Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1967. november 12 Sajnos, nem. sikerült a fénykép. Pedig jó kép lett vol­na. Képzelje el a szerkesztő úr, mit akartam én fény­képezni Olaszországban? be akartam fényképezni Morgana Taylor filmc.nllagocskát, aki gitárruhába öltözve muto­gatta magái. MUidössze egy gitár volt előtte. Ez a lát­vány annyira zavarba ejtett, hogy a fényképezőgépet el­felejtettem élesre állítani. így a gép nagyon elmosódottan látta a gitárruhás nőszemélyt. En viszont nagyon élesen láttam őt is, meg azt az ese­tet is, amikor Bakiéban a villamoson egy fiatal férfi ellen­állhatatlan vágyat érzett a harapásra. Szemben ült vele egy leányzó, miniruhában, ami minimálisan takarta csak a combját. És ez a comb harapnivalóan szép volt, legalábbis Joao Pereira brazíliai fiatalember szerint, aki nemcsak ezt gondolta, de meg is cselekedte. Később a bíróságon véde­kezésül kijelentette, hogy a lány env.ivalóan nézett ki. A védekezést, az éhes fiatalember védekezését a bíróság mér­legelte és úgy döntött, hogy három havi állami kosztra ítéli. As ang\mlát! Láthatja a szerkesztő úr, hogy mire ké­pes a mini. Megveszejti az embert. El is határoztam, hogy a mini nyomába szegődöm. Méghozzá azt vizsgálom meg, hogy a különböző országok­ban hogyan hat a mini a politikára, illetve hol, milyen állásfoglalást vált ki? Hadd mondjam el előbb bevezetőül a miniszoknya tör­ténetét. Mini története van. Három évvel ezelőtt találták ki Londonban és ma már meghódította a világot. Minden­kit állásfoglalásra késztetett. Ellenezték, helyeselték. A két tábor azonban egyben megegyezett: mindenki szívesen lát­ta, illetve nézte, de nem a szekrényben, hanem a nőkön. Minél kisebb lett, annál szívesebben nézték. h rövid történeti áttekintés után már bizonyára nem csodálkozik azon a szerkesztő úr. hogy a legnagyobb nép­szerűsége Angliában van a mininek. Itt a politikusok, füg­getlenül attól, hogy munkáspártiak, vagy konzervatívok, egyaránt kedvezően vélekednek a miniről. Mindkét párt mellette van, mindkettő helyesel. Mivel a két párt nagy harcot vív a választók, különösen a fiatal választók ke­gyeiért, nem lehetetlen, hooy éppen ezért ebben az or­szágban hamarosan maximálisan minimálisak lesznek a szoknyák. A legmaximálisabban az egész világon. Mert az egész világon egyre jobban maximálódik a mi- nimanizálás. Még Spanyolországban is, holott a spanyol kormány a legerélyesebben ellenzi a miniszoknyát. Maxi­mális büntetéssel, 10 000 pezetával sújthatják azokat, akik maximumot mutatnak a combjukból és minimumot a ru­hájukból. A drákói rendelet azonban semmit sem számít, mert az emberben azóta benne van a tiltott gyümölcs íze, amióta Éva leszakította és férjével megkóstoltatta a tiltott girümölcsöt. A spanyol kormány azért tiltja a mini vise­lését, mert ebben látja a. spanyol nők tiltakozását a Franco- rendszer ellen. Ez a tüntetés különösen akkor látszik a maga megfogható valóságában, amikor a nők lehajolnak. És ilyet azért mégsem szabad mutatni a spanyol kor­mánynak. Zambiában a miniszoknyát hivatalosan az imperializ­mus és a dekadencia szimbólumának tekintik. Persze a po­litikusok. A zambiai nők azonban ezzel semmit Sem tö­rődnek. Iránban viszont a miniszoknya a haladást, a régi ha­gyományok elleni harcot jelképezi. A közoktatásügyi mi­niszter nemrégiben hiixitalosan bejelentette: „A térden fe­lül érő szoknyát viselő leányokat ki fogják csapni az isko­lákból és kizárják az egyetemekről”. Tunéziában a kurta Szoknya a szabadgondolkodás szimbóluma. Burgiba elnök bizonyos aggodalommal és fenntartással nyilatkozott róla: ,,A szabadságnak is — mondotta -?* meg kell, hogy legyenek a korlátái. Ez azt jelenti, hogy a szoknya ne legyen túlságosan a térden fe­me. Hogy mennyire legyen? — arról nem nyilatkozott. És a szoknya egyre feljebb csúszik. Már-már eléri a kritikus határt. Megy, megy csúszik és ki tudja, hol áll meg? En láttam már a jövőt i*. Egy külföldi újságban. Az unoka bemutatja a családfáját. Odaérnek egy mi­niszoknyás képhez. — Ez voU a nagymamám! És ők ott állnak ketten, egy gyöngysorral a dereku­kon. Mert addig csúszott fel a szoknya, amíg végül tel­jesen lecsúszott De kár, hogy ezt az időt már nem érjük meg. Vitat­kozhatnánk rajta, hogy ez a gyöngysor mit jelképez, ho- gyan kell felfogni politikailag. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: „A legkellemetesebh magyar országi megye” így látta Fényes Elek Tolna A mai olvasót többnyire mo­solyra fakasztják a régi könyv­címek. Szókimondó korunkban meglepő egész oldalas címeket olvasni, melyek gyakran mintha a tartalomjegyzéket óhajtották volna pótolni, vagy legalább a kötet mondanivalójának minden lényeges részét rendre sorolni. A múlt század legnagyobb magyar statisztikusának, Fényes Eleknek könyve több kötetes és mivel a leíró statisztikának ez az első máig érdekes képviselője hazánk­ban. figyelmet érdemel. Annál inkább, mert a több kötetből álló, hosszú című munkában terjedel­mes rész foglalkozik megyénk­kel. Milyennek látta a szaktudós Tolna megyét, amikor tanulmá­nyozni kezdte „Magyar Ország­nak s a hozzá kapcsolt tartomá­nyoknak mostani állapotját sta- tistikai és geographíai tekintet­ben”? A „mostan” természetesen nem tegnap volt. Fényes könyve 1839- ben jelent meg Pesten. A hatvanöt négyzetmérföldnyi kiterjedésű Tolna megye az ak­kori Magyarország megyéi között rangsorban a huszonhetedül volt. Nem akármilyen,' mert a szerző szerint ,(a legkellemetesebh ma­gyar országi megyék közé tar­tozik ... szüntelen váltakozó vi- dékje miatt.” A változatosság alatt nemcsak a tájképi szépség értendő, hanem a talajtípusok változása is, hiszen például a dunaföldvári járásban „sivatag homokos, itt posz homoknak ne­vezik" földeket is találunk. A megye értékes, de egyben veszélyes kincse a Duna. Könnyí­ti a kereskedelmet és „számtalan malmokat forgatván s halakkal bővelkedvén, több ezer ember­nek élelmet és táplálékot nyújt”. Ugyanakkor árvizeivel „kivált Bátta városát magát.. 1 szörnyen rongálja". Ezen csodálkozni sem lehet, mert a töltések „nem lé­vén a többi vármegyékkel egyet- értőleg s egy plánum szerént felhányva, a víz dühössége ellen nem sokat tehetnek”. Értékes vi­ze még a megyének a Kapos is, mely „híres rákokkal bővelke­dik”. A megyebeliek példás szorgal­mukról nevezetesek és földjei­ken a mezőgazdálkodásnak szin­te minden ágát űzik. Kiemeli Fényes, azt a ma is figyelemre érdemes tényt, hogy „A repeze nevezetes főtermesztménye a megyének”. Ezenkívül a dohány és természetesen a bor. A „pé­csi” néven évente külföldre ke­rülő, mintegy százezer mázsa dohánynak jó hetven százaléka innen származik. .. „Jóságra nézve dicsértetik a faddi és p>ál­fai, azután a dobróközi”. (Döbrö- köz neve Fényes Elek leírásában következetesen Dobróköz.) Borá­ról nemcsak Szekszárd neveze­tes, hanem Csibrák, Kurd, Si~ montornya, Dobróköz, Kölesd, Borjád, Csókafő, Paks, Magyar- vejk. Kismányok, Kistormás, Hi­degkút, Györköny, Dunaszent- györgy és Dunaföldvár is. Az állattenyésztés terén Ozora és Ireg uradalmi, valamint ugyancsak Ireg, Szokoly, Szakcs, Kurd és Alsónyék paraszti mé­nesei érdemelnek említést. A megye 178 462 lakosának ke­reken kétharmada magyar, akik azonban „a szabadságot igen sze­retvén, ennek félre értéséből gyakran makacsok". A mezőgaz­dálkodás színvonalát Fényes nem győzi eleget dicsérni. „A pallé­rozottad mezei gazdálkodás ezen megyében igen lábra kapott, s lehet mondani, hogy országunk­ban egy vármegye sincs, mely­ben ez, akármelyik ágát tekint­sük is, nagyobb tudománnyal és szorgalommal folytattatna, mint éppen Tolnában”. Közlekedésének lehetőségeivel azonban csak kö­zepesen elégedett, mert Tolnának „út'jii se nem a legjobbak, se nem a legrosszabbak hazánkban” — mely megállapításon egyéb­ként máig sem kell változtatni. Az egyes települések ismerte­tésénél Fényes egészen más rang­sort követ, mint amilyet ma ter­mészetesnek tartanánk. A me­gyeszékhelyről éppen csak, hogy megemlíti „főváros” mivoltát és a megyeháza szépségét. , Ugyan­akkor azonban Simontomyán harminchat ágyas kórház műkö­dött. A megye „legfőbb tanító in­tézete a gyönki ref. gymnasium”, megyét nem kevesebb, mint hat osztály- lyal, négy tanárral és kétszáz diákkal. A megye összesen hat gyógyszertára Dunaföldvárott. Pakson, Szekszárdon, Simontor- nyán, Hőgyészen és Bonyhédon volt lelhető. A megye legnépe­sebb települése Dunaföldvár volt. meglepően magas arányú iparos­sággal. A 9862 lakosból három és félszáz volt a mesteremberek létszáma. Tolna községgel kap­csolatban megemlíti Fényes, hogy itt már 1. István király törvény- kezett 1016-ban, később pedig országgyűléseket tartottak. „Vi- zahalászata jövedelmes. Duna malma húsz van." Kölesd ven­dégfogadójáról híres, melyben a környékbeli földesurak rendsze- ’-ni tartanak táncvigalmakat. Mórágy határában üveghuta volt. A döbröközi vár még a ^közel­múltban is állt, „de egy tiszt­tartó köveit pálinka házra for- díttatta". Iregről Napoleon meg­bízásából is vásároltak lovakat. Megyénk vadgazdálkodása ma sem megvetendő, de vadászaink fájó szívvel gondolhatnak a Fé­nyes megörökítette viszonyokra A Tamási környéki összesen hu­szonötezer holdas négy vadas­kertben „a nagyvadak szét hint­ve ezerenként legelésznek, úgy annyira, hogy az utas őket mesz- sziről valami marha csordának gondolja. Mennyi számmal lé­gyenek ezen vadak, a titok.” A titokból annyi mindenesetre ki- szivárgott — amiről egyébként lapunkban a régi „Ozorai fő­vadászatok” kapcsán írtunk már —, hogy hét év hercegi vadásza­tain nem kevesebb, mint 1743 szarvas, 5428 dámvad, 99 őz és 641 vaddisznó esett.” Fényes Elek nagy, és több ki­adás során folyvást tökéletesített, munkájában természetesen nem­csak Tolnával, hanem az akkori ország valamennyi vármegyéjé­vel foglalkozik. A gépi adatfel­dolgozás korában tisztelettel kell tekinteni szorgalmára, adatainak viszonylagos pontosságára és ar­ra a különösen becsülendő tulaj­donságára, hogy ízes, szép ma­gyar nyelven írt és így könyve máig olvasmányos és érdekes. ORDAS IVAN A leigázott fénysugár Ha elnémul az űrhajó — Egyetlen lézer többet „tud", mint a világ összes rádióállomásai A második világháború utáni időszak modern fizikájának egyik legizgalmasabb fejezete a kvan­tumelektronika kifejlődése. Több amerikai, s legutóbb két szovjet fizikus részesült Nobel-díjban a lézerek alapgondolatának és el­méletének kidolgozásáért. Mit „tudnak" a lézerek? A lézerek néhány mikronos