Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

I ! 1967. november 12» TOLNA MEGYEI VEPŰJSAG 9 LESZ-E VÁLTOZÁS? Kollégiumuk még nincs az építőipari tanulóknak. A néhány éves megyei múltra visszatekin­tő ÉM. Építőipari Vállalat ipari tanulóinak többsége a falvakból, verbuválódott Bekerültek a számukra szokat­lan városi forgatagba és unat­koznak. Jó és rossz ráhatások érik őket. Szerteszét szóródtak a városban. Mihez kezdjenek a szabad idejükben? Visszahúznak az első időben megszokott laza­ságok is. Aggodalmak Pártfórumon, a városi párt- bizottság november végi ülésén indult meg a vita. Elsőnek a kertvárosban lakó pedagógus párttitkár tette szóvá aggályait. — Meg nem felelőnek tartom az állami építőiparnál az ifjú­ság nevelését. Feltűnően sok a céltalanul tekergő ipari tanuló esténként a déli kertvárosban. Újabban az ÁBC-áruháznál fi­gyeltünk fel rájuk, amint a sö­rösüveget adogatták kézről kéz­re. Megfigyeltem, hova mennek. Az állami építőipar közeli mun­kásszállásának lakói. Tudunk arról, hogy az utcán hangosko­dó, cigarettázó 14—15 éves fia­talok rendreutanították a velük szóba elegyedő felnőttet. Azt mondták, hogy ők dolgozó ipari tanulók, hozzájuk semmi köze. Gondolom, okot szolgáltatnak ezek a jelenségek az aggodalom­ra. — így fogalmazta még a vál­toztatást, az ipari tanulókkal való fokozottab törődést sürget­ve Csöngedí Gyula, az általánós iskolák pedagógus pártszerveze­tének titkára. A téma másik hozzászólója Cziráki László, a szekszárdi Mü. M. iskola párttitkára volt. — A vállalati kádermunkát úgy is kell vizsgálni, mennyi­ben, hogyan foglalkoznak a jövő generációval a mozgalmi szervek és a dolgozók. Kik a felelősek az ipari tanulók fejlődéséért? önálló párt- és KISZ-bizottsága van az ÉM. állami építőipari vállalatának. Miközben a Mü. M. és a vállalat vezetői között arról folyik a vita, hogy hol, mennyit fizessenek az új gazda­sági rendszerben a tanulók el­helyezéséért, növekszik a szesz­forgalom a kertvárosi ÁBC-áru- házhan. — E szavakkal mondta el Cziráki László elvtárs az épí­tőipari tanulókkal kapcsolatosan nyugtalanító gondolatait. Említették a munkahelyre la­pos üveggel érkező tanulókat és szóba került még, hova legye­nek, mit csináljanak tetemes szabad idejükben az ipari ta­nulók. A szállás így nem otthonuk A városszéli munkásszálláson együtt laknak a felnőttekkel az ipari tanulók. Mondják sokszor megesik az alábbi eset: — Tedd már rendbe a cipő­met, kapsz érte egy pohár sört — kéri meg az inasnak tekin­tett ipari tanulót idősebb szoba­társa. Ha nem is szívesen, de megteszi neki. Talán nem is kérdéses, mire ösztönzi a 15 éves, faluról a városba került fiatal legénykét e kérés. Közel ötszáz ipari tanulója van az ÉM. vállalatnak. Közü­lük csak száznegyvenen kaptak ágyat az irodaház melletti mun­kásszálláson. A többiek albér­letben éltek, vagy .szüleik közeli otthonából naponta utaztak be Szekszárdra. Akinek jutott hely a munkás­szállás vegyes összetételű lakói között, az sem szokhatott ott megfelelő fegyelemhez. Bár este kilenckor lett volna a kapuzá­rás, eddig gyakorlatilag senki nem ellenőrizte, hogy idejében visszatémek-e a fiatalok. Mi