolgozó társaik kritikáját. A paksi járásban az idén tíz esetben tárgyaltak a társadalmi bíróságok különböző vétségeket. Megállapította a járási párt-vb, hogy e fórumok határozatai arányosak voltak a cselekmények súlyával. Törvénysértés sehol nem történt. Határozataik kiterjedtek az okozott kár megtérítésére, a nyereség bizonyos százalékának elvonására, kizárás a jutalmazásból, vagy éppen figyelmeztetéssel zárultak. Több üzemben nem élnek még a társadalmi bíróságok működésének lehetőségeivel. A Nagydorogi Gépállomásnál hatot, a Bölcskei Gépjavítónál hármat, a Dunaföldvári Kendergyárnál ugyancsak hárfnat lehetett volna élébük vinni, azonban a könnyebbet választva, hivatalos fegyelmi útra terelték a felelősségre vonást. Gondot okoz, hogy a tizenegy évvel ezelőtt létrehívott társadalmi bírósági rendszer lehetőségével a paksi járás üzemeinek csak mintegy felében élnek és még kevés a helyi, a belső kezdeményezés. Szerepük fokozódik A vitát nagy aktivitás jellemezte. Több hozzászóló foglalkozott a megfelelőbb segítségadással. Szó esett a vállalati jogászok felelősségéről és a társadalmi bíróságok irányító szervének, az SZMT-nek hatékonyabb segítségéről. Behatóan elemezték a vb tagjai és a meghívottak a rnég nem. vagy nagy ritkán munkálkodó társadalmi bíróságok helyzetét és tennivalóit, valamint a passzivitás okait. Megállapították, hogy nem kitaposott még a társadalmi bíróságok útja, emiatt is több gyakorlati segítséget kell, hogy kapjanak tagjaik. Javasolta a végrehajtó bizottság, a helyi szakszervezeti bizottságok biztosítsák, hogy az elnökök részt vegyenek az SZMT által szervezett továbbképző oktatáson. Több olyan javaslat is elhangzott, mely a hozzáértőbb és folyamatosabb munkát szolgálja. Á személyi feltételek javítása érdekében az üzemben dolgozó, tapasztalt népi ülnökökkel lehetne megerősíteni ezeket a bíróságokat. Sok szó esett a szemléleti változások szükségességéről, a helytelen nézetek és a megalkuvás leküzdéséről. Elfogadva az indítványt, a járási párt-vb állást foglalt, javasolja a párt-alapszer- vezetek vezetőségeinek, hogy a jövő év első negyedévében a helyi szb-k tevékenységének vizsgálata keretében a társadalmi bíróságok működését is tárgyalják meg. A vita befejeztével Kontra Sándor, a járási pártbizottság titkára foglalta össze az elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi bíróságok szerepe fokozódik. Rendszeres munkájukra, nevelésükre a korábbinál még nagyobb szükség van. Noha nehezen mérhető az általuk alkalmazott nevelés hatása, csökken a járásban a vétségek száma. A hozzájuk utalt, oda tartozó ügyek tárgyalásával jelentős segítséget adhatnak a dolgozók gondolkodásának formálásához, a szocialista normák betartásának elősegítéséhez. A vb állásfoglalása szerint a jövőben többet, jobban fognak törődni a járásban a társadalmi bíráskodással. H. E. Rózsakertészet lesz Szekszárdim Zsuzsika és Marika Zsuzsika — 'Dömötör Zsuzsa — a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz dolgozója. Marika a hófehér leány-korcsolya- cipő neve. Úgy kerültek ketten egy képre, hogy a szövetkezet több száz korcsolyacipőt küld a napokban Norvégiába és a szállítás előtt még egyszer alaposan le kell törölget- ni, ki kell fényesíteni a cipőket. Zsuzsa végzi ezt a munkát a ktsz raktárában. Utána kartondobozba kerülnek a cipők, és lehet, hogy karácsonyra már valamelyik északi Zsuzsika, vagy Marika köröz velük .a jégen. Szekszárdon korszerű virágkertészetet építenek hétmillió forint beruházással. A városi kertészet tízholdas telepet kap a Sió-csatorna mellett, á mérőműszergyár környékén. Ott lesz majd a megye első rózsahajtatója, azonkívül melegvízfűtésű, több hajós növényházakat és szegfűhajtatót építenek. A kertészeti ablakfelület a jelenleginek hatszorosára, háromezer négyzetméternyire növekedik az új telepen. Az építkezéseket előreláthatólag a jövő évben kezdik meg. Sertésvágási előkészületek Mázán Sajátos módon készültek fel az idei sertésvágási siezonra az egykori mázai bányaüzemben. Az üzemet két éve a Bonyhádi Vasipari Ktsz kapta meg és rendezkedett be különféle vas- és fémipari termékek gyártására. Egyik ilyen új terméke a vaslemezből \készült forrázóteknő. Igen kelendő, hiszen számos előnye van o fateknővel szemben. Nagyobb, korlátlan mennyiségben lehet előállítani — a fateknőt nem, mert kevés az arra alkalmas rönkfa és a készítéséhez értő mesterember — nem korhad el és szinte örökéletű, ha jól karbantartják, időnként átmázolják. A szövetkezet tói ötszáz darabot rendelt a kereskedelem, kétszázat már korábba- elszállítottak. Az év végéig a többi háromszáz is a boltokba Iterül. Nyitott kapukat döngetnek I Szálkán nemrég képviselői ! ____________beszámolót tartott B áli Zoltán, a választó- kerület országgyűlési képviselője. A képviselő látogatása nagy eseménye volt a hegyek közé szorult kis falu életének. A lakosság örült a látogatásnak, s őszintén elmondták bajukat, bánatukat. Az elmondott problémák között szerepelt az orvosellátás javításának ügye is. Szálkát egy évvel ezelőtt a szekszárdi járáshoz csatolták. A betegellátást úgy módosították, hogy az alsónánai körzeti orvos, doktor Málnai János végzi. A községben tulajdoniképpen szeretik a népszerű Málnai doktort, aki hetenként egyszer, csütörtö- ' kön rendel a szálkai községi tanácsházán. Csupán egy problémájuk van: a doktor Alsónánán la- j kik, s onnét jár át Szálkára. Egy- egy csütörtöki rendelés alkalmával a szó igazi értelmében „telt ház van” a váróban, amely egyben a tanácsi iroda előszobája is, egymás hegyén-hátán vannak az emberek. Húsz-huszonöt beteg vár az orvosra, nem beszélve az olyan sürgős esetekről, amikor az orvost éjszaka hívják beteghez, vagy visznek hozzá beteget. Nem egyszer fordult elő olyan, mint Bretli János, erdészeti dolgozó esete: ! — Kisfián hirtelen rosszul tett. pirosodott, mint a rózsa, felváltva sírt és nyögött. Szerencsére jó idő volt, s át tudtuk vinni a hegyi úton. Késő volt, amikor bekopogtattunk az orvoshoz. Az ágyból kelt fel. Azonnal kezelésbe vette a kisfiámat. A gyerek nagyon rosszul volt, s még gondolni sem merek arra, mi lett volna, ha történetesen másutt van elfoglalva. Szálkán nem kevés az egyedülálló, idős, beteges ember. Gyakran előfordul, hogy orvost kell hívni hozzájuk, aki zimankós időben, bár nehezen jut át a síkos szerpentinen Szálkára, de eleget tesz kötelességének. — Milyen megoldásra gondolnak a szálkaiak, hogy javuljon a helyzet? — kérdezte a képviselő. Szeretnénk, ,ha. orvosi ei. látás szempontjából Szekszárdhoz tartoznánk ■— mondták, s próbálták megindokolni. miért. Szekszárd és Szálka között — úgymond — jó a közlekedés, ez az egyik. A másik;, felülvizsgálatra és gyógyszerért úgyis Szekszárdra kell bemenni, s egy úttal elintéződne a dolguk. A szálkaiak ügyében beszéltünk dr. Csitáry László főorvossal, a járási tanács egészségügyi osztályának vezetőjével, aki a következőket mondta: — A szálkaiak döngetnek. Problémájukat ismerjük, már többször szóvá tették. A tanácstagi jelölő gyűléseken is ezt kérték. A járási tanács feldolgozta a jelölő gyűlésen elhangzott javaslatokat, s köztük a szálkaiak kérését is. A magunk részéről elfogadjuk a kéréshez kapcsolódó indokokat. Igaz, hogy Szekszárdra könnyebb eljutni, mint Alsónánára. Igazuk van olyan szempontból is, hogy miután a körzetben nincs patika, gyógyszerért Szekszárdra kell utazniok, nem beszélve arról, hogy a felülvizsgálatra utaltak is Szekszárdra utaznak. A jelenlegi orvosi ellátást szükségmegoldásnak tekintjük, és a kérdés úgy is felmerül: Meddig lehet egy embert, helyesebben egy orvost terhelni. hogy gyógyító munkáját a minőség rovására el is végezze. Még egyszer hangsúlyoznám, ismerjük a szálkaiak problémáját, s a megoldás nekünk is gondot okoz. I Vannak tervek, eigondoiáJ_____________________ sok, de e zekről még korai lenne beszélni. Arra kérjük a lakosságot, legyenek türelemmel, mert ameny- nyiben a tervek gyakorlati megvalósításához adottak lesznek az anyagi és szervezeti feltételek, megoldjuk a szálkaiak panaszát. belázasodott. Estére az arca ki- tulajdonképpen nyitott kapukat P. M. I