hullámhosszú, nagyfrekvenciás rezgésű elektromágnes energiát sugároznak ki. Gyakorlatilag ha­talmas fényerejű, párhuzamos és egyszínű fénysugár ez, s óriási energia koncentrálását teszi lehe­tővé kis becsapódási pontban. Kapcsolat az űrhajóval A kvantumelek trón ikí és a lé­zerek alkalmazási területe korlát­lan: lézereket használnak a navi­gációban, a rádiólokációban, a méréstechnikában, a geodéziában, sőt, az orvostudományban. Vak­sággal fenyegetett betegek száza­it mentették meg műtét nélkül, lézersugár-kezeléssel. Az egyszínű lézersugár meghó­dította az embernek az optikai hullámsávot — a látható fény tartományát —, egyetlen lézer­sugárra több információ „ü.tem; - tő”, mint afnehnyinek az átvitelé­re a világ összes rádióállomásai képesek. A lézer olyan területre is behatol, ahol mással nem pó­tolható, ahol a klasszikus rádió- ,technika csődöt mond. Ez a terü­let az asztronautika, pontosabban a két oldalú rádiókapcsolat a Földre visszatérő űrhajóvá’. Hat esztendővel ezelőtt az úttö­rő űrrepülések befejezésekor — Gagarin, Tyitov és Glenn visz- szatérésekor — kellemetlen, bár nem váratlan nagy meglepő jelen­séget tapasztaltak. Amikor a féke­ző hajtóművekkel új pályára ve­zérelt űrhajó mind nagyobb Se­bességgel közelít a Föld felé, s belemerül a sűrűbb légrétegekbe, a rádiókapcsolat akadozni kezd, az űrhajó jelzései szaggatottá, szórványossá válnak, halkulnak, majd végleg elhalnak. Ez a „né­ma övezet”, körülbelül 100 kilo­méter magasságban kezdődik, s mindaddig tart, amíg a lefékező­dött űrhajó ejtőernyői néhány ki­lométer magasságban kinyílnak. A jelenség oka igen egyszerű. Az űrhajó fémfalai a levegővel való nagy sebességű érintkezés, súrló­dás miatt több ezer fokra felme­legszenek, a száguldó testet való­ságos hőköpeny veszi körül. Ide nem tudnak behatolni a földi hí­vójelek, de az űrhajó rádiójelei is fogva maradnak. A lézersugárnak a felmelegedett űrhaj ótest nem akadály. Gézlé­zerrel, mint optikai televíziós be­rendezéssel, az ellenőrző központ továbbra is „beláthat” az űrhajó­ba ellenőrizheti az űrhajósok te­vékenységét és az űrhajón elhe­lyezett lézerrel maga az űrhajós is jeleket adhat a Földre a veszé­lyes visszatérési övezetből. E téren mindkét űrhajós ország már bíztató kísérleteket végzett. Milyen messze van a Hold? A lézer igen pontos távmérésre is felhasználható. A több mint 500 méter magas moszkvai tele­víziótorony kilengéseit a földről lézerrel centiméter pontossággá) lemérték. Néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok rubinkristályos vörösfény lézerrel „megvilágították ' a Hol­dat, megmérték pontos távolságát. A Hold pillanatnyi távolságát ra­dar-lézer kombinált mérési mód­szerrel ma már nagy pontosság­gal ismerjük, az elkövetett hiba 100 méter alá csökkent, s ez a csaknem 40 000 kilométeres távol­sághoz képest igen jelentéktelen. A Holdat elérő lézersugár, mint fényszóró, kis területet érint. Már az első kísérletnél is csak három kilométer átmérőjű volt a Holdat ért sugárnyaláb. (Egy „igazi” fényszóróval ezt a kísérletet végre sem lehetne hajtani. Egy fényszó­ró sugárkévéje a Holdig több tíz­ezer kilométer szélesre nyílna.) Lehet, hogy a távolabbi jövőben a Holdon tartózkodó kutatókkal lézer — és nem rádió — útján tartják majd a kapcsolatot. A kvantumelektrontka kifejlő­dése, kvantumgenerátorok, léze­rek gyakorlati alkalmazása, az ember fény feletti igazi ural­mának kezdetét, a fénysugár le­igázását jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents