Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

I

!

1967. november 12»

TOLNA MEGYEI VEPŰJSAG

9

LESZ-E VÁLTOZÁS?

Kollégiumuk még nincs az építőipari tanulóknak. A néhány éves megyei múltra visszatekintő ÉM. Építőipari Vállalat ipari tanulóinak többsége a falvakból, verbuválódott

Bekerültek a számukra szokatlan városi forgatagba és unatkoznak. Jó és rossz ráhatások érik őket. Szerteszét szóródtak a városban. Mihez kezdjenek a szabad idejükben? Visszahúznak az első időben megszokott lazaságok is.

Aggodalmak

Pártfórumon, a városi párt- bizottság november végi ülésén indult meg a vita.

Elsőnek a kertvárosban lakó pedagógus párttitkár tette szóvá aggályait.

— Meg nem felelőnek tartom az állami építőiparnál az ifjúság nevelését. Feltűnően sok a céltalanul tekergő ipari tanuló esténként a déli kertvárosban. Újabban az ÁBC-áruháznál figyeltünk fel rájuk, amint a sörösüveget adogatták kézről kézre. Megfigyeltem, hova mennek. Az állami építőipar közeli munkásszállásának lakói. Tudunk arról, hogy az utcán hangoskodó, cigarettázó 14—15 éves fiatalok rendreutanították a velük szóba elegyedő felnőttet. Azt mondták, hogy ők dolgozó ipari tanulók, hozzájuk semmi köze. Gondolom, okot szolgáltatnak ezek a jelenségek az aggodalomra. — így fogalmazta még a változtatást, az ipari tanulókkal való fokozottab törődést sürgetve Csöngedí Gyula, az általánós iskolák pedagógus pártszervezetének titkára.

A téma másik hozzászólója Cziráki László, a szekszárdi Mü. M. iskola párttitkára volt.

— A vállalati kádermunkát úgy is kell vizsgálni, mennyiben, hogyan foglalkoznak a jövő generációval a mozgalmi szervek és a dolgozók. Kik a felelősek az ipari tanulók fejlődéséért? önálló párt- és KISZ-bizottsága van az ÉM. állami építőipari vállalatának. Miközben a Mü. M. és a vállalat vezetői között arról folyik a vita, hogy hol, mennyit fizessenek az új gazdasági rendszerben a tanulók elhelyezéséért, növekszik a szeszforgalom a kertvárosi ÁBC-áru- házhan. — E szavakkal mondta el Cziráki László elvtárs az építőipari tanulókkal kapcsolatosan nyugtalanító gondolatait.

Említették a munkahelyre lapos üveggel érkező tanulókat és szóba került még, hova legyenek, mit csináljanak tetemes szabad idejükben az ipari tanulók.

A szállás

így nem otthonuk

A városszéli munkásszálláson együtt laknak a felnőttekkel az ipari tanulók.

Mondják sokszor megesik az alábbi eset:

— Tedd már rendbe a cipőmet, kapsz érte egy pohár sört — kéri meg az inasnak tekintett ipari tanulót idősebb szobatársa. Ha nem is szívesen, de megteszi neki. Talán nem is kérdéses, mire ösztönzi a 15 éves, faluról a városba került fiatal legénykét e kérés.

Közel ötszáz ipari tanulója van az ÉM. vállalatnak. Közülük csak száznegyvenen kaptak ágyat az irodaház melletti munkásszálláson. A többiek albérletben éltek, vagy .szüleik közeli otthonából naponta utaztak be Szekszárdra.

Akinek jutott hely a munkásszállás vegyes összetételű lakói között, az sem szokhatott ott

megfelelő fegyelemhez. Bár este kilenckor lett volna a kapuzárás, eddig gyakorlatilag senki nem ellenőrizte, hogy idejében visszatémek-e a fiatalok.

Mi vonzotta volna esténként oda őket? Szabad idejükkel nem tudtak mit kezdeni, mert az időnkénti munkahelyi látogatáson kívül nem sokát törődtek estéikkel a KISZ-esek sem. Nem volt hol összehozzák őket, és a kintlakók sem voltak kapcsolatban a munkásszállással. Egyelőre még nem sok idő jutott az áttelepülő, az egyre nagyobb tervekkel is sikeresen küszködő vállalatnál a velük való külön törődésre.

Merre a megoldás ?

Kiutat keresvén, meglátogattuk a Mü. M. iskola vezetőit.

— Még mindig küzd a vállalat vezetősége az áttelepítés nehézségeivel. Felelősség? Az ÉM. felelőssége mellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalat vezetőinek mesz- szemenő segítése mellett egyes középszintű üzemi vezetők elébe helyezik a termelés érdekét az utánpótlás sokoldalú nevelésének — vélekedik Cziráki László párttitkár elvtárs.

— Mi a helyzet a szálfád idő okosabb felhasználásával ?

— Iskolánk vizsgálta. Mi legfontosabbnak a jelenlegi megváltoztatását tartjuk — kapcsolódik be Kaszás Imre élvtárs. az iskola igazgatója.

— Mire gondolnak?

— Először is szigorúan, el kell szeparálni a munkásszállóban a fiatalokat a felnőttektől. Tapasztalataink szerint, legtöbbször a felnőttek a hibásak, mert akar- va-akaratlan rossz példát mutatnak magatartásukkal, tetteikkel, néha szavaikkal is. Megfelelő felügyeletet kell biztosítani, hogy vonzóvá, tartalmasabbá váljék a munkásszálló belső élete — hangsúlyozza Kaszás elvtárs.

Legjobb megoldást természetesen a saját kollégium létesítése hozna. Bár van szó róla, de megvalósítása még messze van, hiszen a legjobb esetben is 1972- re lesz belőle valami. Jövőre újabb 400 ipari tanulót tervez szerződtetni, a törzsgárda biztosítására céltudatosan törekvő, fejlődő vállalat.

Nehézségek, tervek

Tíz nappal ezelőtt tárgyalta az üzem KISZ vb-je az utánpótlás nevelését és néhány nap múlva kerül az iparitanulóképzés a vállalati pártbizottság végrehajtó bizottsága elé.

Rövid ideje dolgozik a vállalatnál Kismődi András, a KISZ- bizottság titkára.

Tőle firtatjuk, lesz-e változás.

— Eddig valóban nem volt megnyugtató ipari tanulóink helyzete. Kevesen kaptak helyet a munkásszálláson és a közős- ködés sem tett jót. Az eddigiről csak múlt Időben szeretnénk beszélni — mondja a KISZ-titkár.

—■ Költözködést láttunk a munkásszállásoknál. Mi várható, javul-e az ipari tanulóik helyzete?

— Megépült az új épület és a vállalat vezetőinek döntése szerint beköltözhetnek a szerteszét albérletben lakó ipari tanulók az úgynevezett régi., 180 férőhelyes modem munkásszállóba, I1jt már elkülönített, kulturáltabb elhelyezést kapnak a négyágyas szobákban a tanulók.

— Tehát jelentős a változás Milyen terveik vannak az esték tartalmas kitöltésére?

— Nagyterem egyelőre még nincs, de lesz. Minden emeleten van egy 30—40 férőhelyes társalgó. Javaslataikat figyelembe-- véve, meghívott előadókkal, a fiataljainkat érdeklő témákból fogunk előadássorozatot- szervezni. örülünk a fejlődésnek, próbáljuk felhasználni — fejezi be a KISZ-titkár.

Tarjáni Lajos élvtárssal történő beszélgetésünknél szóba kerülnek az aggodalmak és indokoltságuk.

— Nagy helyzeti hátrányunk a kései alakulással, hogy nincs kollégiumunk. E mellett meg az idén is vesződtünk tanulóink Szekszárdra telepítésével. Nem tartom kizártnak a jelzett problémákat. Munkavezetőinktől szigorúan megköveteljük, hogy állítsák ki a munkából azt, aki ivott. Keserű tapasztalatunk egy családos ember halálos balesete aki „csak” két féldecit ivott. Mi nem sokat tudunk tenni a szabad időben történő szeszfogyasztás ellen, mert a vállalat ilyenkor nem gyakorol felügyeletet. Sokat javíthat a helyzeten, ha befejeződik ipari tanulóink beköltözése, mert kedvezőbb feltételek nyílnak a kulturális neveléshez és -a fegyelemhez. Jövőre megoldódik a nagyterem és elkészül a sportpálya — fejezi be a vállalati igazgat*

A féltés és aggodalom nem yolt éppen oktalan

Sok gazdája van az építőipari tanulóknak. Az új helyzet csak kedvezőbb lehetőségeket teremt. Ha az itt jelzett problémákkal, a fhunkásutánpótlás gyengeségeinek leküzdésével minden illetékes többet és jobban küszködik, kevesebb helyét nem lelő, italt kortyolgató, a rossz szokásoknak behódoló építőmunkás tanulóval találkozunk a megyeszékhelyen.

Kérhetnék az üzem KISZ-esei az MHSZ-t, a városi művelődési házat, hogy a munkásszállás, a fiatalokat vonzó szakkörökkel, az ifjúsági klub színes, változatos, szórakoztató rendezvényeivel, esetleg a tv-előadásokhoz nyújtandó vitavezetővel szolgálva inkább otthonukká tehessék a szabad időben is a szállást.

Lesz-e változás? A kilátások szerint várható. De összehangoltabb, erőteljesebb segítéssel meg lehet és meg Is kellene gyorsí« tani a fejlődést.

SOMI BENJAMINNE

Olcsóbbodik az atomerőművek árama

Brit szakértők a Londonban megtartott nemzetközi atomenergiaipari szimpóziumon olyan szá- mításokat közöltek, amelyek szerint csökken a nukleáris erőművek áramának önköltsége, beleértve a fajlagos építési költségeket és az üzemanyagköltségeket is. Az üzemanyagköltségek a jelenlegi brit atomerőműveknél kWó-ként 0,25 pennyt tesznek ki, az épülő atomerőműveknél 0,12 pennyt. a tervezett erőműveknél pedig már mindössze csak 0,10

pennyt. Az olajtüzelésű hőerőművek üzemanyagköltsége kWó- ként 0,35 pennyre rúgnak.

A Nemzetközi Atomerő Ügynökség vezérigazgatója ezen a szimpóziumon ismertette az atomerőmű építés perspektíváit 1980-ig. Szerinte a világ rfukleá- ris erőműveinek együttes kapacitása 1980-ban el fogja érni a 300 millió kW-ót, értékük pedig a tüzelőanyaggal és a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a 40 milliárd fontot.

A légnyomás hatása az emberi szervezetre

Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az Orvossal ! Az elmúlt héten arra kértem címét, hogy a gázveszélyről világosítson fel. Csak most jöttem rá, levelem újra olvasása közben, hogy megfeledkeztem a légnyomásról. Most arra kérem, ha lehet, erre a problémára is térjen ki, mivel nemcsak engem, de munkatársaimat is nagyon érdekli ez a kérdés. Maradtam hálás köszönettel: egy régi előfizetőjük.

Kedves Olvasónk! Kérdése a különféle robbanások ismeretében teljes mértékben indokolt, s annak készségesen teszünk eleget. A légnyomás elsődleges hatása megnyilvánulhat: péppémorzsolódásban, has- felrepedésben, a tüdő, a gyomor és más szervek szétrepedésében, a mellkasi szervek sérülésében, agyrázkódásban, a dobhártya repedésében. A légnyomás másodlagos hatása, be- temettetés, leszorítás, nyomás, épületek összeomlása, valamint a szétrepülő szilárd tárgyak által okozott traumák, külerőszaki behatások következtében keletkezett sérülések folytán jön létre. A másodlagos hatásra jellemző, hogy zúzódásokat töréseket, metszett, vágott, szakított és roncsolt sebeket okoz. Ha külső sérülés nem jött létre, a légnyomás tünetei nem mindig szembeszökőd«:. Könnyű, esetben a nyelv és a végtagok remegését, dadogást, bizonytalan járást észlelünk, s a beteg erős* fejfájásról, valamint . szédülésről és hallászavarról tesz említést. Súlyos esetben megsüketülés, megbénulás, a végtagok megbénulása, azonkívül légzészavar, görcsök, eszméletvesztés léphet fel. Vérzést látunk a szájból, az orrból, a fülekből, (a dobhártyák sérülése, szakadása folytán), sőt a belső szervek (lép, máj, tüdő- hólyagocskák, stb.) megrepedése is bekövetkezhet.

Elsősegélynyújtás.

Lássuk el a sérüléseket, biztosítsuk a sérült teljes nyugalmát, továbbá gyorsan és rázkódásmentesen szállítsuk kórházba.

Hogyan kerüljük el biztosan a gombamérgezést ?

— kérdezi egy olvasónk, akinek idézünk leveléből: „Családommal együtt nagyon szeretjük, úgyszólván az összes gombafajtákát, de amikor itt-ott felbukkan egy gombamérgezés, sőt nem egyszer haláleset is, nem merünk hosszú ideig gombát enni, mert félünk a mérgezéstől. Nagyon kérjük a N égyszemközt-rovatot, tanítson meg bennünket a félelmetes gombamérgezés biztonságos elkerülésére. Hálás tisztelettel és köszönettel egy régi előfizető család”.

Kedves Olvasónk! A gombamérgezéssel gyakran foglalkozik rovatunk. Mivel azonban manapság is, bár ritkán, előfordulnak súlyos, sőt halálos mérgezések is, a lényeget röviden az alábbiakban közöljük: A gombamérgezést leggyakrabban az idézi elő, hogy vigyázatlanságból, vagy tudatlanságból valamelyik mérges gombát, a hozzá többé-kevésbé hasonló ehető gombával tévesztik össze. A gombaszedő csakis az általa teljes biztonsággal felismert gombát fogyassza el. Ha kétségei vannak, akkor a gombát feltétlenül mutassa meg a gombaszákértőnek. Nem fordulhat elő götnbamérgezés, ha ragaszkodunk ahhoz az irányelvhez, hogy csakis a vásárcsarnokban, vágj7 á piacon, gombaszakértő által ellenőrzött gombát vásárolunk, az általunk szedétt j^mbát pedig csak abban az' esetbén ’ fogyasszuk el, ha biztosan ; feüstnerjük, . vagy gomba - szakértőnek megmutattuk. Az ehető

és mérges gombák elkülönítésénél nem igazíthat el bennünket semmiféle általános szabály, mert sem a gomba színe, sem szaga, sem csípős, kellemetlen íze, sem húsának szín- változása, sem a gomba-forrázátba helyezett ezüst kanál megfeketedése, sem az á tény, hogy állatok minden baj nélkül megeszik —, egymaguk- ban nem döntik el a gomba ehető voltát. Általános szabályok, legfeljebb, mint általános tilalmak állíthatók fel. Ilyenek például, hogy ku- kacos, penészes, kivénhedt gombát, vagy másnapra eltett gombaételt ne fogyasszunk. Minthogy egyes gombafajok a nedvességet szivacsként magukba szívják, esőzés után, közvetlenül gombát ne gyűjtsünk. A frissen gyűjtött gombákat nem szabad egy rakáson, nyirkos, meleg helyen tárolni. Szárításkor a gombákat gondosan teregessük szét, mert egymásra rakva, könnyen megromlanak. Gombamérgezés ese‘tén mi a teendő? Hány tatás, hashajtás, orvosi szénpor nagy adagokban való bevétele. A mérgezettet azonnal kórházba kell szállítani.

Higiénikus és olcsó lakásfütés

Idézünk egy levélből: „T. C« Sokan és sokfélét kérdeznek a Négyszemközttől. En arra volnék kíváncsi, hogy a lakást hogyan lehet helyesen, egészségesen és olcsón fűteni. . . Egy sokgyermekes előfizető”.

Kedves Olvasónk! A kérdés közérdekű,, annál is inkább,, mert kévésén tudnak „higiénikusan és olcsón’^ tüzelni. A fűtés célja olyan hőmérséklet, .biztosítása, amely mellett a szervezet hőszabályozó apparátusa megerőltetés nélkül megőrizheti annak normális hőmérsékletét. A helyiségek levegőjének olyan melegnek kell lennie, hogy a szervezet hővezetés és hőszállítás következtében minél kevesebb meleget veszítsen, a falak, bútorok hőmérséklete pedig a szervezet hősugárzását csökkentse. A szükséges hőmérséklet a helyiség rendeltetésétől függ. A konyhában tartózkodás hőtermeléssel jár. Itt 15—16 fokos hőmérséklet is elegendő.

Lakószobák hőmérséklete 1^—19 fok. (Nálunk a 22 fokot szeretik.) A fürdőszobáké, ahol a meztelen, nedves test sok meleget veszíthet, 23—25 fokos hőmérséklet kívánatos. A fal hőmérséklete közelítse meg a levegő hőmérsékletét. A fal és a szoba hőmérséklete között a különbség legfeljebb hat fok legyen. A levegő hőmérsékletében a napi ingadozás ne legyen nagyfokú, még akkor sem, ha a külső hőmérséklet nagy mértékben változik. Fontos egészségügyi követelmény, hogy porral, füsttel, korommal, bűzös és mérgező gázokkal ne szennyezze a levegőt. Aki az égés folyamatát nem ismeri, az helyesen és gazdaságosan tüzelni, illetve fűteni nem tud. A tüzelőanyagok kellő hőmérsékleten meggyulladnak és a levegő oxigénjét elfogyasztva, elégnek. Igen fontos, hogy a tüzelőanyagok éghető része teljesen oxidálódjék, tökéletesen elégjen. Ha ez nem történik meg, a tüzelőanyagok fűtőértékét nem használjuk fel teljesen, s ezen kívül fnérgezo hatású szénmonotxid, s a levegőt szennyező korom keletkezik. A tökéletes égéshez, mindenekfelett az szükséges, hogy a tüzelőtérbe kellő mennyiségű levegő hatoljon be, járja át a tüzelőanyagot, az égésnél keletkező füstgázokat a tüzelő térre ható léghuzat eltávolítsa. A huzatot a kémények megfelelő építése és átjárhatósága biztosítja. A huzatot csökkenti, ha a füstcsatornák egymással szemben torkollnak a kéménybe és ha 'a kéménybe nagy számú füstcsatorna van beépítve. Az égéskor keletkező meleget, a hővezető közeg veszi át és adja le a fűtőtestnek. Hővezető közeg lehet az égésnél keletkező füstgáz, víz; gőz, vagy levegő. A fűtőtest közvetlen vezetéssel a felmelegített levegő áramlásával, vagyis hőszállítással és sugárzással adja át a meleget a környezetnek. A fűtőtest felszínének hőmérséklete legfeljebb 80 c fok lehet;