Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

TrtT.WA MTCTRI VPPftJflA*? (Folytatás az 1. oldalról.) ségüket. Azok a lenini tételek, amelyek szerint a központi ter­vezést össze kell kapcsolni a dolgozók kezdeményező készsé­gének a fejlesztésével, fel kell használni az áru-pénzviszonyokat, az önálló elszámolást, a munka anyagi ösztönzőit, a társadalom érdekeit összhangba kell hozni minden egyes dolgozó érdekeivel — ma is az ország gazdasági életének legfontosabb támpontjai. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kellett, te­remteni, hanem a falu szocialista átszervezését is végre kellett haj­tani. E hatalmas társadalmi prob­léma megoldását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szövet­kezeti tervét, amit a párt faiun kifejtett tevékenységének az alap­jává tett. A kollektivizálás a szo­cialista forradalom egyik legfon­tosabb alkotórésze volt. Mint minden forradalmi vállalkozás, ez is éles harcban ment végbe. Az iparosítás és az ország kol­lektivizálása lenini'vonala győzel­mének óriási társadalmi-politikai jelentőségé volt. . Országink szocialista átalakulá­sa elképzelhetetlen lett volna, há a párt október első napjaitól kezd­ve nem íáfott volna hozzá minden energiájával és céltudatosságával a kulturális forradalom megvaló­sításához, ‘ „Tanulni, tanulni, és tanulni !”' — erre hívott fel Lenin, A feszí­tett munkanap után a munkások és parasztok milliói tanultak.írni, olvasni. Nein véletlenül nevezzük forra­dalomnak .azt a folyamatot, amely arra hivatott, hogy a kultúrát^ az egész nép számára hozzáférhetővé tegye. A világot ma meglepik a Szovjetunió tudományos és kultu­rális sikerei. Nos, e sikerek alap­jait még akkor fektették le, ami­kor a szovjetek országában meg­kezdődött az iskolák és könyvtá­rak, munkásfakultások és techni­kumok, felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek sűrű há­lózatának létrehozása. A szocialista forradalom nyitot­ta meg az utat a nemzetiségi kér­dés megoldásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő valamennyi nemzeti­ségnek. A párt már az 1939-ben meg­tartott XVIII. kongresszusán meg­kezdte a következő szakaszhoz, a kommunizmus építéséhez való át­menet első körvonalainak a felvá­zolását. Mielőtt azonban e sza­kasz feladatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünk­nek történelme legnagyobb meg­próbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szükségünk háborúra. A szovjet kormány min. dent elkövetett, hogy megakadá­lyozza a háború kitörését. Ez azonban nem sikerült. 1941-ben a fasiszta ..Németország hitszegő tá­madása megszakította a szovjet nép békés munkáját. A háború éveiben teljes erejé­vel kifejezésre jutott a kommu­nista párt irányító szerepe. A párt vezetésével kovácsolódott ki a győzelem. Négy esztendőn at tar­tott á példátlan népi nőstett Hosszú és nehéz megpróbáltatáso­kon át — amilyenek még senki­nek sem jutottak osztályrészül —, hallatlan méretű ütközetek tüzén és kiontott véren keresztül jutott el nagy győzelméig a szovjet nép. Kommunista pártjának veze­tése alatt e nép megvédte ok­tóber vívmányait, szétzúzta az agresszorokat és megtisztítot­ta földjét a hódítóktól. Megsemmisítette a fasizmust, ^ az imperializmusnak e legszörnyűbb szüleményét. E hősi eposzból semmit sem felejtettünk el. Emlékszünk arra, amivel Lengyelország, Jugoszlá­via, Anglia, Franciaország, Cseh­szlovákia, az Egyesült Államok és a Hitler-ellenes koalíció naás tagországainak népei hozzájárul­tak a közös ellenség felett ara­tott győzelemhez. Emlékszünk az ellenség által megszállt orszá­gokban működő ellenállási moz­galmak harcosainak hősiességére és vitézségére. Tisztelettel adó­zunk a nyugati szövetséges or­szágok ama vezető képviselői­nek, akik a társadalmi rendszer különbőzé«sgo r.'lenére a Szov­jetunióval való együttműködés útjára léptek az agresszor elleni harcban. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása Eu­rópában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő szerepet játszot­ta, világtörténelmi jelentőségű: sok nép és ország előtt megnyi­totta a szabadsághoz, a függet­lenséghez és a társadalmi hala­dáshoz vezető utat. Azok a veszteségek és pusztí­tások, amiket nekünk a háború okozott, semmivel sem hasonlít­hatók össze. De semmi sém tör­hette le a szovjet ember akara­tát, a szocializmus győzelmes előretörését. ............. A z utóbbi években gyors ütem­ben fejlődött iparunk — mon­dotta, majd rámutatott: ‘ — Iparunk, technikánk "és tu­dományunk fejlettségének magas fokát tanúsítják a Szovjetunió­nak a világűrkutatásban elért sikerei. A világot épp a" közel­múltban ámulatba ejtette a szov­jet automata űrállomás leszállá­sa a Vénuszra. Elsőként .oldották meg — és ragyogóan megoldot­ták! — az űrszerkezetek auto­matikus összekapcsolásának bo­nyolult tudományos-műszaki problémáját. Ezzel megnyílt az út a nagy bolygóközi állomások megteremtéséhez. Ezek az újabb űrsikerek — nagyszerű ajándékok a nagy október 50. évfordulójára. A szocialista társadalomban a munkásosztályé a vezető szerep. A szovjet munkás a forradalmi proletariátus legjobb tulajdon­ságait örökölte. A nagy október 50. évforduló­ja — a népek testvéri családjá­nak igazi ünnepe: a Szovjet­uniót alkotó összes , köztársasá­gok ünnepe. Együtt voltak a szo­cializmus építésének éveiben, együtt voltak a kegyetlen hábo­rú idején és együtt építik a kommunizmust, önfeláldozóan munkálkodnak, közös erővel te­vékenykednek a szovjetország gazdaságának, tudományának és kultúrájának fejlesztésén. Ma, amikor már rég nincse­nek nálunk kizsákmányoló osz­tályok, amikor a szocializmus győzelme elvezetett társadal­munk megbonthatatlan eszmei­politikai egységéhez, a proleta­riátus diktatúrájának állama­ként létrejött szovjetállam már össznépi állammá, az egész nép politikai szervezetévé vált, amelyben a munkás- osztályé a vezető szerep. L. I. Brezsnyev a továbbiak­ban a Szovjetunió belső helyze­téről beszélt, s többek között megemlítette, hogy a szovjetha­talom évei alatt hat és félszere­sére nőtt a munkások reáljöve­delme, nyolc és félszeresére emelkedett a parasztság jövedel­Á kommunizmusért folyó harc új sikerei felé A szovjet nép részéről a kom­munizmus győzelrnéért vívott küzdelem fő színtere a gazda­sági élet, a kommunizmus anya­gi és műszaki bázisának a meg­teremtése. A szovjet társadalom előrehaladásának üteme, a két világrendszer versenyének me­nete és a világ fonádalmi fo­lyamatának a fejlődéséhez való hozzájárulásunk egyaránt döntő mértékben- attól függ, hogyan fejlesztjük népgazdaságunkat. Sikeres előrehaladásunk fontos feltétele: a társadalmi termelés kiegyensúlyozottsága, olyan ará­nyok és ütem bevezetése, ame­lyek leginkább megfelelnek mind a termelés, mind a fogyasztás, szükségleteinek. Mi ezután is a nehézipar fej­lesztésére fordítjuk elsősorban figyelmünket. Ugyanakkor gyor­sított ütemben fog fejlődni a mezőgazdaság, valamint a köz­szükségleti cikkeket előállító iparágak, a szolgáltatások. Az élet fontos feladatokat ve­tett fel a gazdasági módszerek, a gazdasági Irányítás tökéletesí­tésének, a termelési, rendszer és a gazdasági ösztönzés javításá­nak területén. E feladatok meg­oldása céljából a párt és a kor­mány megkezdte egy széles kö­rű gazdasági reform megvalósí­tását. Az első eredmények máris azt mutatják, hogy helyes úton já­runk. Az elmúlt három év alatt az ipari és a mezőgazdasági ter­melés növekedésének üteme észrevehetően meggyorsult. A népgazdasági ágak munkája ki­fizetődőbbé vált. Mindez lehe­tővé tette új intézkedések meg­valósítását, a nép jólétének emelésére. Megvan mindenünk, ami szük­séges ahhoz, hogy világviszony­latban a leghatalmasabb iparunk legyen. Társadalmi rendszerünk lehetővé teszi a tervgazdálkodás minden előnyének kihasználását. A szovjet ipar újabb fellendü­lése lehetővé teszi nagy orszá­gunk védelmi képességének to­vábbi növelését, a szocializmus állásainak erősítését a világ küzdőterén. A szovjet nép érdekei, a kom­munizmus- építésének érdekei megkövetelik, hogy ne csak ha­talmas iparunk, hanem magasan fejlett mezőgazdasági termelésünk is legyen, amely teljes mérték­ben fedezni tudja a lakosság szükségletét. Az emberiség a tudományos és műszaki , forradalom korába lé­pett. A szovjet haza büszke tu­dósainak nagyszerű vívmányaira. A fizika ás a kémia nagy sike­rei újabb, energiaforrásokat tár­nak fel, új anyagok létrehozását teszik lehetővé. A tudomány a szó valódi értelmében közvetlen termelőerővé válik. Ez a szerepe a jövőben még tovább növek­szik. A szocializmus az emberi láng­elme legélenjáróbb, leghaladóbb vívmányaira támaszkodva fejlő­dik. Jövőnket a tudománnyal kötjük össze. Meggyőződésünk, hogy tudósaink a szovjet tudo­mány, a haladás legelső vona­laiban lesznek! Joggal beszélünk sikereinkről, de látjuk, hogy vannak meg­oldatlan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, aho­gyan szeretnénk. Ezért a párt egész tevékenységében, minden tervében különös figyelmet for­dít a nép jólétének emelésére. A nemzeti jövedelem növeke­désének arányában emelkedik majd tovább a dolgozók munka­bére, növekszik a fogyasztási cikkek termelése. A szovjet nép nagy tetteket és hősi cselekedeteket vitt véghez ötven év alatt. A fél évszázad ha­tárán még nagyobb távlatok nyíl­nak meg előttünk. Meggyőződé­sünk, hogy országunknak követ­kező második ötvenéves időszakát is világtörténelmi jelentőségű, új vívmányok teszik emlékezetessé. Az a forradalmi láng, amelyet október gyújtott az emberi szívekben, bevilágítja a jövő­be, a kommunizmus felé ve­zető útunkat! A nagy október és a világforradalmi mozgalom Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta: — A fél évszázados harc folya­mán alapvetően megváltoztak a világ erőviszonyai. Már az embe­riség egyharmada a szocializmus útjára lépett. Befejezéshez köze­ledik a gyarmati rabság rendsze­rének összeomlása: a hajdani gyarmatbirodalmak romjain több mint >0 új állam keletkezett, A tőke országaiban óriási erővé vált a szervezett munkásmozgalom, s befolyása ezeknek az országoknak egész politikai életében fontos té­nyező. Nagy lendületet vettek a demokratikus mozgalmak, ame- i vekben a lakosság széles Tétegei részt vesznek. Ezeknek a változz soknak az eredményeként mór nem az imperializmus, hanem a szocializmus, az imperialis­taellenes erők határozzák meg a társadalmi fejlődés fő tartalmát és új irányát. Az a fél évszázad, amely ok­tóbertől bennünket elválaszt, a kapitalizmus egyre mélyülő álta­lános válságának, a népek szemé­ben az imperializmus lelepleződé­sének, befolyása aláaknózásának fél évszázada. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert, erős és ravasz ellenfél. Az osztályharc nyomására az imperializmus manőverezik, rész­leges engedményeket tesz, széles körben alkalmazza a szociális de­magógiát. Az imperializmus, mi­után elvesztette gyarmatait, ra­vaszabb és kifinomultabb mód­szereket kezd alkalmazni más né­pek kizsákmányolására. A forradalmi mozgalom öntu­datos résztvevői számolnak az el­lenfél táborában mutatkozó ilyen jelenségekkel, figyelembe veszik, milyen bonyolult körülmények kö­zött folyik napjainkban az osz­tályharc és a felszabadító harc, a leghatékonyobb utakat jelölik meg e harc számára, igyekeznek egy­séges imperialistaellenes frontban tömöríteni erőiket. Az utóbbi évtizedekben a for­radalmi folyamat valóban világ­méreteket öltött. Nincs olyan tér­sége földünknek, ahol ilyen, vagy olyan formában ne bontakozott volna ki harc a társadalmi és nemzeti felszabadulás ügyéért. Megvalósulóban van Lenin jóslata arról, hogy a kapita­lizmus elleni harcban egysé­ges folyamban egyesülnek a legkülönbözőbb erők és moz­galmak. E szakasz legjellemzőbb és legfontosabb vonása a szocialis­ta világrendszer sikeres fejlődé­se. A nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erők jog­gal látják benne saját nagysze­rű vívmányukat, kimagasló ered­ményüket. A szocialista országok több­ségében húsz év alatt igen nagy eredményeket mutatott fel a gazdasági és kulturális építő­munka, nagyot fejlődtek a társa­dalmi viszonyok és a • szocialista demokrácia. A szocialista világ- rendszer elvi sikere — amit kü­lönösen alá kell húzni — az új­típusú viszony kialakulása azon államok között, amelyekben győ­zött a szocialista rend. A szocialista országok testvéri kapcsolatai a népek növekvő kölcsönös bizalmára és tisztele­tére támaszkodnak, s alapjuk a szocialista internacionalizmus. Az élet azt mutatja, hogy a szocialista közösség kere­tein belül mindegyik ország a legkedvezőbb lehetősége­ket nyeri saját szuverenitá­sa és függetlensége megerő­sítéséhez, s ugyanakkor él­vezi mindazokat az előnyö­ket, amelyeket a kölcsönös segélynyújtás és az elvtársi támogatás nyújt. A szocialista világrendszer fejlődésének egész tapasztalata — beleértve nagy vívmányait és nehézségeit is — arról beszél, hogy a szocialista forradalom egy sor országban kivívott győ­zelmével az új típusú kapcsola­tok örunaguktól nem alakulnak ki. A szocialista országok új1, bo­nyolult problémákkal kerülnek szembe, le kell küzdeniük a ka­pitalista múlt súlyos maradvá­nyait, helyt kell állniuk a soraik megbontására irányuló imperia­lista mesterkedésekkel szemben. A testvérpártok együttes erő­feszítése jelentős eredményeket ért el a szocialista közösség megerősítésében. Mindegyik nem­zet visz valami sajátosságot az új élet építésének közös ügyibe. Mi nagyra értékeljük mindén nép hozzájárulását, minden marxista—leninista párt hozzá­járulását a szocializmus nem­zetközi kincsestárához. Az élet sokrétűségét kifejezésre juttató alkotó erőfeszítések összességé­ből születik meg a világszocia- lizmusmak az a nagy tapasztala­ta, amely az egész emberiség vívmánya. A szocialista közösségről, és az annak fejlődésével kapcsolatos problémákról szólva nem hall­gathatjuk el azt, ami vala­mennyiünket mélyen aggaszt. A Kínai Népköztársaságban kiala­196*. november I; kiüt helyzetről van szó. A forra­dalom győzelme Kínában rend­kívül nagy jelentőségű volt. Mély befolyást gyakorolt Ázsia és Afrika valamennyi országá­ban a nemzeti felszabadító vala­mint a forradalmi mozgalom fejlődésére. Sajnos, Mao Ce-tung csoport­jának az utóbbi években folyta­tott soviniszta, nagyhatalmi irányvonala jelentős károkat okoz a szocializmus ügyének Kí­nában. Ez az irányvonal, amely a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének az aláakmázásá- ra irányul, ellentétes a népek forradalmi harcának az érdekei­vel. A kínai események végleg fel­tárták a KKP egyes vezetőinek eszmei-politikai csődjét Ugyan­akkor ezek az események azt is megmutatták, hogy a szocializ­mus igen rövid idő alatt és a legbonyolultabb körülmények között gyökeret tudott ereszteni ebben az országban, meg tudta nyerni a széles tömegeket. Pon­tosan ez a magyarázata annak az állhatatos harcnak, melyet a Kínai Kommunista Párt leg­jobbjai, a kínai nép élenjáró erői folytatnak a szocializmus vív­mányainak megőrzéséért. Hisszük, hogy a jelenlegi kí­nai események történelmileg át­meneti szakaszt jelentenek az ország fejlődésében. Hisszük, hogy a nehézségek ellenére a szocializmus ügye győzedelmes­kedik a Kínai Népköztársaság­ban. Eílvtársak! Az az út, amelyen a szocialista országok haladnak, a megfeszített munka és a tevé­keny harc útja. Tudjuk, hogy sok a tennivaló, nagyok a fel­adatok, amelyeknek megoldása megköveteli a testvérpártok és népek közös erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész "szovjet nép erejét nem kímélve te­vékenykedik a szocialista világrendszer megerősítésén, e világrendszer új győzelmei érdekében. Engedjék meg, hogy az egész szovjet nép nevében forrón üd­vözöljem az új életet építő test- vérnépeket! Első üdvözlő szavaink a Viet­nami Demokratikus Köztársaság hős népét illetik, amely fegyver­rel védelmezi szabadságát és füg­getlenségét, szocialista vívmá­nyait. Forrón üdvözöljük Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársaság és Románia népeit, amelyek biz­ton haladnak előre a szocializ­mus zászlaja alatt Üdvözöljük a kínai és az al­bán népet, amely azért harcol, hogy országában megmaradjanak a szocialista vívmányok. Valamennyi szocialista állam népének a legnagyobb sikereket kívánjuk nemes munkájukban! Brezsnyev a továbbiakban ar­ról beszélt hogy az imperializ­mus ellen küzdő erők között fon­tos helyet foglal el a fejlett ka­pitalista államok munkásosztá­lya. Az októberi forradalom óta eltelt 50 év egyik fő sajátossága a nemzeti felszabadító mozgalom egyesülése, a munkásosztály har­cával egy egységes forradalmi áradatban. A kommunizmus ha­talmas erővé vált — folytatta Brezsnyev —, eszméi győzelme­sen hatnak világszerte. A kommunisták tetteikkel vívták ki, hogy a társadalmi haladás élcsapatának szere­pét töltik be. Ezután arról beszélt, hogy a jelen körülmények között külö­nösen nagy jelentőségű az impe­rializmus politikája ás ideológiá­ja elleni harc kibontakoztatása minden vonalon. A „Világ prole­tárjai egyesüljetek!” jelszó ma valamennyi antiimperialis+a erő összefogására szólít. L. I. Brezsnyev ezután így folytatta: (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents