Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
1967. december 15. TOLNA MEGTE1 NBPŰJSAO 3 Húsboltok ellenőrzése Huszonöt húsboltot látogattak meg októberben és novemberben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai és társadalmi ellenőrei. Volt, ahova csak egyszer nyitottak be, másutt egymás után háromszor-négyszer is megjelentek. Azt vizsgálták, hogy a boltokban előírásszerűén szolgálják-e ki a vásárlókat, jól számítják-e fel az árakat, nem káros!t- ják-e meg a fogyasztókat. Most úgynevezett hatékonysági vizsgálatra került sor. A tavasz- szal ugyanis már volt egy „alap- vizsgálat”, akkor a tapasztalt' szabálytalanságok miatt megtették a szükséges intézkedéseket, felelősségre vonták a vétkeseket. A mostani vizsgálat célja többek közt annak felmérése volt, hogy milyen hatást váltott ki a félév előtti. Történt-e javulás azóta. Nos, a felügyelőség kénytelen volt megállapítani, hogy nem sok változás történt Most is vannak olyan boltok — mint a dunaföldvári 22-es ímsz-húsbolt, a Szekszárd vásár- csarnoki 135-ös, a Béla téri 75-ös állami húsüzlet és rajtuk kívül még jó néhány —, ahova már eleve úgy nyithatnak be az ellenőrök, hogy itt biztosan mindent rendben találnak, nem lesz szükség felelősségre vonásra. Es vannak notórius csalók, akik így gondolkodnak: „Ha rajtacsípnek, kifizetem azt az ezer forint bírságot, de majd behozom. Még mindig én járok jól...” Inkább kivétel, mint általános az egyik földművesszövetkezeti húsboltvezető esete: Május 17-én jelentős árdrágításban érték tetten. „Jutalma” 800 forint lett. Július 7-én az ellenőrzés ismét súlyos fogyasztói megkárosítást tapasztalt, ekkor ezer forintra bírságolták. Most egyetlen napon háromszor — reggel 8-kor, majd 10-kor és délután 3-kor végeztek az ellenőrök — természetesen mindegyik alkalommal más személy — nála próbavásárlást. Nem találtak hibát. A jegyzőkönyvezésnél kissé rezignáltan jegyezte meg: „Nézzék kérem, én innét akarok nyugdíjba menni. Nem kockáztatok.” Akkor még nem került nyilvánosságra az a miniszteri rendelet, amely szerint el kell tiltani a szakmától azt a kereskedelmi dolgozót, aki sorozatosan megkárosítja a vásárlókat, vagy a társadalmi tulajdont. Akit két éven belül háromszor megbírságolt az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, szinte automatikusan erre a sorsra jut. Ezentúl már nem sokra megy senki sem azzal a nézettel, hogy „majd behozom a bírságot”. Nyilvánvaló, hogy utoljára kellett a vizsgált 25 boltegység több, mint felénél — 13-nál — jegyzőkönyvet felvenni fogyasztói megkárosításért. Az ilyesféle magatartásnak igen súlyos következményei lesznek. A módszerek változatosak Azonban a régi, „hagyományos”, könnyen felismerhető fogások helyett terjednek a bonyolultabb, szakmai csalafintaságok. Hibásan beállított mérleget mindössze négy üzletben találtak — természetesen egyik sem mutatott kevesebbet, hanem többet a tényleges súlynál. A leggyakoribb módszer a szabálytalan húsbontással elkövetett manipuláció. Például a seri ■ ! A kihegyezett csülök I Hol kezdődik a karaj? < Ahol hatott a bírságolás — j és ahol nem hozott eredményt ■ ■ téshús különböző fajtáinak más és más az ára. A karaj 44, a tarja 34 forint. A sertésgerinc a fejtől a negyedik bordáig tarja, az ötödiknél kezdődik és a tizenkettediknél ér véget a hosszúkaraj, majd itt kezdődik a rövidkaraj. Szinte mindenütt a harmadik