Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1967. november 12 Sajnos, nem. sikerült a fénykép. Pedig jó kép lett volna. Képzelje el a szerkesztő úr, mit akartam én fényképezni Olaszországban? be akartam fényképezni Morgana Taylor filmc.nllagocskát, aki gitárruhába öltözve mutogatta magái. MUidössze egy gitár volt előtte. Ez a látvány annyira zavarba ejtett, hogy a fényképezőgépet elfelejtettem élesre állítani. így a gép nagyon elmosódottan látta a gitárruhás nőszemélyt. En viszont nagyon élesen láttam őt is, meg azt az esetet is, amikor Bakiéban a villamoson egy fiatal férfi ellenállhatatlan vágyat érzett a harapásra. Szemben ült vele egy leányzó, miniruhában, ami minimálisan takarta csak a combját. És ez a comb harapnivalóan szép volt, legalábbis Joao Pereira brazíliai fiatalember szerint, aki nemcsak ezt gondolta, de meg is cselekedte. Később a bíróságon védekezésül kijelentette, hogy a lány env.ivalóan nézett ki. A védekezést, az éhes fiatalember védekezését a bíróság mérlegelte és úgy döntött, hogy három havi állami kosztra ítéli. As ang\mlát! Láthatja a szerkesztő úr, hogy mire képes a mini. Megveszejti az embert. El is határoztam, hogy a mini nyomába szegődöm. Méghozzá azt vizsgálom meg, hogy a különböző országokban hogyan hat a mini a politikára, illetve hol, milyen állásfoglalást vált ki? Hadd mondjam el előbb bevezetőül a miniszoknya történetét. Mini története van. Három évvel ezelőtt találták ki Londonban és ma már meghódította a világot. Mindenkit állásfoglalásra késztetett. Ellenezték, helyeselték. A két tábor azonban egyben megegyezett: mindenki szívesen látta, illetve nézte, de nem a szekrényben, hanem a nőkön. Minél kisebb lett, annál szívesebben nézték. h rövid történeti áttekintés után már bizonyára nem csodálkozik azon a szerkesztő úr. hogy a legnagyobb népszerűsége Angliában van a mininek. Itt a politikusok, függetlenül attól, hogy munkáspártiak, vagy konzervatívok, egyaránt kedvezően vélekednek a miniről. Mindkét párt mellette van, mindkettő helyesel. Mivel a két párt nagy harcot vív a választók, különösen a fiatal választók kegyeiért, nem lehetetlen, hooy éppen ezért ebben az országban hamarosan maximálisan minimálisak lesznek a szoknyák. A legmaximálisabban az egész világon. Mert az egész világon egyre jobban maximálódik a mi- nimanizálás. Még Spanyolországban is, holott a spanyol kormány a legerélyesebben ellenzi a miniszoknyát. Maximális büntetéssel, 10 000 pezetával sújthatják azokat, akik maximumot mutatnak a combjukból és minimumot a ruhájukból. A drákói rendelet azonban semmit sem számít, mert az emberben azóta benne van a tiltott gyümölcs íze, amióta Éva leszakította és férjével megkóstoltatta a tiltott girümölcsöt. A spanyol kormány azért tiltja a mini viselését, mert ebben látja a. spanyol nők tiltakozását a Franco- rendszer ellen. Ez a tüntetés különösen akkor látszik a maga megfogható valóságában, amikor a nők lehajolnak. És ilyet azért mégsem szabad mutatni a spanyol kormánynak. Zambiában a miniszoknyát hivatalosan az imperializmus és a dekadencia szimbólumának tekintik. Persze a politikusok. A zambiai nők azonban ezzel semmit Sem törődnek. Iránban viszont a miniszoknya a haladást, a régi hagyományok elleni harcot jelképezi. A közoktatásügyi miniszter nemrégiben hiixitalosan bejelentette: „A térden felül érő szoknyát viselő leányokat ki fogják csapni az iskolákból és kizárják az egyetemekről”. Tunéziában a kurta Szoknya a szabadgondolkodás szimbóluma. Burgiba elnök bizonyos aggodalommal és fenntartással nyilatkozott róla: ,,A szabadságnak is — mondotta -?* meg kell, hogy legyenek a korlátái. Ez azt jelenti, hogy a szoknya ne legyen túlságosan a térden feme. Hogy mennyire legyen? — arról nem nyilatkozott. És a szoknya egyre feljebb csúszik. Már-már eléri a kritikus határt. Megy, megy csúszik és ki tudja, hol áll meg? En láttam már a jövőt i*. Egy külföldi újságban. Az unoka bemutatja a családfáját. Odaérnek egy miniszoknyás képhez. — Ez voU a nagymamám! És ők ott állnak ketten, egy gyöngysorral a derekukon. Mert addig csúszott fel a szoknya, amíg végül teljesen lecsúszott De kár, hogy ezt az időt már nem érjük meg. Vitatkozhatnánk rajta, hogy ez a gyöngysor mit jelképez, ho- gyan kell felfogni politikailag. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: „A legkellemetesebh magyar országi megye” így látta Fényes Elek Tolna A mai olvasót többnyire mosolyra fakasztják a régi könyvcímek. Szókimondó korunkban meglepő egész oldalas címeket olvasni, melyek gyakran mintha a tartalomjegyzéket óhajtották volna pótolni, vagy legalább a kötet mondanivalójának minden lényeges részét rendre sorolni. A múlt század legnagyobb magyar statisztikusának, Fényes Eleknek könyve több kötetes és mivel a leíró statisztikának ez az első máig érdekes képviselője hazánkban. figyelmet érdemel. Annál inkább, mert a több kötetből álló, hosszú című munkában terjedelmes rész foglalkozik megyénkkel. Milyennek látta a szaktudós Tolna megyét, amikor tanulmányozni kezdte „Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotját sta- tistikai és geographíai tekintetben”? A „mostan” természetesen nem tegnap volt. Fényes könyve 1839- ben jelent meg Pesten. A hatvanöt négyzetmérföldnyi kiterjedésű Tolna megye az akkori Magyarország megyéi között rangsorban a huszonhetedül volt. Nem akármilyen,' mert a szerző szerint ,(a legkellemetesebh magyar országi megyék közé tartozik ... szüntelen váltakozó vi- dékje miatt.” A változatosság alatt nemcsak a tájképi szépség értendő, hanem a talajtípusok változása is, hiszen például a dunaföldvári járásban „sivatag homokos, itt posz homoknak nevezik" földeket is találunk. A megye értékes, de egyben veszélyes kincse a Duna. Könnyíti a kereskedelmet és „számtalan malmokat forgatván s halakkal bővelkedvén, több ezer embernek élelmet és táplálékot nyújt”. Ugyanakkor árvizeivel „kivált Bátta városát magát.. 1 szörnyen rongálja". Ezen csodálkozni sem lehet, mert a töltések „nem lévén a többi vármegyékkel egyet- értőleg s egy plánum szerént felhányva, a víz dühössége ellen nem sokat tehetnek”. Értékes vize még a megyének a Kapos is, mely „híres rákokkal bővelkedik”. A megyebeliek példás szorgalmukról nevezetesek és földjeiken a mezőgazdálkodásnak szinte minden ágát űzik. Kiemeli Fényes, azt a ma is figyelemre érdemes tényt, hogy „A repeze nevezetes főtermesztménye a megyének”. Ezenkívül a dohány és természetesen a bor. A „pécsi” néven évente külföldre kerülő, mintegy százezer mázsa dohánynak jó hetven százaléka innen származik. .. „Jóságra nézve dicsértetik a faddi és p>álfai, azután a dobróközi”. (Döbrö- köz neve Fényes Elek leírásában következetesen Dobróköz.) Boráról nemcsak Szekszárd nevezetes, hanem Csibrák, Kurd, Si~ montornya, Dobróköz, Kölesd, Borjád, Csókafő, Paks, Magyar- vejk. Kismányok, Kistormás, Hidegkút, Györköny, Dunaszent- györgy és Dunaföldvár is. Az állattenyésztés terén Ozora és Ireg uradalmi, valamint ugyancsak Ireg, Szokoly, Szakcs, Kurd és Alsónyék paraszti ménesei érdemelnek említést. A megye 178 462 lakosának kereken kétharmada magyar, akik azonban „a szabadságot igen szeretvén, ennek félre értéséből gyakran makacsok". A mezőgazdálkodás színvonalát Fényes nem győzi eleget dicsérni. „A pallérozottad mezei gazdálkodás ezen megyében igen lábra kapott, s lehet mondani, hogy országunkban egy vármegye sincs, melyben ez, akármelyik ágát tekintsük is, nagyobb tudománnyal és szorgalommal folytattatna, mint éppen Tolnában”. Közlekedésének lehetőségeivel azonban csak közepesen elégedett, mert Tolnának „út'jii se nem a legjobbak, se nem a legrosszabbak hazánkban” — mely megállapításon egyébként máig sem kell változtatni. Az egyes települések ismertetésénél Fényes egészen más rangsort követ, mint amilyet ma természetesnek tartanánk. A megyeszékhelyről éppen csak, hogy megemlíti „főváros” mivoltát és a megyeháza szépségét. , Ugyanakkor azonban Simontomyán harminchat ágyas kórház működött. A megye „legfőbb tanító intézete a gyönki ref. gymnasium”, megyét nem kevesebb, mint hat osztály- lyal, négy tanárral és kétszáz diákkal. A megye összesen hat gyógyszertára Dunaföldvárott. Pakson, Szekszárdon, Simontor- nyán, Hőgyészen és Bonyhédon volt lelhető. A megye legnépesebb települése Dunaföldvár volt. meglepően magas arányú iparossággal. A 9862 lakosból három és félszáz volt a mesteremberek létszáma. Tolna községgel kapcsolatban megemlíti Fényes, hogy itt már 1. István király törvény- kezett 1016-ban, később pedig országgyűléseket tartottak. „Vi- zahalászata jövedelmes. Duna malma húsz van." Kölesd vendégfogadójáról híres, melyben a környékbeli földesurak rendsze- ’-ni tartanak táncvigalmakat. Mórágy határában üveghuta volt. A döbröközi vár még a ^közelmúltban is állt, „de egy tiszttartó köveit pálinka házra for- díttatta". Iregről Napoleon megbízásából is vásároltak lovakat. Megyénk vadgazdálkodása ma sem megvetendő, de vadászaink fájó szívvel gondolhatnak a Fényes megörökítette viszonyokra A Tamási környéki összesen huszonötezer holdas négy vadaskertben „a nagyvadak szét hintve ezerenként legelésznek, úgy annyira, hogy az utas őket mesz- sziről valami marha csordának gondolja. Mennyi számmal légyenek ezen vadak, a titok.” A titokból annyi mindenesetre ki- szivárgott — amiről egyébként lapunkban a régi „Ozorai fővadászatok” kapcsán írtunk már —, hogy hét év hercegi vadászatain nem kevesebb, mint 1743 szarvas, 5428 dámvad, 99 őz és 641 vaddisznó esett.” Fényes Elek nagy, és több kiadás során folyvást tökéletesített, munkájában természetesen nemcsak Tolnával, hanem az akkori ország valamennyi vármegyéjével foglalkozik. A gépi adatfeldolgozás korában tisztelettel kell tekinteni szorgalmára, adatainak viszonylagos pontosságára és arra a különösen becsülendő tulajdonságára, hogy ízes, szép magyar nyelven írt és így könyve máig olvasmányos és érdekes. ORDAS IVAN A leigázott fénysugár Ha elnémul az űrhajó — Egyetlen lézer többet „tud", mint a világ összes rádióállomásai A második világháború utáni időszak modern fizikájának egyik legizgalmasabb fejezete a kvantumelektronika kifejlődése. Több amerikai, s legutóbb két szovjet fizikus részesült Nobel-díjban a lézerek alapgondolatának és elméletének kidolgozásáért. Mit „tudnak" a lézerek? A lézerek néhány mikronos hullámhosszú, nagyfrekvenciás rezgésű elektromágnes energiát sugároznak ki. Gyakorlatilag hatalmas fényerejű, párhuzamos és egyszínű fénysugár ez, s óriási energia koncentrálását teszi lehetővé kis becsapódási pontban. Kapcsolat az űrhajóval A kvantumelek trón ikí és a lézerek alkalmazási területe korlátlan: lézereket használnak a navigációban, a rádiólokációban, a méréstechnikában, a geodéziában, sőt, az orvostudományban. Vaksággal fenyegetett betegek százait mentették meg műtét nélkül, lézersugár-kezeléssel. Az egyszínű lézersugár meghódította az embernek az optikai hullámsávot — a látható fény tartományát —, egyetlen lézersugárra több információ „ü.tem; - tő”, mint afnehnyinek az átvitelére a világ összes rádióállomásai képesek. A lézer olyan területre is behatol, ahol mással nem pótolható, ahol a klasszikus rádió- ,technika csődöt mond. Ez a terület az asztronautika, pontosabban a két oldalú rádiókapcsolat a Földre visszatérő űrhajóvá’. Hat esztendővel ezelőtt az úttörő űrrepülések befejezésekor — Gagarin, Tyitov és Glenn visz- szatérésekor — kellemetlen, bár nem váratlan nagy meglepő jelenséget tapasztaltak. Amikor a fékező hajtóművekkel új pályára vezérelt űrhajó mind nagyobb Sebességgel közelít a Föld felé, s belemerül a sűrűbb légrétegekbe, a rádiókapcsolat akadozni kezd, az űrhajó jelzései szaggatottá, szórványossá válnak, halkulnak, majd végleg elhalnak. Ez a „néma övezet”, körülbelül 100 kilométer magasságban kezdődik, s mindaddig tart, amíg a lefékeződött űrhajó ejtőernyői néhány kilométer magasságban kinyílnak. A jelenség oka igen egyszerű. Az űrhajó fémfalai a levegővel való nagy sebességű érintkezés, súrlódás miatt több ezer fokra felmelegszenek, a száguldó testet valóságos hőköpeny veszi körül. Ide nem tudnak behatolni a földi hívójelek, de az űrhajó rádiójelei is fogva maradnak. A lézersugárnak a felmelegedett űrhaj ótest nem akadály. Gézlézerrel, mint optikai televíziós berendezéssel, az ellenőrző központ továbbra is „beláthat” az űrhajóba ellenőrizheti az űrhajósok tevékenységét és az űrhajón elhelyezett lézerrel maga az űrhajós is jeleket adhat a Földre a veszélyes visszatérési övezetből. E téren mindkét űrhajós ország már bíztató kísérleteket végzett. Milyen messze van a Hold? A lézer igen pontos távmérésre is felhasználható. A több mint 500 méter magas moszkvai televíziótorony kilengéseit a földről lézerrel centiméter pontossággá) lemérték. Néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok rubinkristályos vörösfény lézerrel „megvilágították ' a Holdat, megmérték pontos távolságát. A Hold pillanatnyi távolságát radar-lézer kombinált mérési módszerrel ma már nagy pontossággal ismerjük, az elkövetett hiba 100 méter alá csökkent, s ez a csaknem 40 000 kilométeres távolsághoz képest igen jelentéktelen. A Holdat elérő lézersugár, mint fényszóró, kis területet érint. Már az első kísérletnél is csak három kilométer átmérőjű volt a Holdat ért sugárnyaláb. (Egy „igazi” fényszóróval ezt a kísérletet végre sem lehetne hajtani. Egy fényszóró sugárkévéje a Holdig több tízezer kilométer szélesre nyílna.) Lehet, hogy a távolabbi jövőben a Holdon tartózkodó kutatókkal lézer — és nem rádió — útján tartják majd a kapcsolatot. A kvantumelektrontka kifejlődése, kvantumgenerátorok, lézerek gyakorlati alkalmazása, az ember fény feletti igazi uralmának kezdetét, a fénysugár leigázását jelenti.