vonzotta volna esténként oda őket? Szabad idejükkel nem tudtak mit kezdeni, mert az időnkénti munkahelyi látogatá­son kívül nem sokát törődtek estéikkel a KISZ-esek sem. Nem volt hol összehozzák őket, és a kintlakók sem voltak kapcsolat­ban a munkásszállással. Egye­lőre még nem sok idő jutott az áttelepülő, az egyre nagyobb tervekkel is sikeresen küszködő vállalatnál a velük való külön törődésre. Merre a megoldás ? Kiutat keresvén, meglátogat­tuk a Mü. M. iskola vezetőit. — Még mindig küzd a válla­lat vezetősége az áttelepítés ne­hézségeivel. Felelősség? Az ÉM. felelőssége mellett azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalat vezetőinek mesz- szemenő segítése mellett egyes középszintű üzemi vezetők elébe helyezik a termelés érdekét az utánpótlás sokoldalú nevelésé­nek — vélekedik Cziráki László párttitkár elvtárs. — Mi a helyzet a szálfád idő okosabb felhasználásával ? — Iskolánk vizsgálta. Mi leg­fontosabbnak a jelenlegi meg­változtatását tartjuk — kapcso­lódik be Kaszás Imre élvtárs. az iskola igazgatója. — Mire gondolnak? — Először is szigorúan, el kell szeparálni a munkásszállóban a fiatalokat a felnőttektől. Tapasz­talataink szerint, legtöbbször a felnőttek a hibásak, mert akar- va-akaratlan rossz példát mutat­nak magatartásukkal, tetteikkel, néha szavaikkal is. Megfelelő felügyeletet kell biztosítani, hogy vonzóvá, tartalmasabbá váljék a munkásszálló belső éle­te — hangsúlyozza Kaszás elv­társ. Legjobb megoldást természe­tesen a saját kollégium létesíté­se hozna. Bár van szó róla, de megvalósítása még messze van, hiszen a legjobb esetben is 1972- re lesz belőle valami. Jövőre újabb 400 ipari tanulót tervez szerződtetni, a törzsgárda bizto­sítására céltudatosan törekvő, fejlődő vállalat. Nehézségek, tervek Tíz nappal ezelőtt tárgyalta az üzem KISZ vb-je az utánpót­lás nevelését és néhány nap múlva kerül az iparitanuló­képzés a vállalati pártbizottság végrehajtó bizottsága elé. Rövid ideje dolgozik a válla­latnál Kismődi András, a KISZ- bizottság titkára. Tőle firtatjuk, lesz-e változás. — Eddig valóban nem volt megnyugtató ipari tanulóink helyzete. Kevesen kaptak helyet a munkásszálláson és a közős- ködés sem tett jót. Az eddigiről csak múlt Időben szeretnénk be­szélni — mondja a KISZ-titkár. —■ Költözködést láttunk a munkásszállásoknál. Mi várható, javul-e az ipari tanulóik helyze­te? — Megépült az új épület és a vállalat vezetőinek döntése sze­rint beköltözhetnek a szerteszét albérletben lakó ipari tanulók az úgynevezett régi., 180 férőhelyes modem munkásszállóba, I1jt már elkülönített, kulturáltabb elhe­lyezést kapnak a négyágyas szo­bákban a tanulók. — Tehát jelentős a változás Milyen terveik vannak az esték tartalmas kitöltésére? — Nagyterem egyelőre még nincs, de lesz. Minden emeleten van egy 30—40 férőhelyes tár­salgó. Javaslataikat figyelembe-- véve, meghívott előadókkal, a fiataljainkat érdeklő témákból fogunk előadássorozatot- szervez­ni. örülünk a fejlődésnek, pró­báljuk felhasználni — fejezi be a KISZ-titkár. Tarjáni Lajos élvtárssal tör­ténő beszélgetésünknél szóba kerülnek az aggodalmak és in­dokoltságuk. — Nagy helyzeti hátrányunk a kései alakulással, hogy nincs kollégiumunk. E mellett meg az idén is vesződtünk tanulóink Szekszárdra telepítésével. Nem tartom kizártnak a jelzett prob­lémákat. Munkavezetőinktől szi­gorúan megköveteljük, hogy ál­lítsák ki a munkából azt, aki ivott. Keserű tapasztalatunk egy családos ember halálos balesete aki „csak” két féldecit ivott. Mi nem sokat tudunk tenni a sza­bad időben történő szeszfogyasz­tás ellen, mert a vállalat ilyen­kor nem gyakorol felügyeletet. Sokat javíthat a helyzeten, ha befejeződik ipari tanulóink be­költözése, mert kedvezőbb felté­telek nyílnak a kulturális neve­léshez és -a fegyelemhez. Jövőre megoldódik a nagyterem és el­készül a sportpálya — fejezi be a vállalati igazgat* A féltés és aggodalom nem yolt éppen oktalan Sok gazdája van az építőipari tanulóknak. Az új helyzet csak kedvezőbb lehetőségeket teremt. Ha az itt jelzett problémákkal, a fhunkásutánpótlás gyengeségei­nek leküzdésével minden illeté­kes többet és jobban küszködik, kevesebb helyét nem lelő, italt kortyolgató, a rossz szokásoknak behódoló építőmunkás tanulóval találkozunk a megyeszékhelyen. Kérhetnék az üzem KISZ-esei az MHSZ-t, a városi művelődé­si házat, hogy a munkásszállás, a fiatalokat vonzó szakkörökkel, az ifjúsági klub színes, változa­tos, szórakoztató rendezvényei­vel, esetleg a tv-előadásokhoz nyújtandó vitavezetővel szolgál­va inkább otthonukká tehessék a szabad időben is a szállást. Lesz-e változás? A kilátások szerint várható. De összehangol­tabb, erőteljesebb segítéssel meg lehet és meg Is kellene gyorsí« tani a fejlődést. SOMI BENJAMINNE Olcsóbbodik az atomerőművek árama Brit szakértők a Londonban megtartott nemzetközi atomener­giaipari szimpóziumon olyan szá- mításokat közöltek, amelyek sze­rint csökken a nukleáris erőmű­vek áramának önköltsége, bele­értve a fajlagos építési költsége­ket és az üzemanyagköltségeket is. Az üzemanyagköltségek a je­lenlegi brit atomerőműveknél kWó-ként 0,25 pennyt tesznek ki, az épülő atomerőműveknél 0,12 pennyt. a tervezett erőműveknél pedig már mindössze csak 0,10 pennyt. Az olajtüzelésű hőerő­művek üzemanyagköltsége kWó- ként 0,35 pennyre rúgnak. A Nemzetközi Atomerő Ügy­nökség vezérigazgatója ezen a szimpóziumon ismertette az atomerőmű építés perspektíváit 1980-ig. Szerinte a világ rfukleá- ris erőműveinek együttes kapa­citása 1980-ban el fogja érni a 300 millió kW-ót, értékük pedig a tüzelőanyaggal és a kapcsoló­dó létesítményekkel együtt, a 40 milliárd fontot. A légnyomás hatása az emberi szervezetre Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az Or­vossal ! Az elmúlt héten arra kér­tem címét, hogy a gázveszély­ről világosítson fel. Csak most jöttem rá, levelem újra olvasása közben, hogy megfeledkeztem a légnyomásról. Most arra kérem, ha lehet, erre a problémára is térjen ki, mivel nemcsak engem, de munkatársaimat is nagyon ér­dekli ez a kérdés. Maradtam há­lás köszönettel: egy régi előfize­tőjük. Kedves Olvasónk! Kérdése a kü­lönféle robbanások ismeretében tel­jes mértékben indokolt, s annak készségesen teszünk eleget. A lég­nyomás elsődleges hatása megnyil­vánulhat: péppémorzsolódásban, has- felrepedésben, a tüdő, a gyomor és más szervek szétrepedésében, a mell­kasi szervek sérülésében, agyrázkó­dásban, a dobhártya repedésében. A légnyomás másodlagos hatása, be- temettetés, leszorítás, nyomás, épü­letek összeomlása, valamint a szét­repülő szilárd tárgyak által oko­zott traumák, külerőszaki behatások következtében keletkezett sérülések folytán jön létre. A másodlagos ha­tásra jellemző, hogy zúzódásokat tö­réseket, metszett, vágott, szakított és roncsolt sebeket okoz. Ha külső sé­rülés nem jött létre, a légnyomás tünetei nem mindig szembeszökőd«:. Könnyű, esetben a nyelv és a vég­tagok remegését, dadogást, bizony­talan járást észlelünk, s a beteg erős* fejfájásról, valamint . szédülésről és hallászavarról tesz említést. Súlyos esetben megsüketülés, megbénulás, a végtagok megbénulása, azonkívül légzészavar, görcsök, eszméletvesz­tés léphet fel. Vérzést látunk a száj­ból, az orrból, a fülekből, (a dob­hártyák sérülése, szakadása folytán), sőt a belső szervek (lép, máj, tüdő- hólyagocskák, stb.) megrepedése is bekövetkezhet. Elsősegélynyújtás. Lássuk el a sérüléseket, biztosít­suk a sérült teljes nyugalmát, to­vábbá gyorsan és rázkódásmentesen szállítsuk kórházba. Hogyan kerüljük el biztosan a gomba­mérgezést ? — kérdezi egy olvasónk, akinek idézünk leveléből: „Családommal együtt nagyon szeretjük, úgy­szólván az összes gombafajtákát, de amikor itt-ott felbukkan egy gombamérgezés, sőt nem egyszer haláleset is, nem merünk hosszú ideig gombát enni, mert félünk a mérgezéstől. Nagyon kérjük a N égyszemközt-rovatot, tanítson meg bennünket a félelmetes gom­bamérgezés biztonságos elkerü­lésére. Hálás tisztelettel és kö­szönettel egy régi előfizető csa­lád”. Kedves Olvasónk! A gombamérge­zéssel gyakran foglalkozik rovatunk. Mivel azonban manapság is, bár rit­kán, előfordulnak súlyos, sőt halálos mérgezések is, a lényeget röviden az alábbiakban közöljük: A gomba­mérgezést leggyakrabban az idézi elő, hogy vigyázatlanságból, vagy tudatlanságból valamelyik mérges gombát, a hozzá többé-kevésbé ha­sonló ehető gombával tévesztik össze. A gombaszedő csakis az általa tel­jes biztonsággal felismert gombát fogyassza el. Ha kétségei vannak, akkor a gombát feltétlenül mutassa meg a gombaszákértőnek. Nem for­dulhat elő götnbamérgezés, ha ra­gaszkodunk ahhoz az irányelvhez, hogy csakis a vásárcsarnokban, vágj7 á piacon, gombaszakértő által ellen­őrzött gombát vásárolunk, az álta­lunk szedétt j^mbát pedig csak ab­ban az' esetbén ’ fogyasszuk el, ha biztosan ; feüstnerjük, . vagy gomba - szakértőnek megmutattuk. Az ehető és mérges gombák elkülönítésénél nem igazíthat el bennünket semmi­féle általános szabály, mert sem a gomba színe, sem szaga, sem csípős, kellemetlen íze, sem húsának szín- változása, sem a gomba-forrázátba helyezett ezüst kanál megfeketedése, sem az á tény, hogy állatok minden baj nélkül megeszik —, egymaguk- ban nem döntik el a gomba ehető voltát. Általános szabályok, legfel­jebb, mint általános tilalmak állít­hatók fel. Ilyenek például, hogy ku- kacos, penészes, kivénhedt gombát, vagy másnapra eltett gombaételt ne fogyasszunk. Minthogy