és negyedik borda közt választották el a karajt a tarjától, de volt, ahol az egészet karajként mérték ki. A hosszú- és rövidkarajnak egy az ára, azonban a hosszúkarajról le kell vágni a grótcsontot. Ha a kétféle karajt nem különítik el, a hosszún is rajtmarad ez a csont, amit különben egy forintért kellene adni kilónkint. A karajon legfeljebb másfél centiméternyi bordarész maradhat, ez is csak azért, hogy ne sérüljön meg az értékes karajhús. Ténylegesen 3—4 centit is rajtahagynak. Oldalast adnak el karajként így. (A különbség 14 forint kilónkint.) Szabálytalanul vágják le a lábat és a csülköt. A 12 forintos láb egy részéből így 22 forintos csülök lesz, míg a csülökhús egy része „előlép” 39 forintos combbá. A dombóvári fmsz 39. számú húsboltja a helybeli kisvendéglőnek többek közt három darab „kihegyezett” hátsó sertéscsülköt adott át. Több he- lyent darabokra vágják az olcsóbb húsokat és „nyomatékként” a magasabb egységárú húsrészekhez keverve árusítják. A boltba érkező fél sertéseket, negyed marhákat az árusítás előtt „bontani” kéül. Gyakran elmulasszák ezt és a bontatlan húsból kanyarítják le a vásárló által kért merniviséset, hosy megnehezítsék az ellenőrzést, E .- előfordul szabálvtalan bontás is. A bonvhádi 65-ös húsboltban nemes?»’? a próbavásárlásnál mutattak ki 1.90 forint fogyasztói megkárosítást, hanem az eladótérben kihelyezett, 3 darab sertéskarajon is 40 deka tarját és 37 deka oldalasrészt találtak az ellenőrök. A szekszárdi 74-es boltban 2 36 kg~os „prőbavásá- rolt” hosszúkarajon 7 deka grótcsontot és 2 delta oldalast találtak. Egyetlen vásárlás 3.29 Ft fagyasztói megkárosítást okozott. A bonyhádi 62-es bolt vezetője nem tanult a régebbi felelősségre vonásból, ismét alacsonyabb egységáré húsrészeket mért a karajhoz. nem nagyon vizsgálgatja, azt kapott-e, amit kért, nem csapták-e be. Néha még a kereskedelmi felügyelőnek sem szívesen mutatja meg a vásárolt húst, mondván, hogy legközelebb ma jd hátrányba kerül a vásárlásnál. Több boltvezető védekezett azzal, hogy az ipartól is szabványon aluli húst kapott. Például a fél sertésnek legkevesebb 22 kilósnak kell lennie, ezzel szemben néha 14—15 kilósakat is kapnak. A Húsipari Vállalatnál sdkszor rajtahagyják a háj egy részét is. Ebből — ha szabályszerűen végzik el a hússzéki bontást —, nem lehet kihozni azt az értéket, amivel a boltot megterhelték. Ha élnek a reklamáció jogával, legközelebb hátrányba kerülhet a bolt az iparral szemben, hiszen a hús — hiánycikk. Nem jó szembeszállni a vállalattal, amelynek „jóindulatától” függ az ellátás Orvosolták a panaszt Ténylegesen azonban csak egyetlen boltnál találta a vizsgálat nyomát a reklamációnak. A dunaföldvári 22-es fmsz-bolt vezetője, Nagy Endre már többször reklamált és csodák csodája, a vállalat többnyire elismerte és orvosolta a panaszt, ahelyett, hogy „megtorolta” volna. A vállalat pécsi központjában is úgy vélik, hogy csak akkor tudnak segíteni a panaszokon, ha tudomásukra jut. Nemcsak a hús hiánycikk, hanem a szakember is. Egy-két helyen a csaláson rajtakapott boltvezető levetette a köpenyét és az ellenőrnek akarta adni: „Tessék, vegyék át, szívesen lemondok róla, csinálják maguk”. Fenyegetőzhetett az illető, — bár bizonyára nem gondolta komolyan, — mert tudta, hogy bajok vannak a szakmai utánpótlással. Egyszerűen nincs a megyében húsipari szakmunkásképziés. A MÉSZÖV akart segíteni ezen, A mezőgazdasági termelésfejlesztés feladatai az új gazdasági mechanizmusban Együttes ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági, építés-közlekedési és vízügyi állandó bizottsága Az első napirendi pontként szereplő „A mezőgazdasági termelésfejlesztés feladatai az új gazdasági mechanizmusban” témát Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese terjesztette elő megvitatásra. Az előterjesztést követő széles körű vitában az ÁB tagjain kívül, felszólalt és több problémát vetett fel dr. Kurnik Ernő professzor, a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. Mint az anyag fő hiányosságát, azt emelte ki, hogy nem foglalkozik a háztáji gazdaságok problémájával annak ellenére, hogy az új gazdasági mechanizmusban is jelentős szerepet fognak játszani, és a termelésié jíesztásnék e jelentős területeket is figyelembe kell venni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a növénytermesztés területén a takarmánytermesztés, és ezen belül a fehérjeellátás problémáival is behatóbban kell foglalkozni. Szüllő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója is hasznos észrevételekkel egészítette ki az egyébként mindenre kiterjedő, a jelenlegi helyzetet felmérő, és a fejlesztés lehetőségeit feltáró munkát. A második napirendi pontként Tolna megye vízgazdálkodása szerepelt. A beszámolót Fábián Imre, építés-közlekedési és vízügyi osztályának vezetője ter- jetsztette az együttes ülés elé. A beszámoló nagy súllyal foglalkozott a vízkárelhárítással és a vízhasznosítással. A beszámolót élénk vita követte, melyből a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait leginkább érintő kérdések alkották a központot. Hozzászólt a témához, és értékes kiegészítő észrevételeket tett Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. Balogh András Három forint helyett tíz fillér A kisipari termelőszövetkezetek az utóbbi években mind nagyobb mértékben veszik ki részüket az árutermelésből. Különösen értékesek az olyan kezdeményezések, amelyek az ipar egyes ágaiban a még meglévő úgynevezétt fehér foltokat igyekszik eltüntetni. Simontornyán hozzáfogtak egy országosan hiánycikknek számító termék — a fénycsőarmatúra —1 készítéséhez Az igény olyan nagy, hogy a kezdetleges kézi munkával nem győzték a lámpatestek gyártását. Bár a kézi munkával gyártásban lévő terméket is szalagra vitték, mégsem volt termelékeny, mert nem volt célgép. így például egy alkatrész kézi megmunkálása körülbelül három forintba került. Ä szövetkezet vezetői elhatározták, hogy célgépeket vásárolnak, illetve alakítanak át. Ma már két célgép működik a szövetkezetben. Az egyik a háromforintos költséggel készített alkatrésznél hoz jelentős hasznot: 2,90 forintot. Sőt, a prés szerszámának cseréje esetén, más munkaművelet elvégzésére használható. A héten munkába állítják a szövetkezet újabb szerzeményét : egy nagy teljesítményű lemezvágó gépep. Ezt megfelelően átalakítva ismét több munkaművelet kerül a kézi munkától a gépre. S így egy-egy esetben forintokat, filléreket megtakarítva válik a munka gazdaságossá, gyorsabbá. S végeredményben e forint-filléres munkák nyomán lesz elegendő fénycsőarmatúra. és más közfogyasztási cikk. illetve ipari felszerelés. — Pj — A dunaföldvári 14-es fmsz- húsboitban 3.20 Ft-os. a nince- helviben 5.71 forintos többletet mutatott ki egy-egy nróbavásár- lás. A dunaszentgyörgvi