Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

i ív SaeKszáid et érni Könyvtár Q iaidó;da rt .ne' ^HÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVn. évfolyam, 261. szám ARA: 60 FILLÉR Ünnepi ülés a Kremlben Moszkva (MTI) Pénteken dél­előtt, amikor a Kreml torony­órája elütötte a tizet, megkezdő­dött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünnepség- sorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának és az Oroszországi Fö­deráció Legfelső Tanácsának két­napos együttes ülése. Forró taps köszöntötte Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszi gint, a miniszter­tanács elnökét, Nyikolaj Podgor- nijt, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magasrangú vezetőit, Október méltó örökösének, a szovjet nép­nek képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak képviselőit, amelyek a nagy október példája nyomán kizsákmányolástól mentes társa­dalmat teremtenek, a szocializ­mus világát építik. Közöttük foglalnak helyet a Kádár János L. f. Brezsnyev: vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai. Zúgott a taps, amikor azoknak az osztályharcos erőknek, azok­nak a testvérpártoknak a kül­döttei léptek be a terembe, ame­lyek a tőkés világban tartják magasra október vörös zászlaját. Itt vannak a gyarmati rabságból már felszabadult és szabadságu­kért még most is fegyverrel küz­dő afrikai, ázsiai és latin-ame­rikai népek képviselői. Különös tisztelet és figyelem övezi az amerikai imperializmus­sal harcban álló vietnami nép küldötteit. Szeretettel veszik körül a pol­gárháború és az intervenciós har­cok hős veteránjait, akik fegy­verrel a kézben küzdöttek a szovjethatalom megteremtéséért. Itt vannak a kongresszusi terem­ben a Szovjetoroszországért har­coló egykori magyar internacio­nalisták tíz- és tízezreinek kép­viselői, a Lenin-renddel kitünte­tett Garasin Rudolf, Kiss Lajos és László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa együttes ülését Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöke nyitotta meg. Podgornij egymás után név szerint köszöntötte az 50. évfor­duló ünnepségeire érkezett kül­földi küldöttségek vezetőit és tagjait. A kongresszusi küldöttek meleg tapsban részesítették a külföldi delegációkat. Nagy tape köszöntötte a ma­gyar küldöttséget, Kádár Jánost az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét és a díszel­nökségben mellette helyet fogla­ló Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Podgomij indítványára a részt­vevők néma felállással adóztak az elesett hősök emlékének. Beszéde után az Intemacio- nálé hangzott el, majd az ülés­szak résztvevőinek nagy tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. azok voltait a forradalom mel­lett, akik a polgárháború front­jain küzdöttek október ügyéért. Európa is forrongott. Egymás után törtek ki a felkelések, sztrájkok, tüntetések. A munkás- mozgalom hatalmas lendülete meggyengítette az imperialista intervenciósok támadását. Az októberi forradalom 50. évfordulója: a leninizmus diadala, a lenini párt eszméinek és ügyének diadala Ötven évvel ezelőtt világtör­ténelmi jelentőségű esemény tör­tént. A kommunisták pártja ál­tal vezetett oroszországi munká­sok és parasztok kezükbe vették az államhatalmat. Az egész or­szágban, az egész világon vissz­hangzottak Lenin szavai: „Meg­valósult a munkások és parasz­tok forradalma, amelynek szük­ségességét a bolsevikek mindig hangoztatták”. November 7. új korszakot nyi­tott az emberiség történelmében, áj, szocialista időszámítás kez­detét jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialista tár­sadalom alapkövét. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasz­tokat, az értelmiséget, a szovjet hadsereg és haditengerészet har­cosait, minden szovjet embert! — kezdte beszédét L. I. Brezs­nyev. Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—leninizmus győzelme Elv társak! Az emberiség tör­ténelmében szép számmal akad­tak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet játszottak a népek sorsában, a társadalmi fejlődés­ben. Az októberi forradalom e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsák­mányolásának és megkezdte a társadalom átalakítását a dolgo­zók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a mun­kásosztály és minden dolgozó megszabadul az elnyomók év­ezredes uralma okozta nélkülö­zéstől, szenvedéstől és megalá­zástól. Az október óta eltelt 50 év­ben a forradalmi világmozgalom nagy és sokoldalú tapasztalatok­ra tett szert. Ezek a tapasztala­tok megmutatták, milyen fontos számba venni a proletárforradal­mak kitörése és megvalósulása körülményeinek a sokrétűséget. Brezsnyev többek között hang­súlyozta: — Az októberi forradalom nem egyszerűen a politikai ha­talomban történt változás volt. Az októberi forradalom a mun­kásosztályt hatalomra juttatva, felszabadította a dolgozókat a ki^ákmányolás alól, kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasutakat, földet adott a pa­rasztoknak, megszüntette a nem­zeti elnyomást, amelytől Orosz­ország lakosságának fele sínylő­dött, kivezette az országot az imperialista háborúból. A marxista—fteninisták min­dig abból indultak ki, hogy a hatalom kérdése az egész forra­dalom kulcskérdése. Ámde a hatalom megszerzése sohasem volt öncél a kommunisták szá­mára. A proletariátus diktatúrá­jában a kommunisták az új. szocialista társadalom fel­építéséért, a dolgozó nép ja^ váért és boldogságáért ví­vott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Az osztályharc tapasztalatai arra tanítanak, hogy a forrada­lom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azok­ban a vészterhes napokban, ami­kor a fiatal szovjet köztársa­ságra rátörtek az ellenforrada­lom és az intervenció hordái, a blokád, a szabotázs, a kulák- lázadások közepette a forradalmi Oroszország kiállta a legfelelős- ségteljesebb vizsgát, ügy állta ki, hogy megvédte a jogát az élethez. Kiállta azért, mert a for­radalmi munkások és parasztok a polgárháború harcterein, a munka frontján saját szívügyü­kért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jövőjük függött. Hervadhatatlan dicsőséget szer­zett azokban a napokban az ok­tóberi forradalom tüzében szü­letett Vörös Hadsereg. A forra­dalom katonáinak hősiessége és önfeláldozása, a győzelem érde­kében, ma is elragadtatást kelt a világon. Az októberi forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár nemzetköziség, amely erős szá­lakkal fűzte össze Oroszország munkásait a világ minden ré­szében élő osztálytestvéreikkel. A Vörös Hadsereg soraiban or­szágunk népeinek fiaival váll­vetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és horvátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, németek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínaiak és sok más nemzet fiai. A forradalmárok harcos in- ternacionálója volt ez. Nemcsak Engedjék meg, hogy a szovjet kommunisták és minden szov­jet ember nevében mély tisz­teletemet és forró köszönete- met fejezzem ki mindazoknak, akik azokban a dicsőséges években segítették népünknek forradalmi vívmányai megvé­désében. Elvtársak! Október győzelme: a leninizmus győzelme. Győ­zelmeink elválaszthatatlanul összefüggnek a halhatatlan Lenin nevével és tevékeny sé- vével. Vlagyimir Iljics Lenin, mint a bolsevik párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelkedő ve­zére és szervezője, és ugyanak­kor mint lángeszű, tudós került be a történelembe. A szó legne­mesebb értelmében forradalmár volt, egész életét a dolgozó nép érdekeiért vívott harcnak szen­telte. Lenin felülmúlhatatlan volt mint a forradalom stratégá­ja és mint a politikai taktika mestere. Kérlelő etelten volt az ideológia és a politika elvi kér­déseiben. Ez azonban nem gátol­ta, hogy a konkrét problémák kezelésében a legnagyobb rugal­masságot tanúsítsa. Lenin, a szenvedélyes forra­dalmár, könyörtelenül kipellen­gérezte az álforradalmd fráziso­kat. Idegen volt számára minden megcsontosodottság és dogmatiz- mus. Az elmélet és a politika alkotó szellemű kezelése alapján sokoldalúan továbbfejlesztette és gazdagította a forradalomról szó­ló marxista tanítást. Kidolgozta a szocializmus oroszországi épí­tésének fő irányvonalát, lefektet­te a szovjet bel- és külpolitika elvi alapjait. Mint politikus, és mint ember, rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek második országos kong­resszusának szónoki emelvényé­ről bejelentette a szocialista for­radalom győzelmét, ötvennégy éves volt, amikor a szíve meg­szűnt dobogni. A halál azonban erőtlen volt a lenini géniusz nagyságával szemben. Lenin velünk volt az első öt­éves tervek forgatagában, ve­lünk volt a Nagy Honvédő Háború csatáiban és velünk van most is, Lenin ügyét folytatta az általa megteremtett párt. E pártnak jutott oszályrészüL az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Lenin élő örökségét. Pártunk, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, becsü­lettel meg is birkózik e feladat­tal. Az októberi forradalom 50. évfordulója: a leninizmus diadala, a lenini párt esz­méinek és ügyének a diada­la. Pártunk, a szovjet nép véleménye szerint a legjobb mód Lenin emlékének tisz­teletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul kőveti a lenini irányvonalat! Á szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme Elvtórsak! Szovjetoroszonszág küzdőterén jelentkező ellen- dolgozói fegyverrel a kézben ségekkel szemben vívott áll-» megvédelmezve a forradalmat, a hatatos harc eredménye volt. lenini párt vezetése alatt elin- . ... ,,,, J dúltak a szocializmus magasla- A párt, amikor hozzálátott az tai felé. Nagy és nehéz út, a szov- uf2°CiaA!sta átszervezéséhez, jet nép felejthetetlen nagy hős- tudatában volt annak, hogy a szo- tette volt ez. cializmus felépítéséhez letre kell A szovjethatalom olyan orszá- ® modem nagyipart Tőr­got örökölt a cári rendszertől, t^rtnüleg a legrövidebb idő ahol alacsony színvonalú volt a a E*tt Mas választásunk nem gazdasági és kulturális fejlettség, vo*t. a hétéves háború pedig — először a párt a szocialista rendszer az imperialista, később pedig a hatalmas előnyeire támaszkodva polgárháború — a népgazdasá- alig három évtized alatt meg got még a háború előtti ered- tudta oldani az ország iparosítá- ni én vekhez viszonyítva is mész- sáriak alapvető problémáit, szire visszavetette. .... , A szocializmus építése azért is 1920-ban, a polgárháború bonyolult vállalkozás volt szá- kellős középén Lenin kezdeme- munkra, mert elsőként fogtunk nyezesere jóváhagytak országunk hozzá. Nem volt kitől tanulnunk, és az egesz világ gyakorlatának Azokról a magaslatokról, ahova első egyseges allami gazdasag- most eljutottunk, nem is olyan fejlesztési tervét, Oroszország nehéz észrevennünk a múltbeli villamosításának allami tervét melléfogásokat és hibákat. Nem (Goelro). Ezzel a tervvel vette vitatjuk, hogy egyet s mást gyár- kezdetét a gazdaság tudományo­sabban, jobban, kisebb erőfeszí- gan megalapozott tervszerű és tésekkel is megtehettünk volna, komplex fejlesztésének a törté- Ahhoz azonban, hogy objektiven , értékelhessük a megtett utat, nete­mindenkor szem előtt kell tarta- Lenin kidolgozta a szocialista nunk: minden egyes lépés út- gazdálkodás elveit, amelyek mind kereses volt számunkra. . . „ . ,„ a mai napig megőrizték jelentő­Minden előrehaladásunk az országon betűi és » világ (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents