Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-02 / 259. szám

i I I r TOT/WA ÜTEG YET VETEM* 4?} 1961. november 2. Utrakészen a KISZ újabb ajándéka a vietnami népnek A KISZ VII. kongresszusának határozata alapján újabb hétmil­lió forint értékű ajándékot kül­denek a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Az útrakész szál­lítmányt — a KISZ budatétényi raktárában — szerdán Nádasdi József, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára mutatta be a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front magyarországi képvi­selőinek. valamint az újságirók- .nak. Egyebek között hangsúlyoz­ta: — A múlt év januárjában, amikor a Vietnami Dolgozó Ifjú­sági Szövetség magyarországi lá­togatásának napjaiban meghir­dettük „Vádoljuk az imperializ­must” akciónkat, arra szólítottuk az új nemzedéket, hogy a poli­tikai, az erkölcsi és az anyagi tá­mogatás együttes erejével vál­laljon részt a szabadságukért és függetlenségükért küzdő hazafiak igazságos ügyének védelméből. Kezdeményezésünk nyomán nagyszabású eseménysorozat bon­takozott ki az egész országban, s a gyűlésekkel, találkozókkal, valamint más demonstrációkkal egyidejűleg vietnami műszakok, illetve egyéb munkaakciók ezrei bizonyították a magyar fiatalok proletár internacionalizmusát. Nem egész félév alatt több mint 10 millió forint gyűlt össze 172— 525 K—95-ös szolidaritási csekk­számlánkon, s az adományokból egyebek között egy harci brigád teljes felszerelését bocsátottuk a Vietnami Demokratikus Köztár­saság rendelkezésére. Tavaly de­cemberben újabb 11 millió fo­rinttal járulhattunk hozzá a há­ború okozta károk enyhítéséhez; 9 millió forinttal csatlakoztunk az Országos Béketanács „Égy kórházat — egy iskolát Vietnam­nak” akciójához és kétmillió fo­rint értékű felszereléssel ajándé­koztuk meg a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Frontot. Ifjú­ságunk, és a társadalom más ré­tegeinek segítőkészsége az el­múlt hónapokban tovább gyara­pította a jó ügy támogatását szol­gáló tőkénket s így kerülhetett sor arra, hogy a KISZ VII. kong­resszusa elhatározza: az idén to­vábbi hétmillió forinttal segítjük vietnami testvéreinket, ebből ezer géppisztolyt és tízmillió töltényt vásároltunk. Ezt már el is küld­tük a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, s most indítjuk útnak 300 férfikerékpárból, 20 telepes erősítő berendezésből, 20 ugyancsak telepes magnetofon­ból, valamint 20 000 méter egyen­ruhaszövetből és egymillió forint értékű gyógyszerből álló ajándé­kunkat. Köszönjük fiataljaink megérté­sét, egyben arra kérjük őket, hogy folytassák tovább a vietna­mi műszakokat és egyéb akciói­kat. A 172—525 K—r95-ös számú csekkszámla a jövőben is nyitva áll adományaik számára. Köszönt­sék a szolidaritás új tetteivel a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóját, mert amikor Vietnamot segítik, októ­ber szellemében, Lenin tanítá­sainak szellemében cselekednek — mondta befejezésül Nádasdi József. Ezután Hoang Ha, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képvi­seletének tagja méltatta meleg szavakkal népünk és ifjúságunk segítőkészségét, testvéri együtt­érzését. Végül Phung Manh Cung, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság magyarországi nagykövet­ségének első titkára a vietnami nép köszönetét tolmácsolta. az újabb értékes támogatásért. (MTI) ülést tartott a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Hanoi (TASZSZ). Október 20-a és 23-a között Dél-Vietnam egyik felszabadított térségben kibővített ülést tartott a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának elnöksége. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy a dél-vietnami hazafias erők szempontjából kedvező a helyzet alakulása, miközben az amerikai imperialisták és dél­vietnami kiszolgálóik katonai és politikai helyzete rosszabbodott Az ülés arról is határozatot hozott, hogy ünnepélyes külső­ségek között emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójáról. PANORAMA Október 24. és november 1. kö­zött Budapesten magyar—román tárgyalások folytak a hivatalos és magáncélú utazásokra vonat­kozó be- és kiutazási, valamint az átutazási vízumkötelezettség megszüntetéséről szóló egyez­mény megkötése céljából. A tárgyalások eredményeként egyezményt írtak alá, amely új könnyítéseket teremt a két or­szág állampolgárai számára, akik a jövőben meghívólevél nélkül utazhatnak a másik országba. Az egyezmény a kormány jóvá­hagyása után lép hatályba. * Az Arab Szocialista Unió meg­hívására Herman Matcrnnek, az NSZEP Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével pártküldöttség tett látogatást Kairóban. A kiadott közlemény leszögezte, hogy az NSZEP küldöttsége elíté­li Izrael agresszív terveit és hangsúlyozza, hogy az izraeli csa­patokat feltétel nélkül vissza kell vonni azokba az állásokba, ame­lyeket június 5-e "lőtt foglaltak el. * A Bankogtól körülbelül 230 ki­lométernyire északkeletre fekvő Korát thaiföldi városban, ahol az amerikaiaknak légitámaszpont­juk van, kedden tűz ütött ki, amely elpusztított több mint ezer épületet. A kárt több mint egy­millió dollárra becsülik. * A Finnországban tartózkodó Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter október 31-én fa-, papír- és textilipari üzemekkel ismerke- Október 31-én, fogadta Rafa­el Paasio miniszterelnök, majd Salonen miniszter ebédet adott Nagy Józsefné tiszteletére. • Szalal jemeni elnök szerdán ■háromnapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett. • * Szerdán Prágában háromnapos tanácskozás kezdődött a csehszlo­vák és magyar mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók szakszer­vezeteinek képviselői között. * A Szovjetunió lakossága 1967. elején elérte a 234,4 milliót, eb­ből 55 százalék városokban, 45 százálék pedig falvaikban él. A forradalom előtti Oroszországnak kb. 800 városa volt. A Szovjet­unió térképén 1967. elején 1874 Város szerepelt. * Hírügynökségi jelentések tájé­kozott diplomáciai körökből szer­zett értesülésre hivatkozva kö­zölték, a brit kormány úgy ha­tározott, hogy a tervezett idő­pontnál 40 nappal hamarabb, november 30-ig végrehaitia poli­tikai és katonai kivonulását Dél- Arábiából. Ismét botrányok középpontjában az angol külügyminisztérium London (MTI). Lord Chalfont Svájcban tett kijelentései után, amelyeket Wilson kedden az al­sóházban részben megcáfolt, a szerdai Daily Mail és Daily Mir­ror saját tudósítóinak . szem- és fültanúi jelentése alapján, a leg­határozottabban megállapítja, hogy a cáfolatok nem felelnek meg a valóságnak. Hangsúlyoz­zák, hogy Anglia külügyi állam­minisztere valóban felvázolta a Franciaországot és az NSZK-t fe­nyegető politikai irányváltoztatás főbb vonalait. Kedd este újabb botrány kö­zéppontjába került a külügymi­nisztérium, de ezúttal maga George Brown volt a főszereplő. Lord Thomson újságíró, a Times, a Sunday Times és még több tu­cat lap tulajdonosa vacsorát adott amerikai üzletemberek tisz­teletére. A díszvendég Brown volt, aki pohárköszöntőjében sér­tegetni kezdte házigazdáját, sze­mére vetette, hogy a Sunday Ti­mes nemrég a brit kémszolgálat- Husszein távollétében Hasszán ról szóló cikkeivel „az oroszok kezére játszott” majd kijelentet­te: „Legfőbb ideje, hogy befogja a száját!”. Maga Thomson rövid válaszában, tréfálkozva csupán annyit mondott, hogy „George-ot mi általában nem szoktuk komo­lyan venni. Egyébként a vendé­gek most jól láthatták, milyen ember őfelsége kormányában a külügyminiszter.” Később, ami­kor újságírók a beszédről fag­gatták, még gúnyosan annyit fű­zött hozzá, hogy a beszéd nagy részét végigaludta. Ezután az emelkedett hangulat­ban lévő Brown újra és újra megtöltötte poharát, majd az őt körülvevő újságírók kérdéseire többek között ezt kiáltotta: „Belőlem maguk nem fognak Chalfontot csinálni! Én nem mon­dok semmit — maguk csak spe­kuláljanak!” A külügyminisztérium egyik tisztviselője ekkor megpróbálta Brownt — könyökénél fogva, fi­noman eltessékelni az újságírók­tól. A miniszter lerázta beosztott­ját, majd Tom Brown-nak, ' a Daily Express riporterének a ke­zéből kiütötte a ceruzát. Közben a „jó heccre” a miniszter köré gyűltek az amerikai üzletembe­rek, többen már felsőkabátban és hitetlenkedve élvezték a jelene­tet. Brown ugyanis azt kiabálta, hogy semmilyen nem hivatalos közlést sem tesz angol újságírók előtt, mert „ez a legprostituáltabb sajtó a világon” hanem kizárólag a hivatalos külügyminisztériumi sajtóközleményekkel traktálja majd a lapokat. Tom Brown, az Express mun­katársa megjegyezte, hogy ebben az esetben csak a külügyminisz­ter lehet a vesztes,, mert „az, aki nem beszél a sajtóval, nem beszél az országgal”. Brown, a miniszter erre meg­ragadta Brown, az újságíró kezét, hangosan „csend-et” követelt a nagy hangzavarban, majd meg­kérte a riportert ismételje meg szavait. Ezután kijelentette: „Hal­lották, mit mondott az Express embere, ha nem beszélek a saj­tóval, nem beszélek az országgal, nos, ám legyen!” és ezzel kivo­nult a Savoyból. A kínos incidens után külön­böző körökben követelik, hogy Wilson teremtsen végre rendet a külügyminisztériumban. Husszein Londonban A Londonban tartózkodó Husz- szein jordániai király szerdán 45 perces megbeszélést folytatott George Brown angol külügymi­niszterrel. A Reuter értesülése szerint a közel-keleti helyzet ren­dezése érdekében kifejtett ENSZ- kezdeményezéseket, az AFP sze­rint a békés rendezés perspektí­váit és az izraeli—arab konfliktus egyéb vonatkozásait vitatták meg. Szedán Ammanban megnyílt a jordániai parlament és — a kép­viselőház és a szenátus — együt­tes ülése. Az Izrael által meg­szállt területek 28 képviselője, il­letve szenátora nem volt jelen. A résztvevők meghallgatták Hasz- szán trónörökös trónbeszédét. Jordánia kategorikusan vissza­utasítja, hogy alávesse magát azoknak a feltételeknek, amelye­ket az agresszor az agresszió kö­vetkeztében megszerzett erő po­zíciójából kíván diktálni — jelen­tette ki Hasszán. Jordánia elsőd­leges célja ez idő szerint az, hogy elérje a megszállt arab területen állomásozó izraeli csapatok kivo­nását! Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadé­mia szerdán ünnepi ülésen emlé­kezett meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évforduló­járól. Részt vett az ülésen Kiss Árpád miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke és V. A. Koroljov, a szovjet nagykövetség tanácsosa is. Rusznyák István elnöki meg­nyitójában hangoztatta: az a tíz nap, amelyik megrengette a vilá­got, még ma is hat a történelem folyamatára, sőt hatása egyre in­kább fokozódik. — Ezekben a napokban, amikor olyan sokfelől szállnak a Szovjet­unió felé a megemlékezés, a hála és az iidvöz’et szavai, a magyar tudományos élet képviselői is he-, lyet kérnek azoknak sorában, akik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóján — kife­jezést adva benső meggyőződé­sünknek — hálatelt szívvel kö­szöntik a szovjet népet, a forra­dalom örökösét. — Ez a köszöntés annál mele­gebb és őszintébb, mert a ma­gyar nép története az ein l' “ i évszázadban elválaszthatatlan az októberi forradalomban megszii letett Szovjetunió történetétől, mert népünk, és nem utolsó sor­ban tudományos életünk is rend­kívül sokat köszönhet október forradalmának, a szocialista Szov­jetuniónak. Ezután Pach Zsigmond Pál le­velező tag tartott előadást a Szov- ietunió történelmi szerepe cím­mel (MTI) Kettős születésnap Dr. Münnich Ferencet, > Szovjet­unió Legfelső Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ötvene­dik évfordulója alkaii.-.ából Lenin- renddel tüntette ki. — Újsághír. Dr. Münnich Ferenc, öt sza­badságharc katonája, a hajdani forradalmi harcok ma is töretlen hőse, örömteli izgalommal készül a nagy októberi évforduló meg­ünneplésére. Számára különösen nevezetes személyes ünnep a fél évszázados évforduló. Kettős születésnap, hiszen ott állhatott a szovjethatalom ■ bölcsőjénél. Maga is szinte újjászületett, for­radalmárrá vált azokban a na­pokban. ötven éven át életével, munkájával adta bizonyságát a szovjet nép iránti őszinte, baráti érzéseinek. Hogy milyen vallomással kö­szönti az évfordulót? Most is csak azt mondja, amit 1965 novembe­rében vallott, amikor to*”"-' delmei elismeréseképpen a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának el­nöksége Lenin-renddel tüntette ki. „A Szovjetunió második ha­zám — mondta akkor. — Mindig szeretettel gondolok ottani bará­taimra, az internacionalistákra, akikkel együtt harcoltam.” Most, a nagy évfordulóra em­lékezik, fél elevenítve a harco­kat, melyeknek részese volt. De ő élete szavak nélkül is sokat mond. Életútja, küzdelmei a leg­szebb vallomás arról, mit jelen­tett ez a fél évszázad a jobb sorsra törekvő népek, emberek életéhen. Mint az osztrák—magyar mo­narchia fiatal tisztje, az első vi­lágháború poklában kei-ült fog­ságba, miután derekasan kiáb­rándult a kapitalizmus emberte­lenségeiből. képmutató hazudo- zásaiból. Orosz földön érte Lenin forradalma, s mint fejlett szociá­lis érzékű ember, hamar felis­merte, hol a helye. Már a kez­det kezdetén Kun Béla fegyver- társa lett,, forradalmi csoportot alakítottak, később vörös gárda egységeket szerveztek Tomszik- ban. S miközben a harcra készülő­dött, iparkodott igazi marxista forradalmárrá válni. Jó tanító- mesterei voltak a tomszki bolse­vikok és Kun Béla személyében. A lenini elmélet vele és társaival is világosan megláttatta a tenni­valókat. A tomszki internacio­nalisták- mondták ki először a magyar hadifoglyok közül, hogy a rokonszenv kevés. A forrada­lomért a fegyveres harcot is vál- lalniok kell. A Mandzsúria felől szovjet földre törő Szemjonov attamán hamarosan próbára tette elhatá­rozásuk erejét. S Münnich Ferenc, aki a tomszki forradalmárok ka­tonai szakértője és szervezője volt, nekilátott a vörösgárdista zászlóaljak fegyveres harcra való felkészítéséhez. A szibériai vasútvonalat elfog­lalták a fehérek, Tomszkot nem tarthatták tovább Lenin katonái. Úgy látszott, hogy a forradalmá­rok számára egyetlen lehetőség maradt, védelmet keresni az ős-

Next

/
Thumbnails
Contents