fmsz- húsbolt vezetője nemcsak a fogyasztókat károsította mes. harem agresszíven lépett fel az ellenőrökkel szemben is. Gyön- kön. a szövetkezet húsboltjának vezetőjét a múlt évben már megbírságolták, a közegészsógű gvi szabályok súlyos megsértése miatt, most ismét szanaszét heverő húscafatokat, a hűtőszekrényben rothadásnak indult csontokat, húst találtak. A hús — hiánycikk! Felvetődik a kérdés: Mi az oka a sok visszaélésnek? Hogyan lehetséges az, hogy a félév előtti vizsgálat és felelősségre vonás nem hozta meg a kellő eredményt? Mindenekelőtt azzal kell számolni, hogy a bús még mindig megállapodott a Húsipari Vállalattal, hogy tíz fiatalt kiképeznek Pécsett, azonban az fmsz-ek ÖNÉLETRAJZ közül mindössze egy, a dunaföldvári jelentkezett ilyen igény- nyeL Nem megfelelő a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés sem, ami aztán „zöldutat” biztosít egyes boltvezetőknek, a fogyasztók megkárosítására. A hús egyelőre hiánycikk és máról holnapra nem is lehet elegendő tőkehúst biztosítani az üzletekbe. Nyilvánvaló, hogy ha megfelelő mennyiségben tud majd adni a mezőgazdaság, illetve a húsipar, szinte automatikusan kiküszöbölődnek a fogyasztók megkárosításának „hagyományos” és újabb lehetőségei. Addig azonban a fokozott ellenőrzés — nemcsak a hivatalos szervek, hanem a vásárlók részéről is —, a következetes felelősségre vonás alkalmazása, a Lehet valaminek önéletrajza, amikor az a valami még meg sincs ? Bár tudom, hogy ezer olvasó közül ezer arra szavaz, hogy nem lehet, én azonban más véleményen vagyok, sőt ezt bizonyítani is tudom. Tessék elsétálni a szekszárdi Bakony utcába! Ebben az utcában például még nincs szennyvízcsatorna, de ennek a nem létező valaminek máris van története. Ősszel kiásták a helyét, s lefektették a csöveket. Már-már majdnem volt szennyvízcsatorna. Az üzempróbánál azonban kiderült, hogy nem jó, több helyen folyat. a vezetéket. s kezdték élőről: ismét lefektették végig az utcában. A több hétig tartó munka után végre ismét elkészült a csatorna, s kezdődhetett az üzempróba. Ez az üzempróba ugyanezt eredményezte, mint az előző: kiderült, hogy nem jó a csatorna, mert folyat. Elkezdték „javítani", kenték malterral napokon leeresztül, ám ez mit sem segített. A szakemberek közben vitatkozni kezdtek, hogy azért mégse kelljen most már felszedni. A vitától azonban nem tömítö- dött el sehol sem a csatorna, végül egy ték, mert az erős cementes malter annyira megkötött az ösz- szeeresztéseknél, hogy annak a feltörésével együtt törött a cső is. Eddig a csatorna élettörténete: kétszer megépítették, kétszer felszedték, s most a csövek szanaszét hevernek, kezdik ismét újraépíteni. Csak azt nem tudom megérteni, hogy melyik vállalat van olyan jó anyagi körülmények közt, hogy ezt a luxust megengedheti magának. Mert akárhogyan is vesszük, az egész pénzbe került. A munkásokat fizetni kellett még akkor is, ha a csatornát rosz- szul csinálták meg. hiánycikk. Gyakori eset, hogy a fogyasztó, aki hosszabb ideig vár* az üzletben, míg sorra került, örül, hogy megkapta a hűsít és belkereskedelmi miniszteri rendeletek segíthetik a helyzet javulását. J. J. A munkások ezután szép napon napokon keresztül a kénytelenek felszedésével bajlód- felszedni utr tak. Végig felszedték Azaz inkább ismét Az elhasználódott, voltak tönkrement, s az osszat. anyag érték< -.cm öt feltör• forint... B. F.