egyes gomba­fajok a nedvességet szivacsként ma­gukba szívják, esőzés után, közvet­lenül gombát ne gyűjtsünk. A fris­sen gyűjtött gombákat nem szabad egy rakáson, nyirkos, meleg helyen tárolni. Szárításkor a gombákat gon­dosan teregessük szét, mert egy­másra rakva, könnyen megromlanak. Gombamérgezés ese‘tén mi a teendő? Hány tatás, hashajtás, orvosi szénpor nagy adagokban való bevétele. A mérgezettet azonnal kórházba kell szállítani. Higiénikus és olcsó lakásfütés Idézünk egy levélből: „T. C« Sokan és sokfélét kérdeznek a Négyszemközttől. En arra volnék kíváncsi, hogy a lakást hogyan lehet helyesen, egészségesen és olcsón fűteni. . . Egy sokgyerme­kes előfizető”. Kedves Olvasónk! A kérdés köz­érdekű,, annál is inkább,, mert kévé­sén tudnak „higiénikusan és olcsón’^ tüzelni. A fűtés célja olyan hőmér­séklet, .biztosítása, amely mellett a szervezet hőszabályozó apparátusa megerőltetés nélkül megőrizheti an­nak normális hőmérsékletét. A helyi­ségek levegőjének olyan melegnek kell lennie, hogy a szervezet hőveze­tés és hőszállítás következtében mi­nél kevesebb meleget veszítsen, a fa­lak, bútorok hőmérséklete pedig a szervezet hősugárzását csökkentse. A szükséges hőmérséklet a helyiség rendeltetésétől függ. A konyhában tartózkodás hőtermeléssel jár. Itt 15—16 fokos hőmérséklet is elegendő. Lakószobák hőmérséklete 1^—19 fok. (Nálunk a 22 fokot szeretik.) A für­dőszobáké, ahol a meztelen, nedves test sok meleget veszíthet, 23—25 fo­kos hőmérséklet kívánatos. A fal hő­mérséklete közelítse meg a levegő hőmérsékletét. A fal és a szoba hő­mérséklete között a különbség leg­feljebb hat fok legyen. A levegő hő­mérsékletében a napi ingadozás ne legyen nagyfokú, még akkor sem, ha a külső hőmérséklet nagy mértékben változik. Fontos egészségügyi köve­telmény, hogy porral, füsttel, korom­mal, bűzös és mérgező gázokkal ne szennyezze a levegőt. Aki az égés fo­lyamatát nem ismeri, az helyesen és gazdaságosan tüzelni, illetve fűteni nem tud. A tüzelőanyagok kellő hő­mérsékleten meggyulladnak és a le­vegő oxigénjét elfogyasztva, elégnek. Igen fontos, hogy a tüzelőanyagok éghető része teljesen oxidálódjék, tö­kéletesen elégjen. Ha ez nem történik meg, a tüzelőanyagok fűtőértékét nem használjuk fel teljesen, s ezen kívül fnérgezo hatású szénmonotxid, s a leve­gőt szennyező korom keletkezik. A tö­kéletes égéshez, mindenekfelett az szükséges, hogy a tüzelőtérbe kellő mennyiségű levegő hatoljon be, járja át a tüzelőanyagot, az égésnél kelet­kező füstgázokat a tüzelő térre ható léghuzat eltávolítsa. A huzatot a ké­mények megfelelő építése és átjárha­tósága biztosítja. A huzatot csökkenti, ha a füstcsatornák egymással szem­ben torkollnak a kéménybe és ha 'a kéménybe nagy számú füstcsatorna van beépítve. Az égéskor keletkező meleget, a hővezető közeg veszi át és adja le a fűtőtestnek. Hővezető közeg lehet az égésnél keletkező füstgáz, víz; gőz, vagy levegő. A fűtőtest közvetlen vezetéssel a felmelegített levegő áram­lásával, vagyis hőszállítással és su­gárzással adja át a meleget a környe­zetnek. A fűtőtest felszínének hőmér­séklete legfeljebb 80 c fok lehet;

Next

/
Thumbnails
Contents